Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-12 / 214. szám

1990. szeptember 12., szerda Tizenhatmillió forint, ami van is, meg nincs is... Iskola az 1990—91-es tanév elején Sehol egy morzsa vagy egy papirszeletke. Az embernek olyan érzése támad, mintha még a levegőt is kimosták vol­na, akkora a tisztaság az orosházi Eötvös téri általános is­kola folyosóin. Hitetlenül csóválom a fejem, és egyfolytában azt keresem, hol van itt az idejáró hétszáz gyerek nyoma. Orbán János igazgató eközben a következőket mondja: — Tudja, én azt tartom, ahol nincs rend, ott fegye­lem sincs. A hód pedig hiány­zik a fegyelem, ott hiába várjuk a munkaeredményt. Lehet, hogy ez konzervatí- van hangzik... — teszi hoz­zá, majd továbbkalauzol a négy éve épült iskola falai között, ahová azért érkez­tünk, hogy hírt adjunk az ol­vasóknak a rendszerváltás utáni alsó fokú oktatás gya­korlatáról, arról, hogy mi­lyen nehézségekkel, akadá­lyokkal küzd az 1990—91-es tanév pedagógusa. Ripor­tunkhoz véletlenszerűen vá­lasztottuk ki az iskolát, ez­zel is kifejezve, hogy az ál­talánost kívánjuk bemutatni. Hamar kiderült azonban, hogy a „véletlen” alaposan megtréfált bennünket, hi­szen ahogy Urszuly János, az iskola napközis munka- közösségének vezetője mond­ta, átlagos helyett a „jövő iskolájába” érkeztünk. Va­lóban. Az épület, s általában a tárgyi feltételek (a lelátó­val komponált óriási torna- csarnok, a zártláncú televí­zióhálózat, valamennyi osz­tályteremben telefon és így Orbán János: „Bizalom nél­kül nem lehet dolgozni” tovább) nem éppen a meg­szokott iskolaképre hasonlít. — Kétségtelen, hogy nagy előnye ma egy ilyen iskolá­ban tanulni és tanítani — mondja az igazgató —, de azért nekünk is ugyanúgy megvannak a magunk ki- sebb-nagyobb gondjai, mint más alsó fokú intézmények­nek ... Király Irén: „Én vagyok az iskola »válságszakos« neve­lője” Tízből kilenc: nő És sorolja: 90 százalékban nőkiből áll a tantestület, je­lenleg 11 tanárnő van gye­sen, akiket szerződéssel fel­vett nevelőkkel helyettesíte­nek. A szerződés lejártával azonban ennyi embernek nem lehet garantálni a to­vábbi foglalkoztatást. Szá­mukra tehát marad az utca, az igazgatónak pedig a lel- kiismeretfurdalás. Következő gond az orosz szakos neve­lők átképzése. Az öt főállá­sú orosz szakos közül négy angol, illetve német nyelvi átképzésben vesz részt. He­lyettesítésükre az ÁBMH an­nak idején pénzt ígért az is­koláknak. — Hát ez a pénz a mai napig csak ígéret. Helyette­sítésük az iskola költségve­tésének terhére megy — bó­logat rosszallóan Orbán Já­nos. A költségvetésről pedig a következők jutnak az igaz­gató eszébe: az 1990-es költ­ségvetésük elméletileg 16 millió forint. — Ez elég is lenne, ha meglenne! — mondja. — Csakhogy a tanács a gyakor­latban nem tudja a pénzt fo­lyamatosan biztosítani a számlánkra. így aztán nincs miből költeni. Itt említi meg Orbán Já­nos, hogy ez a helyzet mifé­le spórolásra kényszeríti az intézményt: a szokásos évi festést a Dózsa Téesz há­romszázezer forintért vállal­ta volna. Ezt a pénzt úgy tudták megtakarítani tanesz­közvásárlásra, hogy a szülők társadalmi munkában kime­szelték az épületet. A háromszázezer forint újabb gondolatokat ébreszt az igazgatóban, ugyanis ugyanennyit költ az iskola étkeztetési hozzájárulásra. Ebben benne van a rendelet által előírt kötelező finan­szírozás, és az is, amit az iskola méltányosságból fizet a hátrányosabb helyzetű csa­ládok gyermekei számára. — Ez egy lakótelepi isko­la. A gyerekek magukon vi­selik a lakótelepi életforma összes hátrányát. Mondanom se kell hogy a kötelező tá­mogatáson kívül hány rá­szoruló lenne még. Talán a háromszázezer forint há­romszorosa se lenne elég! Hittanra nagyon kevesen Érdekességként említi, hogy a lakótelepen élő, zömmel fizikai dolgozó szülők nem­igen igénylik gyermekeik számára a vallásoktatást. Ezt számokkal támasztja alá. A hétszáz tanuló közül mind­össze tizenheten jelezték a tanév első hetében, hogy gyermekeiket katolikus, il­letve evangélikus hitoktatás­ra kívánják beíratni. Az iskolában e tanévtől kezdve nincs úttörő. Az osz­tályok képviselői szeptem­berben fognak dönteni ar­Földesi Róbert: „A pálya­kezdő dilemmája: mit vá­lasszon? A hivatást, vagy a pénzt?” ról, hogy helyette létrehoz­nak-e valamilyen más szer­vezetet, és ha igen, milyet Utoljára kerül szóba a rendszerváltás és az igazga­tói szék kérdése, amiről a következőket említi Orbán János: Sok rajz szakos nevelő és tanuló megirigyelhetné azt a korszerű rajztantermet, ahol Hege­dűs Béláné rajztanár és tanítványai dolgozhatnak egész éven át^ Fotó: Gál Edit Kerekesné Balogh Emma: „Hét-nyolc ezer forint a ha­vi kiadásunk...” — Ez a politikai, társadal­mi átmenetiség bizony érez­teti hatását a munkafegye­lemben. Személy szerint nem bánnám, ha valamiféle kon­szolidálódás következne... Ami az igazgatói széket il­leti : ötéves kinevezésem ha­marosan lejár. Én örülnék egy tantestületi szavazásnak, hiszen bizalőm nélkül nem lehet dolgoznia Ha esetleg a leendő önkormányzatnak MSZP-tagságom miatt nem felelnék meg, én nem ra­gaszkodom ehhez a székhez. Matematika—fizika szakos tanár vagyok, s nem félek a tanítástól... Egy dolog esne rosszul: ha az utódom rosz- szabbul csinálná, mint én... Az igazgatóval folytatott közel kétórás beszélgetés után az iskola néhány peda­gógusával ismerkedhetek meg. Király Irén tanárnő így mutatkozik be: — Én vagyok az iskola „válságszakos” nevelője. Oroszt és történelmet taní­tok. Ma mindkét terület való­ban a tömegkommunikáció kimeríthetetlen forrása. Ki­rály Irén a következőképpen értékeli a tantárgyai körül zajló változásokat. — Én sohasem fogom meg­tagadni, hogy egyszer meg­tanultam az orosz nyelvet. Igaz, a szülők és a gyerekek körében nem túl népszerű ez a nyelv. (Iskolánkban negye­dik és ötödik osztályban már nincs orosz nyelvoktatás.) A hetedikesek között azonban még akadnak olyanok, akik versenyezni is szeretnének ebből a nyelvből. Jelenleg német átképzésre járok, bár még nincs meg róla a nyelv­vizsgám, az iskola megelőle­gezte a bizalmat, így negye­dikben taníthatok németet. Mindenki tudja (én magam is), hogy diploma nélkül nyelvet oktatni kockázatos, de most kényszerhelyzetben vagyunk, hiszen óriási a nyomás a szülők részétől... Történelem: mint ismeretes, a minisztérium visszavonta a nyolcadikos történelemtan- tervet. Tankönyv, tovább­képzés nincs. Teljesen a pe­dagógusra bízták, hogy mit és mennyit tanítson meg az adott korszakból. Nos ennek az a veszélye, hogy a gye­rekek különböző tudásmeny- nyiséggel fognak a középis­kolákba kerülni. Én már elő­re elnézést kérek ezért a középiskolai történelemtaná­roktól. Nehéz dolguk lesz. A pedagógusfizetés, meg­élhetés kerül szóba. Király Irénnek szerencsére nincse­nek ^anyagi gondjai. Nagy­szülőktől kapott pénzen si­került lakást vásárolnia, ké­sőbb azt tehermentesítenie. Az orosz nyelv idegenveze­tői másodálláshoz is juttat­ta, amely pénzt és élménye­ket is jelent számára. Pincérnek mmä lobli? Nem mondhatja el ugyan­ezt magáról a pályakezdő, testnevelés—földrajz szakos Földest Róbert, vagy a már tíz éve tanító Kerekesné Ba­logh Emma alsó tagozatos nevelő. — ' Nagyon örülök, hogy egy sporttagozatos iskolában kezdhetem a pályát — mond-- ja Földesi Róbert —, csak hát a pedagógusfizetés nem túl nagy segítség az élethez. Nyolcezer forint a fizetésem, s ha kiszámolom, hogy csak ebből gyűjtögetve mikor ju­tok a mai árakon számított lakáshoz, akkor éppen húsz év jönne W. Ennek ellenére nem lenne szép, ha én most elkezdenék csak a pedagó­gusoknak magasabb bért kö­vetelni, mert hisz mi lenne akkor a többi dolgozó em­berrel. A szüleim három mű­szakban dolgoznak már har­minc éve, és alig több a fi­zetésük az enyémnél. Ök legalább ilyen jogosan köve­telhetnének nagyobb bért... Szóval nehéz helyzetben van az ember. A barátaim máris csalogatnak, hogy menjek' pincérnek, vagy termesszek velük gombát. És itt a pá­lyakezdő dilemmája: mit vá­lasszon? A hivatást, vagy a pénzt? Kerekesné Balogh Emma már választott, hiszen tíz éve dolgozik a pályán. En­nek „ismertetőjele” egy ti­zedik emeleti lakás, s havi 7—8 ezer forint OTP-nezsi, kiadás. Bruttó fizetése (osz­tályfőnöki pótlékkal együtt) 10 550 forint. Két gyermek édesanyja. Nem is sorolja tovább a „hivatása árát”, hiszen hamar megállapítjuk, ez nem az Eötvös téri isko­Urszuly János: „A napközis munka mindig másodrendű­nek számított a pályán” la bűne, ez egy tipikusan magyar elosztási betegség. Urszuly János, a napközis munkaközösség vezetője egy hasonlóan „magyar” jelen­ségre hívta fel a figyelmem, visszatérve ismét a hivatás­hoz: — A napközis munka va­lahogy mindig másodrangú­nak számított a pályán — mondja. — Ez már a kép­zésben észrevehető, hiszen egy három-négy éves tanító­vagy tanárképző főiskolán alig egy-két órát fordítanak a napközis nevelők munká­jának a megismertetésére. Aztán nekünk egy kéthetes ciklus alatt negyvenhat a kötelező óraszámunk, míg egy délelőtt tanító felsős pe­dagógus ciklusonként negy­ven órában tanít... Ugyan­annyi pénzért persze. A hatodikos napközis cso­port már várja a tanár bá­csit, így a beszélgetést be keli fejeznünk. Délutánba hajlik az idő, búcsúzkodunk a nevelőktől, akik egy fél napon keresztül házigazdá­ink voltak, s akik arról győztek meg bennünket, hogy bár egy átlagon felüli iskolában tanítanak, gond­jaik, problémáik azonosak bármelyik más magyar álta­lános iskoláéval. Magyar Mária Gyerekek, pályázzatok! A Békés Megyei Könyv­tár gyermekolvasóknak hir­detett pályázatai igen nép­szerűek. Évente közel ezer pályázótól mintegy ötezer munka érkezik: hozzájuk. Hogy a jelentkezők közül ne csak a kiugróan tehetsé­geseket jutalmazhassák, ne csak az ő pályázataik ke­rüljenek a nyilvánosság elé, hanem azoké is, akik még megérdemelnék ezt, á könyvtár ezentúl több kor­csoportban rendez megmé­rettetést. Így a rajzpályáza­tok esetében most szeptem­berben az óvodáskorúak, 1991 őszén az általános is­kolák alsótagozatosai, 1992- ben' pedig a felsőtagozato­sok munkáit várják. Ugyan­csak „bontják” a meseszer­ző korosztályt is. A gyermekkönyvheti rajz­pályázatra az óvodáskorúak jelentkezzenek. A képek bármilyen témáról szólhat­nak, bármilyen technikával készülhetnek. A könyvtár kéri, hogy öt rajznál többet senki ne küldjön, a pályá­zók képeiknek adjanak cí­met, s a hátlapon tüntessék fel nevüket, lakcímüket, óvodájuk címét, és hogy melyik — kis-, középső, vagy nagycsoportba járnak. A megyei könyvtárba no­vember 1-jéig lehet eljut­tatni a képeket, a borítékra rá kell írni: „Rajzpályázat”. Eredményt december 8-án hirdetnek, amely egyúttal kiállítás-, megnyitó is lesz. A meseíró pályázaton az alsótagozatosoktól elsősor­ban meséket, verses mesé­ket várnak, míg a felsőta­gozatos gyerekektől verse­ket, novellákat, színdara­bokat. Az előbbi korosztály történeteit, november 1-jéig küldje be, az eredményhir­detés a Gyermekkönyvhé­ten, december 7-én lesz. A felsőtagozatosoktól az iro­dalmi pályázatokat március 1-jéig fogadják el, s hogy kik a legjobbak, azt a köl­tészet napján, április 11-én tudhatják meg a jelentke­zők, a meseíró, irodalmi pá­lyázatoknál is a rajzpályá­zathoz hasonlóan fel kell tüntetni az adatokat. A bo­rítékra ráírandó; „Irodalmi pályázat”. A díjazottak meghívót kapnak a díjkiosztó ünnep­ségekre. A rajzok, írások a könyvtár archívumába ke­rülnek, ezért másolatokat ajánlatos készíttetni róluk. A rajzokat, ha kérik, rlsz- szaadják. Nagycsaládosok Egyesülete Kétegyházáe Állampolgári kezdeménye­zésre az elmúlt héten ala­kult meg Kétegyházán a nagycsaládosok egyesülete. Mint az egyesület vezető ügyvivőjétől, Kalcsó Mihály- né Pilán Mária Annától megtudtuk, a településen több mint hetven nagycsalád él. Közülük 22 gondolta úgy, hogy könnyebb a.mindenna­pok nehézségeit megoldani, ha sorstársak állnak mellet­tük. Az egyesület már felvette a kapcsolatot a Máltai Sze­retetszolgálat egyik képvise­lőjével, hogy a több gyer­meket nevelő családok anya­gi és egyéb problémáihoz segítséget kapjanak. Mint az alakuló ülésen kiderült, a legnagyobb gondot a gyer­mekek ruházkodása jelenti, de szeretnének akciókat szervezni más területen is, így gondoltak olcsó élelmi­szer-, olcsó mosópor- és egyéb vásárokra. Az egye­sület tagjai havonta egyszer cserélhetik ki gondolataikat az új szervezet székhelyén, a helyi művelődési házban, de tervezik, hogy keddenként 17-től 19 óráig fogadónapot tartanak mindazoknak, akik problémáik megoldását az egyesülettől várják-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents