Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-20 / 272. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. NOVEMBER 20.. KEDD Ara: 4.30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Párizs — Bush- és Gorbacsov-beszéd II csúcs csökkentette a fegyverzeteket A küldöttségvezetők fel­szólalásaival folytatódott hét­főn délután Párizsban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet állam- és kormányfői csúcs- találkozója. A délutáni ple­náris ülésen hangzott ei a konferencia két, talán leg­nagyobb érdeklődéssel várt beszéde: George Bush, az Egyesült Államok és rövid­del utána Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke fejtet­te ki hazája álláspontját a kontinensen folytatott együtt­működés eredményeiről és * távlatairól. Este Roland Dumas fran­cia külügyminiszter adott fogadást a küldöttségek tisz­teletére a Chaillot palotá­ban. — George Bush amerikai elnök meleg szavakkal mél­tatta, hogy megvalósultak mindazoknak az erőknek a törekvései, akik helsinkit kö­vetően önfeláldozó-in har­coltak az ott elfogadott alap­elvek, az emberi jogok érvé­(Folytatás a 2. oldalon) Bt perc Zsíros Gézával A kisgazdák előre hátrálnak Vasárnap Kiskunmajsán ötpárti tanácskozást tartot­tak (a parlamenti pártok kö­zül egyedül a Fidiesz nem képviseltette magát) a me­zőgazdaság tulajdonviszo­nyainak kérdéseiről és ren­dezéséről, tegnap délelőtt, mintegy másfél órán át pe­dig Budapesten folytatódott — immáröh a fiatal demok­ratákkal kiegészülve — a pártok egyezkedése. Dr. Zsí­ros Géza országgyűlési kép­viselőt, a független kisgaz­dapárt egyik prominens po­litikusát elsősorban azért hívtuk ki a Parlament ülés­terméből, hogy megkérdez­zük tőle: mit szód ahhoz, hogy a Rádió Déli Krónika műsorában dr. Orbán Vik­tor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője úgy fogal­mazott, a kisgazdapárt le­hátrál f, negyvenh etes’ ’ föld­programjáról? — Képviselőtársamnak va­lószínűleg még nem nyílott alkalma arra, hogy tüzete­sebben áltanulmányozza el­képzeléseinket. Arról van szó, hogy pártunk tisztelet­ben tartja és elfogadja a 600/1945. számú kormány­rendeletet. Történetesen ép­pen abból indultunk ki, amikor megfogalmaztuk, hogy a földtulajdonviszo­nyok rendezésekor az 1945 (Folytatás a 3. oldalon) Két Békés megyei felszólaló az Országgyűlésen Minden indítvány sürgős! Két törvényjavaslat álta­lános vitáján jutott túl hét­főn délután negyed 6-ig az Országgyűlés: befejezték az illetékekről szóló törvényja­vaslat és a bíróságokról, va­lamint a polgári perrendtar­tásról szóló törvények mó­dosítását szolgáló törvényja­vaslat általános vitáját. A két törvényjavaslat részletes vitájára a későbbiekben, a módosító indítványok bi­zottsági tárgyalása után tér vissza a plenum. A plenáris ülés kezdetén Szabad György, a ház elnö­ke bejelentette: Novák Ru­dolf képviselő, akit az SZDSZ Heves megyei listá­ján választattak meg — egyéb teendőire hivatkozva — írásban lemondott ország- gyűlési képviselői mandátu­máról. Sürgősséggel felvették a napirendre a Kulturális Bi­zottság önálló indítványát a sport anyagi alapjainak megteremtésére. Végezetül döntöttek arról is, na, rendre tűzik Pap Já­nosnak, a fideszes képvi­selőnek a dél-alföldi telepü­lések ivóvizének minősítésé­ről és az egészséges ivóvíz­ellátási program módosítá­sáról szóló indítványát. Az ülés napirendjének meghatározása előtt kért szót Horváth Tivadar. A szabad demokrata képviselő arra kérte a Házat, hogy még jelenlegi ülésén tűzze napirendjére a közszolgálati törvényjavaslatot. Indoklás­képpen elmondta, hogy az önkormányzatok apparátu­sában dolgozók körében erős bizonytalanság, perspektíva- vesztés. tapasztalható. A jó szakemberek megtartása, megnyugtatása érdekében mielőbb szükség lenne a tör­vény megalkotására. Morvay István belügyminisztériumi .államtitkár úgy vélekedett, hogy valóban indokolt len­ne a közszolgálati jogszabály megalkotása. A törvényjavaslat jelentő­ségét hangsúlyozva Isépy Tamás igazságügyi államtit­kár rámutatott: a jogállami­ság kialakulásának, az ál­lampolgári jogok érvényesü­lésének, a demokráciának nélkülözhetetlen feltétele az önálló bírói hatalom kiala­kítása, és az ehhez szüksé­ges, jól működő bírói szer­vezet megteremtése. Ezzel szemben napjainkra Ma­gyarországon meglehetősen súlyos helyzetbe kerültek a bíróságok és ügyészségek; az ott dolgozók alacsony jöve­delme, társadalmi megbe­csülésük hiánya, munkater- heik hatalmas mértékű nö­vekedése nagyarányú pálya- elhagyáshoz vezetett. Ez a tendencia ma már az ítél­kezés színvonalát, törvényes­ségét is veszélyezteti. Ennek megakadályozására elenged­hetetlenné vált, hogy jog­szabályban is rögzítsék a bíróságok és ügyészségek dolgozóinak előmeneteli, bé­rezési rendjét. Az általános vitában felszólaló dr. Rem- port Katalin .mezőkovácshá­zi MDF-es képviselő üdvö­zölte, hogy a jogszabály megalkotásával immár auto­matizmusok biztosítják a bí­róságok, ügyészségek dolgo­zóinak előmenetelét, ami ki­küszöböli a szubjektív té­nyezők szerepét. A fizeté­sekkel kapcsolatban indítvá­nyozta, bogy a miniszteri fi­zetéshez igazodó százalékos arányban határozzák meg az alapbéreket. Vastagh Pál (MSZP) ugyancsak üdvözöl­te a törvény megalkotását, ám figyelmeztetett arra, hegy az előterjesztett szabá­lyok szerint a bírósági és ügyészségi dolgozó előtt élete derekán, 45 éves kora táján bezárulna az előmene­tel lehetősége. Pártállástól függetlenül egyetértettek a törvényjavaslat kiemelkedő jelentőségével, hangoztatták annak szükségességét, hogy a bíróságok és ügyészségek megtartsák legjobb szakem­bereiket, ami a bírói függet­lenség egyik legfontosabb záloga is egyben. Ugyanak­kor számos módosító javas­lat is elhangzott, így példá­ul többen kérték, hogy a fizetéseket meghatározó no­menklatúrákban ne szám­szerűen rögzítsék a fizetési plafonokat, hanem százalé­kos arányt határozzanak meg, miáltal elkerülhetővé válik, hogy az infláció nyo­mán évente a Parlament elé hozzák a fizetések áttekin­tését. A Kleber sugárúton lévő nemzetközi konferencia központban megnyílt az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet MTi-fotó Mellékhelyiség az udvar végén Fató: Gál Edit Várakozók a városháza előtt Lakni, élni kell!— Négy otthon után a szükséglakásba... — Mi lesz az igazán rászorultakkal ? Három asszony hét gyerekkel. Kékre-zöldre fagyva topo­rognak Békéscsabán, a városháza előtt. Mindenre elszánva. Arra legalábbis, hogy addig nem mozdulnak egy tapodtat sem, amíg lakást nem kapnak. Szikszai Rózsa vékony, magas, szőke fiatalasszony. Van egy 13 és egy hétéves csemetéje. A kórházban adminisztrá­tor. A fizetése 8400 forint bruttóban. — Amikor elváltunk, a lakást vissza kellett adnunk. Se a férjem, se én nem tudtuk a magas kölcsönrészletek össze­gét fizetni. 125 ezer forintot kaptam. Ennyiért pedig nem le­het lakást venni. Másfél évig albérletben laktunk. Fizettem 4000 forintot, plusz a rezsit. Másodállást vállaltam, hogy va­lahogy megéljünk, de egy idő után egyszerűen nem bírtam tovább. (Folytatás a 3. oldalon) Kisebb URH-adó Békéscsabán A rádiós műsorszórás megyénkben az egyik legrosszabb. A Kossuth Rádió középhullámon megyeszerte jól fogható, de mindez már nem mondható el a Petőfi és a Bartók rá­dióról. A szolnoki 135 kW-os teljesítményű adó sugározza középhullámon a Petőfi rádió műsorát, s ennek hatósugara bizony kicsi. Már tervezés alatt volt egy 1000 kW-os adó, ám menet közben kiderült... 1 Bővebben lapunk 5. oldalán. \

Next

/
Thumbnails
Contents