Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-19 / 271. szám
1990. november 19., hétfő e i „Magyar Műhely Európában” (Folytatás az 1. oldalról) — Köztudott, hogy nálunk új, a társulat által megválasztott igazgató áll a színház élén. Hogy mégis elégedetlenek vagyunk? Valóban. A vezetésben sajnos maradtak emberek, akik a diktatúra szellemében, annak módszereivel próbálják akaratukat érvényesíteni. Ez zavart szül bennünk. Tisztázatlan helyzetben, anarchiában pedig nem lehet dolgozni. Nem vagyunk képesek maximálisan jót nyújtani — mint szeretnénk —, mert azzal vagyunk elfoglalva, milyen hátsó gondolatai vannak a másiknak? — Nem lehetne nevesíteni az imént elmondottakat? Mindez igen általánosan hangzik. — Sajnos, valóban általánosnak mondható e jelenség, hiszen nem egy alkotó közösség dolgozik hasonló körülmények között. Már ezért 6em tartom szükségesnek, hogy neveket mondjak. Egyébként is a társulat minden tagja tudja, kire gondolok és az érintett vezetők is magukra ismerhetnek. Általános jelenségről van 6zó, mondtam az imént. Hogy miért mi tesszük szóvá? Mert komolyan gondoljuk a színház' tükörszerepét, melyben a társadalom önmagát láthatia. Ha mi nem tudunk rendet tenni a saját portánkon, hogyan is várhatnánk el ezt másoktól? — Megszületett ez a fogalmazvány, mely ha az eddigi beszélgetésből jól értelmezem, nemcsak a saját véleményét tartalmazza. Hol kívánnak mindennek hangot adni? — Hétfőn rendezik meg Budapesten a színházművészeti közgyűlést, melyen — ha nem teszik meg mások — elmondjuk mindazt, amit ebben, az önökhöz is eljuttatott írásban kollégáim véleményére támaszkodva ösz- szegeztem. — írásában elégedetlenségük okát ragadta meg, ám arról nem szólt, hogyan képzelik el itt helyben a megoldást. — Előbb lássuk talán: kikből áll a színház vezetése? Van főrendezőnk, gazdasági igazgatónk és menedzserünk is van már, a volt igazgató személyében ... Azt gondolom, amennyiben ezek ' az emberek nem tudnak alapvetően megváltozni a jövőben, az összegért, amennyit keresnek, nem egy tehetséges embert felvehetnénk. — És ki látná el a vezetői munkaköröket ? — Létezik nálunk jogokkal, felelősséggel és persze kötelességekkel felruházott színházi tanács. Csak egy jó főkönyvelő kell (aki adott), s a tanács átveheti mind a gazdasági, mind a művészeti feladatköröket. Az állandó és vendégrendezői kar mellett, véleményünk szerint, nincs szükség főrendezőre sem. Ez lenne az ára egy jó hangulatú, szellemileg jól kondicionált társulatnak. — Azt tudja, hogy ha nevet nem is mondott, immár kilépett az általánosítás köréből? — Előbb-utóbb úgyis meg kell tennünk ezt a lépést. Nemcsak a saját érdekűnkben, ugyanis ha elfogadjuk, hogy a színház ízlésformáló, közhangulat-alakító kulturális intézmény, akkor léte maximálisan közüggyé emelkedik. — írásában egy új színházi fogalmat is felvetett. A „Magyar Műhely Európában” színházi eszmére gondolok. Szólna néhány szót erről is? — Mindennek hagyományai vannak. Korábban is voltak rendezők, akik próbálkoztak ellenállni mindazoknak, akik nemzetközi, európai kapcsolódásunkat akarták (akarják) visszatartani. A Magyar Nemzet hasábjain többen figyelemmel kísérjük az erről szóló vitát és úgy hisszük, véleményünknek hangot kell adjunk a hétfői közgyűlésen. Mert vészhelyzetben nem segítség a hallgatás! — „Magyar Műhely Európában.” Nagybetűkkel írva, egy gondolati füzérbe fogva, amit gondolnak... — Nagybetűsen, mert azt gondoljuk, a magyar kultúra minden ágának joga van csatlakozni hozzánk. Hogy véleményünk egy gondolati füzérben fogalmazódott meg? Valóban, mert egyik pont kapcsolódik a másikhoz. Nem is tudnám megmondani, melyik téma fontosabb és melyik kevésbé az. — Nem is kívánom, hogy ezt tegye. Színházi eszméjük ismérveit, ígérem, ha rövidítve is, de pontról pontra idézzük a lapban ... Íme: „(1.) A magyar színházi alkotóművészék is átélhessék és felmutathassák Aiagyar- ságukat történelmi, irodalmi, kulturális és filozófiai téren, mert (2.) ezek által is ezer szállal kötődünk Európához, és kifejezhetjük óhajunkat, miszerint (3.) az egyesült Európa gondolatának megvalósításában minden szellemi, lelki energiánkkal részt kívánunk venni, mert (4.) emberhez méltó életet érdemel minden ember ezen a Földön az egyszeri és megismételhetetlen Élet jogán. (5.) A »-Magyar Műhely Európában« színházi eszméje semmiféle közösséget nem vállal a gyűlöletkeltéssel más népek vagy egyének kárára, sem faji, sem vallásos ..alapon. (6.) Magyarok, európaiak és Emberek óhajtunk lenni annak a felismerésnek alapján, hogy a magyar nép nem ártatlanabb egyetlen népnél sem, viszont egyetlen nép sem ártatlanabb a magyar népnél...” Harkányi Jánossal beszélgetett: Nagy Ágnes Stratégiaváltás az energiaellátásban Energiastratégiai Tárcaközi Bizottságot hozott létre a kormány az ország távlati érdekeivel összhangban álló energiastratégia kialakítására és az energiaellátási feladatok koordinálására. A bizottság feladata elsősorban a kőolaj, földgáz, benzin és villamos energia beszerzési stratégiájának kidolgozása, a piaci diverzifikáció lehetőségeinek feltárása, javaslattétel a nemzetközi együttműködés irányaira. Az egyik legfontosabb feladat az egyoldalú szovjet energiafüggőség megszüntetése. Jelenleg ugyanis a kőolaj- és a földgázszükséglet több mint 50 százalékát, a villamosenergia-felha6zná- lási igény 27 százalékát szovjet import fedezi. A kőolajbeszerzés diverzifikálása nem jelent különösebb gondot, mert az Adria kőolaj- vezetéken keresztül akár évi 10 millió tonna kőolaj is érkezhet az országba a mediterrán térségből. (A teljes magyar importigény 6,5 millió tonna.) Az import viHarn osenergia-szükséglet is csak részben fedezhető Csehszlovákia, illetve Ausztria irányából; többre nem elegendő a vezetékek kapacitása. A Vénusz bolygó felszíne. A számítógép szerint jelentős hasonlóságokat mutat a Vénusz bolygó felszíne a Földével. A komputerbe az amerikai Pioneer és a szovjet Venyera űrszondától nyert adatokat táplálták be. A sötétebb foltok a mélyebben fekvő részeket jelölik MTI-ftrtó Újítás a fiókban Sok gépkocsivezető töri azon a fejét manapság, hogyan közlekedhetne minél olcsóbban, s bizony, a megnövekedett üzemanyagárak a nagyüzemek zsebét is érzékenyen érintik. Két kézzel kellene kapni minden olyan ötlet után. amely csökkent- heti ezeket a költségeket. Ám úgy tűnik, a jó gondolatot még ezekben az energiaszegény időkben sem díjazzák igazán. Legalábbis ezt bizonyítja az okányi Kincses István és Papp Sándor esete. A két fiatalember néhány éve készített egy újítást, melyre azóta sem figyelt fel senki. Akkor még mindketten az Okányi Haladás Tsz gépkocsiyezetői voltak, sÁr- tándról hordták a sódert billenős IFA'-val. Megfigyelték, hogy ezeken az összkerék- meghajtású tehergépkocsikon a túlterhelés jelentős üzemanyag-túlfogyasztással jár. Azon kezdték törni a fejüket, hogyan lehetne elérni, hogy minél kevesebb gázolajat fogyasszon a jármű. Kiötlötték, hogy a gyorsítóáttételek egy karmantyú segítségével kiküszöbölhetők. Nosza, el is készítették a mintadarabot a szeghalmi Péter András Gimnázium tanműhelyében, kipróbálták, és pár száz kilométer után megbizonyosodhattak arról, hogy ily módon jelentős üzemanyag takarítható meg. Hogy mennyi? — Megfigyelésünk és számításaink szerint 100 kilométeren 3-4 literrel fogyaszt kevesebb gázolajat a gépkocsi ezzel a módszerrel. Ügy tudom, az országban százezer IFA működik, s ha naponta csak 100 kilométert mennek, az már 3-400 ezer liter gázolaj-megtakarítást eredményez. Ez beszorozva a gázolaj egységárával, körülbelül napi tízmillió forintot jelentene — számolgat Kincses István, aki jelenleg az okányi szociális otthon gépkocsivezetője. Bár nem vagyok műszaki szakember, ez a szám mindenképpen gondolkodásra késztet. Nyilván a két fiatalember is remélte, hogy ötletüket legalább megfontolás tárgyává teszik. Am nem így történt. Először a helyi tertatja a motort, és sok üzemanyag vész kárba. Ez az elektromos vízmelegítő, ami olyan, mint egy kis villany- bojler, a motorra szerelve, pillanatok alatt indít. Egy darabig használtuk — remekül működött —, de aztán nem engedték. Később, amikor a gyomaendrődiek legyártották, vett ilyet a tsz is. No, akkor adtak 600 forint újítási díjat — meséli Kincses István. Kincses István: „Amíg nincs valami, hogy lehet eladni?” Fotó: Gál Edit melőszövetkezetbe adták be újítási javaslatukat, de ott elutasították, mondván, hogy ez az eljárás megszünteti a kilométeróra működését. Nosza. nekiláttak, és ■ készítettek egy elektromos kilométerórát ami szintén újításnak tekinthető. De ötletüket így sem fogadták kitörő örömmel, harmadik találmányuk. a vízmelegítő használatát pedig egyenesen megtiltották. Ha már helyben nem segítették újításaik gyakorlati hasznosítását, próbálkoztak máshol. Nem sok eredménynyel ... — A karmantyúra nem találtunk gyártót, illetve találtunk volna, ha nagy tételben megveszik. De amíg nincs valami, hogy lehet eladni? Ez a 22-es csapdája. Jó néhány magánvállalkozót végigjártunk — még Pintér úrnál is voltunk —, de szóba se álltak velünk. Végső elkeseredésünkben írtunk a tévé Felkínálom című műsorának. A szakemberek megvizsgálták, és jónak találták az ötletünket. A tévések kijöttek, felvették a filmet — azóta semmi. Még adásba sem kerültünk. Nemrég volt itt egy férfi a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről, s érdeklődött: bejegyeztettük-e a Találmányi Hivatalnál az újításunkat? De ilyesmi még csak eszünkbe sem jutott. Az üzemanyag-csökkentő berendezés már öt éve ott rozsdásodik Kincses István műhelyében. Számolni se merek: ha valóban jó az ötlet, mennyit takaríthatott volna meg gazdagnak, éppenséggel nem mondható országunk? Nem beszélve a fejekben rejlő, kiaknázatlan kincsekről, melyeket — úgy — Télen nagyon nehezeR—_4%jnik — egyelőre senki sem ndulnak az IFA-k, hiszen , _ , , , á nn állnak a szabadban. A akar a felszi re ho ' Dévaványa — önállóság pénz nélkül Meddig nyújtózkodj, ha takaród sincs? Abszurd helyzetbe kerültek az új önkormányzatok. Annak idején a tanácsok, központi ígéretekben bízva, elkezdték beruházásaikat, és ma már a hajdani segítséget ígérők nincsenek a helyükön. Mi lesz a félbehagyott építkezésekkel? A kérdésen Pap Tibor, Dévaványa polgármestere töpreng: — Sajnos, nem ismerhetjük azt a jogi és gazdasági környezetet, amelyben tevékenykednünk kell. A mostani, keretjellegű törvény akkor nyújthat valódi cselekvési teret, ha a későbbi törvényalkotásban az önkormányzatokat segítő, újabb jogszabályok születnek. A jelenlegi tudathasadásos helyzetben új rendszert építünk a régi jogszabályok korlátái között. A konkrét gondokra térve Pap Tibor elmondta, hogy ez év végére — egy nagyobb beruházás első ütemeként — elkészül a szennyvíztisztító telep és a községközpont csatornázása, a jövő év májusában helyezik üzembe azokat. Az idei munkák építési költsége ötvenmillió forint, ebből 15 milliót még idén, a többit jövőre kell kifizetniük. De miiből? Több mint egy esztendővel ezelőtt a vízügyi alap biztató ígéretével kezdték el a munkát. A gázellátás érdekében — bízva a területfejlesztési, illetve a gazdaságilag elmaradottabb térségek fejlesztésére szánt támogatásban — az észak-békési térség hat települése nagyobb beruházásba kezdett. Elképzelésük alapján október második felére elkészült az ecsegfalvi gázátadó állomás, és a község már bekapcsolódott a szolgáltatásba. Hogy a többi öt településnek mikor lesz ebben része? Erre ma a legjobb képzelőerővel megáldott jós sem tudna válaszolni. A lakások gázra, az alsó tagozatos tanulók egy kisebb méretű tornateremre várnak. Ez év elején, a Kö- rösladányi úti iskola udvarán a tornaterem építéséhez már hozzá is láttak. Egymillió forintból elkészült a vázszerkezet. A mostani elképzelések szerint a befejezéshez további öt és fél millió kellene. A munkát a Művelődési Minisztérium támogatásával kezdték el. Az önkormányzat újabb segítség nélkül a tornatermet nem tudja az eredeti terv szerint felépíteni. Ha lehetőségük engedné, tovább folytatnák a strandfürdő felújítását. A növekvő idegenforgalomra számítva, bővíteni szeretnék a fürdőt. A tervek szerint gazdasági társaságot alakítanak, a dé- vaványai tájvédelmi körzet vonzerejét, a környék vadászati adottságait így hasznosíthatják legeredményesebben a vendégek fogadására. A félbehagyott beruházások felsorolásának még nincs vége: Tavaly kezdték él a művelődési ház felújítását Aiz ifjúsági klub tagjai sokat segítettek, de még mindig sok a tennivaló. A különböző felújítások és fejlesztések fontosak a falu életében, azonban a lakosság ellátását szolgáló intézmények fenntartása az elsőrendű feladat. A dévaványaiak a már meglévő egyesületek és klubok mellett újabb kisközösségek szervezésével igyekeznek segíteni magukon. Alakulóban a Szabad Polgárok Háza, amely majd különböző szakköröket- működtet Szociális hálózat kialakításán és eseti családsegítésen is gondolkodik az új közösség. Az önkormányzat térítés nélkül helyet adott nekik a Széchenyi utcai üres iskolaépületben. A régi olvasókörök mintájára szeretnék feleleveníteni a hasonló érdeklődésű emberek kis csoportjainak hagyományait Jó példát ad erre az ipartestület, amely az iparosok házát közösségük otthonaként működteti. Ezek az önszervező csoportok, dacolva minden gazdasági nehézséggel, színesítik, gazdagítják a település arculatát. Most úgy tűnik, az állam feladatainak egy részét átadta az önkormányzatoknak, de hozzá pénzt nem biztosít. Jobb esetben addig nyújtózkodnának, amíg a takarójuk ér, csak sajnos, takarójuk sincs. (molná,)
