Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-08 / 211. szám

1990. szeptember 8., szombat BÚ(L)VÁRKODÓ-■—VCÖRÖSTÁJ Szabad szombaton, azaz szombaton szabad Tes(zt)sék játszani! Könnyen lelkesedik? E hasábokról hagyományo­san száműzünk minden olyan mondatot, amely a munkáról szól. Ha most egy kis monológ közreadásával áthágunk a magunk szabta törvényen — a kivétel erő­síti a szabályt — bocsáttas­sák meg nekünk: legalább a munkaügyek miniszterével szemben legyünk kegyesek. * * * — Angyalföldön születtem, 1927-ben. A Kölcsey Gim­náziumban érettségiztem, a második világháború befeje­zésének évében. Az akkori nehézségek miatt kötélgyár­tó tanonc lettem egy an­gyalföldi kisiparosnál. Az egyéves tanoncidő letelte után végre beiratkozhattam a Budapesti Tudományegye­tem Bölcsészettudományi Karára. Ekkoriban kezdtem politizálni, a kisgazdapárt egyetemi szervezetében. A pártban már 1946-tól vezető szerepet kaptam. Édesapám Szalmaláng VÍZSZINTES: 1. Egy elgon­dolkodtató megállapítás kezde­te (zárt betűk: I, I, E): 14. Az összehasonlítás egyik szava. 15. Kutyát a” betolakodóra uszít. 16. Piros az ilyen szem. 18. Énekes, táncos összeállítás. 20. Tekinte­tes, régiesen 22. Dalol, népies szóval. 23. En, latinul. 25. Ma­sina, modem asztalosműhely­ben. 27. Bonbondarab! 28. Kö­zépkori angol író és költő (John). 30 Szintén. 31. Verseny, fesztivál legértékesebb jutalma. 32. Az utolsó huszonnégy óra. 34. Veszteglésre késztet. 35. Sajó egynemű betűi. 36. Idegen Éva. 37. Súlyt megállapít. 39. Cédula Is, dolgozat Is van „ilyen”. 40. Selymet készít. 41. Római 2-es 42. Partra vetett hal teszi. 43. Agglegény. 45. Házhely. 46. Azo­nos betűk. 47. Orgonaszót. 48. Eres! 50. Sportszőnyegen tusá­zik. 52. Lételem. 53. Francia da­daista költő (Tristan, 1896—1963). 55. .... Viscosa; olasz vegyipari cég (SNIA). 57. Olasz poszt­impresszionista festő (Arturo. 1871—1956). 59. Földből hajtó, előbújó. 62 Biztonsági sáv jár­művek pályája mentén. 65. Fü­redi bál ünnepeltje. FÜGGŐLEGES: 1. Központi égitest. 2. Európa-kupa, röv. 3. Bejglitöltelék. 4. Szigetlakó. 5. Horvát bán, a Wesselényi-ösz- szeesküvés egyik vezetője. 6. Csoportos. 7. Kelet, németül. 8. Kettős betű. 9. Kopoltyús állat. 10 Országos bajnokság, röv. 11. Növel, gazdagít. 12. Jemeni vá­ros. 13. Ahít. 17. Főnévképző. 19. Tizenkét havi 21, Nyerészkedő, haszonleső. 22. Idős családtag. 23. A megállapítás második, be­fejező része (zárt betűk: E, Z, E). 24. Női név. 26. Kívül zöld, belül piros 29. Fordított kettős betű. 33. Malinak is becézik. 35. Egyszerű és ízléses. 38. Fonó­a kisgazdapárt XIII. kerü­leti nemzeti bizottsági tagja volt. Az egyetemről viszont rövidesen kizártak kisgaz­dapárti tevékenységem mi­att. Ma sem tudom miérté az ÁVH-nál több napon át meg is vertek. Utána nyolc évig köteleslegényként dol­goztam. Máig is őrzi tenye­rem a spinklet —. egy, a kötélgyártásnál használt ne­mezdarab — által vágott mély nyomot. — A kisgazdapárt újjá­szervezésében a Semmel­weis utcában vettem részt 1956-ban. Két év múlva kértem, hogy befejezhessem tanulmányaimat. Ez meg is történt, méghozzá kitüntetés­sel: ipar- és technikatörté­nész lettem Hajnal István tanítványaként. Ipar- és technikatörténetből ekkori­ban le is doktoráltam. írá­saim különböző helyeken je­lentek meg, akár az új ma­gyar lexikonban is utolér­hetők. A szakoktatásban 1958- ban helyezkedtem el. A munkaerő-tartalékok hiva­talában szinte minden funk­ciót betöltöttem. Többek kö­zött országos vezető szak­felügyelő is lettem. S 1970- től a legnagyobb magyar szakoktatási intézmény, a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szak­munkásképző igazgatójának neveztek ki. Tizenhét év múlva innen vonultam nyug­díjba. Részben azért is, hogy visszatérjek a politikai élet­be. A következő évtől a XIII. kerületi kisgazdaszervezet ügyvezető alelnökévé válasz­tottak, majd 1989-től a párt kulturális szaktitkára, illet­ve vezetőségi tagja lettem. Ez év áprilisától országgyű­lési képviselő vagyok, s meghívtak a kormányba, munkaügyi miniszternek. — Ami a pihenést illeti: igen sok az elfoglaltságom. A minisztériumot nekem kel­lett felállítanom. Valamikor elég komolyan sportoltam: vízilabdáztam és kosárlab­dáztam is. Azt hiszem, meg­lehetősen profi minőségben űztem mindkettőt. Gyerek­korom legnagyobb közösségi élménye a cserkészet volt. Talán mondanom sem kell, hogy ma is cserkész vagyok. A 3. számú Regnum Ma- riamum Cserkészcsapat tag­jaként a cserkészet visszaál­lításán dolgozom, amelynek nagy nevelő szerepet tulaj­donítok. — Feleségem már nyugdíj­ba vonult: magyar—német szakos tanárnő volt. Fiam most végez a budapesti tu­dományegyetem szocioiógia- hallgatójaként. „Az erkölcsös vállalkozás” című disszertá­cióján dolgozik jelenleg, melynek egyes részei már fnegjelentek, a teljes kiadá­sa pedig majd ezután alakul valahogy. Egy gyerekünk még kisgyermek korában meghalt. Családunk kuriózum maként említhetem meg, hogy öcsém fia, Győriványf Rácz György, nem más, mint több nemzetközi zenei ver­seny ismert győztese. Bos­tonban, Pármában első lett, Budapesten pedig — senki sem lehet próféta saját hazá­jában —• harmadik helyezést ért el. Itthon viszonylag ke­veset szerepel, külföldön an­nál többet. A zágrábi opera' zenei főigazgatói tisztét is ellátja. Azt hiszem, ő az, akire a család érdekes egyé­niségeként lehet tekinteni — mondotta dr. Győriványi Sándor. K. A. J. 1. A vonatban azonnal beszéd­be elegyedik útitársával, s meg­állapítja róla, hogy: a) Szimpatikus személy — 4 b) Unalmas alak — 0 c) Semmi különös, de jobb be­szélgetni, mint hallgatni — 1 2. Ha vásárolni megy, legin­kább azokat a dolgokat veszi meg, amelyeknek külseje elnye­ri a tetszését, a minőségtől füg­getlenül. a) Nem — 0 b) Igen — 4 c) Attól függ — 1 3. On szerint pontos-e az aláb­bi közmondás: mindenki a saját szerencséjének kovácsa. A bálnák csodája A bálnák dala a termé­szet egyik utolsó titka. Ez is elég ahhoz, hogy megért­sük, mennyire keveset tu­dunk, mi emberek, erről a kihalófélben lévő emlősről. A gyerekek már az isko­lában tanulják, hogy nincse­nek CETHALAK, hanem TENGERI EMLŐSÖK, ame­lyek 60 millió évvel ezelőtt még a szárazföldön éltek. A cetek vagy bálnák nem is kopoltyúval lélegeznek, ha­nem tüdővel, mint az em­berek. Egy kis különbség azért van: az ember néhány mély lélegzetvétellel 4-7 li­ter oxigént szív be, a bálna pedig, ha tíz perc után fel­bukkan a mélybők egyszerre 1000 litert... Ezzel a tartalékkal több mint egy órán át kényelme­sen lebukhat. A kutatók már egy kilometer mélyen is ta­lálkoztak vele. Ott van ele­gendő élelem. Világítórá- kocskáik például, amelyek rajába, ha „beleharap”, 30 000 darab, vagyis egy mé­termázsa rákocska akad meg a torkán! Bonyolult Izomrendszer és egy „zár” gondoskodik ar­ról, hogy a cet tüdejébe evés közben ne jusson víz, amitől fájdalmas fulladás lenne a sorsa. A természet csodája az is, hogy az egy­órás -búvárkodás alatt a vi­tális szervek egyenletesen kapnak vért és ezáltal oxi­gént, és egy reflex automa­tikusan lelassítja a cet szív­verését. Mi miatt is izgulna egy ilyen kolosszus? ö a legna­gyobb. Vannak 130 tonnás bálnák (ebből 22 tonna a csontváz és 50 tonna az izom), amelyek könnyen el­érik a hajóhosszat: 25 mé­ter a családban nem rit-r kaság! Gyorsaságuk is lélegzetel­állító: a hatalmas farok­uszony 1100 lóerőt tud ki­fejteni és a cet (a vízalatt!) 35 kilométeres tartós és 65 kilométeres óránkénti me­nekülési sebességet érhet el vele. A cet legnagyobb titka mégis csodálatos éneke. A tengeri emlős „dala” néha 22 órán át is hallatszik, és na'gyon szenvedélyes. 1 Rá­adásul rímel. Hogy miért énekelnek? Talán azért, hogy a párzás idején meghódítsák 6zívük hölgyét, és azért is, hogy távol tartsák a konku­renciát. Az ember, ahelyett, hogy a tengeri szimfónia gyönyö­rűségét csodálná, a bálna legádázabb ellensége lett. Értelmetlenül leöli és ínyenc­falatként elfogyasztja áldo­zatát. A következmények kétségbeejtőek: az ámbrás cetek száma egymillióról 10 000-re csökkent, a kék bálnából már alig ezer él. A norvégek, izlandiak és ja­pánok azonban tovább va­dásznak rájuk. „Eleszik a halászok elől a halat” — ez az érvük, amellyel semlege­sítenek minden nemzetközi tilalmat. (Neue Revue) a) Nem — I b) Igen — 4 c) Nagyjából igen — 0 4. Másokról külsejük alapján mond ítéletet. a) Igen, mert a szemem soha­sem csal — 4 b) Nem — 0 c) Ez sok mindemtől függ — 2 5. Legközelebbi rokonaival jő a kapcsolata. a) Igen, még ha olykor van­nak is súrlódások — 4 b) Nem — 0 c) A rokoni kapcsolatokat ápolni kell — í 6. Valaki pénzt kér Öntőt köl­csön. a) Örömmel kölcsönöz — 4 b) Elvben soha senkinek nem ad kölcsön — 0 c) Jól meggondolja, kölcsö­nöz-e — 2 9 pontig: Nem lelkesedik egy­könnyen.. Érzelmeit szigorúan el­lenőrzi. Hosszú időnek kell el­telnie ahhoz, hogy valakit a bi­zalmába fogadjon. 10—18 pontig: Nyitott, olyan ember, aki nem rejti véka alá a véleményét, de érzelmeit sem. Többnyire ami a szívén, az a száján, de azért távolságot tud tartani önmaga és környezete között. 19 ponton felül: Könnyen lel­kesedik. Mindenben az élet na­pos oldalát látja, ön szerint minden helyzetből van kiút. Az élet szép, és tudni kell élvez­ni: ebben a tekintetben néha túlságosan is egyoldalú. (Szi­várvány) eszköz. 40. A szeretet jelképe. 59 sulfur. 60 Tölt a pohárba. 42. Iráni iparvárosból való. 44. 61. Házikó. 63. Esni kezd! 64. Némán őröl! 46. Arab mesék -va párja 66. NÜ démona. 49. Nyugati szláv 51. ' ’cwíh. Félig kiömlő! 54. Ex ... ; * gyö- Schmidt János kéréstől (ASSE). 56. Száraz le- Beküldendő: vízszintes 1. és velek tömege 58. Elméleti, röv. függőleges 23. Beküldési határidő: 1990. szeptember 17. Cím: Békés Me­gyei Népújság Szerkesztősége, 5601. Pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk et. A megfejtők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, me­lyet postán küldünk el. Az augusztus 25-i rejtvény megfejtése: Ha más kínja szí­ved nem indítja meg, nem érdemied akkor az ember nevet. Nyertesek: Kovács József, Békéscsaba; Körösparti András- né, Szarvas; Zsóri József, Dombegyház; Fodor Jolán, Szen­té tornya ; Andó Erika, Telekgerendás. Sértődés ne essék! Objektív objektív Ki gondolta volna, hogy 6, a hatalom birtokosa is, kővé dermed ijedtében, ha meglát! Lehet, hogy — mert toll van nálam — azt hitte, újságíró vagyok? Fotó: Gál Edit Olvasónk írta: Válság Alkotói válságba került Taranda Ede, a neves humorista. Ügy múltak el a legzaftosabb \belpolitikai botrányok, párt- csatározások, hogy semmit nem írt róluk. Még egy kétsoros bökkverset sem. Egyszerűen ,csütörtököt mondott az agya. Pedig februárban, még a Lánglelkű Próféták pártjának szó­vivője is elismerően nyilatkozott humoreszkjéről. Utána Ta­randa sokáig fedetlen fővel járt. Egyetlen kalap nem ment a fejére. Válsága okozójától, a tekintélyes púptól. Pszichiátere azt tanácsolta Tarandának, hagyja békén a pártokat. Inkább a nép egyszerű gyermekeiről írjon. Vegyül­jön el közöttük. Meglátja, mennyi tollhegyre kívánkozó, de­rűs perc van a kisember életében is. Járjon nyitott szem­mel, s nyomtalanul elmúlik az alkotói tehetetlenség. Taranda megfogadta a tanácsot. Elváltoztatta a külsejét, mert milliók ismerik a képernyőről is. Első nap kartácstűz- ben megrokkant őrmesternek álcázta magát. Ült az aluljáró­ban, mankóit a falhoz támasztotta. Kezében kalapja és ala­mizsnáért könyörgött. Rá sem hederített senki. Taranda megrendült az emberi közönytől és elszunyókált. Mire fel­ébredt, a mankóit is ellopták. A kalapját meg kicserélte va­laki egy papírzacskóra. Másnap munkanélküli utcaseprőnek öltözött és kisétált a vásárcsarnokba. A kukák mellett ádáz harc közepébe ke­veredett. Vagy féltucat vad kóborkutya, valamint négy kis­nyugdíjas anyóka közelharcot vívott egy velőscsontért. Ta­randa kicsit ‘gondolkodott, majd az emberek oldalára állt. Számtalan harapás árán sikerült elkergetnie a kiéhezett ku­tyákat. Ekkor megjelent a hentes, és visszakövetelte a cson­tot. Azt állította, hogy tőle lopták a kutyák. Végül hetek vívódása után, mégis megszánta a múzsa. Taranda egy hajnalban arra ébredt, hogy írnia kell. Kiugrott az ágyból, a dolgozószobába sietett. Magához vett két doboz táblakrétát. Pizsamában indult az ébredő városba. Furcsa eseményt tapasztaltak a koránkelők: Taranda Ede, a neves humorista öles léptekkel járta az utcákat, és a falra írt! Olyanokat, hogy „Minden lánglelkű huncut!”, meg „To- honyay egy dilettáns!” A siker nem maradt el. Akkora sajtója lett Tarandának, mint fénykorában. (Minden müvét másodközlésre kérték, bo­hózatait megismételték. Irodalmi vita kezdődött a művészet meghökkentően eredeti, kifejező eszközeiről. Mások úgy vél­ték, Taranda egyszerűen bedilizett. Csak legszűkebb baráti körben vallotta meg a neves humorista: bizony, közel állt a golyózáshoz, amikor elmerült az Életben. Mert a partról könnyű röhögni! Farkasinszki Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents