Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-22 / 274. szám
1990. november ZZ., csütörtök Mit esznek a gazdagok? Véleményünk szerint Miért türelmetlenek a vállalkozók ? A fejlett országokban, elsősorban az Egyesült Államokban, de Nyugat-Európá- ban is, egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az egészséges táplálkozás elterjesztésére. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a hagyományos életmód és táplálkozás ártalmas az emberi egészségre, igen sok betegségnek a forrása. Az idén az USA több államában is bevezettek a piacra egy olyan kétszersültet, amely zsiradék nélkül készült, így koleszterinmentes, és energiatartalma nem éri el a 100 kalóriát. A tv reklámhadjárata ön is ehet süteményt! szlogennel bombázta a közönséget. A siker természetesen nem is maradt el. A kenyérféleségek között az USA-ban is újdonság a zabkorpával készített kenyér, amelyeknek forgalma dinamikusan bővül. Az egészséges táplálkozás eszméje az államok határain túl elsősorban Európában talált követőkre. Tavaly a legnagyobb gyártók közé tartozó Nestle konszern, valamint az amerikai General Mills megállapodást írt alá egy közös vállalat létrehozására, a reggeli gabonatermékek piacának fejlesztésére. E termékek forgalma az európai piacokon 2,5 milliárd svájci frank évente, és a századfordulóra várhatóan eléri a 10 milliárd svájci frankot. Ez megegyezik a jelenlegi amerikai forgalommal. A pékáruk közül Euró- pa-szerte a teljes értékű magvakból, rostanyagok hozzáadásával, adalékanyag nélkül készített termékek uralják a piacot. Európa legjelentősebb piacán, az NSZK-ban az élelmiszeripar legdinamikusabban fejlődő ága a müzligyártás. Az üzleti forgalom 1984 és 1988 között 63 millióról 122 millió márkára nőtt, az eladott mennyiség pedig 8 millióról 16 millió tonnára. Hollandiában, Franciad!- szágban, Angliában ezekben a viszonylag kevés (éves szinten fejenként 55-60 kilogramm) kenyeret fogyasztó országokban is fokozódik a barna kenyér népszerűsége. Az előrejelzések világszerte optimisták. A szakemberek arra számítanak, hogy az újfajta táplálkozási szemléletnek megfelelő termékek jelenlegi 2-3 százalékos részesedése az élelmiszer-forgalomban hamarosan a 10 százalékot is elérheti a fejlett országokban. Nálunk sajnos még mindig kevés propagandát kap a korszerű táplálkozás. Bár néhány reform-élelmiszerünk és biotermékünk a külpiacokon is ismert, fontos lenne, hegy itthon is népszerűbbé váljanak. Sokaknak az a legnagyobb gondja az egészséges táplálkozással kapcsolatban, hogy drága, főleg a mai gazdasági helyzetben szinte megfizethetetlen. Ez kétségtelenül igaz, de ha az ember saját egészsége érdekében mérsékelni tudja néhány táplálkozás-élettanilag értéktelen, sőt káros, és többnyire drága élelmiszer, italféle, élvezeti cikk fogyasztását, ki lehet gazdálkodni a reformkonyha többletkiadásait. Persze, ha valaki nem tud, sőt nem is akar lemondani a füstölt kolbász vagy a töltött káposzta élvezetéről, azt nehéz jobb belátásra bírni. Többnyire késő már akkor cselekedni, ha a helytelen táplálkozás és életmód következtében károsodik az egészség. Az utóbbi időben megjelent számos cikk és könyv azonban azt bizonyítja, hogy fokozatosan növekszik azoknak a száma, akik fontosnak tartják, hogy vál- . toztassanak táplálkozási szokásaikon, és áldozni is készek ezért. Ezerrel több lehet A devizatörvény még ez évben várható módosítása előreláthatóan megnehezíti az egyéni turizmust. További nehézséget jelent, hogy az utazási irodák sem számíthatnak könnyítésre. Továbbra is csak az előző évben kitermelt deviza S0 százalékát tarthatják meg. az egyéni utazók számára eddig biztosított utazási keret megszűnik, ami azt jelenti, hogy 1991-ben már csak forintért vásárolhatnak jegyeket, illetve ahova forintért nem lehet utazni, oda mindenkinek saját devizájából kell fizetnie az utazás költségeit. Mindebből az következik, hogy jövőre csak azoknak az utazási irodáknak lesz több pénzük az ideinél, amelyek ébben az évben növelni tudták forgalmukat. Az alakuló új irodák működési feltételeit 1991-ben egyszeri, 100 ezer forintnak megfelelő devizakeret juttatásával biztosítják. Az eddigiekhez képest a szervezett utazást segítő, s ugyanakkor a liberalizálás irányába ható módosítást jelent az, hogy januártól az egyes utazást szervezők saját devizakeretükből átadhatnak más partnerszervezeteknek. Számos változás várható a lakosságot, illetve az utazókat érintő jogszabályokban is. Egyetlen biztos kivétel ez alól a lakossági valutakeret összege. Az jövőre is csak 50 dollár lesz. Az otthon tartható deviza összege viszont 4000 forintról 5000 forint körüli összegre emelkedik. Várhatóan megszűnik az utazási keret: repülővel, vonattal, hajóval és autóbusszal egyaránt egész Európába, és évente több alkalommal is, gyakorlatilag korlátozás nélkül, forintért lehet majd utazni 1991 elejétől. Tengerentúlra viszont évente egy-egy repülőjegyet válthat minden magyar tu-, rista. Vita van még a szakemberek között a gépkocsival utazó egyéni turisták üzemanyag-vásárlást szolgáló devizakeretével kapcsolatban. Az máris szinte biztos, hogy a mozgáskorlátozottak megkapják az úgynevezett benzinpénzt. Hogy a többi autóssal mi lesz, még nyitott kérdés. A magyar gazdaság teljesítménye immár harmadik éve egyre gyorsuló ütemben csökken. Jövőre a visszaesés elérheti a nemzeti jövedelem 4-5 százalékát. Kevéssé közismert, hogy ez a súlyos recesszió nagy különbségekkel érvényesül az egyes gazdasági szektorokban. Az állami vállalatok hanyatlása az átlagnál sokkal súlyosabb, közelíti a tíz százalékos termeléscsökkenést. Ugyanakkor a magánvállalkozások, valamint ‘a nem, vagy csak részben legalizált második és harmadik gazdaság teljesítménye folyamatosan emelkedik. Olyannyira, hogy az elmúlt három évben ez a létszámát és eszközeit tekintve még igencsak szerény „ágazat” ma a magyar gazdaság egyetlen igazi húzóereje. Mindennek a jelentőségét bizonyítja, hogy országos átlagban már csak a hatvan százalékot teszi ki a lakosság teljes jövedelmében a főmunkahelyekről származó jövedelem. Ezek a jelentős arányváltozások a mai statisztikai eszközökkel sajnos alig követhetők nyomon, s talán ennek is betudható, hogy sem a közvélemény; sem a gazdasági kormányzat nincs igazában tisztában a magánszféra mára elért valódi súlyával. Persze a lakosság és a kormány „tájékozatlansága” nem egyformán esik latba, és főleg nem egyforma következményekkel jár. A kormánynak a vállalkozásokat érintő döntéseit mindenekelőtt azért éri bírálat az érintettek részéről, mert szerintük figyelmen kívül hagyják mindazt, ami 1968 óta a magyar gazdaságban történt. Konkrétan arról van szó, hogy nem az első szabad választásokkal ért véget a tervutasításos rendszer, hanem azt több-kevesebb sikerrel a gazdaságban immár két évtizede bontogatják. Eközben az árnyékgazdaság, a később engedélyezett kisvállalkozások, a háztáji keretében á lakosság többsége használható tapasztalatokat szerzett az állami gazdaságpolitika és szabályozás kiskapuinak felkutatásában. De ami ennél fontosabb: a valódi piac működését is megismerte. A kormánynak a tágan értelmezett „vállalkozók” már milliós táborát most nem abban kell „segítenie”, hogy mivel foglalkozzon, hogyan szervezze meg a munkáját. Valószínűleg nem is az államilag irányított menedzser- képzés a legsürgetőbb feladat. A vállalkozók működési terepet, kiszámítható feltételeket, okos támogatási és hitelezési rendszert, a jövőre orientáló adórendszert várnak. Az összes többit valószínűleg rájuk lehet bízni. A valóságban mégis azt látni, hogy egyre újabb és újabb állami hivatalok jönnek létre, megyei tanácsadó hálózatokkal akarja a kormány „segíteni” a kisvállalkozásokat. A vállalatok privatizációját lebonyolító Vagyonügynökség. ha meg akar felelni a kormány által vele szemben támasztott követelményeknek, egy hatalmas, az egész országot behálózó bürokratikus apparátus lesz. Pedig létezik ezzel ellentétes elképzelés, amely a Vagyonügynökség mai feladatát is piaci alapokra, vállalkozó szervezetekre bízná. Ez nem lenne „testidegen” a jövő elképzelt magyar gazdaság- struktúrájában. A boltok és vendéglátóhelyek privatizációjának kezdetét a kormány az első száz napra ígérte. Ezzel szemben most ott tartunk, hogy az adatgyűjtés is még legalább két-három hónapot vesz igénybe, és máris legalább két évig tartó folyamatról szólnak a hivatalos nyilatkozatok. Az újrakezdési kölcsönt felváltó Egzisztencia Alap sem azt ígéri, amire a magánvállalkozóknak szüksége lenne, azaz vállalkozásaikhoz szabadon felhasználható hitelt, hanem a többnyire az épületekre csupaszított állami vállalatok megvásárlásának lehetőségét. Ráadásul ez az E-alap mindeddig csak a nyilatkozatokban létezik. A kormánynak a vállalkozásokkal kapcsolatos szándékai lehetnek bármilyen dicséretesek, a kivitelezés egyre több türelmetlenséget vált ki. A jelek szerint túl sok dolgot akar befolyásolni, szabályozni, serkenteni vagy éppen korlátozni a gazdasági kormányzat, s ehhez nincsenek meg az eszközei. Ahogyan nem voltak meg az előző kormányoknak sem. Éppen azért, mert a magyar gazdaság életképes vállalkozói szektora egyre inkább a maga útját járta. Ezt a természetes folyamatot kell felgyorsítani, és minden eszközzel támogatni. Ez lehetne a tervutasításos rendszer következetes elutasítása. A piacgazdaság ugyanis nem abban különbözik a csődöt mondott szocialista gazdaságtól, hogy ugyanazt megpróbálja jobban csinálni. ' P. É. „Magyarországnak nem okoz nehézségeket az adósságszolgálat” Magyarországnak előreláthatólag nem okoz nehézséget a 20 milliárd dolláros konvertibilis adósság törlesztése, és kizárja az adósság-átütemezés lehetőségét — mondta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Londonban, a Financial Timesnek, a brit üzleti körök lapjának adott nyilatkozatában. Allatszámlálás előzetes eredményei Több sertés, kevesebb juh és csirke Surányi a chicagói tőzsde, a Chicago Mercantile Exchange londoni szimpóziumán vesz részt, és csütörtök délután előadást tart a kelet-európai átalakulások finanszírozásával kapcsolatos magyar véleménylekről. A Financial Times csütörtöki számában megjelent nyilatkozatban Surányi azt mondta, hogy jövőre nem okoz gondot az esedékes 1,6 milliárd dollárnyi kamattörlesztés előteremtése a -folyó bevételekből, a további 2,2 milliárd dollárnyi tőketörlesztés fedezetét pedig a nemzetközi pénzpiacokról szerzik majd. Az MNB elnökének bizakodásának ellentmond, hogy jövőre 700 millió dollár hiány várható Magyarország folyó konvertibilis fizetési mérlegében az öbölválság, az idei aszály, és annak következtében, hogy január 1- jétől dollárban számolják el a magyar—szovjet kereskedelmet — jegyezték meg a lap Surányival beszélgető munkatársai, Anthony Robinson és Judy Dempsey. Mindez 1,5 milliárd dollárjába kerül majd Magyarországnak, tették hozzá. Idén az első kilenc hónapban 400 millió dollár többlet keletkezett Magyarország folyó fizetési mérlegében, írták. Surányi elmondta, hogy egy közelmúltbeli 15 milliárd jenes, MNB által kibocsátott japán szamuráj kötvényt a hitelezők túljegyeztek, és jelenleg kibocsátás alatt van egy másik, 10 milliárd jenes kötvény. A német és az osztrák befektetők ugyancsak kedvelik a magyar papírokat — mondta. Egy német bankok által kiírt 800 millió márkás készenléti hitelhez magyar részről még nem is nyúltak hozzá — magyarázta. Az MNB elnöke ezután elmondta, hogy az idén 16 százalékkal nőtt Magyarország konvertibilis exportja és ennek révén az adósság- szolgálati ráta az 1987-es 70 százalékról az idén 40 százalékra csökkent. (Az adósságszolgálati ráta az egy évben esedékes tőke- és kamattörlesztések nagysága az exportbevételek százalékában kifejezve). A Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott, szeptember 30—i reprezentatív állatszámlálás előzetes adatai szerint az országban a sertések számá több, a szarvasmarha-, a juh- és a tyúkfélék állománya kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A szarvasmarha állomány 1614 ezer darab volt, 49 ezerrel (2,9%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál és ez az elmúlt 10 év legalacsonyabb szeptemberi értéke. A csökkenés a vállalati szférában következett be, ahol az állomány négyötöde van. A kistermelők 18 ezer darabbal, 6,3%-kal növelték állataik számát. A 635 ezer darab tehén 10 ezerrel (1,6%-kal) kevesebb az előző évinél. A tehénállomány közel egynegyed részét tartó kistermelőknél az állatok száma nem változott, a vállalatoknál 2%-kal, ezen belül a termelőszövetkezeteknél 2,7%-kal csökkent. A sertések száma szeptember végén meghaladta a 9,5 milliót, ami 488 ezerrel (5,4%-kal) több az egy évvel azelőttinél. A sertésállomány 53%-a volt kistermelők gazdaságában, ahol egy év alatt 474 ezer darabbal, több mint 10%-kal növekedett a sertések száma. A vállalatoknál lévő állomány lényegében azonos a tavaly szeptember végi szinttel. A sertést tartó kistermelők közel fele 1-2 sertést tart (csak saját vágásra), negyedrésze 3-5 sertést, és szintén negyedrész körüli a 6—50 sertést tartók aránya. Az 50-nél több sertést tartók aránya nem éri el az egy százalékot sem. Az anyakocák száma ösz- szességében 675 ezer darab volt, 30 ezerrel (4,7%-kal) több, mint egy évvel korábban. Ezen belül az anyakoca-állomány 57%-át tartó kistermelők 11%-kal növelték, a vállalatok 3%-kal csökkentették állataik számát. A nagyüzemek juhállománya a korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent. Szeptember végén a juhok száma 1168 ezer darab volt, az egy évvel azelőttihez képest 157 ezerrel (11,8%-kal) kevesebb. A nagyüzemekben — mind az állami vállalatoknál, mind a szövetkezeteknél — évek óta tartó állománycsökkenés mellett a kistermelőknél 1987 óta ismét némi állománygyarapodás tapasztalható, ez azonban csak mérsékli az országos juhállomány fogyatkozását. Az anyajuhok száma az év közben megfigyelt nagyüzemekben szeptember végén 858 ezer darab volt, egy év alatt 72 ezer darabbal, 8%-.kal csökkent. A tyúkfélék száma körülbelül 59 millió volt, az egy évvel korábbinál 4 millióval (6,7%-kal) kevesebb. A tojótyúkok állománya, a kistermelőknél tartott állatok számának növekedése miatt, összességében 156 ezerrel (0,7%-kal) meghaladta az előző évit, és szeptember végén kereken 23 milliót tett ki. m* v..r..-.r A kistermelők tartják a „tehén-frontot”
