Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-02 / 257. szám
NÉPÚJSÁG 1990. november 2., péntek fl Magyar Agrárkamara segil Magángazdaságoknak is enyhítik az aszálykárt A vállalkozások szabadságfát és serkentését hirdetjük, de még a régi mechanizmusok működnek. A mezőgazdaságban nincs esélyegyenlőség; szavakban a magángazdaságok élvezik az előnyt, tettekben viszont a nagyüzemeké az elsőbbség. A Magyar Agrárkamara hívta (el az ellentmondásra az agrárkormányzat figyelmét a közelmúltban: az aszálykárokat rendező kormányhatározat ugyanis kihagyta a magán- gazdálkodókat a kedvezmények köréből. Polgármesterek tanfolyama Békéscsabán „A döntéshozók élvezzék az emberek bizalmát!” Közismert, hogy aszálykárosultnak az a termelő nevezhető, akinek a szántóföldi növénytermesztésből származó hozama az előző három év átlagához képest legalább 15 százalékkal csökken. Több száz nagyüzem és több ezer magángazda tartozik a károsultakhoz. A Magyar-Agrárkamara közbenjárására a magángazdaságok is kaphatnak célhiteleket, és az aszálykár miatt a földhasználati adó is csökkenthető. A központi pénzügyi program a vállalkozási nyereségadóval osztotta ketté a termelőket: A mezőgazdasági nagyüzemek és a nagyobb magángazdaságok fizetik ezt az adót, így közvetlenül és eleve részesednek az aszálykár rendezését szolgáló pénzügyi kedvezményekből. A kistermelők és a magángazdaságok többsége azonban nem fizet nyereségadót, így rájuk az intézkedések csak külön szabályok szerint érvényesek. Célhitelt kaphatnak azok a nem adóalany magángazdálkodók is. akiknek aszálykárát a helyi önkormányzati szerv igazolja. E bizonylat beszerzése után nyújthatják be hitelkérelmeiket a kereskedelmi bankok helyi fiókjaihoz november közepéig. Azok a kistermelők, akiknek aszálykárát az önkormányzat igazolta, kérhetik a földhasználati adó ötven százalékának elengedését is. A kérelmekről ugyancsak az önkormányzat dönt, de az elengedett adókat a pénzügyi kormányzat utólag megtéríti a községi kasszáknak. A károk felmérésében, a kérelmek benyújtásában a területi agrárkamarák segítséget nyújthatnak a magángazdálkodóknak. Az agrárkamara kezdeményezte a földművelésügyi kormányzatnál a közvetett aszálykárok mérséklését is. A kormányhatározat ugyanis a szántóföldi növénytermesztés veszteségeit rendezi csak, így a többségében állattartással foglalkozó gazdaságok és kistermelők a kárvallottak között maradnak. Hátrányuk pedig nem vitatható, hiszen a tartós szárazság miatt kevesebb takarmány termett, s az ára az „egekbe szökött”. A kukorica ára egyetlen év alatt csaknem megduplázódott, s ezt a költségnövekedést alig lehet érvényesíteni a hízó állatok értékesítési áraiban. Az aszálykár — ha közvetetten is — sújtja az állattartókat. A tapasztalatból és a statisztikákból^ egyaránt ismert, hogy a hízó állatoknak megközelítően a fele a kisgazdaságokban nevelkedik, s a termelők nagyobb részben vásárolt takarmányokra alapozzák a hizlalást. Erre alapozva sürgette az agrárkamara a közvetett aszálykárok elismerését és rendezését, melyet azonban a földművelésügyi kormányzat, a szűkös anyagi forrásokra hivatkozva, elutasított. F. J. A Békés Megyei Tanács személyzeti és oktatási osztálya, a megyei tanács továbbképző intézete a Belügyminisztérium felhatalmazása alapján ötnapos polgármesteri továbbképző tanfolyamot indított. A résztvevők a nagyközségek és a kistelepülések polgármesterei, összesen 64-en. (A tizenkét városi polgármester továbbképzése a közeljövőben Szolnokon lesz.) Kérésünkre Fazekas Imre, a tanfolyam vezetője elmondta, hogy a továbbképzés célja a polgármesteri feladatok ellátásához szükséges alapozó, rendszerező ismeretek adása az önkormányzati és a hozzá kapcsolódó egyéb törvényekről. A tanfolyam beindításáról korábban (május 15-i végrehajtó bizottsági ülésen) döntöttek, vállalva a polgármesterek és jegyzők elméleti felkészítését. Az anyagi költségekre mintegy 200 ezer forintot tartalékoltak. A tematikáról szólva Fazekas Imre így szólt: — Egyelőre az ötnapos képzésből három napot tartunk meg. Arra várunk, hogy a Parlament jóváhagyja azokat a kiegészítő törvényeket, amelyek az ön- kormányzatok munkájának tervezéséhez elengedhetetlenek. Neves előadókkal, így dr. Kolláth György alkotEIső benyomásaim pozitívak Fotó: Gát Edit mányjogásszal és megyei igazgatási szakemberekkel szerveztük az előadásokat, és a konzultációkat. A foglalkozásokon szó lesz az ön- kormányzat és az alkotmányosság összefüggéseiről, az önkormányzati törvény egyes jogintézményeinek elemzéséről. Kikérjük a résztvevők véleményét a közoktatással és a közművelődéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat szabályozó törvény- tervezetről. Szót ejtünk az önkormányzati tulajdonról és a , települések pénzügyi gazdálkodási feladatairól. A polgármesteri tanfolyamon előadást tart Helmut Stanglmayr bajorországi ön- kormányzati szakértő, jogász, aki készséggel állt rendelkezésünkre és válaszolt a kérdéseinkre. — Milyen előzmények után érkezett Békéscsabára? — A magyarországi Belügyminisztérium és a Hans Seidl-alapítvány közös megegyezése alapján kerültem ide. Münchenben dolgozom önkormányzati szakértőként. Referensként vagyok jelen a polgármesterek tanfolyamán. Vállaltam, hogy az első két nap előadásain ismertetem a résztvevőkkel tartományunk közigazgatási rendszerét. — A Hans Seidl-alapítvány milyen célokat tűzött maga elé? — Az alapítók elsődleges feladatuknak tekintették a külföldi államok demokratikus intézményrendszerének kiépítésében való közreműködést. Tapasztalataink átadásával kívánunk segíteni a demokratikus és jogállami gondolatok terjesztésében, illetve gyakorlati meghonosításában. — A segítségnyújtásuk mennyire anyagi és menynyire gyakorlati vonatkozású? — Az alapítvány a személyes tapasztalatok átvitelében közvetít. Arról nincs tudomásom, hogy a Belügyminisztériummal kötöttek-e anyagi megállapodást. — Mezőberényböl érkezett a délutáni előadásra. Milyen benyomásokat szerzett az itt töltött néhány óra alatt? — Várakozással érkeztem Magyarországra, s külön örömömre szolgál, hogy az első benyomásaim pozitívak. Barátságos, szívélyes fogadtatásban részesültem és nagy segítőkészségről szereztem tanúbizonyságot. Nagyon jól elbeszélgettem a mezőberé- nyi német gimnázium vezetőivel és tanulóival. — Ha néhány mondatban meg lehet fogalmazni, mi az, amit a magyar polgármestereknek a figyelmébe ajánl? — Rendkívül fontosnak tartom, hogy az Önök településeinek élén demokratikus és legitim képviselők álljanak. A problémákat helyben azok oldják meg, akik ott élnek, s akik élvezik a polgárok bizalmát.' A bajor önkormányzat működésének néhány tapasztalatát kívánom átadni, vélhetően lesz közöttük olyan módszer, s bevált gyakorlat, amelyet Önök is alkalmazhatnak. Szintén helyi döntés függvénye, mi az, amit hasznosítani lehet és mi az, amit nem. Szeretnék felvázolni néhány olyan városi hatáskörbe tartozó feladatot, amelyet helyileg meg lehet oldani és helyileg lehet finanszírozni is. Papp János Nem lesz gond a libamájjal? Korszerű szárnyasfeldolgozó - új munkahelyek - júl fizető piaci kapcsolatok Mezőkovácsházán „Sok a munkáskéz, kevés a gyár” — szoktuk mondogatni, s ez sajnos egyre jobban illik a valóságra. A pénzügyi nehézségek miatt egyre kevesebb település mer és bír új beruházásba kezdeni. Sok helyen még a tervekről is lemondanak, vagy az elkezdett fejlesztésekkel leállnak. A munkahelyteremtés a gazdasági élethez hasonlóan stagnál. Annál inkább örömteli, ha egy beruházás sikeréről hallunk. Mezőkovácsházán régen várt áfész-beruházásként új üzem kezdte meg működését október elején. A próbaüzem ideje alatt kerestük fel Mezőkovácsházán a részvénytársasággá alakult, PANNONL1VER néven működd baromfifeldolgozót. Elöljáróban jegyezzük meg, hogy a közel félmilliárdos beruházás kezdete és befejezése közti idő, sajnos, nem volt problémamentes. A kezdet kezdetekor még úgy tűnt, az áfész önmaga is megbirkózik a feladattal. Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ide bizony külföldi tőke kell. A „színfalak mögött” többszöri és többirányú tárgyalások folytak, amiről a kovácsházi polgárok csak különféle mendemondákat hallottak. Most mégis az új üzem irodájában beszélgethettünk. Beindult a próbagyártás és szerencsére nem a pesszimista jósoknak lett igazuk. S hogy ma mit is jelent a kisváros életében egy új munkahely, azt nem kell magyarázni. Az üzem nagysága, termelési volumene több környező település ellátását segíti és jelentős munkaerőt vesz fel. A részvénytársaság vezérigazgatója, Szilvásy Ferenc tájékoztat a részletekről: — A részvénytársaságot a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ, a Magyar Hitelbank Rt. és a CEIC Holdings Limited Kanada alapította. Ez évben mintegy 250 ezer liba feldolgozását tervezzük, januártól pedig évi 1,2 millió darab feldolgozásával számolunk. — A volumenek egyben azt is jelentik, hogy a város és körzet tekintetében enyhülnek a libaértékesítési gondok, illetve lesznek új munkalehetőségek is? — Az -rt. megvásárolta az áfész mezőkovácsházi keltetőüzemét és ezzel együtt mintegy 370 dolgozónak ad munkahelyet. Ezen felül 7— 800 kistermelő részére nyújt értékesítési lehetőséget. Az áfész már szerződést kötött a 400 régi termelőjével és még legalább ennyi új szerződést szeretnénk kötni. Októbertől a termelő nekünk fizeti az előleget, ide szállítja a libát, és mi .intézzük ezzel kapcsolatos problémáit is. A folyamatos termeléssel remélhetőleg a libatartás körüli zűrzavarok is megszűnnek. — A dolgozók kapnak-e valami kedvezményt? — A korszerű munkafeltételekkel járó előírásokat betartjuk (munkaköpeny, védőfelszerelés stb.) és jövő évtől minden dolgozónak alanyi jogon jár egy 13. havi fizetés karácsony előtt. Az alapítók és a társaság dolgozói ez év végéig összesen ötezer darab, tízezer forintos címletű részvényt vásárolhatnak, amellyel egyben a társaság tulajdonosai is lesznek. — A mezőkovácsházi áfésznek működött Kunágo- tán egy baromfivágó és -feldolgozó kisüzeme. Mi lett vele? — A kunágotai üzemet be kellett zárni. Az előírásoknak és a piaci követelményeknek már nem felelt meg. Az épület tovább- hasznosításáról gondoskodunk. Az ott dolgozókat átvettük, saját buszjárattal oldottuk meg az átjárást. Egyébként a fizetésük itt 30 százalékkal magasabb, a munkakörülmények pedig összehasonlíthatatlanul jobbak. Nem hiszem, hogy bárki is rosszul járt volna. Itt említem meg, hogy a többi községből is négy közvetlen buszjáratunk segíti a bejárást. Ezután, a higiéniai előírást betartva, fehér vendég- köpenyt' kapunk, hogy körbejárhassuk az üzemet: a látványnak sem mindennapi hatalmas csarnokba érkezik be az élő liba. Lemérik és felfüggesztik egy folyamatos pályára. Elektromos kábítás következik, majd egyetlen késszúrással a vágás. A további folyamat a háziasszonyi munkamenet szerinti forrázás, kopasztás. Ezt követi a parafinozás (szőrszálak eltávolítására), zsigere- lés, apróléktisztítás, előhű- tés, darabolás, csomagolás és fagyasztás. A végső célpont a raktár, de remélik, hogv itt minél kevesebb időt tölt majd az áru. A technológiai folyamatot kiszolgálják a karbantartók, valamint egy nagy teljesítményű hűtőgépház, kazánház, vízműtelep, szennyvíztisztító. A dolgozóknak fekete-fehér rendszerű fürdő áll rendelkezésükre, melegítőkonyha, étterem és büfé. Ezenkívül biztosított még üzemorvosi elExportra készül a libamáj látás és saját mosoda. Útközben a dolgozók véleményét is megkérdeztük: elmondták, hogy szigorúak, szokatlanok, a követelmények, és meg kell szokni az újfajta munkafegyelmet. Kezdetben akadt néhány probléma a munka- és a ruhaelosztásnál, ami az első lépéseket példázza. — A mezőkovácsházi üzem Európa egyik legkorszerűbb üzemeihez hasonló víziszár- nyas-feldolgozó. A hazai berendezések mellett korszerű holland, német és svéd technológiai hűtőberendezésekkel felszerelt. Megfelel a szigorú nemzetközi higiéniai előírásoknak. A létszámból Fotó: Kovács Erzsébet csak 30-35 fő a klasszikus értelemben vett irodai alkalmazott. A fizikai állománnyal ' együtt zömében termelésirányítók dolgoznak *— mondja az igazgató. — ( Milyen termékeket gyártanak, és ebből mit láthat, illetve vásárolhat a hazai közönség? — A jövő évtől a libafélék mellett tervezzük a kacsa feldolgozását is. Termékeink jelentős része (libamáj, libatest) exportra kerül, de nem mondunk le a belföldi piacokról sem. Rövidesen mintaboltot nyitunk, ahol bárki vásárolhat. Halasi Mária
