Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-24 / 249. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. OKTÓBER 24., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Ötvenhat mindenkié, egy és kikezdhetetlen Ünnepi ülést tartott az Országgyűlés 1956 hősei, a forradalom és szabadságharc emléke előtt, s a köztársaság kikiáltásának első évfordulóján ünnepi üléssel tisztelgett kedden a Magyar Országgyűlés. A képviselők mellett, az ülésterem páholyaiban helyet foglaltak 1956 mártírjainak hozzátartozói, a forradalom hősei, akik fegyverrel, szóval vagy tollal harcoltak. Ott voltak a diplomáciai testület tagjai, s megtisztelte részvételével az ünnepi rendezvényt Peter Sager, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnöke és Vytautas Landsbergis, a Litván Legfelsőbb Tanács elnöke is. Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke köszöntötte az 1956. október 23-án kitört forradalomra és szabadság- harcra emlékezőket. Hangsúlyozta: megteremtődtek a feltételei annak, hogy mindenki büszkén vallja, ■polgára a Magyar Köztársaságnak. ötvenhat hőseire és mártírjaira érvényesek Vörösmarty szavai: megcselekedtek, amit megkövetelt a haza. Ezt követően a köztársaság elnöke lépett a szónoki emelvényre. — ötvenhat annyiféle volt, ahányan átéltük. Akkor azt hittük, s mert ezen a címen ítéltek halálra, szabadság- vesztésre, száműzetésre bennünket, még jó darabig őriztük magunkban a hitet, hogy a forradalmat mi csináltuk. Sokáig tartott, s nehezünkre esett, hogy elfogadjuk a valóságot: nem mi csináltuk, hanem a forradalom csinált mi bennünket. Szeretném kimondani, hogy ötvenhat mindenkié: ha annyiféle volt is, ahány a résztvevője, ötvenhat egy volt és kikezdhetetlen: olyan, mint a csiszolt gyémánt, amelynek valamennyi síkfelülete másként töri, más szögben veri vissza a fényt: ötvenhatról leválaszthatatla- nok a reformkommunisták, leválaszthatatlan az Irodalmi Üjság, a Petőfi Kör, leválaszthatatlan a nép mellett döntő, s a döntése mellett holtáig kommunista mártír-miniszterelnök, s mindaz, aki mellette volt, leválaszthatatlanok az egyetemisták, leválaszthatatlan az utca, a kölyök-felkelők, akik a győzelem oldalára billentették át a történtek mérlegét, leválaszthatatlanok a gyárat birtokba vevő munkások, a munkástanácsok, leválaszthatatlanok a földkönyvet égető falvak, a Budapestet élelemmel önként ellátó parasztok, a hadsereget hírekkel folyamatosan tápláló vasutasok, a szovjet erőkkel a harcot kétségbeesetten fölvevő katonák, a döntésüket bíróság előtt halálig vállaló főtisztek, és olykor a parancs ellenére is tovább harcoló kis- katonák, a felfegyverzett és a bányát fegyverrel védelmező, sztrájkoló bányászok, az életüket az utcakövön áldozó kis csövesek, akik, ha el nem estek és föl nem kötötték őket, a börtönben Kossuth-címert tetováltak a szívük fölé, hogy újra és újra megverjék őket. Leválaszthatatlanok a szabadság- harcosokat és szovjet katonákat a tűzvonalból egyaránt kimentő orvostanhallgatók, leválaszthatatlan Maiéter és Pongrácz, Angyal István és a Falábú Jancsi, Wittner Mari és Marián István, Szigethy Attila és Do- náth Ferenc, leválaszthatatlan a mosonmagyaróvári és salgótarjáni sortüzek valamennyi áldozata, leválaszthatatlan Mező Imre és a Köztársaság tér minden halottja, leválaszthatatlan még az a kiszállásról gyanútlanul 'hazatérő gépkocsivezető is, akit huszonötödikén lőttek agyon a Földművelésügyi Minisztérium előtt. — Nehéz órákat, nehéz heteket élt át a nemzet akkor, amikor 1956. október 23-nak napja virradt ránk — kezdte beszédét az ünnepi ülés másik szónoka, Antall József miniszterelnök. — 1956 azonban nemcsak nemzeti mitológia, nemcsak nemzeti etikánk forrása, hanem világtörténelmi jelentőségű esemény, amelyiket mi, magyarok büszkén vallhatjuk meg a világ előtt, mert ettől nem leszünk sem nacionalisták, sem önhitűek és nem leszünk hungaro- centrikusak, de felmérhetjük azt, hogy 1956-ban a magyarság ezzel a küzdelemmel léket ütött egy zsarnokság hajóján, amelyiket ugyan be lehetett tömni és vízen tudott maradni, de ezt a léket soha többé nem tudták igazán megfoltozni. 1956 világtörténelmi jelentőségű azért, mert addig is voltak küzdelmek, harcok, tüntetések, de akkor egy ország, méghozzá törvényes kormányával, törvényes miniszter- elnökével együttesen lépett fel az akkori szovjet hatalommal szemben, azzal a legnagyobb világhatalommal szemben, amelyik akkor meghatározta a térséget, világunkat, és amelyikkel az egész nyugati világnak kellett szembefordulnia és hídfőállást építenie. E világtörténelmi jelentőségű esemény idején ás — a bukás napjaiban is — éreztük, hogy bár most elbukunk, de el kell jönni az időnek, amikor büszkék leszünk arra, hogy 1956 fordulópontot jelentett a történelemben, úgy, ahogy a ’48- as forradalmak és más levert forradalmak is, útjelzői voltak az új korszakoknak. — Hiszem azt, hogy nem élnek önpusztító vágyak e népben, nem élnek bennünk és ha nem élnek, akkor egy új korszak erőt adó hitével, eszméinkhez, politikai hitvallásunkhoz híven, egymás nézeteit tiszteletben tartva meg kell kísérelnünk a kormányban, az Országgyűlésben, az önkormányzatokban együtt dolgozni, és küzdeni az ínség ellen, az ellen, hogy a közöny bacilusa ne roncsolja szét e népet, e nemzetet — mondotta Antall József. A miniszterelnöki beszédet követően a résztvevők közösen elénekelték a Szózatot, majd Szabad György bezárta az ünnepi ülést. Pártok, szervezetek, az új helyi önkormányzat képviselői, régi ötvenhatosok és Békéscsaba polgárai koszorúztak tegnap a megyeszékhely központjában, a 101-es obeliszknél, október huszonharmadikára emlékezve. A tisztelgők ezután a Serényi úti temetőben Mány Er- zsébt' és Farkas Mihály sírjára helyezték el a kegyelet virágait Mezőhegyestől Körösladányig Ünnepi megemlékezések Gyertyák a kopjafánál MEZŐHEGYESEN, hétfőn, kora este a településhez közeledünk. Az újonnan állított kopjafa körül mintegy 100-an hallgatják a köztársaság kikiáltásáról szóló hirdetményt. A kezekben lobogó gyertyák fényénél a város- és környezetvédő egyesület nevében dr. Várkonyi László beszél a kopjafa ünnepélyes felállításáról. A mű Bessenyei Ferenc amatőr fafaragó munkája, aki személyesen iárt Székelyföldön azért, hogy a városnak különleges és hiteles emlékművet alkothasson. Az út, ahol állunk, két éve még Sztálin nevét viselte, most pedig a városépítő Hild Jánosét. Az, hogy most e helyen ünnepelhet a lakosság, a város társadalmi összefogásának köszönhető -i- tudtuk mega bevezetőből. Az ’56-os mártírokra és az országos történelmi eseményekre dr. Remport Katalin országgyűlési képviselő emlékeztette a jelenlévőket avatóbeszédében. — A békés tüntetésnek indult demonstrációban először semmi sem utalt az erőszak bárminemű alkalmazására. Ezután néhány óra alatt összeomlott nemcsak a hatalom, de az egész néoi demokratikus rendszer. Egyetlen nap alatt végbement a gyökeres értékrendváltás. és a forradalom gyorsan terjedt az egész országban — mondta a képviselőnő, majd Füst Milán verssorait követően Herczeg- falvi Gábor, az 1956-os me- zőhegyesi forradalmi tanács elnöke beszélt részletesen az akkori helyi eseményekrőL Megkapó látványként hatott, amint kicsik és nagyok emlékül virágot és égő gyertyákat helyeztek el a kopjafa talapzatán. Szerencsére nem tudják... MEZŐK OVACSHAZÁN, a művelődési központ nagytermében gyülekeztek a város lakói. Láthatóan inkább az idősebb generáció tanúsított nagyobb érdeklődést az elmúlt történelmi eseményekkel kapcsolatban. —t A fiatalok nem érzik át az események súlyát, mert szerencsére nem is tudják, hogy akkor ’56-ban valójában mi történt. Sokunknak ez nemcsak sorsfordulót jelent, mert a szívekben mélyebbek a gyökerek — mondja egy idősebb résztvevő. Hetényi György mondta el őszi hősköltemény című versét, majd Szedlacsek Dezső, a kisgazdapárt helyi elnöke szólt: — 1956 nem vaktában elkövetett tévedések sora, hanem a magyar nemzet őszinte akaratmegnyilvánulása volt — mondta a Himnuszt követően. — A gazdasági egyensúly lesz a biztosítéka annak a függetlenségnek, amelyet Nagy Imréék is fennen hirdettek, amelyben a régi hatalmi struktúra — a párt, a hadsereg, a kormányhivatalok — a népérdekeknek megfelelően átrendeződik. Tavaly októberben is forradalmi helyzet volt, puskaropogás nélkül. A társadalmi átalakulás a képviselők választásán múlott: egy jobb jövendő hitében kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Nekünk pedig hitünk és feladatunk, hogy tovább vigyük ezt a fáklyát a XXI. századi Európa felé — mondta az elnök zárszavában. (Folytatás a 3. oldalon) Farkas Péter világbajnok lett a római birkózó-csúcson, Major Sándor második, Repka Attila bronzérmes — Bécs—Budapest Szupermaraton: Bogár János dobogós (A bét végi megyei sporteredményekröl a 7—8. oldalon számolunk be)
