Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-07 / 210. szám

NÉPÚJSÁG 1990. szeptember 7., péntek Környezeti károkozás vagy talajjavítás Nagylaposon? Ki fél jobban Orosházán? Egy munkástanács (Folytatás az 1. oldalról) hordók. A legfontosabb te­endőnk a mintavétel. Felkér­tük a rendőrséget, hogy őrizzék a környéket, s ne enged jenek illetékteleneket a hordók közelébe. A követke­ző lépésünk attól függ, hogy milyen eiydményt hoznak a vizsgálatok. Annyi azonban biztos, ennyi szennyező Bnyag sokáig itt nem ma­radhat. A megyei Köjál osztály-* vezetője, dr. Kádi Katalin kérdésünkre elmondta, hogy az anyagmeghatározó vizsgá­latoktól függően a Köjál minden szükséges intézke­dést a lehető leggyorsabban megtesz, addig várniuk kell.' Szakértők mi sem vagyunk, de azt bárki megállapíthat­ja. hogy a hordók mellett fehér por szállingózik, más­hol sárgás-barnás színű, habzó pépes massza folydo- gál. Valamennyi hordó szá­mozott. s többön cirill be­tűs felirat virít. Az egyiken még el lehet olvasni a „VNR Budapest...” kezdetű szöve­get! Az egyik, önmagát meg­nevezni nem akaró szakem­ber csak ennyit jegyzett meg: , — Kilencvenkilencet az egyhez lefogadom, bármilyen összegben, hogy veszélyes hulladékkal van dolgunk. A Budapesti Katonai Ügyészség vádiratot nyújtott be a Budapesti Katonai Bí­rósághoz: Pallagi Ferenc el­len hivatali visszaélés bűn­tette és a szolgálatra jelen­tős hátránnyal járó elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette, dr- Horváth József ellén pedig a szolgálatra je­lentős hátránnyal járó elöl­járói intézkedés elmulasztá­sának bűntette miatt. Ugyancsak vádat emeltek Végvári József ellen is ál­lamtitoksértés és kötelesség­szegés szolgálatban bűntette miatt. A Budapesti Katonai Ügyészség mindkét ügyben az államtitok megóvásának érdekében zárt tárgyalás tartását indítványozta. * * * A most benyújtott vádira­tokban megjelölt bűncselek­mények tényállásai teljes egészében megegyeznek a Katonai Főügyészség februá­ri határozataival, amelyek­ben a nyomozás megszünte­téséről döntöttek —jelentet­te ki dr. Kovács Árpád ez­redes, a Katonai Főügyész­ség főosztályvezető-helyettes ügyésze, az MTI munkatár­sának érdeklődésére. A Katonai Főügyészség megállapította: a belső biz­tonsági szolgálat vezetőit, Pallagi Ferenc nyugállomá­nyú rendőr-vezérőrnagyot, volt belügyminiszter-helyet­test és dr. Horváth József amely biztosan nem magán- személytől származik. * * * A cikk megírása után, de még lapzárta előtt csöngött a telefon szerkesztőségünk­ben, Molnár Sándor szegedi magánvállalkozó a gyoma- endrődi rendőrkapitányság­ról hívott bennünket. A kö­vetkezőket mondta: —A kő- olajkutató vállalattal kötött szerződés szerint szállítottuk ezeket az iszapjavító anya­gokat a 7-es számú kút mel­lé. A tartalmukat az iszap- tengerbe kell szórni, majd a bűzös masszát elszállítjuk a cserebökényi átmeneti ve» szélyeshulladék-tározóba. A terület rekultiválásának el­ső eredményei két hét múl­va már jól látszanak, javas­lom. akkor is tekintsék meg a mostani bűzös iszapgödör környékét. A következő telefonáló Kiss László alezredes, me­gyei polgárvédelmi törzspa­rancsnok volt: — Átvizsgál­tuk a fuvarozó szállítási szerződésében feltüntetett anyagok listáját, s e szerint mérgező nincs közöttük. Legalábbis papír szerint. A szükséges anyagmintákat az illetékesek már vizsgálják, pénteken már többet tu­dunk. Lapzártáig ennyit tudtunk meg. A tisztázatlan kérdé­sekre természetesen lapunk­ban még visszatérünk. nyugállományú rendőr-ve­zérőrnagyot, volt csoportfő­nököt büntetőjogi felelősség terheli azért, mert nem in­tézkedtek az általuk vezetett szervezet — az alkotmány 1989. október 23-án hatály­ba lépett módosítása folytán —» részben törvénysértővé vált tevékenységének meg­szüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat számára jelentős hátrányt okozott, így elkö­vették az elöljárói intézke­dések elmulasztásának bűn­tettét. Végvári József rendőr­őrnagyot pedig az állam- titoksértéssel és a köteles­ségszegés szolgálatban bűn­tetteik elkövetésével vádol­ják- A belső biztonsági szol­gálat volt munkatársa azzal a nyilatkozatával sértette meg az államtitkot, amelyet a Fekete Doboz számára adott. A másik bűncselek­ményt pedig akkor követte el, amikor ügyeletes tiszt­ként a biztonsági szolgálat helyiségeibe idegeneket en­gedett be. hogy ott filmfel­vételt készítsenek. A zárt tárgyalás indítvá­nyozásával kapcsolatban Ko­vács Árpád elmondta: arról a Budapesti Katonai Bíróság jogosult dönteni, hogy a tár­gyalások nyilvánosak vagy pedig az államtitok megóvá­sa érdekében — zártak le­gyenek. A határozathozatal viszont a zárt tárgyalás el­rendelése esetén is nyilvá­nos — tette hozzá. talpra állt Az Orosházi Baromfifel­dolgozó Vállalat munkásta­nácsa tegnap este vezetőség­választó gyűlést tartott. Az úgynevezett „Pártok Házá­ban” először Pleskó Pál, az ideiglenes bizottság tagja köszöntötte a jelenlévőket, köztük Varga Zoltán ország- gyűlési képviselőt (MDF) és Berkes Imrét, a hat mun­kástanácsot tömörítő Oros­házi Városi Munkástanács elnökét. A mintegy ötvenfő- nyi hallgatóság előtt elmon­dott rövid beszédében az MDF-es politikus kiemelte: — A munkástanácsoknak fontos szerep jut a rendszer- változás alsó szinten törté­nő véghezvitelében, hiszen a vállalati tanácsok újravá­lasztásakor is kiderül, de-* mokratikus módon megy-e végbe a választás, vagy pe­dig a régi struktúrát kon­zerválják. És bár a munkás- tanácsoknak — a szakszerve­zetekhez hasonlóan — első­sorban érdekvédelmi szerve­zetként kell működniük, vagyis nem határozhatják meg azt, hogy mit és milyen piacra termeljen a vállalat, hibázás és mulasztás esetén annak vezetését igenis fe­lelősségre vonhatják. Persze^ hogy még félnek a kétkezi munkások, jegyez­te meg végezetül Varga Zol­tán, de ne feledje el senki, hogy már kettős félelem igazgatja ezt az országot, hisz azoknak is van bőven félni- és féltenivalójuk, akik a letűnt rendszerben nem szakmai tudásuk és erkölcsi hozzáállásuk révén jutottak pozíciókhoz. Ezt követően Pleskó Pál néhány mondatban felidézte az augusztus 1-jén alakult munkástanács viszontagsága­it, a vállalat kapuin belül naponta jelentkező presszió- kat. Megfogalmazása szerint azonban már „megszülettek” azok a földi halandók, akik (Folytatás az 1. oldalról) és az igényeik módosulására is: több gyerek kér csupán ebédet, és kevesebben je­lentkeznek napközisnek — ez utóbbiak tízórait, ebéaet és uzsonnát kapnak a napi 35 forintért. A konyhák főztjét a megyeszékhelyen nyolc gépkocsi szállítja, dél­előtt 11 órától kezdve, s a többszöri átrakás, újramele- gítés nyilvánvalóan nem válik az étel hasznára. — Az iskolából eddig jel­zett igényeket ki tudjuk elé­gíteni — mondja Pesti Ist­ván, a békéscsabai gyermek- élelmezési intézmény igazga­tója. — Az, hogy pontosan mennyien jelentkeznek, szep­tember 15-e után derül ki. — Önök honnan kapják a „kosztpénzt”? — A költségvetésből ka­pott összeg és a saját bevé­tel fedezi a kiadásainkat. A ma is érvényes miniszteri rendelet az illetménydíjat a napközi otthoni ellátás ese­tében személyenként 35 fo­rintban határozza meg, de hogy a szülőknek mit kell fi­zetniük, azt nem mi, hanem az iskola dönti el. A nyers­anyagnorma így gyermeken­ként 35 forint, illetve, ha csak ebédet igényel a diák, akkor 23 forint. Ebből nem könnyű gazdálkodni, de ha nem is dúskálva, ki lehet jönni. — Dúskálásról szó nincs, sőt panaszkodnak a szülők, hogy a gyereknek nem íz­lik, vagy kevés az ebéd. — Lassan már az is cso­da, hogy egyáltalán tudunk enni adni. Ha a korszerű, lampolgárokként is meré­szelnek kérdéseket feltenni az „égi hatalmasságoknak”, más szavakkal kifejezve: vé­get ért a kiskirályok uralko­dásának korszaka. Azt a vá­dat pedig visszautasította, hogy a munkástanács egyfaj­ta terrorista szervezetként kíván működni a szellemi, technikai és gazdasági erő­fölénnyel rendelkező válla­lati vezetőgárdával szemben. Arra is utalt, szervezete amellett például semmiképp sem hajlandó elmenni, hogy a szalagoknál dolgozó, iszo­nyatos fizikai erőkifejtést végző nők jutalma miért volt legutóbb egytizede az osz­tályvezetők prémiumának. t A felszólalások során Farkas Ferenc konzervüzemi hűtőrakodó azt furcsállotta, miért szólnak le két órával előtte hozzájuk, ha az igaz­gató meglátogatja az üze­met, Pleskó János gépkocsi­szerelő arról beszélt, hogy. a dolgozókat azzal riogatják, nem lesz októberben 14. ha­vi fizetés, mert a munkásta­nács felborította a rendet, Vokanics László áruterítő egyes termékek eladhatat- lanságára hívta fel a figyel­met, Mitnyan Tibor akna­tisztító pedig nem értette, miképp lehetséges az, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozó munkatársa majd­nem tízszeresét kapta júli­us 31-én az ő nyereség jutal­mának. A három óránál is tovább tartó gyűlés végén megvá­lasztották a munkástanács elnökségét, a számvizsgáló és etikai bizottságot. A mun­kástanács elnöke Pap Péter gépkocsivezető, elnökségi ta­gok Szita József gépkocsi- vezető, Sülé József gépkocsi- vezető, Farkas Barnabásné Csomagoló, Pleskó Pál műve­zető, Pleskó János gépkocsi­szerelő és Elekes Istvánná egészséges táplálkozást sze­retnénk megvalósítani, arra egyetlen normából se futná, azt pedig manapság lehetet­len a szülőktől elvárni, hogy még sokkal többet fizesse­nek, hiszen némelyik csa­ládnak már így is le kel­lett mondania a napköziről: A dolog másik oldala, hogy az ízlések még egy városon belül ás eltérőek, még egy fcsaládom belül sem lehet “mindig mindenki kedvére főzni. — A körülmények se na­gyon kedveznek a kényel­mes, kulturált étkezésnek... — Igen, nem egy helyen a tanterem alakul át “délido­bén ebédlővé, egymás sarkát tapossák a csoportok. Itt nálunk például az iskola­centrumban működő konyha éttermében, amely 160 sze­mélyes, naponta fél tizenket­tőtől délután három óráig 1000—1100-an ebédelnek! Próbálkoztunk már azzal is, hogy szakaszosan főzünk, de ez sem megoldás,' ehhez is­merni kellene minden osz­tály órarendjét, sőt a dél­utáni programokat is. De hát a legégetőbb gond most las­san már mindenekelőtt az, hogy lesz-e mit főznünk?! _ •> — Nem szeretnék p>ánikot kelteni, de aki ismeri a pia­ci árakat, aki tapasztalja, hogy például miként kúszik föl a burgonya ára, hogy mennyibe kerül az alma, a szőlő, az nyilván tisztában van vele: nehéz időszak előtt' állunk! — Mégis, akkor mit pró­bálnak tenni? SZEMÉLYGÉPKOCSIK, KISBUSZOK, TEHERGÉPKOCSIK, NYERGESVONTATÖK. Vállalatoknak, kisvállalkozóknak, magánszemélyeknek. FORINTÉRT, készpénz, vagy LÍZINGELÉSI lehetőséggel. Közvetlen a gyárból szállított legújabb típusokból. Saját szervizhálózattal. Nyugaton érvényes garanciafeltételekkel. MEGRENDELHETŐK: FORD-ügynökség, Kiskunhalas, Széchenyi u. 87. (53. számú út). UNI-SERVICE KFT. telepén. Telefon: (77) 22-019, 22-177. Telefax: (77) 22-177. (lovász) államtitoksértés és kötelességsértés Vádiratok a Duna-gate ügyben másod- és harmadrendű al­K norma gondja nyomja Ebéd az iskolában Áll a gyár Kecskeméten! (Folytatás az 1. oldalról) Néhány hónapja jelem meg cikkünk Szűcs Bálint vállalkozó Gyulára terve­zett, de végül Kecskeméten felépülő csokoládégyáráról. A Gyulai Hírlapban hama­rosan a városi tanács egyik tisztségviselője szenzációhaj- hásznak minősítette az írást, mondandójának lényege pe­dig az volt: tulajdonképpen nem a város tehet a beru­házás eltolásáért (a szó földrajzi értelmében is). A városi tanács következő tes­tületi ülésén az egyik vá­rosatya — értesüléseink sze­rint — lényegében elnézést kért a település lakóitól, amiért nevét adta az eluta­sító döntéshez. De ekkor va­laki megjegyezte, hogy nincs miért szégyenkezzen a ta­nács, hiszen Kecskeméten sem épül a csokigyár. Nem igaz. hogy az ottani tanács azonnal telket biztosított, sőt. valamiféle rendőrségi ügy is van kibontakozóban. Ügy látszik, a tanácstagok lelkiismerete ezzel megnyu­godott, „nagyszérű érvanyag” birtokába jutottak a mind élesebb hangú kritikák ki­védéséhez. Teltek, múltak a napok, az ügy már-már fe­ledésbe merült — eső után köpönyeg —, de augusztus 25-ei lapszámunkban Ami­ben egyetértenek: az igaz­ságnak győzni kell címmel cikket közöltünk, melyben dr. Takács Lőrinc, a városi tanács volt elnöke nyilat­kozta egyebek között: a cso­koládégyár többször szere­pelt a nyilvánosság előtt, de azért annyi újat elmondha­tok, hogy a vállalkozó Kecs­keméten nem kért és nem is kapott tanácsi telket és az építkezés sem kezdődött meg. Értetlenül olvastuk a ta­nácselnök szavait, hiszen egyéb csatornákból úgy tud­tuk, hogy Kecskeméten, a legkisebb zökkenők nélkül, a magyar viszonyok között hi­hetetlen gyorsasággal, szer­vezettséggel épül Szűcs Bá­lint gyára! Nem volt mit tenni, a saját szemünkkel — A döntő a nyersanyag­beszerzés, próbálunk min­dent a lehető legolcsóbb for­rásból beszerezni, termelői áron, nagykereskedelmi áron vásárolni, talpalunk-kuta- tunk a legkedvezőbb forrá­sok után. * * * Tótkomlóson jelenleg, na­ponta 850 adag ebéd készül a napközis konyhán. Négy óvodába és a szlovák iskolá­ba kihordják az ételt, több diák a napközis konyha ét­termében ebédel. Emellett főznek az öregek napközi otthona lakóinak és az idős embereknek is, akik el­hordják az ételt. Az első na­pok alapján úgy tűnik, több diák igényel ebédet, illetve napközis ellátást, de a vég­leges létszám az első hó­nap után alakul ki. A leg­nagyobb gondként Srankó Mártonná, a napközis kony­ha vezetője is a beszerzésit említi. — Miután a norma válto­zatlan, kínlódni fo­gunk, bár most már a helyi téeszárudától olcsóbban vész- szűk a húst, olcsóbban meg­kapjuk a zsírt is, a hűtőipar és a füszért nagykeráron ad­ja az árut, de a piac, a kis­kereskedelem méregdrága. Én 30 éve dolgozom itt, de ekkora-szakadék még nem volt a norma és a nyers- anyagárak között. Ráadásul a gyerekek nem kedvelik a főzelékeket, inkább a tész­taféléket, mi pedig igyek­szünk a kedvükre főzni. — Sok étel megmarad? — Nem mondhatom. Per­sze a karalábélevesből igen­csak marad, de a rántotthús elfogy. Most, az első napok­ban azt vettük észre, hogy a gyerekek nagyon éhesek, mindent megettek. Az első napon volt gulyásleves és ízestészta baracklekvárral^ másnap lebbencsleves, sült győződtünk meg az igazság­ról! (Időközben megkaptuk Szűcs úr lapunkhoz írott néhány sorát: — Dr. Takács Lőrinc kijelentése nem fe­lel meg a valóságnak, mert a kecskeméti tanács segít­ségével az Épszer vállalat­tól telket vásároltam, a ta­nács műszaki osztálya ré­szemre építési engedélyt adott, ennek alapján a mun­kák megkezdődtek, az üzem­csarnok és a kiszolgáló lé­tesítmények 80 százalékos készültségi fokban vannak. Az építkezés helye Kecske­mét. István király körút, ipartelep 7639/17. hrsz....) Szűcs Bálint készségesen mutatta meg az építkezést. A Bács Épszer Vállalat 80-100 dolgozója valóban fantasztikus munkát végez a főépületen és a légkondicio­nált!!) üzemcsarnokon. De­cember elsején próbaüzem lesz, január 4-én pedig a tel­jes termelés megkezdődhet az akkor már a Siniex, Az első Francia—Magyar Pri­vát Csokoládégyár ' Rt.-ban. (A Siniex ma részvénytár­saságként van bejegyezve a kecskeméti cégbíróságon.) Szűcs Bálint a róla hiresz- telt állítólagos rendőrségi üggyel kapcsolatban megem­lítette a zsebében levő, kö­zelmúltban kapott erkölcsi bizonyítványát, majd ezt mondta: — Ha a gyulai tanácsülé­sen valóban elhangzott a rágalmazás, miszerint ne­kem rendőrségi ügyem len- 'ne, akkor én ezt becsület- sértésnek, hitelrontásnak tartom, hiszen hazugságról van szó! A magunk részéről a cso­koládégyár ügyét ezzel sze­retnénk lezárni. Keserű száj­ízünket a legédesebb csőko- ládé sem lenne képes elmu­lasztani. S attól, ':oqy csám­csogunk az ügyön, nem vál­tozik a lényeg — az ille­tékesek lelkiismerete sem —, hogy a Siniex Kecskemét egyik nevezetessége lesz, rá­adásul ott ad 120 embernek jól fizető, biztos megélhetést adó munkát. Lovász Sándor hús krumplifőzelékkel, szer­dán pedig karalábéleves, rántotthús párolt rizzsel, be­főttel vagy kompóttal. * * * A füzesgyarmati kisdiákok tegnap húslevest ebédeltek, utánna pedig bácskai ri- zsashúst. Itt megközelítően 900 adag étel készül a kony­hán. Minden jelentkezőnek tudnak ebédet, illetve nap­közis ellátást nyújtani. — Nagy könnyebbség, hogy most már csak ebédet is lehet adni a nyersanyag­norma értékében — mondja Tóth István, a füzesgyarma­ti Gamesz (Gazdasági, Mű­szaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet) vezetője. —- ösz- szesen 540—560 diák étke­zett tavaly nálunk, úgy gon­dolom, most is hasonló lét­szám várható. — Egy-egy ebéd nyilván nem annyiba kerül, mint amennyi á nyersanyagnor­mája, hiszen ehhez keU még számítani az energiaköltsé­get, a munkabért és így to­vább. Rezsivel együtt meny­• nyibe kerül átlagosan egy ebédj? — 33 forint 60 fillér. A különbözeiét lényegében a költségvetés fedezi. Ami na­gyon aggasztó: tudunk-e ele­get, és jót adni, hiszen egy­re drágább minden, éS' most már odakerültünk, hogy ki­mérjük a húsadagot, ami ed­dig mindig inkább több volt az előírtnál, de hát rávisz a kényszer. És nemcsak a nyersanyagok, de a fűsze­rek is nagyon drágák, már­pedig anélkül nehéz lenne ízletesen főzni! Szóval ta­valy még egy hústalan nap volt, most elképzelhető, hogy lesz kettő. Tavaly ilyenkor szőlőt ettek a gyerekek, most eddig még nem tellett. Ivóié azért .még mindig kerül az asztalra ... T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents