Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-13 / 241. szám

1990. október 13., szombat BÚ(L)VÁRKODÓ ■kÖRÖSTÁJ Szabad szombaton, azaz szombaton szabad Fotó: Kovács Erzsébet A IV. Nemzetkö­zi Néprajzi Nemze­tiségkutató Konfe­rencia programfü­zete szerint, meg­nyitóbeszédet And- rásfalvy Bertalan művelődési és köz­oktatási miniszter­nek kellett volna mondania. Ám ő előre jelezte, az elő­ző esti, hosszas érte­kezlet miatt késik és csak rövid ideig ma­radhat Békéscsa­bán. Beszédet min­denesetre mond. Mondott is, még­hozzá nagy tetszést kiváltót. Nem cso­da, hisz eredendően ő is néprajzkutató, s eddig nem hiányzott egy konferenciáról sem. Szűkre szabott békéscsabai tartózkodá­sa arra késztette a sajtó munka­társait, hogy a minisztert a kapu­ban lessék. Az előre jelzett idő­ben meg is érkezett — nem Tra­banttal, hanem fekete autócso­dában — és az előadásokat kö­vető rövid szünetben fáradhatat­lanul válaszolt lapunk rovatá­nak személyes kérdéseire. —Miniszter úr, holnap éppen szombat lesz. Mit csinál majd? — Hazamegyek Pécsre. Át­nézem az összegyűlt leveleket, a képviselői körzetemben elinté­zendő dolgokat. Rengeteg ten­nivaló vár. De gondolom, egy­szer megint könnyebb lesz és több szabadidőm akad. — Korábban mit csinált a hétvégeken? — Pécs mellett van egy kis kertem, szívesen kapáltam és nagy élvezettel oltogattam a gyümölcsfákat. Ahogy mondani szoktam, a kezem és a természet együttműködtek... Azonkívül mindig kirándultunk családos­tul, a környezetünkben kicsit furcsállták is a rendszeres túló­rákat. Ezek az örömök most el­maradtak, sajnos. — Kérem, mutassa be olva­sóinknak a családját! — Kissé szanaszét vagyunk. Három fiunk van, az egyik Pé­csett maradt, orvostanhallgató. A másik még tavaly kutatási ösztöndíjat kapott a löwei egye­temre, a harmadik velünk van, nemrég szerelt le. Alkalmilag dolgozik, olyan munkát keres, amely mellett felkészülhet az egyetemi felvételire. A felesé­gem tervezőirodában dolgozott, statikus szerkesztőként. Mikor Pestre kerültem, velem jött. Nagy szükségem van rá, hogy mellettem álljon, mert tényleg nincs könnyű dolgom. — Gondolom akkor házi­munkát se várnak Öntől. — Most nem, de egyébként értek mindenhez. Főzni is jól tudok, sőt, a múltban gyakran vállaltam, hogy elkészítem az ebédet, a vacsorát. Szívesen csi­náltam, kikapcsolódásnak érez­tem. — Kedvenc étele van? — Nekem a legegyszerűb­bek a legkedvesebbek. Amikor éhes voltam és csak magamra számíthattam, pirított darát főz­tem. Nagyon szeretem... Persze, ha vendégek jöttek, a feleségem intézett mindent. Volt társasá­gunk, főként a fiúk révén, de nekünk is sok a barátunk. Hoz­zátartozik ez az emberi léthez. Sajnos, mostanában ilyesmire szintén nagyon kevés idő jut. — Említette, Pestre költöz­tek. Hol laknak? — Szolgálati lakásban, ame­lyet itthagyok, ha leteszem a hi­vatalt. Egy kis kertben álló tár­sasház, de így is túl nagy nekem. Hónapokig éltem egy diákszál­lón, végülis el kellett fogadnom valami más megoldást. — A mai diákokat nagyon érdekli, hogy Ön annak idején szeretett-e iskolába járni? — Volt, amikor igen, volt amikor nem. A tanároktól füg­gött tulajdonképpen. A háború alatt jártam iskolába, nehéz kö­rülmények között, mégsincse- nek rossz emlékeim. A legjob­ban a soproni bencés gimnáziu­mot szerettem és akkori diáktár­saimat. Nem velük érettségiz­tem, de a találkozókra máig ve­lük tartok. — Beceneve volt? — Semmi különös, Bercinek hívott mindenki. — A gyerekek arra kértek, mikor megtudták, hogy ma Ön­nel találkozom, tolmácsoljam kívánságukat: hosszabbítsa meg a nyári szünetet! — Jobb megoldást ajánlok! Olyan iskolát, hogy élvezet le­gyen benne tanulni! Szőke Margit Részekből egész Rejtvényünkben a francia szerző „államelméleti” kérdés­ről vall röviden. VÍZSZINTES: 1. Francois Féneion francia moralista gon­dolatának első része (zárt be­tűk: M, M, K). 14. Hullócsillag. 15. Egy Doroghoz közeli község lakója. 16. Riadó. 18. Szemes ter­mény tárolására is használják. 19. Agát egynemű betűi. 20. Kihalt óriásgalamb. 21. Erőgép, névelő­vel. 23. Az argon és a bór vegyje- le. 24. Idegen szóban fül a jelenté­se. 26. Angol női név. 27. Felső végtag része. 29. Feltételes kötő­szó. 30. Álnok, megtévesztő. 33. Szemmel érzékeié. 34. Furfan­gos. 35. Weber operája. 37. Néma néző. 39. Gondol, régies szóval. 40. Morning... angol lap. 41. Svéd és NSZK-beli autók jelzése. 42. Jogi...; tv-műsor címe. 44. Vizet, nedvességet nem tartalmazó. 45. Fokozatosan megszűnő. 46. Gyü­mölcs tartósításának egyik mód­ja. 48. Pénzdarab! 49. Van ilyen szalonna is. 51. Részben szétesik! 52. A dadaizmus egyik megalapí­tója. 53. Forrasztófém. 54. Kar­bonsav, a nejlongyártás egyik kiinduló anyaga. 56. A szerelem istene a római mitológiában. 58. Súlyarány, röviden. 59. Bagdad a fővárosa. 60. Hegy Belgrád köze­lében. 61. Cseppkőbarlangjáról ismert község Baranya megyé­ben. 64. Iráni nők viselete. FÜGGŐLEGES: 1. Kortárs brazil író (Jorge). 2. Vakbuzgó, türelmetlen ember. 3. Kezébe nyomó. 4. Adósságot kifizet. 5. Hasznavehetetlen holmi. 6. Ha­rangban van! 7. Láncszem! 8. Bibliai eredetű női név. 9. Vízzel tisztító. 10. Hegyszoros Trencsén közelében. 11. Bankráta! 12. Kezd lopakodni! 13. Nyakas. 17. Épület felső szintje. 22. Tiltako­zás a verseny eredménye ellen. 23. Vagy. 25. Történelmi emlékű patak a Dunántúlon. 28. ...Camar- go: kolumbiai politikus, volt köz- társasági elnök. 29. Féneion gon­dolatának befejező része (zárt bvetűk: A, L, Z). 30. Kiegészíté­sül hozzáfűz. 31. Kis Aladár. 32. Díjaz. 36. A bajban is hű társ. 38. A függ. 1. sz. alatti író ismert regénye. 40. Duhaj, érzéki erdei istenség az ókori görög mitoló­giában. 43. Lendület. 44. A szem­nek kellemes megjelenésű. 47. Gyenge minőségű talaj jelzője. 48. Bevezetés, előhang. 50. Gib­raltár névadója. 52. Latin eredetű férfinév. 55. Hiiumaa észt sziget névváltozata. 56. Miskolci ma­gaslat. 57. A Magvető regénytára. 59. Az ENSZ munkaügyi szerve­zete. 60. Az arzén és a kén vegyje- le. 62... acta: irattárba. 63. Tonna­súly, röv. 64. Fél icce. Nagy Balázs Beküldendő: vízszintes 1., és függőleges 29. Beküldési határidő: 1990. október 22. Cím: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Pf.: 111. A megfejté- seketcsak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. A szeptember 29-i rejtvény megfejtése: Semmit kisfiam, nincsen rá pénzem, — Sietve vásárol egy pár szűk cipőt. Nyertesek: özv. Kiss Sándomé, Gyula; Balázs Istvánná, Kondo­ros; Szabó Sándomé, Orosháza; Ratkai Lászlóné, Békéscsaba; Stefancsik Pál, Szarvas. Tes(zt)sék játszani! A siker a legfontosabb? 1. Képes levelezőlapokat lát. Az egyiken hegyvidék, a másikon vadregényes folyó­part. Az Ön véleménye sze­rint, melyik ábrázol termé­szetvédelmi területet? a. ) a hegyvidéki felvétel - 0 b. ) a folyóparti felvétel - 4 2. Melyik kép tetszik job­ban? a. ) az első kép-4 b. ) a második kép - 0 3. Képzeljen el egy felvételt, mely fiatal lányt ábrázol a ku­tyájával. A kép melyik alakjá­ra figyel fel először? a. ) a lányra - 3 b. ) a kutyára -1 c. ) mindkettőre egyidejű­leg-2 4. Hogyan érzi magát vicce­lődő munkatársai körében? a. ) jól -1 b. ) rosszúl, zavar - 5 c. ) nem befolyásol - 5 5. Meghatározott cél elérése érdekében hajlandó elhalasz­tani az évi szabadságát? a. ) igen - 5 b. ) aligha - 3 c. ) soha nem tennék ilyet -1 6. Milyen festménnyel díszí­tené a legszívesebben ottho­nát? a. ) egy kevéssé ismert festő olajképével - 5 b. ) egy ismert festő jó minő­ségű reprodukciójával - 3 c. ) egy poszterrel -1 Értékelés: 10. pontig: Nem tartozik a si­ker után sóvárgó emberek közé. Hajlamosabb visszavonulni „rá­zós” helyzetekben, inkább enged­ményeket tesz és szerényebben, ám elégedetten éldegél. 11—20 pont: Tisztában van a jó és a rossz tulajdonságaival, s ennek megfelelően viselkedik. Nem harcol különösebben a sike­rért, de olyan légkört tud maga körül teremteni, hogy a siker szin­te kínálja magát. És ha már kínál­ja magát: hát elfogadja. 21 ponton belül: Mindent megtesz a siker érdekében. Ebben a harcban azonban túl sok ener­giája megy kárba, noha meggyő­ződése, hogy a siker az élet sava- borsa. Gondolkodjon azonban el azon, érdemes-e mindenáron a sikerre tömi, annál is inkább, mivel tudja, hogy a befektetett energia sokszor maghaladja a si­ker nagyságát. (Szivárvány) Nike, a jenki Sértődés ne essék! Nike trikó, Nike sportruha, Nike cipő... Melyik tizenévesnek ne dob­banna meg a szíve az ígéretes „cucc” hallatán? És ez még Ameri­kában is igaz. Ahol, mint a La Re- pubblica megírta, elkezdődött a há­ború a világhírű cég gyártmányai ellen: a Push, a Chichagóban létre­hozott polgárjogi szervezet bojkot­tot hirdet. A Push mögött fesse Jackson, az egykori színes bőrű el­nökjelölt áll. Ä jelmondat: egyetlen néger fiatal, egyetlen család se vá­sároljon Nike cipőt mindaddig, amíg a cég térdre nem kényszerül a tárgyalásokon. S ha már vett is vala­ki, azonnal fesse át feketével a már­kajelet. Hogy nem tréfáról van szó, ezt a Nike cég is nagyon jól tudja, hiszen becsléseik szerint is az Ame­rikában eladott cipőik 30 százalékát színes bőrűek veszik.A Nike veze­tői előtt élénken él a Ford és a Coca Cola-bojkott a korábbi évekből, így aztán a cég elnöke azonnal megígér­te, hogy egy éven belül egy színes bőrűnek is helyet adnak, és keresik a többi lehetőséget is. Az ajánlatát nem fogadták el, a Push ennél töb­bet követel. Ott is egy Jesse Jackson nevű úr, aki nem más, mint a volt el- nökjelölt-tiszteletes fia. Objektív, objektív A kis optimista... Fotó: Szűcs László Eladott menyasszonyok Kínában A19 éves diáklány Hunanban sikeresen befe­jezte a középiskolát, és haza akart menni szülő­földjére. A visszatérés szinte horror volt. Az át­szálló—pályaudvaron engedett egy idegen nő rábeszélésének, hogy egy közeli faluban pa­rasztoknál éjszakázzon, amíg „egy barát” gon­doskodik a továbbutazáshoz szükséges jegyek­ről. A barát sohasem bukkant fel, az állítólagos segítő hirtelen eltűnt, a vendéglátók nem enged­ték el a lányt, a paraszt közölte vele, hogy 3000 jüanért (1086 márka) megvásárolta, most már a tulajdona, feleségül veszi őt. Csak öt hét múlva sikerült a diáklánynak a házból segélyké­rést kijuttatnia. Végül a szüleinek sikerült őt ki­szabadítaniuk. Rosszul járt egy másik tartományból való pa­rasztlány is. Egy ismerőse rávette, hogy keresse fel a közeli járási székhely virágpiacát. De so­hasem érkezett meg. A férfi kiszolgáltatta őt egy parasztnak, aki már türelmetlenül várt drágán megvásárolt asszonyára. „Nehogy elfussak — emlékszik visza az áldozat —, eltörték a lába­mat.” Hetekig tartó tortúra után riasztotta a rendőrséget egy együttérző szomszédasszony. „Nagyon naív voltam" —panaszkodik az elra­bolt leány ma. A forradalmat követő 40 év alatt sem sikerűit a Kínában ezt a feudális csökevényt, a nőkeres­kedelmet felszámolni. 1986 óta egyedül Csiangizu tartomány hat körzetében több mint 48000 asszony jutott ilyen sorsra. Hopej tarto­mány egyik körzetében, nem mesze Pekingtől, a fővárostól, a kiküldött nyomozók a múlt évben a 34 falu mindegyikében találtak rabszolgaként tartott asszonyokat, A hatóságok nem tudják, hogy országosan hány áldozat van. Mindeneke­lőtt alacsony képzettségű, távoli hegyifalvakból való asszonyok törődnek bele hosszabb vagy rövidebb ideig sorsukba. Egy menyasszonyért, külső és munkabírás szerint 2000 és 4000jüan közötti összeget fizet­nek. A szüzekért (kereskedői zsargon szerint feltáratlan importáru ’) felárat kell fizetni. A szellemileg fogyatékos nők ugyancsak kereset­tek. Drágábbak, írja egy sanghaji lap, mert a vevők szerint nem tudnak megszökni. A piszkos üzletet sokszor a szülők is segítik. Eladják lányukat, hogy pár ezer jüannal javít­sák életkörülményeiket. De a legtöbb esetben gátlástalan bandák szervezik a kereskedelmet. Gyakran csalogatnak el fiatal nőket a nyomorú­ságos falvakból azzal az ígérettel, hogy a város­ban több pénzt keresnek. A parasztlányok szíve­sen kötélnek állnak, abban a reményben, hogy megszabadulnak a nyomorúságtól. De sok váro­si nővel is megtörténik, hogy egyszerre mint eladott mennyasszony tér magához. Egy sang­haji diáklány is bedőlt egy parasztasszonynak, aki jó üzletet ígért neki: olcsó antik ezüstérmék kaphatók egy eldugott faluban. Odaérkezése után a diáklányt megerőszakolta egy 30 éves pa­rasztember, és 70 napon át fogva tartotta, nyil­vánvalóan abban a felfogásban, hogy jogosan birtokolja asszonyát, áldozatának többszöri ön­gyilkossági kísérlete sem lágyította meg a szívét. . A pekingi kormány kampánya keretében, amelyet a „hat társadalmi bűn” —a nőkereske­delem mellett a prostitúció, a pornográfia, a kábítószer-kereskedelem, a szerencsejáték és a babona — ellen folytat, végleg ki akarja irtani ezt a középkori bűncselekményt. Rendőrök fésü­lik át a távoli falvakat, áldozatokat keresve. A nőszövetség megpróbálja a lányokat az eddigi­nél alaposabban felvilágosítani, hiszen sokan egyáltalán nem is tudják, hogy az eladás tör­vényellenes. A pekingi népújság a külföldi befolyást, a ,,polgári liberalzmust”, és az elmúlt évek gyenge pártvezetését” teszi felelőssé a nőkereskedele­mért. Ezt a tézist persze csak az aktuális propa­ganda terjeszti. Mindenekelőtt a tudatlanság és az ősi Kína szilárdan meggyökeresedett szoká­sai segítik elő az emberkereskedelmet. Sok pa­raszt szemében egy nő ma sem számit többet, mint egy bivaly. Illegális eladása ezért alig különbözik a legalás esküvői üzletektől: a meny- nyei birodalomban a szerelem mindig is inkább pénzügy volt, mint szívügy. Vidéken a lányok rit­kán választják ki saját maguk a házastársukat, erről a szülők vagy közvetítők gondoskodnak. A házasságok 70 százalékát még ma is közvetítőn keresztül kötik. A vőlegény szülei kötelesek bőséges ajándé­kot adni a menyasszonyok szüleinek, és nagy la­kodalmat rendezni.. (Der Spiegel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents