Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-19 / 220. szám

1990. szeptember 19., szerda Jeszenszky Géza külügyminiszter virággal köszönti Marga­ret Thatchert. MTI-fotó: Kovács Attila Budapesten tárgyal Margaret Thatcher (Folytatás az 1. oldalról) A Parlament előtt ünne­pélyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással fogad­ták Margaret Thatchert. A gépkocsiból kiszálló brit mi­niszterelnököt Antall József kormányfő üdvözölte, majd a vendégek és a vendéglá­tók kölcsönösen bemutatták az ünnepélyes fogadtatáson megjelent brit és magyar személyiségeket, majd Mar­garet Thatcher az érdeklődő közönséghez lépett és szót váltott az emberekkel. Ven­déglátója társaságában ez­után a Parlament miniszter- elnöki dolgozószobájába ment, ahol Antall József mi­niszterelnökkel szűk körű megbeszélést folytatott. A mintegy félórás szűk körű párbeszéd után Antall József és felesége este dísz­vacsorát adott Margaret Thatcher tiszteletére a Gun- del étteremben. Az esemé­nyen megjelent a magyar politikai, gazdasági, kulturá­lis élet több kiemelkedő képviselője. A díszvacsorán Antall József és Margaret Thatcher pohárköszöntőt mondott. Bukarest Rendzavarás az iskolában Nyugatnémet’—francia csúcs Előtérben az európai konföderáció Bukarestben, az Ady End­re nevét viselő magyar tan­nyelvű iskolában kedden is­mét rendzavarás történt. A román tanulók egy csoport­ja azért tiltakozik, mert őket ősztől áthelyezték egy másik oktatási intézménybe, mivel a magyar iskola visszanyer­te eredeti jogállását. A til­takozók úgy vélik, hogy ne­kik továbbra is joguk lenne ott tanulni s követelik, hogy az iskolában állítsák_ vissza a vegyes tagozatokat, tehát továbbra is működjenek a magyar osztályok mellett ro­mán tannyelvű tagozatok. Az első tanítási nap reg­gelén a volt román diákok csoportja gyülekezett az^ is­kolaépület előtt, majd óra­kezdéskor erőszakkal beha­tolt az intézmény épületébe, ahol egyeseket bántalmazott. Később a rendzavarásban részt vevő fiatalok kivonul­tak az utcára és folytatták tiltakozó akciójukat. Az intézmény több mint száz esztendő óta, tehát ala­pításától kezdve magyar tannyelvű iskolaként műkö­A magyar—brit gazdasági kapcsolatok az elmúlt idő­szakban jelentősen átalakul­tak. A magyarországi re­formfolyamat iránti szimpá­tia üzleti érdeklődéssé fej­lődött — hangsúlyozták az MTI munkatársának a ma­gyar—brit gazdasági kapcso­latok alakulásával kapcsola­tos kérdéseire válaszolva a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumában. Ezt ielzi többek között az - mutattak rá a továbbiak­ban, hogy az áruforgalom ki­dött, egészen a nyolcvanas évek közepéig, amikor a diktatúra megkezdte roha­mos elsorvasztását. Kezdet­ben csak néhány román tan­nyelvű osztályt hoztak létre, de az utóbbi években a fel­ső tagozat már teljesen ro­mán nyelvűvé vált. Az ere­deti jogok visszaállítását az új tanév kezdeten valósítot- kat más iskolákba irányítot­ták át, jó előre közölve ve- ták meg, s a román tanuló­lük a változást. Az „áthelye­zett” román tanulók, szüleik kíséretében felkeresték a szenátus alelnökét. Tiltakoz­tak a számukra kedvezőtlen döntés miatt, s elpanaszol­ták, hogy megtiltották szá­mukra az iskolába való be­lépést, nem engedték meg, hogy részt vegyenek a tan­évnyitón. Kérik, hogy a ro­mán—magyar nyelvű líceu­mot állítsák vissza. Beadvá­nyukban arra hivatkoztak, hogy az intézkedés 559 ro­mán diákot érint. A kedd reggeli zavaró in­cidenst követően a magyar iskolában rendben megtar­tották a tanórákat. egyenlítettebbé válása: csök­kent a passzívumunk, sőt 1988-ban, a gazdasági kap­csolataink történetében elő­ször, magyar aktívum ala­kult ki. Ez a tendencia az­óta is érvényesül, bár az ak­tívum összege jelentősen mérséklődött. A kivitel leg­jelentősebb tételei vegyipari, acél- és alumíniumkohásza­ti. valamint a gyógyszeripari félkésztermékek. Emellett je­lentős még a mezőgazdasági cikkek — zöldségfélék, gyü­mölcsök — exportja is. Tör­Franciaország és a jó két hét múlva ismét egységes Németország Európa-politi­kájának középpontjában vál­tozatlanul az európai konfö­deráció megteremtése áll. Ebben a konföderációban a kontinens minden állama egyenjogú tagként együttmű­köd net — hangoztatja az 56. nyugatnémet—francia csúcs­szintű konzultáció végén, kedden Münchenben kiadott közös nyilatkozat. A legközelebbi cél azon­ban a dokumentum szerint az, hogy a nyugat-európai gazdasági és pénzügyi unió­ról. valamint a politikai unióról három hónap múlva kezdődő kormányszintű kon­ferenciák mihamarabb lezá­ruljanak, és hogy a nyugat­európai belső piac megte­remtésével egy időben le­rakják a politikai unió alap­jait. A német egyesülés előtti utolsó, kétnapos nyugatné­met—francia csúcstalálkozó­tént előrelépés a gépipari termékek kivitelében is, bár szerényebb mértékben. Jelentősen változott orszá­gunk angol kereskedelempo­litikai megítélése is. Ez fő­ként a brit hatóságok gyor­sabb ügyintézésében mérhe­tő *le egyértelműen. Fontos számunkra az a segítség is, amelyet a brit kormány adott ahhoz, hogy ez év ja­nuár 1-jétől az EGK eltöröl­te az összes velünk szemben érvényesített diszkriminatív mennyiségi korlátozást, és val párhuzamosan tanács­koztak a két ország szakmi­niszterei, valamint a közös védelmi és biztonsági tanács is. Elhatározták, hogy Fran­ciaország három, német föl­dön állomásozó hadosztályá­ból csak egyet fog meghagy­ni, és egyelőre a több mint ötvenezer francia katonából 15 000-20 000 marad Német­országban. A csökkentési terv nem érinti a német— francia dandárt, amely ok­tóber elejére lesz bevetésre kész, és nem érinti a Ber­linben állomásozó' francia erőket sem. (A három nyu­gati szövetséges ugyanis ka­tonailag is jelen lesz Berlin­ben mindaddig, amíg a szov­jetek is jelen vannak a vá­rosban és Kelet-Németor- szágban.) Münchenben azt is elhatározták, hogy Francia- országban kiképzési közpon­tot hoznak létre, német és francia helikopterpilóta-je- löltek számára. egy évre felfüggesztette a nem diszkriminatív alapon alkalmazott mennyiségi kor­látozásokat is. Emellett a Brit Export Hitel Garancia Hivatal (ECGD) hazánkra is kiterjesztette a közvetlen brit beruházásoknak a poli­tikai kockázatok elleni biz­tosítására szolgáló program­ját. Bár a brit cégek magyar- országi jelenléte még nem áttörésszerű, azonban fejlő­dés e területen is mutatko­zik: egy évvel ezelőtt még mindössze öt magyar—brit vegyes vállalat működött ha­zánkban, jelenleg viszont már több mint ötven. Magyar—brit gazdasági kapcsolatok 1956 mai szemmel „Elfojtott forradalom volt...” A napokban jelent meg Brüsszelben Fejtő Ferenc — a Párizsban élő magyar tör­ténész, író és politológus — könyvének új kiadása az 1956-os magyar forradalom­ról. Az MTI tudósítója a hol­landiai Eefdében, a Mikes Kelemen Kör tanulmányi napjain beszélgetett a szer­zővel. — Mikor jelent meg a mű először? — Ha az első változatot is figyelembe vesszük, ez már a negyedik kiadás. Ma­gyar tragédia címmel még 1956—57 telén írtam egy ta­nulmányt, ehhez Sartre írt előszót. Aztán 1966-ban a Ju­lian Kiadó történeti soroza­tában jelent meg az a köny­vem, amely a mai zsebkönyv első változata. 1976-ban ezt újra kiadták, s egy belgiu­mi kiadó hozta most ismét forgalomba. Ehhez most új előszót írtam, amelyben már beszélek Nagy Imre 1989. évi rehabilitációjának jelentősé­géről. — Miben látja ezt? — Megpróbáltam megma­gyarázni a franciaajkú olva­sóknak, hogy ez az ellenzéki mozgalom egyik fő követe­lése volt, mivel tulajdonkép­pen a Kádár-rezsim regiti- mációját vonta kétségbe így, azt érzékeltette, hogy ez A RENDSZER TELJESEN TÖRVÉNYTELEN, és idegenek hozták be az or­szágba. Ez nem annyira egy személynek. Nagy Imrének, hanem egy mozgalomnak, egy eszmekörnek a tisztára mosása volt az „ellenforra­dalmi” és egyéb jelzőktől. Tulajdonképpen a rehabili­táció, a temetés volt az, ami aztán végleg elindította _ a demokratizálás mozgalmát, mivel abban a pillanatban győztek 1956 eszméi. — Az előszótól eltekintve a szöveg változatlan ma­radt? — Néhány részletkérdés­ben felhasználtam az új ada­tokat, például azokat, ame­lyeket Kádár János közölt a Magyarországnak adott utol­só interjújában, de általá­ban véve örömmel konsta­táltam, hogy — akárcsak a népi demokráciák történeté­ről írott munkám esetében történt, amelyet 1952-ben ad­tak ki — nem kell rajta vál­toztatni. A magyarokat talán érdekelni fogja ezzel kap­csolatban, hogy a napokban, éppen születésnapomra, gyö­nyörű ajándékot kaptam. Bukarestből egy fiatal, 30 éves író levelet írt arról, hogy öt évvel ezelőtt, egy zúzdára ítélt könyvhalam­ban felfedezte a népi de­mokráciákról írott munká­mat. 24 órán át egyfolytá­ban olvasta, és mára csak­nem teljesen elkészült for­dításával. A könyv ősszel megjelenik Romániában, ta­lán még az előtt, hogy Ma­gyarországon publikálnak. — Milyen forrásokból dol­gozott annak idején? — Archívumanyaggal nem­igen rendelkeztem, de a fran­cia távirati irodánál, az AFP-nél a kelet-európai részleget vezettem, és meg­kaptam az összes sajtóérte­sülést. Emellett diplomáciai forrásokból. tanúvallomá­sokból, személyes érintkezés alapján merítettem informá­cióimat. — A könyv magyarul még nem jelent meg... — A magyarokat ma már talán nem érdekli 1956, a magyarokat úgy tűnik, most Trianon érdekli, és talán,» hadd jegyezzem meg itt, olyan formában is, ami jog­gal irritálólag hat a nyugati közvéleményre, nem is be­szélve a szomszéd államok­ról. Nyugtalanítóak az utób­bi időben hozzám eljutó hí­rek a TRIANONI PROBLÉMA felelevenítésének módjáról, az irredenta emlékmű felál­lítására irányuló mozgalom­ról stb. Magyarországon most demokrácia van, mond­hatják. de ez még nem je­lenti azt hogy meg kell tűr­ni az ország érdekeinek ártó szélsőséges mozgalmakat: ezeket törvényileg kellene büntetni. — Visszatérve 1956-ra: Mi­ként értékeli, jellemzi ön ma 1956 eseményeit? — Én nagyjából elfogadom azt az először Lukács György által alkalmazott meghatá­rozást, hogy népfölkelésnek lehet minősíteni. Ügy tu­dom, hogy Hanák Péter írta valahol, miszerint forrada­lomnak nem lehet tekinteni, mivel csak politikai tartalma volt a szocialista rendszer felszámolására nem töreke­dett. Én viszont inkább úgy fogalmaznék, hogy ez egy el­fojtott forradalom volt. Mert ha nincs szovjet beavatko­zás. a mozgalom saját dina­mikájával tovább ment vol­na, és éppen a munkástaná­csok és egyéb szervezetek nemcsak politikai, hanem szociális és gazdasági de­mokráciára is vezettek vol­na. — Valaha ön Deák Fe­renchez •. hasonlította Kádár János személyét. Változott-e ez az értékelése? — Minden hasonlat sántít, természetesen. Párhuzamot lehet vonni Ferenc Józseffel is, aki szintén azzal kezdte, hogy egy már aláírt alkot­mányt megsemmisített, és il­legálisnak minősített egy fe­lelős és legális kormányt, és ezzel KIVÁLTOTTA A MAGYAROK SZABADSÁGHARCÁT: azt véresen leverte, majd represszió következett. Az­tán a dolgok úgy hozták, hogy végeredményben a nemzet atyja lett, és az or­szágban énekelték a ferenc- jóska-nótákat. Kádárban is volt ilyen mozgás, őt bele­rántották vagy vállalkozott a szerepére, még mindig nem világos, hogy miként történt — valószínűleg ment is, húz­ták is. Azt is valószínűnek tartom, még mindig az ő mentségére, hogy megígérték, neki, hogy nem restaurálást' kell majd vezetnie, hanem egy hruscsovi értelemben vett, mérsékeltebb, atyásko- dóbb sztálinizmust, egy neo- sztálinizmust, amelyben a felkelők egyes kívánságait teljesítheti is majd. Azt hi­szem. Titónak is ez volt a terve, s neki nagy befolyása volt akkor Hruscsovra. Ez­zel kapcsolatban felhasznál­tam például Micsunovics, volt moszkvai jugoszláv nagykövet emlékiratait. — Befejezésül ismét a könyv magyar változatáról: nincs tehát szó arról, hogy odahaza is megjelenne? — Hankiss Elemér tervez­te tavaly kiadását, a köny­vet már le is fordította egy Kellér Gyöngyi nevű erdélyi magyar tanárnő, aki akkor Budapesten élt. Csak hát, ahogy ez mostanában termé­szetes Magyarországon, a Tu­dósító könyvkiadó, amely ki­adta volna, tönkrement, és én egyszerűen nem tudom, mi történt a könyvemmel, kinél van, hogyan van, mert azért az érintkezés Magyar- országgal még mindig na­gyon nehéz, a telefont nem lehet pompásnak mondani, és nekem nincs kedvem ah­hoz, hogy például egész dél- előttömet azzal töltsem, hogy keressem az érintkezést... Rusze: védőálarcot viselő bolgár gyermekek tüntettek ta­náraikkal szeptember 17-én a határvárosban, tiltakozva » romániai gyárakból rendszeresen kibocsátott klórgáz- és egyéb környezeti szennyezés ellen MTi-teiefotó CSAK SZEPTEMBERBEN, CSAK A KEMIKÄL ÜZLETEIBEN 10 százalékos árengedménnyel árusítjuk a VLIESIN® HOMLOKZATFESTÉKET. Megvásárolható: a Ketnikál szaküzletében, Üjkígyós, Petőfi S. u. 60/2. Telefon: (66) 56-255.

Next

/
Thumbnails
Contents