Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-03 / 232. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NOPILIIP 1990. OKTÓBER 3., SZERDA Ara: 4,38 forint XLV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Jön a szovjet kőolaj A Szovjetunió az olajcsap többszöri elzárása ellenére végül is leszállította szeptemberben az ígért 296 ezer tonna kőolajat. Ezt Solti Ká- rolyné, az OKGT osztályvezetője közölte az MTI kérdésére. Megjegyezte azonban, hogy a szovjet félnek az eredeti szerződés értelmében 528 ezer tonna nyersanyagot kellett volna szállítania az elmúlt hónapban. Októberben pedig 412 ezer tonna lenne esedékes, de nemrég értesítés jött, hogy csak 315 ezer tonna kőolaj érkezik ebben a hónapban a Barátság-vezetéken. Szeptember végéig 3,£69 millió tonna szovjet kőolaj jött az országba, mintegy 550 ezer tonnával kevesebb a tervezettnél. A szovjet szállítások csökkenése miatt összesen közel 900 ezer tonna kőolajat kellett kemény valutáért vásárolni, ami mintegy 240 millió dolláros rendkívüli kiadást jelent a gazdaságnak. II második forduló előtt „Őzért vagyunk e világon, hogy valahol otthon legyünk benne” Kopogtatócédula nem lesz Nem küldenek újabb kopogtatócédulákat az önkormányzati választások október 14-ére kitűzött második fordulója előtt — közölte az MTI kérdésére Tóth Zoltán, a BM Választási Irodájának vezetője. Azokban a választókerületekben, ahol érvénytelen volt az első forduló. a polgárok személyi igazolványuk felmutatásával ugyanott adhatják majd le voksukat, ahol az első fordulóban. Természetesen azok is szavazhatnak, akik az első fordulóban távol maradtak az urnáktól. Tóth Zoltán felhívta arra a figyelmet, hogy Budapest minden választókerületében meg kell tartani a második fordulót, miután a fővárosi közgyűlés tagjaira szeptember 30-án a választópolgárok nak kevesebb, mint 40 százaléka adta le voksát. A legtöbb fővárosi kerületben ezenkívül ismét lesz egyéni választókerületi és kerületi listás szavazás is. A második * fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban részt vettek, s polgár- mester, illetve képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül attól, hogy hánnyan mennek el szavazni. A BM Választási Iroda ugyanakkor kéri, hogy az esetleges visszalépéseket a pártok, társadalmi szervezetek, illetve a független jelöltek legkésőbb péntekig jelezzék, mert szombaton megkezdődik a szavazócédulák nyomtatása a második fordulóra. Mi volt az NDK? Mi volt az NDK? Történelmi büntetés két világháború kirobbantásáért? A győztes nagyhatalmak „üzlete” a vesztes számlájára? Politikai, katonai garancia Európa, a világ biztonságára? Diplomáciai egyezkedések eredménye? A háború ötvenmillió áldozatáért kifizetett ár? Törlesztés Auschwitz és a többi haláltábor leírhatatlan borzalmaiért? Mi volt az NDK? Kettészelt égbolt, kettészelt ország, kettészelt otthonok? Város, amelyből kikanyaritoltak egy darabot, ahol az utca túlsó oldalára tilos volt átmenni? Családok, akik közül alig akadt, akit megkímélt volna ez a nagyhatalmi nemzetközi, világtörténelmi büntetés? Mi volt az NDK? Ma már talán könnyű okosan válaszolni, hogy zsákutca, mesterkélt és igazságtalan, ezért aztán szükségszerűen bukásra ítélt. De néhány évvel ezelőtt. még azt súlykolták polgáraiba, hogy a német föld szocialista fele a jó, a helyes, amelyikért dolgozni érdemes, amely békét, megélhetést és boldogságot ígér. Néhány évvel ezelőtt az NDK himnuszának csak a zenéjét lehetett játszani, a szöveg hozzá „indexen” volt. mert Johannes R. Becher versének refrénje így szól: „Deutschland, einig Vaterland” (Németország, egységes szülőföld). Ahol szintén néhány évvel ezelőtt az volt a legszellemesebb áprilisi tréfa — már akik meg merték kockáztatni hogy: Hallotta már?! Egyesítik a két Németországot! Fiatalságom öt legszebb, legtartalmasabb éve után és a mai napig több kedves német baráttal „felvértezve” képtelen vagyok messziről és hidegen szemlélni a szédületes sebességgel rohanó változásokat. Már csak azért sem, mert túl sokat hallottam magam is, hogy ez a keleti fele és csakis ez az országnak az a része, ahol élni érdemes, és semmi esetre sem a másik. Hiszen ott, a titokzatos falon túl az ,a rothadó kapitalizmus” van, az általános válság, a munkanélküliség, az erkölcsi széthullás, és a berlini fal is éppen azért kell, hogy mindezektől megvédje az NDK népét, hogy oltalmazza szegény keleti munkást a gonosz nyugati kizsákmányolótói. Bocsánat, ez utóbbit tényleg nem régen mondta, nyilatkozta valaki ország-világ előtt, tehát nem kellett ahhoz ott élni, hogy ezt a megdöbbentő kijelentést halljuk. Hogy akkor már régen senki sem figyelt rá, senki sem vette komolyan? Lipcsében, Drezdában és Berlinben nagy tömegek vonultak az utcára azzal a jelszóval, hogy „Mi vagyunk a nép". Később meg azzal, hogy „Mi egy nép vagyunk”. Csoda, hogy az emberek többsége a zűrzavarban — tanácstalanul, példaképek nélkül, megalázva, becsapva — nem ismeri ki magát? Hogy kétségbeesve keresi a válaszokat, a kapaszkodókat? „Hová tűnt a sok virág?”. „Hová lettek a férfiak?” Marlene Dietrich ismert slágerét alighanem könnyen lehetne folytatni: hová lett az a hatalmas nagy utópia, generációk álmai, tanulmányai, hite, meggyőződése? Művészek, tudósok keresik a választ, miközben a hétköznapi események gyorsabbak minden észjárásnál, elméletnél. Volt egyszer egy NDK és egy NSZK. Mától mindkettő a múlté* mától a nagyhatalom van: Németország. Vele kell együttélni Európában, a világban, de még a német— német kapcsolatokban is. Kételkedni szabad, reménykedni kötelező. Nledzielsky Katalin Ahol száműzték a „fogyatékos” jelzőt A „polgármester”-választás itt legalább annyira fontos kérdés, mint az, hogy valaki tudjon írni, olvasni Fotó: Gál Edit A családtagok különbözőképpen reagáltak arra, hogy Évikét a speciális tantervű általános iskolába irányította az áthelyező bizcfttság. Anya sírva fakadt, apa az asztalra csapott. Évike nem gyógypedagógiai eset! Kicsit lassabb ugyan a felfogása, mint a többi gyereknek, de azért még nem értelmi fogyatékos! A nagyi fakanállal a kezében hadonászott és váltig bizonygatta, bízzák csak rá, majd ő elintézi, hogy a gyerek rendes általános iskolába kerüljön. És csakugyan elintézte. Papírt, tollat vett elő (és élve a törvényes joggal!), megírta a Budapestre címzett felleobe- zést az áthelyező bizottság javaslatával szemben. Hamarosan meg is született a módosító javaslat, miszerint a kislány a különböző érdekeket figyelembe véve normál általános iskolába íratható. „Na, ugye!?” — mondta az ügy végén diadalmasan a nagyi, és Évikét beíratfák egy normál iskola ' első osztályába. Teltek az évek, a gyerek elmúlt már kilenc is, dó még mindig nem tudott .írni, olvasni, számolni. A többiektől lemaradt kislány állandó kudarcnak volt kitevej emiatt gyűlölte az iskolát, a tanárait. Reggelenként sírva öltözködött, barátai, tarsai nem voltak... A gyerekkel való gondok a szülőket is megtörték. Anyuka már egészen odáig merészkedett, hogy felhívta telefonon a gyógypedagógiai intézet igazgatóját. Talán mégiscsak jobb lenne ott Évikének. Könnyebben akadnánik barátai ... A pedagógusok is türelmesebbek esetleg... Ám a válasz kegyetlen; a jelenlegi jogszabályok szerint normál iskolából a második osztály (illetve kilenc éves kor) után nem helyezhető át tanuló speciális tantervű általános iskolába. • * * * Sajnos, Évike sok van. Harcias nagymamák, szülők úgyszintén. És mire kiderül, rosszul döntöttek, a gverek sorsa már megpecsételődött. Nagy Gyulával, a Békéscsabai Jókai utcai speciális tantervű általános és szakiskola igazgatójával innen indul beszélgetésünk. — Sajnos, az ide kerülő gyerekek mindegyikén ott a címke: értelmi fogyatékos. Hiszen az oktatási törvény értelmében csak azok jöhetnek hozzánk, akikről az időközben „tanulási Képességet vizsgáló bizottságra” keresztelt áthelyező szakemberek megállapítják; értelmi képességeik* elmaradnak az átlagostól. És ettől a címkétől rettenetesen félnek a szülők — mondja az igazgató. — Legtöbbjük mindent elkövet, hogy normál iskolába írathassa a kicsinyét, jóllehet, ez éppen a gyerek érdekeivel ütközik a leginkább. Félő az is, hogy a fejkvótás támogatás miatt a (Folytatás a 4. oldalon) Törvényes-e a földtörvénytervezet? B Kisgazdapárt nem ért egyet az Blkotmánybiréság döntésével A földtulajdon reprivatizációjával kapcsolatosan kedden hozott alkotmánybírósági állásfoglalást nem fogadták örömmel a független kisgazdapárt vezetői. Bár Torgyán József, a párt frakcióvezetője a döntés kihirdetése után röviddel megtartott sajtótájékoztatójukon igyekezett finoman megfogalmazni véleményét — miszerint az Alkotmánybíróság álláspontja nem készteti elragadtatásra a kisgazdákat —, az FKGP székházában egybegyűlt politikusok kijelentéseiből egyértelművé lett: elfogadhatatlannak tartják a földtulajdon reprivatizációját alkotmányellenesnek ítélő határozatot . > Torgyán József azon az állásponton' volt: a döntés valamennyi politikai párt privatizációs elképzeléseit negatívan érinti, s főként azt tartotta tévedésnek, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalása meghozatalakor a jogilag hibátlan tulajdonból indult ki, s egyúttal erre is hivatkozik a határozat indoklásában. Holott a kisgazdapárti frakcióvezető véleménye szerint az egykor erőszakkal államosított tulajdon jogilag egyáltalán nem tekinthető hibátlan vagy tökéletes tulajdonnak. Ómolnár Miklós, a kisgazdapárt szóvivője úgy vélte, hogy az Alkotmánybíróság — jóllehet akaratán kívül — egy politikai játszma részesévé lett. Azt a kijelentést is megkockáztatta: voltaképpen a békés átmenet jutott zsákutcába a keddi határozattal. A kisgazdapárti politikusok több ponton is hibát véltek felfedezni az Alkotmánybíróság határozatában, de főként annak szellemiségét utasították el, mondván; a döntéshozók a meglévő állapotból indultak ki, nem voltak tekintettel arra, hogy a jelenleg fennálló tulajdon- viszonyok milyen úton és milyen módszerekkel jöttek létre. Ennek következtében úgy tűnik — szólt Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter érvelése — mintha > az Alkotmánybíróság nem a jogállamiság szempontjait vette volna figyelembe. Ezt annál is inkább fájlalta a miniszter, mert mint kifejtette: valamennyi (Folytatás a 3. oldalon) Magyar Nemzet-per Nem született ítélet a Magyar Nemzet Alapítvány által indított per keddi tárgyalásán. A felperes és az alperes (a Magyar Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.) jogi képviselőinek meghallgatása után Almássy Mária bíró péntekig elnapolta a processzust. A lap szerkesztőségének munkatársait tömörítő Alapítvány a lap privatizációjáról született döntés miatt különbözött össze kiadójával. Az elodázhatatlanná vált fejlesztéseket mindketten külföldi tőke bevonásával szerették volna megoldani, óm a két legelőnyösebb ajánlatot tevő jelentkező rangsorolásában nem tudtak megegyezni. A kft. — amelynek tagja az Alapítvány is — végül a francia tervek mellett voksolt. E döntés meghozatala körülményeinek a jogosságát támadta meg a bíróságon a Magyar Nemzet Alapítvány. Békéscsabán, a Bartók Béla út—Dózsa György út—Bánszki utca—Szabadság tér kereszteződésében a lámparendszcr korszerűsítése folyik, ezért rendőr irányítja a forgalmat a reggeli csúcstól kezdve az esti órákig. A felújítási munkálatokkal előreláthatólag október 15- Ig végeznek. • Fotó: Fazekas Fereno
