Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-09 / 237. szám
1990. október 9- kedd Közeledik a világvége? - Csomagoljunk-e? A halálcsillag még messze jár Két égitestről van szó. Az egyik 13 millió évvel ezelőtt járt Földünk közelében és elpusztította az akkori élőlényeknek jelentős részét. Üjabb látogatására még szintén 13 millió évet kell várni. Azonban a másik égitest. egy kisbolygó, feltehetően 1-2 éven belül telibetalálja planétánkat. Mindez Békéscsabán, egy tudományos ismeretterjesztő előadáson hangzott el, amelynek előadója dr. Both- Előd, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa volt. a Nemezis Köztudott, hogy a Nap körül rengeteg égitest, égitesttörmelék kering, amik aztán keresztezhetik Földünk pályáját. Az azonosított kisbolygók száma 6500, de több tízezerre becsülik őket, esetleg százezerre is. Bármilyen nagy a Naprendszerünk, csak idő kérdése, hogy -összefutunk-e valamelyikőj ükkel. Azonban úgy tűnik, van egy úgynevezett Halálcsillag is a kozmikus térben, amit Nemezisnek kereszteltek el. E cikk írója szerint a legfőbb érdeme: igencsak mesz- sze jár tőlünk, s mintegy 13 millió év múlva számíthatunk látogatására. De mik róla a feltételezések? Ehhez el kell mondani, hogy a földtörténeti kutatások mintegy 100 nagyobb meteor becsapódását tárták fel, ami pedig a többit illeti, számuk az ezret is meghaladhatja. Közismert az arizonai és a tunguzi becsapódás, de hasonlók becsapódásától a valószínűségszámítások szerint csak 3-400 év múlva kell félniük utódainknak. S ami a lényeg: mind a Földön, mind a Holdon — a számtalan becsapódás miatt — kozmikus katasztrófa történt 65 millió évvel ezelőtt. Bolygónkon a minden képzeletet felülmúló számú becsapódás következtében mindenhol kilométerekre szóródtak a kövek, szétrobbant a földfelszín, szökőáraik keletkeztek, tüzek pusztítottak, s az égéstermékek elhomályosították a Napot. A feltételezések szerint mindez a Nap kísérőcsillagának, a Nemezis megiele- ■ nésének tulajdonítható, amely éppen 65 millió évvel ezelőtt járt földközelben, s akkor pusztult ki az élőlények 75'százaléka, így a korábban 100 millió évig uralkodó fajként létező dinosau- rus is. Iridiuminvázii Persze, egyfajta feltételer zés, hipotézis nem bizonyítja a történteket, azonban a geológusok ugyanerre a következtetésre jutottak. A földkéregben lévő mészkőrétegek között — amelyeknek folyamatos képződése idő- szakilag meghatározható — éppen abban a bizonyos 65 millió évvel ezelőtti „távolságban” igen nagy bőségben irídiumot és más, a Földön ritkán előforduló fémeket találtak. Márpedig ezekből a kozmikus testekben van sok. Kézenfekvő tehát az összefüggés a 65 millió évvel ezelőtti események magyarázataként. Periodikus üstökös-záporok Tény, hogy sok-sok millió évvel ezelőtt periodikus — a Halálcsillag idelátogatásának megfelelő időben — üstököszáporok érték a Földet és a Holdat is. Mint dr. Both Elődtől megtudtuk — bár hasonló katasztrófától még valóban 13 millió évig nem kell tartanunk —, egy újabb talányos veszély fenyeget. A közelmúltban ugyanis Ausztriában olyan kisbolygót fedeztek fel, amelynek röppá- lyája egy-két éven belül keresztezheti Földünkét. Dr. Both Előd elmondta, ez a hipotézis még nem bizonyított. S ha mégis? Nos, civilizációnk képes arra, hogy egy ilyen kisbolygó „támadása” esetén nukleáris energiával megmentse a Földet. Ez lényegében a közeledő kisbolygó szétrobbantását jelenti, s a kisebb részekre vált kisbolygó esetleg becsapódó darabjai pedig nem okozhatnak túlságosan nagy károkat. Megkérdeztük dr. Both Elődtől azt is — mint csillagásztól, aki az egyik legilletékesebb —, hogy miként vélekedik arról: van-e az univerzumban rajtunk kívül értelmes élet? Véleménye szerint nem vagyunk egyedül a világegyetemben, bár az ufók létében csak 1, vagy annál kisebb százalékban hisz. Ezeket földi, természeti jelenségekkel magyarázza. Mint mondotta: a világegyetemben nagyon sok olyan hely van, ahol adottak a feltételek az élet létrejöttéhez. Rengeteg csillagon van ehhez tnegfelelő fizikai és kémiai összetétel. Ám, ha mindezek „rendelkezésre is állnak”, felmerül a kérdés, hogy szükségszerű-e az élet kialakulása, és ha ki is alakul az élet, vajon ugyanezt az utat járja-e be, mint Földünkön. Dr. Both Előd szerint az asztrológiában nem szabad hinni. A Hold hatása kétségtelen — apály-dagály a tengereken —, de az állócsillagok, bolygók messzeségétől nem lehet kívánt, nem kívánt hatást elvárni. S hogy választott-e már magának csillagot? Dr. Both Előd válasza erre: — Ha tehetem, és ha nem felhős az ég, én az egész égboltot csodálom. Vitaszek Zoltán Fotó: Veress Erzsi Háztartási gázmérők gyártására vegyesvállalatot alapított Flogiston Kft. néven a Fővárosi Gázművek, a Kandeláber Rt. és a nyugatnémet Rombach cég. A tervek szerint évente 50 ezer háztartási gázórát készítenek majd MTI-fotó: Balaton József Jajkiállás a határon túlról Kedves tanítványaim, barátaim, földijeim! Napok, hetek óta töprengek, tépelődöm: elmondjam vagy magamba fojtsam, ami bánt, ami elszomorít? Ha elmondom, bizonyára sokan megharagszanak majd, a pokolba kívánnak, eszelősnek vagy illetéktelen beavatkozónak kiáltanak ki. De — engedjétek meg — nem magamért szólok, hanem mindannyiónkért, nemzetiségünk fönnmaradásáért, templomaink és iskoláink, temetőink és intézményeink megtartásáért. Ügy vélem, ez elfogadható ok arra, hogy jajkiáltásunk fölerősítsem és az anyaországban is hallhatóvá tegyem. Eredetileg csak szűkebb hazám, Nagyszalonta iskolai gondjairól, szellemi nyomorúságáról kívántam szót ejteni. Arról, hogy a decemberi fordulat nyomán remény ébredt a szülőkben: érdemes magyar iskolába járatni csemetéjét. Azon nyomban mozgalom indult a más osztályokba járó kis- és nagyobb diákok átíratására, s mondjam el, nem is éppen eredmény nélkül. És e mostani szeptemberi iskolakezdéskor mit tapasztal diák és szülő? Azt, hogy akikben bíztak, akik még nem is oly rég a hűségben való megmaradást hirdették, hitszegőikké lettek és magukra hagyták őket. Az 1. sz. általános iskola magyar szakosa pár hónappal a politikai események után másfél száz nebulót hagyott magára; az Arany János Gimnázium tanárnője három héttel az évzárás és az érettségi vizsga előtt ugyanezt cselekedte. A színmagyar Árpád falu ifjú pedagógusa egyik rokonlátogatása után megfeledkezett arról, hogy nem csak tanítványai, hanem azok a fiatalok is számítottak reá, akiket ő indított el a bizalom és a reménység útján. Oly nagy szükség volt-e teátok, hogy a Békés megyei tanügyi hatóságok nem gondolhattak a kisebbségi sorban maradók anyanyelvi nyomorúságával ? Mert bizony helyetekre diplomás nem jelentkezett. De honnan is jöttek volna? Éppen e sorok papírra vetése közben kaptam kézhez a váradi kiadású Bihari Naplót. Két cikk is bizonyítja: ez a felelőtlen exodus a legsúlyosabb elnyomás körülményei között is hűséggel megőrzött kincseink: anyanyelvűnk, sajátos kultúránk, ősi hagyományaink fennmaradását teszi kétségessé. Nem én mondom; az RMDSZ megyei tanácskozásán hangzott el a napokban a következő megállapítás: „az inspéktorátus újabb magyar óvodai csoportok indítását utasította el káderhiányra hivatkozva. ... Az óvodai személyzet mintegy 70 százaléka képesítés nélküli.” (Két-három évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen lett volna. D. E. megj.) — Kartársunk, dr. Indig Ottó ezt a címet írta mondanivalója fölé: „Van iskola, de hol vannak a tanárok?” Cikkében döbbenetes tényekre hívja föl a.figyelmet: „Súlyos tanárhiánnyal küzdenek nemcsak a vidéki, de a váradi általános iskolák, sőt még a líceumok is... Talán a. legelkeserítőbb helyzet az anyanyelv tanítását végző magyartanárok és -tanítók számarányában mutatkozik meg. A külföldre távozottak helyére, a nyugdíjba vonultak, vagy elköl- tözöttek üresen maradt katedrájára nincs kit kinevezni. ...Megyénkben eddig 115 tanítói állásban alkalmaztak szakképzet- len érettségizettet, ami az összes állás 1/3- át jelenti.” Végül néhány konkrét számadattal teszi hitelesebbé állítását: „Például Diószegen 41 pedagógus közül 26-nak nincs megfelelő végzettsége, s Kágyán 12 pedagógus közül mindössze egy rendelkezik diplomával! Félegyházán is hasonló a helyzet,” Nem folytatom. Jajkiáltás ez a tanító és tanár, a lelkész és orvos, az ügyvéd és mérnök, tehát szellemi vezető nélkül maradó partiumi, erdélyi falvakból, városokból. Kétmillió testvérünk kérdezi az elmenőktől: miért? Eleddig nagyfenn hirdettétek a szülőföld megtartó erejét. Ti, húszas, harmincas, negyvenes éveitekben járók, ti, akik kétnyelvű múltunk és jellegzetes ‘ hagyományaink fényében nőttetek embernyi emberré, lettetek szakmunkásokká, diplomásokká, most elhagyjátok a fenyvesek borította hegyeket, a gyorsvizű patakot, a búzatermő tájakat; el az oltalomra váró, idős szülőket? Álmaitokban nem térnek vissza gyermekkori emlékeitek, fiatalságtok szerelmes Körösparti sétái, a későbbi munkahely és ottani barátaitok arca? Nem gondoljátok, hogy a személyes szabadság hangoztatása az itthon maradók szemében önzésnek minősül? Elhatározástok — minden bizonnyal — szilárdan álló, cáfolhatatlan tényekkel igazoljátok. Hivatkoztok a magasabb fizetésre, a „modern cuccokban” bővelkedő üzletekre, a magasabb életszínvonalra és az elektrotechnika elterjedtségére, minde- nüttvaló jelenlétére; másrészről a romániai kisebbségek nehéz helyzetére, a titeket ért sérelmekre, a hátrányos megkülönböztetésre. Szavaitokban sok az igaz- * ság. De vajon szüléinknek könnyebb volt-e a harmincas, az ötvenes években? Mégsem futamodtak meg. Tudatlanul is tudták azt, hogy a becsületben, a hitben és nemzetiségben való megmaradás nehéz, de nem lehetetlen. Bár nem ismerték, de a madáchi bölcsesség vezette őket: ember küzdj, és bízva bízzál! A ti szemetekben csak az anyagiak számítanak értéknek? A szülői és a testvéri szeretet, az évtizedes barátság és kapcsolat olyannyira jelentéktelen számotokra, hogy könnyű szívvel lemondhattok róluk? Ügy lehet, megmosolyogtok szentimentális, nosztalgikus természetem miatt, de — úgy érzem — okvetlen írnom kell a nyári vasárnap szép emlékeiről. Éppen e lap hasábjain adtam hírül, hogy Arany János szülőhelyén — félszázadnyi szünetelés után — református énekkar alakult (hasonló működik a katolikus és a baptista egyház keretében is). Felléptükkel irodalmi-művészi műsorokat állítottunk össze és napjainkban Nagyszalontán ezek vonzzák a legtöbb érdeklődőt. A Reményik Sándor-emlékdélutánnak héthatárig elszállt a híre és két, Beléhyes-kör- nyéki gyülekezel is meghívott bennünket. Mind Köröstárkányban, mind Várasfene- sen oly sokan jöttek el a költői üzenet meghallgatására, hogy lócákat, pótszékeket kellett beállítani. Amikor felhangzott az a strófa, hogy „Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, Es áhítattal ejtsétek a szót, / A nyelv ma néktek végső mene- déktek” — láthatóan mindenki belebor- zongott, mert átérezte a prófétai figyelmeztetés időszerűségét és igazságát. Zárószámként lelkészünk a szószék magasából harsogta az isteni hajlék csöndjébe: „A nagyapáink, nagyanyáink / Szemében biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot, az iskolát!” -*- Szem nem maradt szárazon, ősz hajú öregek, siheder korú legénykék keresgették — kicsit talán röstellkedve — zsebkendőiket. Mindannyian sírtunk ... Nevelői pályám legszebb emléke ez az együtt lélegzés, ez a közös átlényegülés. Ezért érdemes volt élnem, érdemes itthon maradnom, érdemes eltűrni egyesek gyűlölködő tekintetét. Nektek, áttelepültek- nek, bizonyára még több élményben van részetek. De mélységben, közösségi hatásban fölérnek-e a mi egyszerű, bensőséges, lélekbe markoló érzéseinkkel? Befejezésként nem a magam, hanem egy hűségben kitartó romániai magyar író szavait szeretném ide iktatni: „Aki elmegy, ne feledje, hogy a helyt maradók egy emberrel védtelenebbek. Jönnek jobb idők majd, s Óikkor rájön, hogy sietett vagy talán elsiette a dolgát. Emberi életünkben nincs annyi szilárd, a múló idővel nem romló érték, mint a szülőföld. Ahányan magunkénak valljuk, mindany- nyiunknak külön-külön arcát villantja föl. A magunk arcát látjuk a tükörben, személyiségünket és azonosságunkat önmagunkkal. Mire megy az, aki ezt a tükröt összetöri?" Dánielisz Endre, Nagyszalonta A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat, Békéscsaba, Szarvasi u. 86—88. MUNKATÁRSAT KERES — export—import pénzügyi előadó munkakör betöltésére. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a személyzeti és munkaügyi osztályon. A Kisgazdapárt összes békéscsabai jelöltje megköszöni a választópolgárok támogató szavazatait. Kérjük, hogy október 14-én újra szavazzanak pártunkra és jelöltjeinkre! Szavazzon, nehogy más döntsön ön helyetM Jól felszerelt műhellyel, ipari árammal rendelkező bedolgozAkat KERESÜNK, KAZÁNHEGESZTÉSRE. „GÁZKAZÁN” jeligére, a békéscsabai hirdetőbe.