Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-23 / 275. szám
1990. november 23., péntek Thatcher asszony lemondott Margaret Thatcher, 11 és fél évi kormányzás után csütörtökön lemondott Nagy- Britannia miniszterelnöki tisztéről. Hivatalos nyilatkozatában bejelentette, hogy nem versenyez tovább a kormányzó Konzervatív Párt vezérsé- géért. Ez gyakorlatilag egyenlő a kormányfői posztról való lemondással. Helyette Douglas Hurd külügyminiszter mérkőzik majd jövő kedden Michael Heseltine, volt honvédelmi miniszterrel a konzervatív parlamenti képviselők szavazataiért -— a jelenlegi állás szerint. De John Major pénzügyminiszter is bejelentette nevezési szándékát. Thatcher asszony addig marad hivatalában, amíg az új pártvezért meg nem választják. Utána hivatalosan is átadja helyét a győztesnek, akit a királynő minden bizonnyal azonnal kormányfővé nevez ki. Margaret Thatcher döntéséről a délelőtt folyamán már tájékoztatta Nagy-Bri- tannia uralkodóját, II. Erzsébet királynőt, s lépéseket tett annak érdekében, hogy azt egy személyes meghallgatás keretében hivatalosan is tudassa vele — tartalmazza a közlemény. A miniszterelnök-asszony döntésével kapcsolatban maga is közleményt hozott nyilvánosságra: „A kollégáimmal folytatott megbeszéléseket követően arra a következtetésre jutottam, hogy a párt egysége és a következő általános választásokon elérendő sikere érdekében lemondok, ezzel is lehetővé téve kormányom tagjai számára azt, hogy részt vegyenek a párt vezetőjének megválasztásában. Egyidejűleg köszönetemet fejezem ki a kabinet tagjainak, és kormányon kívüli híveimnek azért, hogy támogattak politikám megvalósításában”. Douglas Hurd brit külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy saját személye alkalmas a kormányzó konzervatív párt egységének helyreállítására és arra, hogy a következő — a jelenlegi helyzet szerint 1992 nyarán esedékes — parlamenti választásokon győzelemre vezesse a pártot. Előzőleg Hurd beterjesztette jelöltségét a konzervatív vezér választás második, jövő keddi fordulójára. John Major pénzügyminiszter is jelentkezett. Hurd és Major közös nyilatkozatot is kiadott, amelyben „barátságos versenyt” ígértek. Hurd úgy nyilatkozott, hogy Majorral mindenképpen „együtt" dolgozik” a jövőben, bármiként is alakul a helyzet a közeli jövőben. Thatcher asszony alól az húzta ki a talajt, hogy a szokásos évi vezérválasztás elmúlt keddi első fordulójára tizenegy éve nem tapasztalt erejű ellenfél jelentkezett: Michael Heselrtime, volt védelmi miniszter. Nem kapott ugyan azonnali győzelméhez elegendő szavazatot, de bebizonyította, hogy Thatcher asszony immár nem sebezhetetlen. Margaret Thatchert, aki még szerda este is harcot ígért a végsőkig, csütörtökre virradóra tanácsadói meggyőzték a visszalépés szükségességéről és arról, hegy utat keli engednie az „állítsátok meg Heseltine-t” tábor esélyesebb jelöltjeinek. Nagy-Britannia „kemény próbáknak néz elébe”, mind Európában, mind az Öbölben — mondta Hurd — és most a legfontosabb, hogy a kormánypárt egységben nézzen szembe a kihívásokkal. Bush Szaúd-Orábiában Fahd ibn Abdul-Aziz szaúdi, és Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir esz-Szabah sejk, kuvaiti uralkodóval folytatott tárgyalásai után, csütörtökön, déltájban a kelet- szaúd-arábiai Dahranba érkezett George Bush amerikai elnök, miközben a kíséretében lévő James Baker külügyminiszter Jemenbe utazott, hogy egy Irak ellen erőszakot kilátásba helyező ENSZ BT-határozatról tanácskozzék az ottani vezetőkkel. A szovjet elnök térséget járó megbízottja Iraknak szóló ultimátumot sürgetett, hogy vonja vissza csapatait Kuvaitból. Irak elnöke a maga részéről hazáiéval szembeni kihívásnak minősítette Bush szaúd- arábiai látogatását. Az amerikai elnök feleségével együtt a sivatagi királyság keleti felébe vezényelt, és nagyrészt már három hónapja ott állomásozó amerikai katonák társaságában — két helyszínen — fogyasztotta el a Hálaadás Napján elmaradhatatlan ünnepi ebédet. Dahranba ér- keztekor az amerikaiakon kívül brit, szaúdi és kuvaiti katonák köszöntötték őt a repülőtéren. Bush a mintegy 250 ezer amerikai és velük együtt Szaúd-Arábiába vezényelt többi katona küldetésének fontosságáról szólt, hogy Kuvait iraki megszállása nem tarthat sokáig. Szíria vegyi fegyverei lelcin: népszavazás Gorbacsov hatalmáról Népszavazást kellene kiírni arról: adjanak-e elnöki teljhatalmat Mihail Gorba- csovnak, hogy elejét vehesse a válság további mélyülésének — jelentette ki Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció parlamenti elnöke. A szovjet Legfelsőbb Tanács a közelmúltban már elfogadta, hogy kiszélesítsék Gorbacsov elnöki hatalmát, véglegesen viszont a népi küldöttek decemberi kongresszusán kell majd jóváhagyni az előterjesztést. A Jelcin által javasolt népszavazás_egyben _bizalmi szavazás is lenne az idén márciusban elnökké választott Gorbacsov hatalmáról. Annak idején Jelcin azt javasolta, hogy ne a parlament, hanem az ország lakossága válassza meg az elnököt. A radikális-populista Jelcin mostani javaslatával lényegét tekintve csatlakozott jobboldali politikai ellenlábasaihoz. Viktor Alksnis, a szovjet parlament Szövetség elnevezésű frakciójának vezetője a Szovjetszkaja Rosszijának adott nyilatkozatában közölte, hogy egy hónap múlva javasolni fogja: mondjon le Gorbacsov, ha nem tesz sürgős lépéseket az országot fenyegető polgárháború elkerülésére. Irak kuvaiti inváziója óta sok szó esett arról, hogy Bagdad hatalmas vegyifegyver-tartalékokkal rendelkezik. Amerikai szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy Szíria legalább akkora mérgesgázkészlete- ket halmozott fel, mint Irak. A szakemberek szerint a térség államai közül Egyiptom, Irak, Irán, Líbia és Szíria képes vegyi fegyverek előállítására, továbbá Izrael is jelentős készletekkel rendelkezik. Washington és Damaszkusz viszonya hosszú éveket át igen feszült volt SzíLubos Dobrovsiky csehszlovák nemzetvédelmi miniszter egy prágai sajtókonferencián közölte, hogy pozitívan értékeli a párizsi_EBEÉ- en elhangzott magyar javaslatát a Varsói Szerződés katonai szervezetének jövő tavasszal végrehajtandó feloszlatására. Szovjet repülőgép-baleset Túlfutott a leszállópályán, és egy kisebb tóba zuhant szerdán Jakutszk közelében egy szovjet utasszállító repülőgép. A szovjet tévé szerda esti beszámolója szerint a gépen tartózkodó 176 személy életét vesztette. A ja- kutszki repülőtéri források viria kemény Izrael-ellenes álláspontja miatt, az elmúlt hetekben azonban szívélyesebb lett kettejük kapcsolata, mivel Szíria csatlakozott az agresszor elleni szövetséghez, és 15 ezer katonáját az amerikai irányítás alatt álló nemzetközi haderő rendelkezésére bocsátotta. Washington ennek ellenére nem hunyt szemet Szíria vegyi fegyverkezése felett, sőt, lépéseket sürget annak megakadályozására, hogy Damaszkusz, a „szegény ember atombombájának” is nevezett vegyi fegyverek előállításához szükséges anyagokhoz jusson. ve, hogy a két ország álláspontja megegyezik Európa jövőjét illetően. A NATO pozitív szerepet játszik a kontinens biztonságának megőrzésében —• mondatta. Ugyancsak méltányolta Gerhard Stoltenberg német védelmi miniszternek a. jelenlegi európai (határok fenntartására vonatkozó állásfoglalását. szont azonnal cáfolták, hogy bárki is meghalt volna a gép utasai közül. Az IL—62-es típusú utasszállító gép Moszkvából indult Ja- kutszkbd. Leszállás közben a pilóta egy kilométerrel elvétette a kifutópályát, és földet érve túlfutott azon. A gép törzse és szárnya megrongálódott, azonban a 174 utas és a 10 fős személyzet közül senki sem sérült meg. R cseh és szlovák védelmi miniszter a VSZ-röl Dobrovsky beszélt német- országi látogatásáról, kifejtDER SPIEGEL-ben olvastuk: Lesz-e háború az öbölben? II sejkeket elintézték — Fordulat vagy slamasztika Az olaj mindenkié A Der Spiegel múlt heti száma terjedelmes interjút közöl Muammer el Kadhafival. A líbiai vezető az öbölválságról, Izraelről, a terrorizmusról, a kelet-európai változásokról, a német egységről és a vegyi fegyver- gyártásról fejti ki álláspontját. Az alábbiakban az öböllel és a Kelet-Euróoával kapcsolatos részleteket közöljük. SPIEGEL: Kadhafi úr, hol vagyunk tulajdonképpen? KADHAFI: Az öböl térségében. Sirt közelében, egy név nélküli helyen a sivatagban. SPIEGEL: Lehetne pontosabban? KADHAFI: Ennyivel be kell érniük. SPIEGEL^ Lesz háború az öbölben ? KADHAFI: Senki nem tudja pontosan megmondani. Most az a döntő kérdés, hogy a problémát háborús vagy békés úton akarjuk megoldani. SPIEGEL: Minek kell ahhoz történnie, hogy a válságot békésen lehessen rendezni? Szaddamnak el kell hagynia Kuvaitot? Az amerikaiaknak ki kell vonulniuk Szaúd-Arábiából ? KADHAFI: Mindkettőre szükség van; Szaddamnak el keli hagynia Kuvaitot, és az amerikaiaknak ki kell vonulniuk Szaúd-Arábiából. Csak így lehet elkerülni a háborút. SPIEGEL: S hogyan kell ezt elérni ? KADHAFI: Az ENSZ-nek meg kell kétszerezni a fáradozásait. A Biztonsági Tanácsnak állandóan üléseznie kell, hogy az események előtt járjon és ne mindig utánuk kullogjon. Az ENSZ- alapakmányt szigorúan be kell tartani... SPIEGEL: ...hogy az egyik állam ne támadhassa meg a másikat? KADHAFI: Igen, arra a Biztonsági Tanácsnak oda kell figyelni. A válság azért éleződött így ki, mert az ENSZ-alapokmányt nem tartották be. S az amerikaiak arroganciája, hogy a világon mindenütt ők akarják a rendőrt játszani, csak élezi a feszültségeket az öbölben. SPIEGEL: De az Amerikai Egyesült Államok a Biztonsági Tanács teljes támogatását élvezi. KADHAFI: Elég sajnálatos, hogy a Biztonsági Tanács még az amerikaiak előtt is letérdel, ahelyett, hogy saját politikát folytatna. SPIEGEL: Miért nem tudták az arabok maguk megoldani ezt a válságot? KADHAFI: Az amerikaiak villámszerű beavatkozása megfosztotta őket mindenfajta lehetőségtől. Amíg mi a kairói csúcsunkon Kuvait- ról tanácskoztunk, már amerikaiak ezrei szálltak le Szaúd-Arábiában. SPIEGEL: ön követelte Szaddamtól, vonja vissza csapatait Kuvaitból. Még csak nem is válaszolt. KADHAFI: Nem bízik a szomszédaiban, sem Szaúd- Arábiában, sem másban. Attól fél, hogy a szaúdiak az amerikaiak segítségével felzárkóznak, ha visszavonul Kuvaitból. SPIEGEL: Minden háborúra utal. Arra az esetre, ha valóban kitörne a háború, azt javasolta: az arabok semmisítsék meg olajkútjaikat és küldjenek 50 millió önkéntest a benyomulók elleni harcba. KADHAFI: Ha kitör a háború, a következményei katasztrofálisak lesznek, valóban rettenetesek mindenki számára. SPIEGEL: S meddig érnének a háború frontjai? Az irakiak már világháborúról beszélnek. KADHAFI: Arról biztosíthatom Önöket: a háború nem marad egy szűkebb térségre korlátozva. Olyan térségekre és helyszínekre fog kiterjedni, amelyekre még egyáltalán nem is gondolnak. SPIEGEL: Minden területre, ahol arabok és moszlámok élnek? KADHAFI: Nemcsak az arab—iszlám világ, hanem az egész világ részese lesz a háborúnak. Ha háború tör ki, senki sem nézheti kívülről. SPIEGEL: És valójában az olajról van szó? KADHAFI: Nemcsak arról, annál sokkal több forog kockán. SPIEGEL: önt meglepné, ha a szovjetek és az amerikaiak együtt lépnének fel Irak ellen? KADHAFI: Mindazok után, ami Európában, különösen Kelet-Európábán és a Szovjetunióban történt, az egész slamasztika után én már semmin sem csodálkozom, azon sem, ha együtt lépnek fel az öbölben. Mert arról persze nincs szó, hogy Oroszország katonailag legyengült volna; katonailag még nagyon is számít. SPIEGEL: Miért slamasztika az ön szemében Kelet-Euró- pa felszabadulása? KADHAFI: Aki olvasta a Zöld könyvemet, • az tudja, hogy én már tíz évvel ezelőtt megmondtam: a kommunizmus egy szép napon összeomlik. Hát most érkezett el az ideje. Ám a kapitalistáknak nem kellene túl korán örülniük. Egyszer majd ők is összeomlanak — ugyanúgy, 'ahogyan az oroszok. SPIEGEL: De Gorbacsov most a kapitalistáktól vár segítséget. KADHAFI: Sem szocialista, sem kapitalista módon nem tud uralkodni. Gorbacsov szocializmusa nem oldotta meg a problémákat. De a kapitalizmus sem fogja megoldani. SPIEGEL: Gorbacsov fájdalmat okoz az araboknak. Hagyja, hogy zsidók százezrei vándoroljanak ki Izraelbe. KADHAFI: A kivándorlások ellenére mi, arabok, és főleg én itt, Líbiában a Szovjetuniót nem tekintjük ellenségnek, hanem még mindig jó barátnak. Most ott fellázadnak és nehézségeket okoznak a zsidók, erre mondja Gorbacsov: Akkor menjenek el, és nekem kevesebb a problémám! SPIEGEL: A Szovjetunióban végbement változások miatt nem veszített el jelentős támaszt a- Harmadik Viliág? KADHAFI: Ez igaz. A Harmadik Világ országainak ösz- sze kell fogniuk, hogy érdekeiket valóban megfogalmazhassák és kiharcolhassák. A leghatározottabban felszólítom őket, hogy álljanak végre a saját lábukra, különben a blokkok közötti közeledés egyetlen vesztesei lesznek. •SPIEGEL: Ráadásul a kapitalisták most mindenekelőtt a szocialistákat támogatják, és alig marad pénzük a Harmadik Világra. KADHAFI: Ügy van. De hadd mondjak még valamit a kelet-európai fordulathoz! Hiszen arról van szó, hogy a tömegeknek már nyilván nem tetszik, hogy az állam önkényesen uralkodik a fejük fölött. A népek maguk akarják kezükbe venni a sorsukat... Ez az út a népi uralomhoz vezet, amikor majd pártok nélkül boldogul a nép, és talán arra az eredményre jut, ami nekünk itt már megvan: népi kongresszusok és népi tanácsok direkt gyakorolják a demokráciát és a hatalmat, pártok és egyéb más csoportosulások nélkül. SPIEGEL: Nekünk azért akad némi kétségünk a líbiai út vonzerejével kapcsolatban. Inkább úgy fest a dolog, hogy a kelet-európai rendszerek a nyugati példakép felé orientálódnak. KADHAFI: Ez csak az első reakció, és érthető is. De hosszabb távon csak akkor tudják a problémáikat megoldani, ha maguk veszik kézbe a sorsukat. S egy napon Amerikában is megmozdul a nép. Nézze csak meg, micsoda szegénység van ott! Ha ez így megy tovább, egyszer olyan helyzet lesz Amerikában, mint Libanonban ... A vagyon nem korlátozódhat egy bizonyos csoportra, a lakosság között kell felosztani. SPIEGEL: Nem lehet úgy, mint Kuvaitban volt vagy ahogyan van még most is Szaúd-Arábiában ? KADHAFI: Helyes. Az olaj nemcsak a kuvaitiaké, nemcsak a szaúd-arábiai uralko- dócsaládoké, az olaj minden arabé... Fordította: Niedzielsky Katalin „Ha kitör a háború, annak mindenki részese lesz..
