Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-06 / 209. szám

J BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT 1990. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Ars: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 209. SZÁM Lm f i ■ ' ...... ........... i i _j S zárnyaszegett munkástanács Orosházán „Néha a csapatot sem árt megkérdezni” Kedd délelőtt tíz óra. Kéz­zel tapintható a feszültség az Orosházi Baromfifeldol­gozó Vállalat — BNV-n ka­pott oklevelekkel telezsúfolt — vállalati tárgyalótermé­ben, amikor leülünk. Balról jobbra: Sülé József gépko­csivezető, Szita József gép­kocsivezető, Pap Péter gép­kocsivezető (mindhárman a munkástanács képviseleté­ben), személyem, Papp Jó­zsef igazgató, Bartos András főkönyvelő, Fudala Mihály- né, a szakszervezeti bizott­ság titkára és Pleskó Pál művezető, szintén a mun­kástanács részéről. Utóbbi rögtön magához ragadja a szót, 6 nekiszegezl a kérdést a vállalat igazgatójának: — Igazgató úr, kíváncsiak lennénk arra: miért nem tar­totta be a munkástanácsnak augusztus 24-én tett ígére­tét, miszerint az átlagos egy­havi keresetnél többet ka­pott, kedvezményezett veze­tők bruttó-nettó juttatását közzéteszi ? — Miután visszajöttem a szabadságomról, kértem a munkástanács vezetőit, vizs­gáljuk meg együtt annak le­hetőségét, miképpen tud be­illeszkedni az egyesület a vállalati struktúrába — mondja Papp József. — Au­gusztus 24-én sikerült is tárgyalnunk^ erről. Cukor is pálca Pleskó Pál: —' Igen, az volt az ígéretek napja. A vállalat vezetősége valóban találkozott az egyelőre még gyengén működő munkásta­nács ideiglenes bizottságával, ám Önök azóta egyetlen ígé­retüket sem teljesítették. Nem kaptuk meg a bérlistát, nem hívják meg képviselőin­ket a vállalati értekezletek­re, s nem vizsgálták felül a csomagoló normarendszerét. Egyfolytában az az érzésünk, hogy a vezetés a cukor és pálca taktikáját alkalmazza velünk szemben. Éppen azért hívtuk ki a Dányi urat, hogy a nyilvánosság segítse céljaink valóra váltását. Ha legalább egy ígéretüket tel­jesítették volna... Fudala Mihályné: — Pali, az előbb azt mondtad, hogy a szervezeted még nem erő­södött meg. Akkor hogyan beszélhetsz a vállalat dolgo­zóinak a nevében? Pleskó Pál erre azt vála­szolja, hogy a dolgozók elé­gedettek a július 31-én kifi­zetett, úgynevezett eredmé­nyesség után járó 13. havi keresettel, csak az elosztás elveivel nem értenek egyet, s nem tudják, hogy „fel­jebb” mennyi pénzt kaptak a vezetők. — Szó 6em volt arról a múltkor, hogy kiadjuk as osztályvezető-helyettesek­nél, illetve önálló előadók­nál magasabb beosztásban lévők bérlistáját! — szól közbe ingerülten Bartos András, Papp József pedig hozzáteszi: „Mindenképpen megnyugtató az, hogy a vál­lalati szakszervezeti tanács egyetértett a nyereségjuta­lom felosztási elveivel”. A kedélyeket mindazonáltal nem tudja lecsillapítani. A munkástanács képviselőit csak az érdekli: osztályveze-. tő-helyettestől* felfelé meny­nyi pénzt kaptak július 31- én a vezetők? Pap Péter arca, elvörösö­dik, felnéz a lámpára, nagy levegőt vesz, és így szól: — Igazgató úr, már bo­csásson meg, de tudomásom szerint ön mereven elzárkó­zott a múnkásgyűlés össze­hívásától. Papp József: — Pontosan így van. Pap Péter: — Ezért külső helyszínen fogjuk megvá­lasztani a munkástanács ve­zetőit, és zsebből kell kifi­zetnünk a felmerülő költsé­geket. Papp József: — Nem tar- .tom szükségesnek... Pap Péter: — ... ez eddig rendben is volna, csakhogy addig nem hívják meg kép­viselőinket a vállalati érte­kezletekre, amíg nincsenek . vezetőink. Pleskó Pál: — A megala­kulásunk óta egyfolytában tapasztaljuk az esélyegyen­lőtlenséget. A főkönyvelőnk például nem engedélyezte azt, hogy legépeltessem az alakuló ülés jegyzőkönyvét. Végül is a helyi MDF segí­tett ki bennünket. — Azért ilyent ne mond­jál, Pali, ez csúsztatás — vág közbe Bartos András, aztán feláll és kirohan a te­remből. Visszatértéig Pleskó Pál magánál tartja a szót, mégpedig azért, hogy a je­lenlevőket elgondolkoztassa, az 1060 dolgozót foglalkoz­tató vállalatnál miért csak 24 fővel alakulhatott meg a ma már több mint 200 ta­got számláló munkástanács. — Nevetséges, hogy ezzel hozakodsz elő — fordul felé a némileg megnyugodott fő­könyvelő —, senki sem aka­dályozta a munkástanács lét-: rei öttét. — Ez nem politikai szer­vezet — jegyzi meg az igaz­gató. > (Folytatás a 3. oldalon) Sajtótájékoztató Békéscsabán és Gyulán Rz MDF békés kampányt akar Sajtóértekezletet tartott tegnap az MDF megyei el­nöksége és gyulai szervezete is. A megyei elnökség békés­csabai rendezvényén Szoko- di Sándor elnök mindenek­előtt biztosította a jelenlévő­ket, hogy az MDF kampánya a helyhatósági választások alkalmával békés, sértege­tésektől. gyalázkodásoktól mentes lesz. Ismertette ál­lásfoglalásukat, melyben az elmúlt hónapok értékelé­sére törekedtek. Korrektnek és pártatlannak ítélték a megyei sajtót, az országos lapok némelyikét és a tele­víziót viszont kritikával il­lették. Szóvá tette az elnök, hogy a kormányzat nem kapta meg a* ellenzéktől azt a támogatást, amelyben pe­dig az ország érdekében ré­szesülnie kellett volna- Meg­említette, hogy Dobozról, Csalfa-'sűdről és Elekről vá­lasztó ji visszaélésekről kap­tak jelzést. A két elnökhelyettes közül Molnár György, a választá­si kampányról és a megye- székhely önkormányzati el­képzeléseiről, Bodzós Lajos pedig a szervezet gazdasági programjáról beszélt. Külön szólt a földkérdésről, s ki­jelentette, hogy nem szabad mesterséges feszültséget szí­tani a magántermelők, a ter­melőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok között. közéleti munkában legaktí­vabbak közül választották ki. A 14 egyéni jelöltből öten nem is tagjai a pártnak, tő­Földet csak az kaphat, aki megműveli Az MDF gazdasági programját összefoglaló Bodzás La­jos megyei elnökhelyettest a földkérdésről hallottak ér­telmezésére kértük. — Ügy tűnt ki az elmondottakból, hogy e kérdésben az MDF visszatért az országgyűlési képviselői választá­sok előtti álláspontjához, s markánsan megfogalmazta a kisgazdapártét nem teljesen fedő véleményét. — Az MDF agrárkoncepciója és a kisgazdapárt föld- programja között valóban lényeges különbség van — mondotta Bodzás Lajos. — A Békés megyei MDF-szer- vezetek álláspontja az, hogy mára a tennivalók közül első helyre került a teljes és átfogó privatizáció. Ennek programjába kell valahogyan beilleszteni a földkérdés megoldását is. Magántulajdonon alapuló mezőgazdaságot képzelünk el, de ennek megvalósítása hosszabb folyamat lehet. Számunkra elsődleges a mezőgazdaság működőké­pességéinek megtartása, másrészt a mezőgazdasági ter­melés sem eshet vissza. Véleményünk szerint földet csak az kaphat, aki megműveli. Tőke nem áramolhat ki az amúgy is tőkeszegény magyar mezőgazdaságból. Azt hiszem, az elmondottak tükröződnek az MDF-veze- tésű kormány erre vonatkozó élveiben is. Ahogy az or­szág teherbíró képessége megengedi, továbbléphetünk. Bízunk abban, hogy a kisgazdapárt megyei vezetősége is abból indul ki, hogy mi lesz a térséggel, melyek a társadalom érdekei, s nem abból, hogy pártprogramjuk megvalósulási ideje mely időpontban érkezik el. lük semmiféle hűségnyilat­kozatot nem kértek. A kép­viselőjelöltek körzetük lakói két kivétellel, de munkájuk és korábbi lakásuk alapján ők is oda kötődnek. A jelöl­tek között román nemzetisé­gűt is találhatunk. Volt MSZMP-tag nincs az érin­tettek között, ugyanakkor ennek lehetőségét sem zár­ták ki előzetesen. A jelölt­listákat az MDF-tagság meg­vitatta, így a tagság bizal­mát valamennyien élvezik. Elkészült az MDF városi szervezetének átfogó prog­ramja, melyet a közeljövő­ben széles körben ismertet­nek is. Dr. Pocsalyi Gábor, a gyu­laiak érdeklődésére számot tartó bejelentést tett: a la­kosság lélekszáma nem teszi lehetővé a ..megyei-városi” cím megpályázását, ám az MDF-szervezet zászlót bont egy eszmei-szellemi státuszt jelentő „megyei rangú váro­si” cím életre hívásáért. Ezt a város megyei funkciói Sizellemi kisugárzása, a gyu­laiak főnix madárként meg­újuló lokálpatriótlzmusa, a város tárgyi környezete in­dokolja. Az önszabályzati - ság gondolatából követke­zik, hogy e törekvés a vá­ros érdekében, s nem más települések ellenében fogal­mazódott. K. A J. SZOIGAITÍ KOMPISX Sim*»s SíWtóséO «***«“*> Sarftws»»'* Kdnyv*tt»S*í,‘ .Oktal» Krtdói ■ Számítástechnika világszínvonalon Ismét rangos, országos ese­ménynek ad otthont Gyula: a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság, a Neu­mann János Számítógéptu­dományi Társaság szervezé­sében itt tartják azt a há­romnapos számítástechnikai szervezési konferenciát, amelynek központi témája „Alkalmazás világszínvona­lon”. A konferenciára hat or­szágból 15 előadó érkezett, valamennyien magyar szár­mazásúak. A szervezők a legkiválóbb szakembereket hívták meg, azokat a ma­gyarokat. akik a világ kü­lönböző részein nemzetközi rangot vívtak ki ebben a tu­dományágban. A konferen­ciát, dr. Takács Lőrinc, az SZVT országos elnöksége és Békés megyei szervezete ne­vében tegnap délután nyitot­ta meg és köszöntötte a mintegy félezer, az ország különböző részéből össze se­reglett számítástechnikai szakembert. Az első előadó az USA-ból érkezett prof. dr. Andrew C. Gross volt; akinek előadása „Technoló­gia a marketingben” címmel hangzott el. öt az NSZK-ból érkezett prof. dr. Géza Rabele követte, aki ,*A hatékonyan működő programrendszer ki- fejlesztésének lehetséges módja” címmel tartott elő­adást. Ezt követően kiállítás nyílt azokból a berendezé­sekből, számítógéplékből, amelyeket a különböző, ez­zel foglalkozó cégek hoztak el a konferenciára. B. O. Fotó: Kovács Erzsébet Nem a segély sok — a fizetés kevés Szakmunkásokat keres a szeghalmi A szeghalmi munkaügyi szolgálati iroda a városban és térségben 457 munkanél­külit tart nyilván, közülük hegesztőt, lakatost, esztergá­lyost és forgácsolót, össze­sen huszonegyet. Ugyanak­kor a Csepel Autógyár 4. sz. gyárából — bármily hihetet­len — mégis hiányoznak a munkáskezek. — A szeghalmi, a dévavá- nyai és a körösladányi gyár­egységünkben — magyaráz­ta Katona Vendel, a gyár főmérnöke — a jelenlegi, több mint ezres létszámon túl ötven-hetven szakmun­kást — főleg hegesztőket és lakatosokat — tudnánk fog­lalkoztatni. Nincsenek ele­gen, ezért a termelés több területén túlóráznunk kell, néha még szombaton, vasár­nap is dolgozunk. Az első félév végén, mikor nyilván­valóvá vált, hogy a Szovjet­unió a jövő év első negye­dében. a dollárelszámolásra való áttérés után sem csök­kenti a rendelését, újsághir­detés útján és plakátokat el­helyezve, valamint az illeté­kes tanácsok segítségével ke­restünk munkásokat, de cse­kély eredménnyel. A meg­döbbentő, hogy a környéken — Gyomaendrődöt is bele­értve — hetven vasipari szakmunkás maradt állás nélkül, és ezen túl ugyan- ennyien lennének átképez- hetők az adott szakmára. Hogy mégsem jönnek? A kérdésre adott válaszát a fő­mérnöki irodába betérő Ko­Csepel vács István, személyzeti osz­tályvezető így magyarázta: —/Ügy tűnik, a segédmun­kások 4-5 ezer forintos se­gélyt nem hagynak ott 5-8 ezres keresetért és a he­gesztőknek is kényelmesebb a 7-8 ezer forintos segély, mint nyolc órai munka után a havi 10-12 ezer forintos fi­zetés. — A segély mellett heti két-három napos alkalmi munkával jól meg lehet élni — összegezte a lényeget Ka­tona Vendel. Mint azt a főmérnök el­magyarázta, a hegesztő tan­folyam az előképzettségtől függően 6 héttől, 4 hónapig terjedhet. Aki ez idő alatt nem tud teljesítményben dolgozni, annak alapbért fi­zetnek. A hegesztők kezdet­ben bruttó 6-7 ezret keres­nek. de később a legjobbak 14-16 ezret is hazavisznek. Ez a keresetszánt megfelelő hozzáállással egy év alatt el­érhető. *A szanálásról szólva Kato­na Veridel kifejtette, hogy az elmúlt rövid időszakban er­ről háromszor is tájékoztat­ták a dolgozókat. Lehet, hogy a környéken, a vasas szakmával rendelkező munkanélküliek nem érzik, mit jelent a szanálás? A legkedvezőbb az lenne — mint azt Katona Vendel mondta, ha a munkanélküli segélynél ^lényegesen maga­sabb fizetést adhatnának, de ezt jelenleg csupán a vágya­ik között fogalmazhatják meg. — m. L —• \ Este Gyulán dr. Lipták András ismertette a városi szervezetének választási fel­készülését. Jelöltjeiket a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents