Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-20 / 272. szám
Aszály szülte viszály a Hidasháti fl. G.-ban Sztrájkról szó nincs - Van megegyezés NÉPÚJSÁG Ki nem háborodna fel akkor, ha éves fizetése egyik napról a másikra 20-25 százalékkal csökkenne. Ha szembe kellene néznie azzal a ténnyel, hogy a kieső tíz-húsz ezer farint miatt le kell mondania például a család téli öltözékének pótlásáról, vagy az apróbb karácsonyi meglepetésekről. De főleg akkor bosszantó a dolog, ha a család apraja-nagyja strandolás és üdülés helyett egész nyáron a határban dolgozott. Hibrid kukoricát kapált, címerezett, ősszel betakarított azért, hogy a fizetéskiegészítést jelentő háztáji terület hozzon is valamit a konyhára. Akiket az aszály nem kiméit: .— Meg sem fordult a fejünkben, hogy ne vegyük fel a munkát, mi továbbra is itt akarunk dolgozni Fotó: Gál Edit Ezért is jártunk utána a Hidasháti Állami Gazdaságból érkező elkeseredett, olykor-olykor indulatoktól sem mentes telefonhívásoknak, leveleknek. „Többek nevében fordulok önökhöz. A muronyi HÁG évek óta termel hibrid kukoricát, mikor milyen eredménnyel, de az idén nagyon megutáltatták a dolgozókkal ezt a növényt. A be- munkálásért horribilis összeget számoltak. Kateszteri holdanként 20 ezer forintot. (Országos összehasonlításban közepes a költség! — R. G.) A kapálásról nem is beszélve. Majd bele szakadtunk a munkába, mert az a tábla úgy látott vegyszert, ahogy Önök... A gazdaság olyan egyoldalú szerződést kötött, hogy a -felelősség ne őt terhelje ...” — szól az egyik levélrészlet. Történt-e szakmai hiba? — Telefonon olyan bejelentés is érkezett, hogy a hibridkukorica-termelők egy része az elmúlt héten nem vette fel a munkát a gazdaságban, így tiltakozván az ellen, hogy a 20-25 ezer forintos árbevétellel szemben 5-10, sőt 15 ezer forintot fizessen vissza a HÁG kasz- szájába. — Igaz-e a hír? — szegezA Magyar Műsorszóró Vállalatot ez évben alapította meg a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság (PRTMIG) jogutódjaként a közlekedési és hírközlési miniszter. Ez az esemény a magyar posta átszervezéséhez kapcsolódott, melynek során különvált egymástól a klasszikus postaszolgálat (Magyar Posta Vállalat), a telefonszolgáltatás (Magyar Távközlési Vállalat) éa a műsorszórás. Az átszervezés során a műsorszóró vállalat tulajdonába került a PRTMIG korábbi tevékenységi körének, telephelyeinek többsége. Ezzel egyidőben viszont a frekvenciagazdálkodási, a távközlési hatósági, a zavarvizsgálati és zavarelhárítási feladatkör az újonnan létrejött Frekvenciagazdálkodási Intézethez került — hallottuk Bartha Józseftől, a Magyar Műsorszóró Vállalat vezérigazgatójától azon a tájékoztatón, melyet a közlekedési szakújságíróknak tartott. Hazánkban a rádiózásnak nagy hagyományai vannak, az első kísérletek 1903-ra nyúlnak vissza. A rádiómű- sotr-szórás az európai orszá- gokkal közel egy időben, vagyis hatvanöt éve, 1925. tűk a kérdést Kovács János vezérigazgatónak. — Nem tudok róla, hogy bárki is megtagadta volna a munkát. Tény viszont, hogy azon az illetmény és bérelt hibridkukorica-földterületen, ahol az építők brigádja termelt, tragikusan alacsony lett a termés. Holdanként mindössze 3-4 mázsa májusi morzsoltnak megfelelő a mennyiség. Pedig még öntöztünk is... — Éppen ez az egyik érv, amit a dolgozók hangoztatnak. Szerintük ugyanis túlöntözték a területet és emiatt termékenyült rosszul a hibrid kukorica. — Sajnos ez az állítás szakmailag nem állja meg a helyét. A mintegy 200 hektáros egybefüggő táblát egyformán öntöztük, s általában a szóban forgó mikrokörzet- ből kiindulva egyre jobb volt a termékenyülés. Egyébként nehéz szakmai vagy technológiai hibát fellelni olyankor, ha időjárás szempontjából olyan extrém évről van szó, mint az idei. És most már a dolgozók is abban egyetértenek velem, ha nem öntözünk, akkor az lett volna a probléma. Természetesen az elől nem zárkózunk el, hogy még egyszer megvizsgáljuk a termesztési technológiát, történt-e mulasztás vagy sem. Nekem azonban meggyőződésem, hogy a szóban forgó építőbrigád tagjai a 200 hektáros táblában, ahol a kimérés december 2-án kezdődött, a csepeli adóval és a Telefon- hírmondó Rt. Rákóczi úti stúdiójával. A Magyar Rádió három országos műsorát és a körzeti műsorokat napjainkban két frekvenciasávban (KH és URH), a Kossuth programot ezeken kívül rövidhullámon is sugározzák. AZ MR éjszakai műsorát a solti középhullámú Kossuth adóra és sorrendjét egyébként sorsolás döntötte el, egy olyan mikrokörzetbe kerültek, ahol ennyire szerencsétlenül alakult minden. Megértem a felháborodásukat, s megpróbálunk közösen egyezségre jutni velük. D kedélyek lecslllapodéban — A 200 hektáros területen milyen parcellaátlagok születtek, mennyi volt például a legmagasabb termés? — A legjobban termő részekről 30 mázsa májusi morzsolt kukoricának megfelelő termést takarítottak be. Ez közel 54-55 ezer forintos árbevételt jelent. Tehát a költségek levonása után a tiszta haszon 30-35 ezer forint körüli. S mivel az illetményföld mellé még egykataszteri hold bérleményre is adtunk lehetőséget dolgozóinknak, volt olyan család, amelyik 100 ezer forint körüli tiszta nyereséget vihetett haza — fejti ki véleményét Kovács János vezérigazgató kellő higgadtsággal és nyugalommal, mintegy jelezvén, hogy kompromisszumra törekszik, szeretne a dolgozókkal kiegyezni. — Szerencséjük, hogy nem akkor jöttek, ámikor az elszámolási papírt kézhez kaptuk — fogadnak bennünket* az építőktől néhányam. — Volt itt olyan felzúdulás, szitko- zódás, amilyen még soha. De most már valamennyire lecsillapodtak a kedélyek — mondják. — Igaz, hogy nem akarták a munkát felvenni? — Ez rémhír. Meg sem fordult a fejünkben. Mi továbbra is itt akarunk dolgozni — válaszolja határozottan Budás György, a brigád egyik tagja és a többiek is bólogatnak. — A vezetéssel ma reggel tárgyaltunk, s most már mi a Petőfi műsort URH adóhálózatra is továbbítják. A KH- és az URH-adók részt- vesznek a nemzetiségi műsorok sugárzásában is. A tájékoztatón megtudtuk: idestova négy éve, elsősorban a külföldi turisták tájékoztatására megindult az URH- sávban a Danubius Rádió német nyelvű sugárzása, mely tavaly óta kibővített műsorrend szerint folyik. Az is belátjuk, hogy itt az időjárás számlájára sok mindéh írható. Egyértelmű jószándékot tapasztaltunk Kovács János vezérigazgató részéről, de az elődje, Kovács József is megerősítette, hogy nincs olyan szakember, aki meg tudná mondani egy hibridkukorica-termés kockázatát, főleg ilyen aszályos, légszáraz nyári időben — magyarázza keserű belenyugvással Simon Gergely, majd hozzáfűzi. — Egyikünk sem gondolt arra, hogy a kamuti 35 aranykoronás földeken, öntözött körülmények között egy profi hibridtermelő gazdaságban is lehet ekkorát- bukni. B kompromisszum példa is lehet Mindenesetre megnyugtatónak tűnik, hogy a gazdaság vezetése, természetesen a lehetőségekhez képest mérsékelni próbálja a dolgozók veszteségeit. — Szeretnénk nullára kifuttatni ennek a 28 embernek az adósságát — fogalmaz a vezérigazgató óvatosan, s ez érthető is, hiszen nem egyszerű dolog a problémát megoldani. Azt viszont elmúlt esztendőben két új kereskedelmi adó (a Calipso és a Juventus) kezdte meg működését a középhullámú sávban. A körzeti kereskedelmi adások száma is nőtt, s regionális városi adások is indultak. Napjainkban az országban 13 középhullámú, 8 rövidhullámú és negyven URH-adó sugározza a műsorokat. Kát, hogy a keleti országrész számos adást „nélkülöz”. A tájékoztatón sok. érdekes adat hangzott el. Ezek közül csak néhány: a Kossuth Rádió középhullámon hazánk 82 százalékán fogható, ahol a lakosság 85 százaléka él. Az URH-adások vétele hazánk 70 százalékán már megoldott. A Petőfi műő is úgy érzi, hogy célszerűbb házon belül orvoslást találni. A Hidasháton jelentkező probléma sajnos nem egyedi. A mezőgazdaságban dolgozók alacsony fizetését ugyanis ez ideig úgy tudta a kormányzat, illetve a központi szabályozás konfliktusmentesen alacsony szinten tartani, hogy a háztáji és illetmény földterületek bevétele jelentett egy hallgatólagos fizetéskiegészítést. Hiszen itt nincs 13. havi fizetés, s nyereségrészesedésre a mező- gazdasági nagyüzemek pillanatnyi anyagi helyzetében csak a legjobban gazdálkodóknál van esély. Persze az is külön okfejtést érdemelne, hogy a 'háztáji bevétel egészen az értékesítésig az „ablakban van”, ám a ráfordítandó munka miatt a család apraja-nagyja nyári hétvégéit mindenképpen a földeken tölti. A Hidasháti Állami Gazdaságnál viszont megpróbálják az egyre feszítőbb problémákat egyfajta szociálpolitikai szempontok szerint orvosolni. Például a háztáji földeket terhelő költségeket mind a mai napig minimá\is szinten tartják. Kizárólag önköltséggel számolják el a felmerülő kiadásokat. Egyedül a segédüzemi szolgáltakor KH-on hazánk 54 százalékán fogható, ahol a lakosság 65 százaléka él. Az URH-adásokat monoban a lakosság 90 százaléka, sztereóban pedig 61 százaléka élvezheti. A Bartók műsort URH-sávban az ország lakosságának 93 százaléka hallgathatja. Magyarország délkeleti részéről, pontosabban Békésről Bartha József elmondta: a rádiós műsorszórás megyénkben az egyik legrosz- szabb. A Kossuth Rádió középhullámon megyeszerte viszonylag jól fogható, de mindez már nem mondható el a Petőfi és a Bartók Rádióról. A szolnoki 135 kW- os teljesítményű adó sugározza középhullámon a Petás tartalmaz némi nyereséget is. Nem terhelnek ágazati és gazdasági általános költségét, illetve kamatterheket a dolgozók területeire. És ez szintén jelentősen mérsékli a fizetendő bemunká- lási költséget, hiszen ezek a tételek az összes költségnek akár a 25-30 százalékát is kitehetnék. A szóban forgó HÁG esetében, az építőbrigád keserűségének enyhítésére lesz gyógyír. A szerkesztőségünkbe érkező jelzések, s tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a háztáji földek bemű- velési költségei, a valóban egyoldalúnak tűnő szerződések, a megoldatlan, vagy áron aluli értékesítésék TTtíS helyeken sokkal nagyobb ellentmondásokat tükröznek, Általában legtöbb esetben a vezetők és a dolgozók között emiatt kenyértörésre is 6or kerül, vagy egyszerűen abbamarad a háztájizás. A hidasháti eset a konfliktusok ellenére is lehet példa arra, hogy a mai kiszámíthatatlan hazai mezőgazdasági érában hogyan lehet diplomatikusan, közös megegyezésre jutni a vezetőknek és a dolgozóknak, miként lehet kialakítani olyan légkört, amely egyfajta segítséget is jelenthet a jövő várható megrázkódtatásaira. Rákóczi Gabriella tőfi Rádió műsorát, * ennek hatósugara bizony kicsi. Már tervezés alatt volt egy 1000 kW-os adó, ám menet közben kiderült, hogy bizonyos fokú környezetkárosító hatásai lesznek. Ezért teljesítményét 600 kW-ra csökkentették, s irányított sugárzású lesz. Első feladatként a szolnoki adó 40 éves berendezéseit kiváltják, mely munkálatok a jövő épben kezdődnek, s az új, nagy teljesítményű adó 1992 derekán kezdi meg a műsorszórást. Az URH-adások vételére Békéscsabán egy kisebb teljesítményű adó üzembe helyezését tervezi a Magyar Műsorszóró Vállalat, így teremtve meg Békés megye jelentős területén a jó vételi lehetőségeket. A televízió műsorsugárzásáról is szó volt a tájékoztatón. Emlékeztetőként elhangzott: 1954-ben kezdődtek el a kísérleti, 1969-ben pedig beindultak a színes adások. Napjainkban 14 főadó vesz részt a TV 1 műsorszórásában, s a gerincadók által el nem látott területek besugárzására 76 kisebb teljesítményű adó szolgál. A TV 2 programjának vételét 12 főadó és 61 átjátszó adó teszi lehetővé az ország területén. Mindezekkel együtt a vállalat részt vesz a körzeti és a nemzetiségi műsorok sugárzásában is. összességében a TV 1 műsora hazánk területének 96 százalékán, a TV 2 műsora pedig 92 százalékán jól fogható, ahol a lakosság 95-97 százaléka éj. — szekeres — A Petőfi KH ellátottsága meglehetősen gyenge lavuinak a rádiévételi lehetőségek — Új középhullámú adó épül Szolnokén Kisebb URH-adó Békéscsabán A TV 2 műsor vétele sem tökéletes még
