Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-16 / 243. szám

1990. október 10., kedd A jövő nemzete a nyelvi és knmmunikációs egység Befejeződött a „Párbeszéd Európáért” rendezvénysorozat „Tulajdonképpen a világ európaizálásáról van szó ak­kor, amikor az európai integ­ráció lehetőségeit feszeget­jük” — mondotta többek kö­zött Claude Karnoouh, aki Párizsból tisztelte meg Gyu­lán a Párbeszéd Európáért tanácskozássorozatát. Arday Lajos a jelenlegi Középu- és Kelet-Európa törésvonalait vázolta fel, s közben rámu­tatott a regionális autonó­miák szerepére az integráció folyamatában. Az örmény Emin Vahan kiemelte sző­kébb hazája ortodox egyhá­zának pozitív-szerepét, neve­zetesen: az örmény egyház jelentette a nemzeti függet­lenségi törekvések bázisát. Mindezek a Konrad Ade­nauer Alapítvány és az MDF gyulai csoportjának szerve­zésében megrendezett tanács­kozás első szekciójában hangzottak el pénteken és szombaton. Tartalmas elő­adások gazdagították a „Nemzet a XXI. században" nevet viselő szekciót is. A beszélgetés kiindulópontját az adta, hogy áí kell alakí­tani a nemzet fogalmát, el kell távolítani belőle a po­litikai-állami dimenziót, az államhatárokat és a gazda­sági autarkiát. A jövő nem­zete a párbeszéd elvével mű­ködő nyelvi és kommuniká­ciós egység, amely nyitott és részt vesz a sokoldalú nem­zetközi együttműködésben. Az egyházak szerepével kapcsolatban megállapítot­ták: legfőbb közéleti felada­tuk a jövőben az egész tár­sadalom erkölcsi orientálása, amelyben a hívek a szabad­ság, p szolidaritás, a toleran­cia és az emberi méltóság szellemében élnek. A többségek és a kisebb­ségek helyzetét elemző szek­ció a térség közös feladatá­nak tekintette a kisebbségi jogok elismerését és garan­tálását, a regionális együtt­működés új formáinak a fej­lesztését. Álláspontjuk sze­rint minden állásfoglalás fontos lépést jelenthet a kö­zös sors tudatositásáiban. Így leszünk csak képesek a szű­kös kisállami keretek, a nemzetállami gondolkodás meghaladására. A résztvevők megállapították közös fele­lősségüket az olyan hátrá­nyos helyzetű etnikai közös­ségekkel szemben, mint • a közép- és kelet-európai ci­gányság. A többségi-kisebbségi kér­déssel kapcsolatban közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, s írtak alá a résztve­vők. A dokumentumban hangsúlyozzák: „Azon érté.- kek iránti elkötelezettségünk szellemében, melyeket euró­paiaknak hívunk, felemeljük szavunkat a többségi-kisebb­ségi viszonyok torzulásai el­len, a gyűlölködés, a nem­zeti elfogultság, az előítéle­tek, a türelmetlenség, a szán­dékos félreértések és félre­magyarázások ellen, a közös sors és az egymásra utaltság nevében. Tesszük ezt annak tudatában, hogy régiónkban minden nemzet egyszerre többség és kisebbség is va­lahol. Egymás megismerése és megértése, a másikban való tisztelhető tisztelete mindannyiunk elemi érdeke. Éppen ezért elítéljük azokat — tartozzanak akár többség­hez, akár kisebbséghez —, akik a tömegkommunikáció eszközeit az uszítás és rá­galmazás szolgálatába állít­ják, meggyalázva ezzel az oly nehezen kivívott sajtó- szabadságot. A piacgazdálko­dás megteremtése, a több­pártrendszerű parlamenti demokrácia működtetése és a kisebbségi jogok védelme között szoros összefüggést iá- tunk, hiszen a többség és kisebbség közötti feszültsé­geket azok teremtik és szít­ják, akik térségünkben a visszarendeződést akarják. A többségi-kisebbségi viszo­nyok európai mintájú ren­dezése a polgári szabadság- jogok és a kollektív jogok tiszteletben tartásán kell, hogy alapuljon, beleértve az önazonossághoz való jogot is. A vallások, kultúrák és nyelvek — különbözőségük ellenére — egyenértékűek, ápolásuk nem ütközhet aka- dáljmkba. A többség nyelve nem válhat asszimilációs po­litika eszközévé. Tájainkon nemzetek, nemzetiségek, né­pek és népcsoportok élnek együtt, egymásba fonódva. Hisszük, hogy e körülmény rendkívül kulturális gazdag­ság forrása." L. E. Biánlat a szakmának — közérdekből Könyvtári alapítvány Szarvason Szarvasi Bibliotéka néven augusztusban szarvasi szer­vezetek, személyek és intéz­mények — összesen heten — alapítványt hoztak létre a városi könyvtár megsegíté­sére. Az okiratban megfo­galmazottak szerint az ala­pítvány jövedelméből szár­mazó bevételek meghatáro­zott részét a könyvtár első­sorban könyvek, napilapok, folyóiratok beszerzésére for­díthatja. Vajon mi szüksége lehet ennek a szép intézménynek a plusz pénzre, hiszen min­den megtalálható benne: tá­gas olvasótér, helytörténeti gyűjtemény,- folyóirat és hangzó dokumentumrészleg, j külön gyermekkönyvtár vár­ja a helybeli felnőtteket és gyerekeket. Szatur Gézáné.a könyvtár igazgatója, az ala­pítvány kezdeményezője azonban belülről máskép­Hü,de megéheztem... Fotó: Gál Edit Vidéki irodavezetőket keresünk! A MŰSZERTECHNIKA Rt. pályázatot hirdet regionális kereskedelmi hálózatának bővítése céljából manager irodavezetők részére az alábbi városokban: GYŐR, SZOMBATHELY, VESZPRÉM, MISKOLC, DEBRECEN, SZOLNOK, KECSKEMÉT, BÉKÉSCSABA, SZEGED. Pályázati feltételek: Felsőfokú végzettség, számítástechnikai gyakorlat, széles látókörű rálátás, a terület piaci lehetőségeire, rendezett anyagi és családi körülmények, 40 éves korhatár. Német vagy angol nyelvismeret előny. Az irodavezető feladata a kereskedelmi iroda és bemutatóterem megszervezése, mely kft.-érdekeltség­ben működne, az irodavezető legalább 5 %-os anyagi részvételével. A kft, a MŰSZERTECHNIKA összes termékének értékesítését végzi. A pályázatnak tartalmaznia kell: — szakmai önéletrajzot — vázlatos üzleti koncepciót, mely kitér a személyzet és az i nfrastr ukturálds lehetőségekre is. A pályázat beadási határideje: a megjelenéstől számított két hét. A pályázatokat az alábbi címre kérjük postázni: MŰSZERTECHNIKA Rt., Kőszegváry András elnökhelyettes, 1475 BUDAPEST, Pf.: 225. A Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat megvételre felkínálja AZ ALÁBBI INGATLANAIT: 1. Szolnak egyik legszebb helyén, a Tiszaparti sétány mellett — a belváros közelében — elhelyezkedő, 13 éve épült, 10 emeletes, 400 ágyas, korszerűen felszerelt munkásszállodáját, a kiegészítő létesítményekkel együtt. Az épület jó fekvése és állapota miatt beruházási program készült a tranzit idegenforgalom igényeit kielégítő szállodává történő átalakítására. Tekintettel a közelgő Világkiállításra, az épület átalakítása már meg is kezdődött. Szállodaként történő üzemeltetéséire vagyesvállalati formában is lehetőséget látunk. 2. Ipari telephelyet, mely Szolnokon az épülő Tisza-híd közelében, 1 'km-re a belvárostól, fontos közlekedési út mellett helyezkedik el. Az ingatlan összesen 9605 négyzetméter, teljesen közművesített, és iparvágánnyal is rendelkezik. Ez évben' felújított kétszintes, ebédlős iroda­épületének (849 négyzetméter), 2 db, egyenként 300 négyzetméteres új műhelyépületeinek, raktáradnak, nyitott színeinek hasznosításával kapcsolatban több megoldás is számba jöhet. Érdeklődni lehet: a vállalat személyzeti és munkaügyi osztályán. Személyesen: SZOLNOK, Ady E. u. 37. szám allatt, vagy telefonon az (56) 36-742 számon. Folyóiratok, amelyek eddig saját zsebből kerültek a polcokra Fotó: Gál Edit pen látja helyzetüket. Mond­ja, sok éve gond a könyvtár működtetése, öt éve lénye­gében ugyanolyan költségve­tésből dolgoznak. 1987-ben nőtt az összeg, de ez a bő­vítés, az új gyermekfkönyv- tári épület kialakítása mi­att történt. Évi 421 ezer fo­rintjuk van, amely 1987 óta változatlan. Az áremelések, az infláció miatt a kevés még kevesebb lett. A tanács ugyan mindig kifizette a számlákat, ám ez a jóindu­lat nem szüntette meg az alapgondot: az állománygya­rapítás így nem lehet terv­szerű és folyamatos. A 421 ezer forint — amelyben a fűtés és világí­tás is benne van — most nz év felénél elfogyott. Nem mintha a könyvtárosak nem bántak volna elég takaréko­san a könyvbeszerzési jegy­zékkel. Alaposan megnézték, mit rendelnek meg. Leg­többször a lemondás ma­radt, mert hiába kellett vol­na ez is, meg az is, hiába volt szép és hiányt pótló a könyv, ha pénz nincs. Ha­sonló a helyzet a folyóira­tokkal: a gyakori áremelke­dések miatt a tavalyihoz ké­pest újabb 14 féléről kellett lemondani. Egy másik könyvtárban lá­tott eset jutott eszembe. Az olvasó — akinek mindig iga­za van — látván a meg­csappant folyóirat-kínálatot, e szavakkal esett neki a könyvtárosoknak: „Nem szé­gyellik magukat, micsoda szegénységi bizonyítvány!" A könyvtárosok mélyen át- érezték „bűnüket”, melyről egyáltalán nem ők tehettek. Szarvason sajátos megoldást találtak ki: a nagyon kere­sett lapok közül néhányat, melyekre a költségvetésből már nem telt, saját pénzük­ből vettek meg. A könyvtárban tavaly el­törölték a beiratkozási díjat, helyette adományokat fogad­nak el. Aki tud, fel is ajánl 10-20-50-100 forintot. Érde­kes módon, a végeredmény jobb, mint a kötelező be­iratkozási díj idején. Más, csekély bevétel a lemezek átjátszásából és a régi fo­lyóiratok árusításából szár­mazik. Ottlétünk alatt pár­ját ritkító ajánlatot kapott a könyvtár: egy fuvarozó a brikettet igénylők összeírá­sáért a szén mázsája után öt forintot fizetne. Persze, hogy vállalták a megbízást! Kell a pénz. Az alkalmi keresmények­ből aligha lehet komoly le­xikonokat vásárolni és főleg nem biztos forrás ez. Tóth István, a városi tanács tit­kárságvezetője átérezte a könyvtár gondját, ezért is segített az alapítvány létre­hozásában. Az intézmény adottságainál fogva ugyanis nem alkalmas arra, hogy vállalkozás legyen. A fenn­tartás pedig egyre dráguL Vajon az önkormányzat­nak nagyobb lehetőségei lesznek? Még nem tisztázot­tak működésének feltételei, adóforrásai, támogatottsága. A könyvtárról bizonyára nem mond, nem mondhat le, hisz az a városlakók szol­gálatában áll. Az alapítvány sem azért jött létre, mert a szarvasiak az önkormány­zattól, a kormányzattól a legrosszabbra számítanak, inkább csak felkészültek a biztonságos működésre. Mert a biztonságérzettel egy kis­sé hadilábon állnak a könyv­tárosok. Nem mintha el akarnák küldeni őket, hogy a létszámcsökkentéssel taka­rékoskodjanak, hisz így is kevesen vannak. A bizony­talanság más dolgok miatt van. Mig korábban a köz- művelődés támogatásában a maradványelv érvényesült, most mintha országosan és helyben is teljesen elfeled­keznének a művelődési há­zak, a könyvtárak létezésé­ről. Például a helyi MDF programjában szó sem esik róluk. Legalább az alapít­ványtevők megértették, mi forog kockán. Az induló tő­ke hetvenötezer forint, nem nagy pénz, de jó szívvel ad­ták össze a szarvasiak. A könyvtárosok remélik, mivel az alapítvány nyitott, akad­nák újabb csatlakozók. Tíz forintnak is örülnének... Számlaszámúk: 269-98909, bibliothéka-alapítvány. Szarvas. Lehet, hogy ez lesz a jö­vő egyik lehetősége? Sz. M. TÁJÉKOZTATÓT ÉS BEMUTATÓT RENDEZÜNK JOfB NÁDUDVAR f kis* és aagyternielik részére „A szántóföldi növénytermelés, zöldségtermelés és -hajtatás, 1991. évi beruházási és fejlesztési lehetőségekről” címmeL Ismertetjük: — a hitel-tehetőségeket; — gépbeszerzési formákat; — gépek szerviz- és alkatrészellátását. Bemutatjuk: — a fontosabb gépeket és berendezéseket. Rendezvény ideje: 1990. október 19-én (péntek) 10 óra. Helye: GYULA, Erkel Ferenc Művelődési Központ. MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VARUNK.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents