Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-15 / 268. szám
1990. november 15., csütörtök Már a start pillanatában Levegő után kapkodó önkormányzatok Éppen egy hónapja annak, hogy faluban, városban lezárultak a szavazóurnák, véget ért ,'egy korszak, megszűnt az erős központi irányítás elvén alapuló, szovjet típusú tanácsi rendszer. Az újonnan megalakult helyi önkormányzatok látványos külsőségek nélkül — kivéve néhány viharos polgármester-választást —, szinte észrevétlenül kezdték meg munkájukat. Egyelőre nem is érzékelhető, hogy társadalmunkban új rendszer, új eszme, az önkormányzatiság kezdi bontogatni szárnyait. Az'ön- szerveződésen alapuló helyi hatalomgyakorlás nyilvánvalóan csak akkor ér el eredményt, ha a választók és a választottak újfajta szemlélettel, gondolkodással és cselekvéssel szabályozzák szűkebb hazájuk ügyeit. Az embereknek mostantól meg kell szabadulniuk attól a beidegződésüktől, hogy minden lépésüket felülről irányították, s {központi elosztással, irányelvekkel határozták meg egy-egy település jövőjét. Az önkormányzatokról szóló törvény megadja a jogszabályi keretet, lehetőséget a kisebb közösségek önállóságához, a helyi hatalomgyakorláshoz, a szabadsághoz. Társadalomkutatók, szociológusok bizonyosan többféle vizsgálatot, felmérést végeznek a közeljövőben arról, kialakult-e, s ha igen, hogyan érhető tetten, milyen ütemben fejlődik az önszerveződés, az önigazgatás iránti emberi, közösségi igény. Hogyan formálódik az önkormányzatiság követelte új kapcsolat- rendszer a helyhatóság és a lakosság között? A kezdet mindenesetre vegyes képet mutat. Jogi lehetőségek az egyik oldalon — korlátok, terhek a másikon ... Legyen mozgástér! „Az önszerveződés természetes igény, csak legyen hozzá mozgástér” — mondotta közelmúltbeli találkozásunkkor Szilágyi Menyhért, Csor- vás polgármestere. A 6500 lakosú nagyközségben egy ideje láthatóan megindult a „belső mozgolódás”, sorra alakulnak a civil szervezetek, terebélyesednek a közösségek. A régiek mellett — mint a helyi önkéntes tűzoltó-egyesület — újak, s nem kevésbé fontosak jelennek meg. Az ipartestület, a pedagógusok körében alakult szakmai szervezet hamisítatlan önkormányzati elvekkel működik, csakúgy, mint a tömegsportcélokat szolgáló magán-sportegyesület. Fellendülőben vannak az ifjúsági, az agrárklubok, alakulófélben a fiatalok testépítő csoportja. A kis közösségek csírái tehát megvannak. A kezdeti lépésekhez támogatást is kapnak a helyhatóságtól, hiszen egyértelmű a cél: kimozdítani a holtpontról a közéleti befelé fordulást. Könnyen lehet, hogy az a település nyer csatát, amely a leghamarabb olvasztja fel az állampolgári passzivitás jegét. Az önkormányzatiság ugyanis feltételezi a sokoldalú kapcsolatrendszert, állandó együttműködést a lakossággal. Az első lépés tehát: megtalálni a csatornákat az emberekhez. „Semmit se döntsünk róluk, nélkülük!” Van egy alapelv, amit C6orváson még a tanács- rendszer idejében igyekezett megvalósítani Szilágyi Menyhért (a polgármester korábban 15 esztendeig tanácselnökként dolgozott a nagyközség élén). „Semmit ne döntsünk róluk, nélkülük!" S igaz ez fönt, a Parlamentben (azaz, nem árt, ha egy döntés mellett élvezik a választók támogatását), és kisebb közösségekben is. A tizenhárom csorvási képviselő felosztotta egymás között a „terepet”, pontosabban, a települést, kialakítva ezzel a területfelelősi rendszert. Tették ezt azért, mert a kislistás rendszerrel megszűntek a választókerületek, élő kapcsolatot pedig ekkora településsel egy képviselő aligha tarthat. Mindemellett igyekszenek kiépíteni egy, a -már megszokott szavazókörökhöz kapcsolt fórumrendszert is. így, a kisebb területi egységekben talán könnyebb mozgósítani a lakosságot. Harmadik találkozási pontként rétegtalál- kozókat szerveznek fiataloknak, értelmiségieknek, iparosoknak, a mezőgazdaságban dolgozóknak, ily módon ismerve meg egy-egy csoport helyzetét, igényeit, terveit. „Nem kevésbé fontos, hogy minél több nyitott találkozási lehetőséget nyújtsunk a helybélieknek — mondja a polgármester. — Meghirdettük, hogy csütörtökönként egy-egy képviselő fogadja a lakossági ötleteket, javaslatokat, bírálatokat. A régi fogadóóra-rendszerhez hasonlóan az önkormányzat szakértői is rendelkezésre állnak." Nem váltja meg a világot Van azonban a törvénynek néhány olyan rendelkezése, amelyhez Szilágyi Menyhért nem fűz nagy reményeket. Az úgynevezett közmeghallgatás intézményével a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy a képviselő-testület évente legalább egyszer meghallgassa az állampolgárok és a helyi szervezetek közérdekű kérdéseit, javaslatait. „Attól tartok — véli a polgármester —, ez a megoldás nem váltja meg a világot." Az sem mai találmány — de mostantól különösen fontos —, hogy minden testületi ülésen módot kell adni a kérdésfeltevésre, a véleménynyilvánításra. Ez persze feltételezi, sőt, megköveteli a nyilvános üléseket. A jogszabály a helyi népszavazást, népi kezdeményezést is rögzíti. Csorváson viszont szerencsésebbnek tartják, ha az éves munkaprogram összeállításánál van jelen a lakosság, a pártok, az egyház és minden szervezet képviselője, hogy elmondhassa, milyen ügyekben várnak döntést, megoldást. Közös elképzeléseken, akaraton nyugvó programot készíthetnek így. A helyi népakarat érvényesülésének mindenesetre alapfeltétele a nyitottság, amely egyszersmind bizalmat is jelent. Csorvás szerencsés helyzetben van ilyen szempontból, hiszen a választók — országos átlaghoz képest is — meglehetősen magas aránya, 51,9 százaléka, szavazott legutóbb. Ahhoz persze, hogy egy önkormányzat jól működjék, sok minden kell. Kell — és nem lehet eleget hangsúlyozni —, hogy a képviselő- testület igyekezzen „emberközelben” dolgozni. Lássanak bele a munkájába, fedje fel a lapjait, segítse a lakosságot, ezáltal megnyerje támogatását. A felelősség természetesen visszafelé is érvényes; ha a lakosság az első pillanattól ott lehet a célok közös formálásában, a közvetlen részvétel megfontoltságot, következetességet • és a megvalósításban is egységes akaratot kíván. Szlalomuzás a jogszabályok küzütt Az önkormányzatok kiteljesedésének persze nemcsak emberi korlátái lehetnek, sőt, jelenleg sokkal erősebbek a jogi akadályok. Hiába deklarálja ugyanis a törvény, hogy az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért, a helyhatóság egyelőre netn tehet mást, mint szlalomoziik a regulák között. Több mint 2 ezer jogszabály befolyásolja — még ma is! — a tevékenységét. A másik oldalon ugyanakkor még mindig hatalmas űr tátong. A Parlament máig adósa a helyhatóságoknak jó néhány, a működés feltételeit rögzítő törvényekkel. Nem szavazta meg az államháztartási törvényt, amely a Kevesebb búzát vetettek KGSI-bankok: dollárelszámolás Némileg módosult az őszi Babonák vetésterülete, ám erre az átrendeződésre számítani lehetett — tájékoztatták az MTI-t a Földművelésügyi Minisztériumban. Az őszi vetések országszerte befejeződtek, az eredmények összesítéséből kitűnik: a búza vetésterülete némileg csökkent, míg más gabonaféléket ősszel nagyobb területre vetettek, mint az elmúlt évben. Tavaly ősszel 1,22 millió hektárra vetettek búzát a mezőgazdasági termelők, de az idén kevesebbel is beérték: mindent egybevetve, 1,18 millió hektáros területen került földbe a kenyérgabona vetőmagja. Ezzel szemben mintegy 25 ezer hektárral gyarapodott az árpa vetésterülete, alighanem azért, mert a gazdaságok ezt a növényt takarítják be a legkorábban, és így viszonylag gyorsan jutnak abraktakarmányhoz, amivel pótolhatják az addigra minden bizonnyal alaposan megfogyatkozó kukoricakészletet. Az árpatermesztés iránt egyébként évek óta növekszik az érdeklődés, a termelők két év alatt mintegy 60 ezer hektárral gyarapították a termőterületet. Rozsból ezer hektárral vetettek többet, mint tavaly, összesen 95 ezer hektárt. Tizenhatezer hektárral emelkedett az őszi káposztarepce termőterülete, amely elérte a 15 ezer hektárt. Az őszi vetések egyik jellegzetessége volt, hogy a termelők a drágább, úgynevezett fémzárolt vetőmag helyett szívesen alkalmaztak saját szaporítóanyagot, mivel ez számukra lényegesen olcsóbb. A KGST két pénzintézete — a Nemzetközi Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank — januártól áttér a dollárelszámolásra. Erről várhatóan decemberben írják alá a végleges megállapodást a tagállamok képviselői Moszkvában — mondotta az MTI- nek Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Mindkét pénzintézet továbbra is működni fog, ugyanis tevékenységük a nemzetközi pénzpiacokon ismert, könnyebben és jobb feltételekkel jutnak hitelekhez, mint a tagországok bankjai. Ez azonban nem jelenti azt, hogy továbbra is úgy működhetnek, mint edI dig. Valószínűleg a Nemzetközi Együttműködési Bank — amely elsősorban a kereskedelmi kapcsolatok finanszírozására alakult — működése változik jelentősebb mértékben. Ez a pénzintézet továbbra is gondozni fogja az eddig kihelyezett hitelállományt, ám azt el kell dönteni, miként vehet részt a kereskedelemmel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokban, valamint hogyan bővít- hetné a konvertibilis elszámolású hitelezést. Csaknem változatlan marad a Nemzetközi Beruházási Bank tevékenysége. Ez a pénzintézet eddig konvertibilis valutában és transzferábilis rubelben egyaránt nyújtott hiteleket, ám ez utóbbiak mindinkább visszaszorultak. A transzferábilis rubelben adott kölcsönök felhasználhatósága ugyanis meglehetősen körülményes volt. központi és a helyi költség- vetés közötti kapcsolatrendszert biztosítja. Hiányzik a jövő évi költségvetés egyik fontos eleme, az adószabályozás. Félő, ha nem kellő előkészítés után vezetik be, olyan lesz, mint a tehó volt annak idején. Nem beszélve arról, hogy már most fel kellene vázolni a lehetséges forrásokat, a felvállalható terheket. S akkor nem szóltunk még az önkormányzati tulajdont rendező törvényről, amely még körvonalaiban sincs megfogalmazva a honatyák asztalán. Sorolhatnánk ezek mellé olyan, tárcaszinten erősödő központi törekvéseket is, amelyek úgyszintén gyengítik az önkormányzatokat. Ismeretes, hogy a minisztériumok úgynevezett dekoncent- rált hivatalokat kívánnak létrehozni a saját bázisuk erősítésére. Bármely ilyen szervezet kifejezetten önkormányzat-ellenes lehet, hiszen például egy építészeti hivatal a helyhatóság ellenére is dönthet engedély kiadásáról vagy megtagadásáról. Az árvaszékek felállítása pedig gyámhatósági feladatokat vonna el az ön- kormányzattól. Barátságtalan környezet Egy hónapja működnek tehát az önkormányzatok, de egyáltalán nem olyan körülmények között, mint elképzeltük. Csorvás példája sajnos korántsem általános; a legtöbb településen ho6z- szú időbe telik még, mire a lakosság és választott testületé ilyen közel kerül egymáshoz. Az anyagi, szervezeti és jogi feltételek pedig jelenleg nem biztosítanak önkormányzatbarát környezetet. Hogyan induljanak meg hát az önfejlődési folyamatok, az önkormányzatok miként fejezzék ki a helyi közakaratot, s lehetséges-e ilyen lehetőségek közepette figyelembe venni a helyi sajátosságokat, igényeket? Minden bizonnyal nem alaptalan Szilágyi Menyhért polgármester borúlátása, amikor azt mondja: az ön- kormányzat egyelőre vergődik, kapkod a levegő után. Szolgáltatnia kellene, vállalkozásokat beindítani, de még azzal sem rendelkezik, amivel kellene. így aztán köny- nyen elvesztheti azt, amit az indulásikor megszerzett: a választók bizalmát, együttműködési szándékát, lojalitását. Visszaút pedig — mint tudjuk — nincs! László Erzsébet Sikerkönyvek Tudja-e ön, Kedves Olvasónk, hogy mire jó a lán- dzsás útifű, a papsajtmályva, az északi kakukkfű, az erdei aranyvessző vagy a cickafark? Bizonyára sejti, hogy a természetgyógyászat birodalmába vezet el Marai Treben nagy sikerű könyve, melynek címe Egészség Isten patikájából. Aki kicsit is figyeli az elmúlt évek természetgyógyászatának irodalmát és sajtóját, annak feltűnő, hogy az ősi gyógymódok egyre inkább elnyerik ismét létjogosultságukat, hogy maguk a kutatók és az orvosok is komolyan veszik, elfogadják a természetes gyógyítás módszereit, valamint óva intenek a túlzott gyógyszerfogyasztástól. Arról nem is beszélve, hogy szaporodik azoknak a betegeknek a száma, akikről az orvosok már lemondtak, vagy akiknek rokonai végső elkeseredésükben fordultak a természethez segítségért, és nem hiába. Fűben, fában orvosság. Ez az egyik meggyőződés, melyből az eddig már több mint ötmillió példányban és tizenhét nyelven megjelent könyv íródott: Maria Treben másik meggyőződése pedig, -amely szinte ugyanilyen fontos: a hit. Saját sorsa tanította meg a szerzőt arra, hogy higgyen Istenben. „Arra is törekszem — írja előszavában —, hogy ne csak a gyógyfüvekre, azok erejére utaljak, hanem mindenekelőtt az Úristen végtelen hatalmára, aki kézében tartja és megszabja életünket Nála keresünk segítséget és vigaszt súlyos kórban, alázatosan és áhítattal azö patikájából gyógyírt...” Bőven érték támadások a természetgyógyászokat egészen addig, amíg a mai megbecsülésig eljutottak — Már ahol eljutottak odáig. Az objektív orvostudomány azonban nem cáfolhatta sokáig, amit látnunk kell: mai életformánk nagyon eltávolodott a természetes életmódtól, és a helytelen, sokszor egészségtelen életvitel számos megbetegedés veszélyét rejti magában. Kell-e ennél több érv amellett, hogy nagyon fontos visszatérnünk természetes gyógynövényeinkhez, Isten patikájához? N. K. Figyelem, áramszünet! ÉRTESÍTJÜK a t. lakosságot, hogy hálózatépítési és karbantartási munkák miatt: 1990. november 15-én 6.30—16.00 óráig az alábbi helyeken áramszünetet tartunk: Békéscsaba—Telekgerendás—Csorvás 472 műút melletti majorokban és tanyákban. Tehát nem lesz áram: Fürjesen, EeLsőnyomáson, Telekgerendás! Tsz területén, Csorvás-Alsón, Szikesen és Telekgerendás községben, valamint a BÁG itteni telepén sem. Hálózati berendeziéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni, AZOK ÉRINTÉSE ÉS MEGKÖZELÍTÉSE ÉLETVESZÉLYES ÉS TILOS! Démász Kirendeltség •* Békéscsaba
