Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-10 / 238. szám
Válaszúton a magyar autózás Érdemes-e a nagy nyugati és japán autógyáraknak komolyan foglalkozniuk a magyar piaccal? Ebben a kérdésben nincsenek igazán biztos tájékozódási pontok, noha a külföldi szakemberek már megismerkedtek a helyzettel. A nem KGST-országokban gyártott autók magyarországi eladási statisztikáiból legfeljebb arra vonatkozóan lehet következtetéseket levonni. hogy hányán voltak kellő mennyiségű nyugati valuta birtokában. Szabadpiaci árakról — a piacgazdaságokban dolgozó marketingszakemberek egyik legfontosabb információforrásáról — sem beszélhetünk, hiszen az adásvételek száma nagyon korlátozott volt. Ha mégis megvizsgáljuk ezeket az adatokat, arra a következtetésre jutunk, hogy a nyugati autó Magyarországon luxuscikk volt az elmúlt évtizedekben, a lakosságnak csak egy szűk rétege tudott ilyet vásárolni. Érdekes viszont, hogy ennek ellenére az utóbbi időben egyre több olyan autót vásárolnak a magyarok, amelyek Nyugaton is a felső kategóriákba tartoznak. BÜCSÜ A TRABANTTÓL, POLSKITÓL Nem teheti optimistává a nyugati piackutatót az sem, ha megnézi a hivatalosan kimutatott átlagjövedelem és az autóárak viszonyát. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben egy-két hónappal csökkent az az idő. amíg egy magyar átlagpolgár megkeresi egy autó árát, de ez a szám még így is többszöröse a fejlett országokban szokásosnak. Vannak-e egyáltalán érvek amellett, hogy valamelyik cég megpróbálja „kívülről” meghódítani a magyar piacot? A legszembetűnőbb érvnek a tartós hiány tűnhet, hiszen ez azt sejteti, hogy a kereslet szinte korlátlan. Téves következtetésekre vezetne azonban, ha nem vennék figyelembe, hogy mindaddig, amíg a jelenlegihez hasonló árakon lehet autót kapni, addig a két- szer-háromszor drágább nyugati típusok iránt csak nagyon korlátozott lehet a kereslet. Persze a dollárelszámolásra való áttérés a kelet-európai autók árát már jövőre igen jelentősen, esetleg ötven százalékkal is megemeli. A hazai kínálatból tehát nagyon rövid időn belül ki fognak esni az igazán olcsó típusok. A Trabant napjai meg vannak számlálva, a kis Polski utódlása sem fog sokat váratni magára, és az egyik legnépszerűbb modell, a Skoda helyét is átveszi a Favorit. A kelet-európai gyárak új modelljei lényegesen drágábbak lesznek, mint a régiek. SKODA FÉLMILLIÓÉRT? Ma már jól látható, hogy a legfőbb árnövelő tényező a KGST felbomlása. Bármennyire is drágának tűnnek a hazai piacon kapható autók a béreinkhez képest, bármennyire is magas az ál- - lami elvonás, a piaci alapon folytatott kereskedelemben az árak jelentősen emelkedni fognak. Ennek alapvető oka az, hogy a jelenlegi importárak szorosan kötődnek az ellentételként szállított alkatrészek és járművek mesterségesen alacsony áraihoz. Ha ez a helyzet megváltozik. akkor például a Lada Samarák ára nem lehet sokkai alacsonyabb, mint a nyugat-európainak megfelelő, közel félmillió forint. Az autókereslettel kapcsolatos nyugati optimizmusra okot adhat az, hogy a hiány nagyon hosszú ideje tart, ezért a vásárlók „kiéhezettek”. De azt, hogy vásárlási szándékaikat milyen mértékben tudják megvalósítani, igen nagy mértékben befolyásolja majd Magyarország általános gazdasági helyzetének alakulása. KICSI, DRÁGA, DE SUZUKI Akkor sem könnyű a piaci elemzők helyzete, amikor az Opel Kadett és a Suzuki Swift helyét próbálják megkeresni a jövő magyar autópiacán. A Kadett az alsó középkategória, a Swift a kis kocsik képviselője. Az elmúlt 10-15 év során a nagy tömeggyártók kínálatában kialakult az öt alapkategória a kisautóktól a luxus- modellekig. A kelet-európai gyártóknál azonban hiába keresnénk az ezeknek megfelelő autókat, mivel a termékfejlesztés a hatvanas évek óta nagyon lassú volt. A Trabant, a Wartburg, a régi Skoda, a Moszkvics vagy a Dacia egyik klasszikus kategóriába sem sorolható be. Egyedül a Samara és a Favorit állnak közel az alsó középkategóriákhoz, de számos mutató tekintetében ezek sem érik el a nyugati átlagot. Ezek között az Opel Kadett a felső piaci régióban fog elhelyezkedni, jóllehet. igazán nem számít luxusautónak. A Kadett versenytársa lesz a Samarának, a Favoritnak és bizonyos mértékig a többi Ladának, a Wartburgnak és a Daciának. A Suzuki Swift viszont olyan kategóriát jelent majd* amilyen eddig teljesen ’hiányzott a forintért kapható kocsik közül. A. P. 1900. október 10., szerda fl klinikán vallatják... Plusz Béres-csepp plusz Dr. Béres József 1964-ben kapott diplomát, mint agrármérnök, a későbbiekben további négy szokon szerzett szakmérnöki képesítést. Kutatóintézeti munkája alapján rájött arra, hogy a növények és az emberi szervezet problémáit komplexen és együttesen kell tanulmányozni. Konkrét megfigyeléseit és tapasztalatait — minthogy az emberi szervezet is a természet része — megfelelő átcsoportosítással, számtalan kísérlet után, a beteg emberen is sikerrel alkalmazta. Megállapította, hogy némelyik súlyos betegség az ember szervezetének válságos állapotával függ össze, az anyagcsere-folyamatok és az immunrendszer végzetes zavarainak tudható be. Készítményének előállításában bizonyos élettani optimumok megtalálása, azok kialakítása vezérelte. A Béres-cseppek 20-25 éves történetének számos nehézségein és buktatóin keresztül született meg a Béres-csepp Plusz, amely gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény: az Országos Gyógyszerészeti Intézet felügyelete mellett megkezdődtek a klinikai vizsgálatok. A Béres Export —Import Részvénytársaság forgalmazásában széles körű hazai felhasználás alakult ki a szer jellegének megfelelően, minthogy többen megelőzés céljából is alkalmazzák. A fokozódó nemzetközi érdeklődés hatására már több országba exportálják. Szombatonként betegek százai várják a feltaláló tanácsait MTI-totó: Hámor Szabolcs Választópolgárok! Megyéok hazánkban az egyik legelmaradottabb Változtassunk rajta! • Ezt akarja az MDF Október 14-e legyen az igazi rendszerváltozás ideje Hívunk mindenkit választani MDF Megyénk sorsa saját kezünkben van Magyar Demokrata Fórum
