Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-10 / 238. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1998. OKTOBER 16„ SZERDA Ars: 448 forint XLV. ÉVFOLYAM. 238. SZÁM Visszaesett a belföldi kereslet és az export Folyamatosan csökken az ipar termelése A KSH legfrissebb adatai szerint az év első kéthar­madában az ipar valamivel több mint 1100 milliárd fo­rint értéket produkált, s en­nek 92 százalékát a nagy- vállalatok állították elő. A termelés mennyisége összes­ségében csökkent: a nagy­vállalatoké 12,1 százalékkal, az 50.-300 emberrel működő kisszervezeteké viszont ugyanakkor 20,5 százalékkal emelkedett. E jelenségnek, mint á szakértők hangsú­lyozzák, csak egyik figye­lemre méltó eleme a terme­lés csökkenése, a másik, s ugyancsak fontos jelzése az, hogy a nagyvállalatok köré­ben érvényesülő decentrali­zációs folyamat, illetve a na­gyobb szervezetek felbomlá­sa növeld az alacsonyabb ka­tegóriába tartozó - gazdálko­dók számát és összteljesít­ményét. Jól mutatja ezt, hogy az ipari kisszerveze­tek száma a múlt év végén még nem érte el a kétezret, ez év közepén viszont már meghaladta a 3500-at. Az ipar termelésének mér­séklődését a statisztikusok megállapítása szerint a fi­zetőképes belföldi kereslet, valamint a rubelelszámolá­sú export visszaesése hatá­rozta meg. Az év első nyolc hónapjának rubelelszámolá­sú exportja 3,2 milliárdot, a dollárelszámolású pedig 3,5 milliárdot tett ki. Az ex­portstruktúra folyamatban levő változását jellemzi, hogy az egy évvel korábbihoz ké­pest a rubelexport 1,4 mil- liárddal csökkent, a dollár- export pedig 500 millióval növekedett. Az ipar a nagy- és kiske­reskedelemnek nyolc hónap alatt 10 százalékkal, az ipar- vállalatoknak továbbfeldol- gozásra 9,5 százalékkal, a többi hazai termelő felhasz­nálására, valamint beruhá­zási célra 17,5 százalékkal kevesebb árut szállított, mint egy évvel korábban. Az ipari termelés csökke­nése a foglalkoztatottak szá­mának mérséklődésével együtt jár. Az ötven főnél nagyobb létszámmal dolgozó vállalatok ez évben átlago­san 1 millió 228 ezer em­(Folytatás a 2. oldalon) Világot jár a miniszter­elnök Antall József miniszterel­nök október 12-én Hollan­diába utazik, majd október 15—21. között hatnapos lá­togatást tesz az Amerikai Egyesült Államokban. A két ország közötti gaz­dasági kapcsolatokat ser­kentheti. hogy a kormányfői látogatást megelőző napok­ban ’ tanácskozik Hágában a, mágyar—holland vegyesbl- zottság. Az egyesült államokbeli hivatalos látogatás első ál­lomása New York, ahol a magyar kormányfő az otta­ni magyarság képviselői mel­lett találkozik amerikai zsi­dó szervezetek vezetőjével is. A magyar kormányfő New Yorkból Washingtonba? uta­zik majd. ahol a Fehér Ház­ban* négyszemközti megbe­szélésen fogadja őt Bush el­nök. Műszaki szeminárium A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége Békés Megyei Szer­vezete. valamint a Szegedi Akadémiai Bizottság Műsza­ki Szakbizottsága háromna­pos előadássorozatot rende­zett Gyulán, az Erkel Gyógy­üdülőben, „Vezérléstechnikai és automatizálási szeminári­um” címmel. Az ország min­den részéből összesereglett, több mint 100 résztvevőt a házigazdák nevében Gál Ist­ván. az MTESZ megyei tit­kára köszöntötte a hétfői megnyitón, majd mintegy alaphangját megadva a sze­mináriumnak, dr. Tófalvi Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képvi­seletében vázolta fel a mű­szaki fejlesztés jelenét és jö­vőjét hazánkban. Ezt követően hétfőn még több szakmai előadás hang­zott el, majd konzultáción vitatták meg a résztvevők az elhangzottakat. Nagy nép­szerűségnek örvendett há­rom cég — a budapesti FESTŐ, a Kecskeméti Ve­zérléstechnikai Gyár, vala­mint a' Budapesti Erőmű és Hálózattervező Vállalat — kiállítása, amelyen a jelen­levők megismerkedhettek szakmájuk legkorszerűbb műszereivel, berendezéseivel. Tegnap, kedden ugyancsak előadásokkal folytatódott a szeminárium, amelyen kivá­ló szakemberek adtak szá­mot a legújabb, legkorsze­rűbb automaták alkalmazá­si módozatairól. Ma fejeződik be a szemi­nárium a déli órákban, de előtte még a Békéscsabai Gépipari ' Szakközépiskola képviseletében Papp Béla, a Budapesti Műszaki Főiskola előadója, Zalotay Péter, dr. Vargha Lóránt,' a kecskemé­tiek képviseletében Prikkel József és Dolhai János tart előadást. A résztvevők körében osz­tatlan elismerést vívott ki a rendezvény, és ígéret hang­zott el. hogy ezt az első ilyen jellegű szemináriumot a jö­vőben minden évben meg­rendezik Gyulán. B. O. Mindenki vett egy vérnyomásmérőt... Hipertóniaklub Körösladányban Korunk kórja a hipertó­nia. Egyre több ember szen­ved hazánkban a magas vérnyomás betegségben, s ami a legszomorúbb, köz­tük igen sok a fiatal. Meg­felelő életmódprogrammal, állandó odafigyeléssel maga a beteg is sokat tehet azért, hogy állapota ne rosszab­bodjon, sőt, javuljon. 1988- ban alakult meg hazánkban, elsőként Körösladányban egy hipertóniaklub. A napokban Budapesten tartott országos tudományos ülésen, melynek középpontjában épp ez a be­tegség állt, előadást tartott a körösladányi körzeti főor­vos, . a helyi klub szervezője és a mozgalom elindítója, dr. Kovács Zoltán, akit rö­vid beszélgetésre kértünk. — Milyen szándék hívta életre a klubot? — Egy szűrés során kide­rült: községünk lakosságá­nak 20 százaléka szenved hi­pertóniában. A klubot egy­fajta megelőző, öngondozó, egymást segítő szándék hív­ta életre. A Mind Press Klu­bot hárem éve százan ala­pították, s ma a községben négyszáz személynek van vérnyomásmérője. Közülük sokan a munkahelyükön másnak is mérik a vérnyo­mását, s ha szükséges, gyógy­szert adnak. (Folytatás a 3. oldalon) A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat békéscsabai liszt- csomagolójában naponta két műszakban 36 tonna búzaőrle­ményt zárnak egykilós csomagokba. Az ára a megyei, illet­ve a fővárosi üzlethálózatba kerül Fotó: Fazekas Fersne Társadalombiztosítás Hátralékba! a járulék Sok milliárd forintra rúg országosan az az összeg, amellyel, mint társadalom- biztosítási járulékkal hátra­lékban vannak a munkálta­tók. Nem jobb a helyzet Bé­kés megyében sem — tud­tuk meg Süli Ferenctöl, a Békés Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság járu­lékügyi és folyószámlaosz­tályának vezetőjétől. — Mekkora összegű ez a tartozás? — kérdeztük a szakembert. — Jelenleg megyénkben összesen 245 millió forint. Sajnos, igen sok, mintegy 1200 munkáltató között osz­lik meg ez a hátralék. — Régóta halmozódó tar­tozásokról van szó, vagy zö­mében mostanában marad­tak el a befizetések? — Vannak munkáltatók, akik évek óta nem fizetnek, de szembetűnően 1990. II. negyedévétől mutatkozik a hátralék, melynek mértéke az 1200 forintos havi járu­léktól kezdve a 43 százalé­kosig különböző összegű. — Hatalmas bevételi ösz- szeg kieséséről van tehát szó. Milyen következmé­nyekkel járhat ez, netán egyes járandóságokat nem tudnak az állampolgároknak kifizetni? Egyáltalán, ebben a helyzetben mit tesz a Tár­sadalombiztosítás ? _— A megyék bevételeik­kel elszámolnak a főigazga­tóságnak, majd központilag kapunk pénzt a kifizetések­re. Ilyen esetben, mint a je­lenlegi, a főigazgatóság kénytelen magas kamattal hitelt felvenni, hogy zavar­talanul fizetni tudjuk a táp­pénzt és az egyéb járandó­ságokat, például a terhessé­gi, gyermekágyi segélyt, a gyedet, a gyest. — Visszatérve a társada­lombiztosítási járulék befi­zetéséhez: ezen az őszön a késedelmi pótlék emelke­dett. Ez elérte-e a célját? — Szeptember 1-jétől a késedelmi pótlék minden megkezdett hónapban 4 szá­zalék a korábbi kettő he­lyett. A szándék a kamat­emeléssel az volt, ihogy be­fizetésre ösztönözze a mun­káltatókat. — S ösztönzi? — Nem. De a szeptember még nagyon közel van, pil­lanatnyilag aligha mutatkoz­hat meg a kamatemelés ha­tása., A szeptemberi járulé­kot ugyanis október 15-lg lehet befizetni. Valójában majd 1991 január-február­jában lehet lemérni az in­tézkedés tényleges hatását. — ön minek tulajdonítja a 245 milliós hátralékot? (Folytatás a 3. oldalon) „Megbeszélés nélküli dolog volt” Magyar újságírónö Pozsonyból „Húsz évig dolgoztam egy sporthetilapnál” Máig sem tudom, végül is ml volt az, ami megfogott benne, amikor a. múlt héten bejött hozzánk, a szerkesz­tőségbe. Igazából a nevét sem jegyeztem meg, hisz mi abban a különös, gondoltam, ha valaki idevetődik Po­zsonyból? Ámde rövid beszélgetésünk után rá kellett, hogy jöjjek: kár lenne elszalasztani az alkalmat, keres­ve sem bukkanhatnék igazabb forrásra. Ügy ültünk le a csabai Körös Hotelben, hogy róluk, szlovákiai magyarokról kérdezem majd. S ha a szavak folyása időközben .eltérítette" a toliamat, ne vegye zo­kon senki. Ügy tűnik, ez egyszer megérte irányt változ­tatnia. — Kérem, mutatkozzon be a Népújság olvasóinak. — Horváthné Ozorai Kata­lin vagyok, a naponta két­százötvenezer példányban megjelenő, magyar nyelvű pozsonyi Üj Szó főmunkatár­sa. Jelenleg főként annak — pénteken megjelenő — 24 ol­dalas vasárnapi számába írok. Olvasmányosabb és na­gyobb lélegzetű írásokat köz­lünk ebben a hét végi lap­ban. — Rokona Ozorai Katalin­nak, a magyar tévéből és filmekből ismert gyártásve­zetőnek? — Á, nem. Édesapám ér­sekújvári, a Horthy-rend- szerben úgy járt Pestre, a Pázmány Péter Tudomány- egyetemre. magyar—latin— görög szakra, hogy átszökött a határon. De hát akkori­ban mások is így tanultak Magyarországon. (Folytatás a 3. oldalon) Ezúttal a pártpolitikust kérdezve fordultunk Nagy Ferenc József földművelés- ügyi miniszterhez, a" kisgaz­dapárt országos elnökéhez. — Tóth Imre képviselővel történt egy incidens pártja orosházi taggyűlésén. Nem erről, hanem az esemény ki­váltó okairól •— Zsíros Géza földtörvényte'rvezetéről és az orosházi koalíció megítélésé­ről — kérjük véleményét. — Mondhatnám, hogy a megyei szuverenitásba nem szólunk bele — mondta a pártelnök. — Mégis sajnála­tosnak tartanám, ha a 19 me­gye nem kapcsolódna szer­vesen az országos elgondo­lásokhoz. Helytelen lenne, ha minden megye külön el­képzeléseket alakítana ki, s megkérdőjelezné a központi vezetés illetékességét. E je­lenségeket a párt országos vezetése nem tartja szeren­csésnek. Lehetnek egyéni el­gondolások, de annak az a rendje, hogy először az or­szágos vezetés elé kell ter­jeszteni azokat. Hisszük, hogy a megyékben nagyon jó megoldások születhetnek. Dte előzetes bejelentés nél­kül az ilyesmi nagyon fur­csán hat: megosztja az em­bereket. Ezt el kell kerülni olyan felelős embereknek is, mint például a képviselők. Mostanában sokszor jártam Békés megyében. Ügy talá­lom, hogy az ott élő kisgaz­dák is nagyon hűségesek az országos vezetéshez. Ezért is tartom rendkívül zavarának a megosztó kezdeményezése­ket. Hogy mi motiválta Zsí­ros képviselő urat a föld- törvénytervezet előterjeszté­sében? Ez is megbeszélés nélküli dolog volt. Egy frak­cióülésen jelentette be. Megmondtam akkor neki: ha mi a kormányfrakció ré­szesei vagyunk, akkor a pártérdekek mellett a koa­líciós megoldásokat ie figye­lembe kell venni. Helyte­lennek tartom, hogy a koalí­cióban való részvételünket (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents