Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-21 / 248. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELÜTI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. OKTOBER 21.. VASÄRNAP Ara: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM A Páriámén! hétfője szombaton: Még nincs új honvédelmi törvényünk Cseliák Judit javaslata: 13. havi nyugdíjat a többségnek Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének megnyitójával kezdődött tegnap az Országgyűlés ülésnapja. Mint ismeretes, a Parlament az ünnep miatt hétfői ülésnapját tette át szombatra. Elsőként napirend előtt, döntéseket hoztak törvény- javaslatok, országgyűlési határozati javaslatok, képviselői önálló indítványok sürgős tárgyalásáról. Továbbra is nagy vitát váltottak ki az alternatív katonai szolgálati formák időtartamának csökkentésére vonatkozó javaslatok. Ellenzéki képviselők szerint ez európaiságunk mércéje. A kormánypárti képviselők többségének véleménye szerint viszont nem lenne kívánatos, hogy túlságosan vonzóvá tegyék a fegyver nélküli, illetve a polgári szolgálatot, mivel ezzel meggyengülhetne a honvédség, ezáltal Magyarország védelmi képessége. Erősen vitatott kérdés az alternatív szolgálatot kérelmezők ügyének elbírálása. Az ellenzék abból indul ki, hogy semmiféle bizottság, testület nem vájkálhat a fiatalok lelkiismeretében. Ezzel szem.- ben áll a nézet, hogy valamiféle szűrőre, kritériumrendszerre mégiscsak szükség lenne a kérelmek megítélésében. A háromnapos ünnep miatt szombaton ülésező Parlament egyébként elfogadta, hogy sürgősséggel tárgyalják a következő ülésen a társadalombiztosításról, a családi pótlékről, valamint az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslatokat. Ugyancsak elfogadták a rádió- és televízióstúdió-alapí- tás korlátozásáról, valamint a frekvenciamoratóriumról szóló törvényjavaslat sürgősségi tárgyalását. Szintén gyorsított ütemben tűzik napirendre Szokolay Zoltán (MDF) önálló indítványát, amelyik a Polgári törvény- könyv és a sajtóról szóló törvény módosításával kapcsolatos. Napirend előtt kért szót Ráday Mihály. A szabaddemokrata képviselő a „szo- bordöntögető-indulatok” ellen emelt szót. Álláspontja szerint a múlt szimbólumainak megsemmisítése nem szolgálja sem történelmünk feldolgozását, sem jelenlegi gondjaink megoldását. Az ebédszünetben az MSZP parlamenti képviselő- csoportja sajtótájékoztatóján Békési László ismertette azt a kezdeményezést, hogy az év hátralevő időszakában a Parlament figyelmét döntően az 1991-es esztendő gazdasági megalapozásának szentelje. A szocialisták szerint még az idén 15 olyan törvényt kellene sürgősséggel a Parlament élé terjeszteni, amelyek nélkül a jövőre várható nehézségek meg- oldhatatlanok. El kell fogadni például az államháztartásról szóló törvényt, a devizagazdálkodásról szóló törvényt, valamint a bankokról és a pénzintézetekről szóló törvényt, amely az Országgyűlés hatáskörébe utalja a jegybank irányítását Szükséges az adótörvények módosítása is. Csehák Judit azt fejtegette, hogy az idei béremelkedésekből következően még legalább 15 milliárd forint áll a Parlament rendelkezésére, hogy kiegészítse a társadalombiztosítási ellátásokat. Javasolta, hogy minden 10 ezer forint alatti nyugdíjas kapjon egy 13. havi nyugdíjat is. Délután háromnegyed 6-kor befejeződött az Országgyűlés szombati ülése. Lezárult a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A részletes vitára — a bizottsági állásfoglalások ismeretében — a következő ülésen kerül sor. Független Újság BÉKÉS MEGYEI NAPILAP Hazádnak rendületlenül Légy híve. óh magyar! Nem akarok semmi igazságtalanságot pártolni, még akkor sem, ha belőle hasznot húznánk Deák Ferenc Feszül i belyzel Rnmáiiában A argyei famdafani Tanács ma öfésfzik •lakúit víroal. jarful H Máé* (oiriéf!u<i tanácso' “ •ttrtif • Tlsrfntúll önként«* iminl'á'iáuléal jaltai alakítonok-ts&rasSGt forradalmi unfeaának bwrüjtot* Hajrá Fradii A BÉCSBFN ÜLÍ.SEZÖ ELJEN A FORRADALOM t Fakats Pál cikk* a 1 oldalon A Rákosi-vllla rejtelmei Zászlóbontás a Nemzeti Parasztpártban Tímár Máté nyilatkozata a 2. oldalon Kina helyesli a magyar nép követeléseit Válasz a munkástanácsok kérdéseire Egy szovjet páncélos egység tábort ütött Békéscsaba határában A parancsnok és a katonák egyöntetű véleménye — nem lőnek a magyarokra Az ereszek veié II násáélu ismeretire Irinrabi bal «■ Oari ra lagyarország az ENSZ-t6l kéri asségének semlegességének megvédését L La AFr jelesti New VarkMl, ax ENSZ sxékhetyéf«: ¥ Olaszország kérte a magyar ügy napirendre tűzését York (AFP) Leonardo ax Egyesült Nemietek lt«n-------------------- működését kéri a magyar aei l egeaség megyédéiért. Ax oUsx küldött kérte, hogy a Szsvjet páncélKok «ették kifli a magyar repttttereket I readbiitis — hazaárulás! araranzéf fümetlen, te Nagy Imre üzenetet Intézett az ENSZ főtitkárához K j fi Jelentétek érke.lek. sí hxdserea oéncéloe etökkel kö-1 "orm*ny «rondán re.etoxsege [ nennt jelentő, szovjet egyse- .... . . m.bbTacéU^ hogy "'i« tuda lében megUltott. a gek lépték él arwwé, határét.! “***“• hlrtnrit u -HL I tdzmegnyitéat így a légieré i Budapest felé vonulnak, a üt- w*rorD4* aem,eij«rigbnek el- nélkül állnak az. _________________________________j, vasűtélloméao- j “•** Tan*«» » anvjet és a mat éaa*-|vű szovjet erűkkel várve a kaL^vanitl biztosító berer.drzé-1 gyár kormányt a tárgyalások A Békés megyei napilap 34 énei ezelőtti számának első oldala 1990. oktáber 23. Szomorú virágok, ünnepi főhajtás — emlékezés a hősökre Megemlékezés, virágkoszorúk, főhajtás köszönti 1956 mártírjait, s ünnepi szó az egy esztendős Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóját Megyénk legtöbb településén hivalkodó külsőségek nélkül, csendben, szomorúan emlékeznek és fenséggel ünnepelnek. Összegyűjtöttünk egy csokorra valót 1990. október 22—23. ünnepi eseményeiből. Mennyország és pokol Az én történelemkönyvemből hiányzott egy fejezet. Egy esztendő, egy dicső kezdet, amit Ök az utcákon', címer nélküli zászlók alatt menetelve mennyországnak éreztek, hittek. Az én történelemkönyvemben nem volt mennyország és nem volt pokol. Mennyországot csak tíz napra rendelt a sors, ám a pakol még tovább tartott. Ezerkilenszázhatvamegyben, az utolsó halálba menő jajkiáltására felsírt egy új nemzedék. Az ő tankönyvük hallgatott ... Amikor gyerekkoromban először hallottam öthenhatról, megkérdeztem apámtól: ki volt Nagy Imre és kik a társad. Apám mesélt. Volt nekünk valaha egy régi néprádiónk. Abban hallotta beszélni Nagy Imrét ’56-ban. A miniszterelnök kétségbeesetten kiáltott az éterbe: „ ... Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen ... Csapataink harcban állnak...” És hangját puskaropogás zaja nyomta el. Aztán csönd lett. Elnémult a rádió ... Hosszú ideig ennyi volt számomra — és a mi nemzedékünknek — ötvenhat. Eny- nyi és nem több. Ha véletlenül valahol 6zóba került, a felnőttek ránk szóltak: erről nem szabad beszélni. Tilos volt az uszí tónak minősített Szabad Európa Hangját hallgatni, és becsmérelni kellett a hűtlen, idegenbe szakadt hazánk fiait. A hivatalos magyar politika nem engedte, hogy ötvenhat meggyökerezzék bennünk, hogy ismerhessük, értékeljük, belénk rögződjék, átvegyük szellemét, példaként állíthassuk magunk vagy az utánunk születők elé. Iszonyatosat fordult a világ kereke. Négy esztendeje, egyetemista hallgatóként, nem sokat reménykedhettünk mi, a tudományos szocializmus szigorlói, ha öt .-nhatot nem szégyenfoltnak, elhibázott történelmi kitérőnek, ellenforradalomnak neveztük. Tavaly Pozsgay Imre ellen ideológiai háborút indítottak, mert — valahol Európában — forradalomról szólt ötvenhat kapcsán. Forradalom? Ellenforradalom? Népfelkelés? Sajnálatos ötvenhatos események? Ezeréves történelmünkben nincs olyan dátum, amelyhez ennyi — szélsőségesen ellentmondó — jelzőt ragasztottak «volna. Még egy esztendeje is keverték, válogatták, attól függően, ki milyen pártállásból, érdekből beszólt róla. Leslie Bain, aki 1956-ban közeli szemlélője volt a magyar földindulásnak, így összegzett: „Az újabb kori történelemben nem volt olyan esemény, amelyről annyit hazudtak volna, amelyet annyira eltorzítottak és beszennyeztek volna, mint a magyar forradalmat.” A mártírok sírja előtt egy nemzet tisztelgett tavaly június 16-án. A mi nemzedékünk főhajtásához mélységes döbbenet társult. Itt volt, egy percre megérintett ötvenhat, az ismeretlen, a végtelen titok röpke mennyországával és szörnyűséges poklával. Gyászoltuk a mártírokat, mint bármikor a nemzet hőseit, elsirattuk a kivégzetteket, azt az utolsót is, akit ’61-ben akasztottak fék amikor születtünk. Be> lénk nyilait, felrázott, magával sodort, így gyökértelenül is. A mennyország szele tavaly októberben is végigsuhant a Kárpát-medencén. Forradalmi helyzet volt, puskaropogás nélkül. A parlamentben emlékezet óta nem volt olyan mérhetetlen feszültség. A történelmi, társadalmi átalakulás a képviselők választásáról szóló törvényen múlott. A honatyák látták, ismerték, érezték a törvényjavaslat hiányosságait. De lelkűket szinte elviselhetetlen teher nyomta: ha nem szavazzák meg, tavasszal nincs választás, tovább húzódik a bizonytalanságokat szülő átmenet, s a nemzet e roppant feszültséget már nem bírja sokáig. S akkor, abban a pillanatban könny szökött a szemekbe. Az országért felelősök bejelentették: október huszonharmadikán, a nemzeti megbékélés napján, egy jobb jövendő hitében [kikiáltják a Magyar Köztársaságot. A magyarság páratlanul nehéz, bonyolult, sokrétű, csendes forradalmának legfontosabb döntése, történelmi lépése volt ez! A mi nemzedékünk most, október 23- án újra merít ötvenhat szelleméből, együtt a túlélőkkel, a szemtanúkkal és az utánunk születettekkel. Hogy hitünk, erőnk legyen olyan országot teremteni, mint amilyennek Buzády Tibor, ötvenhatos forradalmár az akkori mennyországot látta. Hogy a durvák megszelídüljenek, a zárkózottak kinyíljanak, a zsugoriak bőkezűek legyenek, a keserűek mosolyogjanak, a reményt vesztettek bizakodjanak. Hogy a mi generációnknak ’56-ért ne legyen 'többé szégyellni valója. Hogy jó legyen Magyarországon élni és jó legyen magyarnak lenni. László Erzsébet Végvári-ügy Lehet, hogy el sem ment? Végvári József bírósági ügyének további alakulásáról 24-én, szerdán bírói tanácsülésen döntenek, amelyről tájékoztatják a sajtót — mondta dr. Hildenbrand Róbert hadbíró alezredes, a Budapesti Katonai Bíróság elnöke. Arról, hogy az eltűnt Végvári József sértetlenül megkerült, a bíróság elnöke szombaton reggel 8 órakora munkahelyén telefonon kapott tájékoztatást a Budapest, IV. Kerületi Rendőrkapitányság vezetőjétől. A rendőrök Végvári Józsefet pénteken éjfél előtt találták meg lakásán, majd kihallgatták. Sok száz eltűnési ügyben intézkedett már,- de ennyire ellentmondásos esettel, mint Végvári Józsefé, nem találkozott — mondta Krőzsel Károly rendőr őrnagy, a Budapest, IV. Kerületi Rendőr- kapitányság vezetője az MTI érdeklődésére. A lakáson megjelent nyomozóknak például Végváriné nem tette lehetővé a szükséges tájékozódást, és nem engedte, hogy megnézzék a ház valamennyi helyiségét. Aztán: pénteken este 22 óra 30 perckor személyesen is járt Végvári József lakóházánál, de csak az utcáról, az ablakon keresztül tudott be(Foíytatás a 3. oldalon) Békéscsaba: Október 23-án délelőtt 10 órakor a megyeszékhelyen a pártok képviselői és a lakosok szerény megemlékezés keretében a 101-es obeliszk- nél koszorúzáson vehetnek részt. Békés: A pártok rendezik azt az ünnepséget amelyre október 23-án délelőtt 10 órakor kerül sor a Hősök Emlékművénél. Gyomaendröd: Október 21-én, vasárnap 14 órakor dr. Harmati Béla istentisztelet kerptében szenteli fel a felújított evangélikus templomot. Gyula: Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak tiszteletére koszorúzással egybekötött gyertyás megemlékezést tartanak 23-án 17 órakor a belvárosban levő római katolikus kápolna melletti kopjafánál. Körösladány: Az I. világháborús emlékműnél kopjafát állítanak a település lakói, október 23- án 15 órakor. Ezután a közösségi házban vetítik le azt a filmet, amely az 1923-as emlékmű felavatásán készült A film vetítése után meghallgathatják a szemtanúk emlékezéseit az 1956-os eseményekről. Medgyesegybáza: A nagyközség II. világháborús emlékművénél a Kossuth téren szervez az ön- kormányzat október 23-án délelőtt 10 órára műsort és megemlékezést 1956 mártírjainak emlékére. Mezdhegyes: A Városvédő Egylet kezdeményezésére a pártok többségének támogatásával, október 22-én 17.30-kor kopjafát állítanak a ligetben, 1956 mártírjainak emlékére. Mezűberény: Október 23-a tiszteletére készült el a városi köztemetőben az a kopjafa, amelyre hat nevet véstek fel. az 1956- ban meghaltak emlékére. Itt tartanak megemlékezést október 23-án délután 14 óra- _ kor. Ez alkalomból a város összes templomának harangjai is megszólalnak. Mezflkovácsháza: A kisgazdapárt nagygyűlést szervez a köztársaság kikiáltásának évfordulójára. A (Folytatás a 3. oldalon) Göncz árpád államfő és Antall József miniszterelnök felhívása a világ magyarjaihoz
