Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-17 / 244. szám

X NÉPÚJSÁG 1990. október 17., Szerda Drága játék a létszámcsökkentés Utcára tegyük a felesleges munkaerőt, vagy sem? Lassan már nincs olyan nap, hogy ne hallanánk vállalati létszámleépítésekről. Figyelemre érdemes, hogy a vállalati vezetők egy része, sőt, néhány munkaügyi szakember is úgy vélekedik a létszámleépítésről, hogy: ez egy rendkívül nagyszerű megoldás, ezen kívül olcsó, gyorsan véghezvihető, nagy megtakarítást jelentő és ártalmatlan megoldás. Mindezekkel szemben a valóság, véleményem szerint a következőket bizonyítja: rendkívül kisszerű megoldás, mert a vállalat a létszámle­építéssel éppen azt bizonyít­ja, hogy a meglevő erőforrá­sokkal nem tud hatékonyan gazdálkodni. Ez tehát nem más. mint egy beismerés, Ugyanakkor drága megol­dás is, mert igen magasak a gazdasági és társadalmi költségei. Melyek a gazdasá­gi költségei? Hadd hozzak erre egy példát, egy koráb­ban „sikeres" vállalat, a kecskeméti Agrikon esetét. Az Agrikonban a rubelex­port csökkenését, illetve a rubelexport kényszerű visz- szafogását követően a kö­vetkező munkaerőt érintő gazdasági költségek jelent­keztek : Tiszakécskén 250 főből 140 megy el, ebből egyrészt a kollektív szerződésben rög­zített vállalati végkielégítés összege 10,4 millió forint, a egy vallomás arról, hogy a vállalat piaci munkája erőt­len, illetve a vállalati ter­mék alkalmatlan az új pia­cokra, a termelési szerkezet elavult. Természetesen jelen­tős szerepe van az elmúlt időszak elhibázott gazdaság- politikájának is. korengedményes nyugdíjazás összege mintegy 1,6 millió forint, az együttesen 12 mil­lió. Kecskeméten a végkielé­gítés 10 millió, a nyugdíj másfél millió forint. Egyéb helyen 11,5 millió forintos költséggel számolnak. Tehát mindezekkel együtt 35 mil­liós költségprogrammal néz szembe a létszámleépítéskor az Agrikon. A fent említett összegbe nem számítottam bele (és a vállalat önmaga sem) a kö­vetkezőket: a lakástörleszté­sek változatlanul hagyása mellett a kiadott hitelrész lekötve marad, és a vállalat új dolgozókat a lekötött ösz­szegből természetszerűen nem tud megnyerni. Nyilván a tanulmányi szerződések nemteljesítéséből eredő vesz­teségeket is a vállalat viseli. És melyek a létszámleépí­tés társadalmi költségei? Mindenki arra gondol ter­mészetszerűleg, hogyan is élik meg ezt a vállalati ak­ciót azok, akiket leépítettek, tehát az elmenőkben milyen folyamatok játszódnak le? A tapasztalatok szerint a féle­lem válik uralkodóvá, a ko­Altalában nem számolunk azzal sem, hogy a „túlélők” reakciója milyen. Pedig szin­tén lényeges költségtényező. A túlélőkben ugyanis talán nem várt módon, de szintén kialakul a félelem, félnek a későbbi elbocsátásoktól, s ugyanakkor bűntudatot érez­nek mások távozása miatt. Ez persze keveredik azzal a megkönnyebbüléssel, hogy nem ők távoztak a vállalat­tól, de ez a sajátos indulat­keveredés haragba csap át a szervezet iránt. A mara­dók is megélik tehát azt, amit az elbocsátottak. Ügy érzik, hogy az elbocsátás, il­letve a létszámleépítés fe­lesleges , törvénytelennek ér­zik, ami újabb indulatokat rabbi stabil helyzet elveszté­séből adódó félelem. Tarta­nak a váltástól, önbecsülé­sük rohamosan csökken, dü­höt éreznek a váltáskény­szer miatt. Kialakul a min­den mindegy hangulat, ami tulajdonképpen a bejelentés időpontjától kezdődik és ad­dig tart, amíg a vállalatnál vannak, de még nem távoz­tak. Ez elég ismert társadal­mi költsége a létszámleépí­téseknek. szül. Tehát mind a két cso­portnál súlyosak a veszte­ségek. A vállalat ezzel álta­lában nem számol. Mindezek, mellett tehát egyáltalán nem ártalmatlan — hanem nagyon is veszé­lyes megoldás a létszámle­építés. Hiszen sok esetben elindítja a belső válságot, vagy éppen elmélyíti, szétzi­lálja a vállalati társadalmat, a leépítést követően elindu­ló olykori belső gyűlölködés, egymásra mutogatás. Az ed­dig leírtakból látszik tehát, elég veszélyes lépés lehet a létszámleépítés, nézzük meg, melyek az alternatívái, ha a vállalat bajba került, s kép­telen a munkaerőt az eddigi módon foglalkoztatni. Önbecsülés nélkül B félelem veszteségei r Pályázati felhívás II Miniszterelnöki Hivatal megbizásábél az állami Fejlesztési Intézet meghirdeti a magyar állam tulajdonában lévé alábbi ingatlanok értékesítését: Doboz 12 341 négyzetméter földterületen lévő 699 négyzetméter hasznos alapterületű, háromszintes vendégház, 41 négyzetméteres garázs, 17 négyzetméteres kertészeti épület, mobil berendezési tárgyakkal együtt. * ■ i Szeghalom 51% készültségi fokú épület 3171 négyzetméter földterületen, 946 négyzetméter alapterületű és 307 négyzetméter beépíthető tetőterű, kétszintes, befejezetlen épület. Az ingatlanok részletes, leírását, valamint a vételi ajánlat benyújtásának módját és feltételeit tartalmazó ismertetőt az Állami Fejlesztési Intézetnél lehet az alábbi címen átvenni, illetve levélben kérésre postán elküldjük. Külföldiek ingatlanszerzésére a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. CÍM: 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5. II. emelet, 250. szoba. A L A pályázatok benyújtásának határideje: 1990. november hó 15. nap. Az Orosházi Állami Gazdaság autószervize folyamatosan vállalja magán és közületek részére a tehergépjárművek TÉLI ÉS NYÁRI JAVÍTÁSAIT. Érdeklődni: Orosházi Á. G., Orosháza, Zöldfa u. 1. sz. Telefon: (68) 11-541. A Békés Megyei Pedagógiai Intézet ELŐKÉSZÍTŐKET szervez középiskolai diákoknak, érettségizetteknek. Érdeklődni a középfokú iskolákban, ill. a megyei pedagógiai intézet titkárságán lehet. Cím: Békéscsaba, Árpád sor 2/6. Telefon: (66) 21-833. Építkezők! Viszonteladók! Csatornavas SZEZONÁRON KAPHATÓ! 24 Ft/db ^ ÁFA. Békéscsaba, Gyöngyösi u. 84. Magyar—olasz vegyestulajdonú fonó kft. PÉNZÜGYI, SZÁMVITELI VEZETŐT KERES. Jelentkezni lehet az ügyvezető igazgatónál. MAPATEX Kft., Békéscsaba, Bezerédj u. 1. Télcfon: (66) 28-201. Tönkremebet az image I ........• • :........_......................Z—J M indenekelőtt a belső át­csoportosítás jelenthet ked­vező megoldást. Következő lehetséges lépés: a munka­erő más vállalati telephe­lyen történő foglalkoztatása, továbbá az esetleges köl­csönvett dolgozók anyaválla­lathoz történő visszairányi- tása. a munkaerő kölcsön­adása. kiközvetítése, a rend­kívüli műszakok csökkenté­se, a túlórák leállítása, il­letőleg esetlegesen rövidített munkaidő bevezetése. Mindezek mellett, különö­sen ott. ahol a vállalati stra­tégia szerint három-négy hó­napra van szükség, vagy egy fél évié, hogy a vállalat is­mét megtalálja önmagát, pi­cit levegőhöz jusson, eset­leg új piaci kapcsolatokat építsen ki, az átképzés, az átmeneti szabadságolás is szóba jöhet. Ugyanígy a korengedményes nyugdíjazás is, mint „veszélytelenebb" lehetőség. Látszik tehát, hogy a lét­számleépítés rövid távon rendkívül költséges. Annak eredményéből ugyanis a vál­lalat csak később részesül­het és lényeges költségmeg­takarítást hosszabb távon je­lent. Teljesen világos tehát, hogy ez a munkaügyi stra­tégia szempontjából nem más, mint egy beruházás. A létszámleépítés tehát egy be­ruházás, olyan eljárás, ahol a vállalat célja valójában nem más, mint a szervedet új feladatainak, céljainak — ha persze van ilyen —. te­hát az új stratégiai céloknak megfelelő szakembergárda megtartása, megnyerése. Jel­lemzője tehát nem a „rostá­lás”, hanem éppen ellenke­zőleg, a megmaradók meg­nyerése kell, hogy legyen. Az eszközei között két fontos dolgot említenék: egyik a személyes beszélgetés min­denkivel, az előbbi megfon­tolások alapján három do­log miatt. Egyrészt nem mindegy, hogy a vállalattól, hogy megy el a dolgozó. Na­gyon fontos, éppen a válla­lat érdeke, hogy esetleges in­dulatait a vállalatánál adja ki. semmiféleképpen ne vi­gye ki a vállalatkapun, mert nem mindegy, hogy a töb­biek mit látnak, mit érzé­kelnek a létszámleépítésből. Nem mindegy, hogy mi a híre a létszámleépítésnek, mit érez a többi dolgozó, hogyan éli meg. Úgy gondo­lom. hogy a vállalat legjobb hírkeltése nem más, mint gondoskodás a leépített dol­gozókról. És mégegy. Nyere­séget hoznak, ha a létszám­leépítést gondos eszközökkel hajtják végre. „Tanácsadó szolgálatot" létesítenek (bár említettem, hogy ez rövid távon sokba kerül a válla­latnak), ugyanis indulatok­tól vezetve az elmenő dolgo­zók sokszor rávilágítanak olyan dolgokra, amire belül­ről nem jönnek rá. Sőt, kri­tikus pontokra világíthatnak rá, és megindulhat e góc­pontok feltárása, illetve el­kezdődhet a problémák meg­oldása. feltéve, ha a vállalat valóban váltani akar. A má­sik igen fontos eszköz: a dol­gozókkal közösen megoldani a problémákat. Útkeresés, amelynek már értékes ta­pasztalatai vannak. Ügy gondolom azonban, hogy az eddig fejtegetett, a létszámleépítésről vallott be­ruházási szemlélet nemcsak akkor érvényes, ha a válla­lat az erőforrásait éli fel, hanem ez a beruházási szem­lélet kell, hogy jellemző le­gyen a külföldi tőke bevo­nása, vagy a tőke belső át­csoportosítása velejárójaként kényszerűen megvalósuló vállalati létszámleépítésnél is. Bagó József A KŐRÖS VOLÁN GYULAI ÜZEMEGYSÉGE pályázatot hirdet GAZDASÁGI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei: — állami felsőfokú vagy mérlegképes könyvelői végzettség — legalább 3 éves szakmai és vezetői gyakorlat — erkölcsi bizonyítvány. A PALYAZAT TARTALMAZZA: —• a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, jövedelmét — részletes szakmai önéletrajzát — szakmai és egyéb végzettségét bizonyító okiratok hiteles másolatát. A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenést követő 2 hét. Helye: KÖRÖS VOLÁN ÜZEMEGYSÉGE, GYULA, Kétegyházi út 6. A pályázat titkos, melyet bizottság bírál' el a benyújtási határidőt követően, 10 napon belül. A kinevezés határozott időre szól. Bérezés megegyezés szerint. A munkakör az elbíráLás után azonnal betölthető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents