Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-05 / 208. szám

1990. szeptember 5, szerda Rajta erdő rajtra ÉpSI a délvidéki öntözőrendszer Mezőhegyesen és a kör­nyező településeken közel egy éve foglalkoztatja a la­kosságot a Rajta erdőben megépítendő 20 hektáros víztározó, amely fontos láncszemként épül be az apátfalva-mezőhegyesi komplex öntözőrendszerbe. Erről tartottak sajtótájékoz­tatót hétfőn délelőtt Mező­hegyesen, a cukorgyári klub­ban az összes érdekelt fél részvételével. A beruházás előzményei: 1988-ban a mezőhegyest kombinát javaslatára a Bé­kés és a Csongrád megyei tanács, az Atikövizig, a Dél- Békés Megyei Vízgazdálko­dási Társulat (Orosháza), a Tisza-Marosszögi Vízgazdál­kodási Társulat (Hódmező­vásárhely), és a kombinát szakemberei tárgyalásokat folytattak az Apátfalva-Me- zőhegyesi öntözőrendszer megvalósításáról. A Mező- hegyesi Kombinát a beruhá­zás-megalapozására az Ati­kövizig tervezésében tanul­mánytervet készített, ame­lyet az érdekeltek 1988. au­gusztusában a vízellátó fő­művekre vonatkozóan el­fogadtak. További egyezte­téseket- követően megálla­podtak a finanszírozás ter­vezetében is, amelyet a MÉM és a KVM illetékesei is jóváhagytak. A társulati főcsatorna közcélú meliorá­ciós beruházásként indult és főműként, célcsoportos pénzeszközökből fejeződik be. A beruházás végleges műszaki átadását 1992-re tervezik. Az öntözőrendszer érdekeltjei (Apátfalva, Ma­kó, Magvarcsanád, Kövegy, Csanádpalota, Pitvaros ter­melőszövetkezetei és a me­zőhegyes! kombinát) a ki­építést követően jogosultak a megállapodás szerinti ön­töző- és ipari víz igénybe­vételére. Tízezer hektár vízhez jut A sajtótájékoztató beveze­tőjében dr. Pálfai Imre az Atikövizig osztályvezetője és Tasnádi Gábor a Csongrád Megyei Tanács főmunkatár­sa a következőket mondta: — Csongrád és Békés me­gye jó adottságú mezőgaz­dasági területein az utóbbi tíz évben nagy gondot je­lentett az aszály. A Békés- csanádi löszhát messzi esik a folyóktól. és magas terü­leten fekszik. Ezért külön­leges megoldásokat kíván az öntözővíz idehozatala, amely komoly műszaki követelmé­nyekkel és pénzügyi háttér­rel párosul. Trianon óta a Marosból nyerhető víz le­hetősége megszűnt, és csak a mezőhegyesi cukorgyár A békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat FELVÉTELRE KERES SZÁLLÍTÁSI ADMINISZTRÁTORT. Jelentkezni: Lengyel Sándor osztályvezetőnél 4&/fm«£g, lehet a Kálai Éva úti telepen. Telefon: 22-022. HÁZHOZ szállítva MEGRENDELHETŐ Békés megye területén: darabos mész 340,— Ft—390,— Ft/q, cement (zsákos) 380,— Ft—420,— Ft/q, szén: kocka, darabos 250,— Ft—300,— Ft/q. Érdeklődni: FUVÁLL gmk, (66) 26-984. bír Romániával meghatáro­zott mennyiségű ipari vízre megállapodást. Szerencsés­nek mondható, hogy Apát- falvánál elkezdték a Cser­völgyi öntözőrendszer kiépí­tését. Az ehhez való csatla­kozás a továbbfejlesztést, kiterjesztést jelenti, amely 3 fő elemből áll: nagy ön­tözőcsatorna Apátfalvától Mezőhegyesig (40 km), szi­vattyútelepek sora és 3 tá­rozó (kövegyi 97 ha, pitva- rosi 73 Ija, mezőhegyesi 20 ha) megépítése. A rendszer a Marosból kapja a vizet, ami megbízható. A legszá­razabb időben is 2,5 köbmé­ter víz emelhető ki percen­ként. Ez az öntözőrendszer Csongrád megye DK-i és Békés megye DNY-i részé­re terjed ki, és mintegy 10 ezer hektárnyi terület öntö­zését teszi lehetővé. — Régóta folyik a vita az öntözés szükségességéről, miközben a gazdálkodás színvonalának növekedésé­vel a valóságos igény évről évre növekszik. Cél, hogy a befektetett pénz minél gyorsabban és minél na­gyobb területen megtérül­jön. Két oldalról indulva építkeznek a főcsatorna al­só és felső szakaszán, egy­más felé haladva. Mezőhe­gyesen például a romániai víz hasznosítását segítve épült meg a Rajta erdői tá­rozó. Jelenleg az első ütem befejeződött, és 2100 hek­tárt tudnak öntözni. Ez idá­ig 120 millió forint, és hát­ra van még. a 2. ütem 144 millió várható költséggel. A 3. ütem 1993—94-re várha­tó, amikor befejezik az ad­dig félüzemmel működő rendszert. Bár a költségek időközben a tervezettnek duplájára emelkedtek, az mindenképp kétségtelen, hogy a két térségben ez a rendszer infrastrukturális alapot biztosít, és a mező­hegyesi cukorgyár vízellátá­sát is megoldja. Sőt, a ké­sőbbiekben másod-, illetve harmadlagos hasznosítási cé­lok is szóba jöhetnek. Üdülésről majd később A Dél-Békés Megyei Víz­gazdálkodási Társulat ügy­vezető igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a megyé­ben 180 ezer hektáron egyál­talán nincs öntözőcsatorna, és azon a szakaszon, ahol az öntözőrendszer megépül, sok magángazdálkodó is érde­keltté válik. A beruházások leglényegesebb részét, a fő- vízkivevő telepet már átad­ták, és a pitvarosi átemelő­ig megépült a hálózat. A mezőhegyesieket és a kör­nyező települések lakosságát elsősorban az itt épült tá­Azonnali belépéssel FELVESZÜNK szakképzett GAZKÉSZÜLÉK- ÉS GÁZVEZETÉK- SZERELŐKET. Kiemelt bérezés közvetlen teljesítmény- elszámolásban. Jelentkezni lehet: GELKA, Békéscsaba, Gyóni Géza u. 9. Tel.: 21-609. A Békéscsabai Konzervgyár FELVÉTELRE KERES: közgazdasági végzettséggel és gyakorlattal rendelkező KÖNYVELŐKET. Jelentkezni a személyzeti és oktatási osztályon lehet. ’90 OMÉK '90 OMÉK ’90 legszebb lova” címet kész rozó foglalkoztatja, amely­ről el kell mondanunk, hogy még tartanak az üzemelési próbák, a talaj most isza- posodik el, és a technikai javítások folynak. Az élő­víz-csatornába leengedett vi­zet a helyi téeszek haszno­sították. Az üdülési cent­rummal kapcsolatos kérdé seket egyelőre el kell vetni, mert a rendszer elsősorban gazdasági célra épült. Ezt a gondolatot egyébként — bár a lakosság részéről több jel­zés érkezett — Miskucza Péter, a kombinát igazgató­helyettese is megerősítette. A második ütem megva­lósítása körül kialakult vi­tában, felvetésekben (föld- tulajdon kérdése, pénzügyi fedezet hiányosságai, kör­nyezetvédelmi alap, a szer­ződéskötések biztonsága), a Földművelésügyi Miniszté­rium részéről dr. Kocsondi Csabáné, a Környezetvédel­mi Minisztérium részéről dr. Szilárd György mondott né­hány biztató gondolatot. Lesznek rázós kérdések is — A beruházás olyan komplex munka, amire ke­vés példa akad az ország­ban. Pozitív a taggazdasá­gok hozzáállása és a részt­vevők szervező munkája. Senki sem vitatja, hogy az öntözés szükséges, és bár kényszerű kompromisszu­mok árán — ami feltehe­tően még több is lesz —, ma már látjuk, hogy meg lehet birkózni a feladatok­kal. Ami még nem tisztá­zott, az az, hogy ki üzemel­teti és milyen formában, valamint néhány homályos pont akad a pénzügyi kon­díciókban, a gazdálkodói rá­csatlakozás garanciáiban és a földtulajdon kérdéseiben. Mindenesetre a kezdemé­nyezők, építettők nem jár­tak el helytelenül, mert a társulati fejlesztések egyik módja is ez. A gazdaságos­ság területén az állami tör­vények kialakulásával, fel­tehetően a „rázós” kérdések­re is választ kapunk. Na­gyon fontos a tározók el­sődleges szerepének a hang- súlyozása — állapították meg —, mindenképp a tényleges vízpótlást kell, hogy elősegítsék. Mivel a sajtótájékoztató sok-sok kérdéskörben fog­lalkozott a komplex beru­házással, így a részletkér­désekre — konkrétan a Bé­kés megyei rész kiépítésére és a Rajta erdői tározóra — a műszaki átadást követően részletesen visszatérünk. H. M. Villanyszerelőipari Vállalat, Budapest, VII. kér., Síp u. 23. Békés megyei részlege FELVÉTELT HIRDET VILLANYSZERELŐI munkakörbe, az Orosházi Üveggyár munkahelyre. Jelentkezni lehet: Szakács László vezető szerelőnél. FELAJÁNLJUK megvételre, újszerű állapotban levő PLOCKMATIC—80 típusú, svéd gyártmányú, A/4-rőI A/5-re hajtogató TŰZŐGÉPÜNKET. Érdeklődni lehet: BÉKÉSCSABA, Luther u. 5/B. Telefon: (66) 27-188 I OMÉK ’90 OMÉK Elnyerték a „kiállítás A gyártók és a termelők által felkínált, egymással vetélkedő termékek gazda­sága már-már a szabadver­seny irányába mutat. Hogy a reform szellemű agrár gazdaságpolitikában a Bé­kés megyei vállalkozók hol foglalnak helyet, néhány mezőgazdasági nagyüzem ki­állítása alapján adunk tu­dósítást lapunk e heti ha­sábjain. Az OMÉK B pavilonjá­ban a farmerképző tanfo­lyam helyisége mellett az egyik legtradícionálisabb magyar nagyüzem a Mező­hegyesi Mezőgazdasági Kom­binát állított ki. A jól ter­vezett bemutatóterülét el­sősorban a szervezet múlt­beli eredményeit ismertette. Hatalmas táblákon szarvas- marhák, sportlovak, bioser­tések. Mellettük jól meg­fértek a jelen új produktu­mai is, hűtő-párásító be­rendezések, ventillátorok és a gabonavetőmagvak. A csávázott gabonavető­magvak előállítása és a spe­ciális védelemmel ellátott, csávázott kukorica-vető­magvak terén a kombinát négy OMÉK-díjat nyert. A kifüggesztett szűkszavú tá­jékoztatón felül bővebb in­formációt kértem Tóth And­rástól, a vetőmag-termesztési ágázat igazgatóhelyettesétől. — A növénytermesztés te­rületén részesültek-e még valamilyen díjazásban? Ügy tudom, cukorrépa-termesz­téssel és -feldolgozással is foglalkoznak. — Vetőmag-előállításra, ét­kezésre, takarmányozás cél­jára 1200 hektáron termesz­tünk cukorrépát. Erre vo­natkozóan a 24-es épületben látható a kiállítótermünk. Rangot jelent a nagyüzem részére, hogy az OMÉK szer­vezői ránk bízták a cukor­répa-termesztés teljes bemu­Hogy a magyar mezőgaz­dasági termelők köre a jö­vőben differenciálódik, arra több külföldi cég is felké­szült. Legalábbis a kiállítók jelentős része az 1-2 hektá­ros minigazdaságtól az 1000 —2000 hektáros vállalkozó­kig bezárólag .kínálja gépeit, berendezéseit, technológiáit az érdeklődőknek. Számtalan kis- és középkategóriás trak­tor látható. Főleg a nyugat­európai neves cégek hozták el termékeiket, de megtalál­hatóak a tengerentúlról a mini, japán gépcsodák és például a közkedvelt John Deere traktorok 50—80 ló­erős változatai is. A legszélesebb traktorská­lával azonban kétségtelenül az osztrák Steyr—Daimler— Puch AG jelentkezett, amely a szomszédos ország egyik legnagyobb gyára. Az is­mert konszern megcélozta a magyar piacot. Már csak azért is, mivel 1864-ben ala­tatását. Ez az ágazat jól me­nő terület, ezért a csávázott cukorrépa-vetőmagot csak­úgy, mint a hibridkukorica­vetőmagot, exportáljuk is. — A kiállított anyag alap­ján a kombinát nemcsak mezőgazdasággal, hanem ipa­ri termékek előállításával is foglalkozik. — Egy angol céggel koo­perációban az állattartó te­lepekre ventillátorokat, hű­Dí.jnyertes vetőmagvak tő-párásító berendezéseket gyártunk. Ez utóbbiból Egyiptomba 12 millió forint értékben exportáltunk. A jö­vő útja mindenképp az ipa­ri fejlesztés lesz. A kiállítás tartama alatt tárgyalásokat folytattunk az angol céggel a ventillátor részegységeinek szállítására. — A mezőgazdasági kom­binát jelentős eredményeket ért el az állattenyésztés te­rületén is, úgy tudom, a je­lenlegi kiállításon több díj­ban részesültek. pították, még az Osztrák- Magyar Monarchia idején. S mint Zeilinger úr, az Steyr—' Hungária társaság ügyvezető igazgatója utalt rá sajtótájé­koztatójában: a közös örök­ség, a hajdani Steyr-trakto- rofc jó hírneve egyfajta előnyt jelenthet számukra a magyar piacon. A hajdani cég ma már 14 milliárd dollár értékű ter­mékforgalmat bonyolít le évente, melynek 70 százalé­ka export. Alkalmazottainak létszáma megközelíti a 10 ezret. A traktorgyártás mel-* lett, amely évente 10 ezer darab, számtalan más ter­mék is legördül a konszern gyárainak futószalagáról Néhány érdekesség: vadász- fegyverek, különböző hajtól művek, többek között a hí­res amerikai Cryzler, a Koch Mercedes és a Fiat gyárak számára. Terveik szerint olyan pia­ci stratégiát próbálnak meg­— A pályázatra benevezett 12 darab Holstein, kereszte­zett szarvasmarha és ma­gyar tarka tehén nyolc díj­ban részesült. A nónius és sportló kancák négy díjat nyertek, de amelyiknek leg­jobban örülünk, az a „kiál­lítás legszebb lova” díj volt Ezt egy csődör sportlovunk nyerte. A hétfő délutáni galoppversenyen az ugrás­ban jeleskedő egyik sportlo­vunk pedig miniszteri díjat kapott. — A szabad verseny ki­alakulásával a mezőgazda- sági kombinát hogyan kép­zeli el a jövőt? — Privatizációra még nem gondolunk, de a mezőgazda- sági termékek feldolgozott­sági fokát szeretnénk emel­ni. Ehhez természetesen ipa­ri háttér kell. kialakításához pedig tőke szükséges. Érde­keink érvényesítésére keres­sük a legmegfelelőbb meg­oldásokat. Gera Mária valósítani Magyarországon, amely nem merül ki a ter­mékeladásban, hanem meg­felelő hazai kooperációs partner segítségével folya­matos alkatrészellátással és szervizhálózattal párosulna az ország jelentősebb pont­jain. Ugyanakkor ez jelen­tene egyfajta kereskedelmi hálózatot is, amely az oszt­rák—magyar mezőgazdasági kapcsolatok kiindulópontja lehet. A Steyr-traktorok 5 fő gyártmánycsoportba so­rolhatók, vannak az úgyne­vezett kompakt típusok, me­lyekre az alacsony súlypont és a széles nyomtáv jellem­ző, s elsősorban a hegyvidé­ki területek művelésére al­kalmas. A speciál típusokra jellemző a keskeny nyom­táv, s elsősorban a különbö­ző gyümölcs- és szőlőkultú­rákban tesz jó szolgálatot. A nagy teljesítményű traktorok — 15 LE, 40—45.LE, 60—75 LE, 80—90 LE, 180—200 LE — mindkét oldalán kardán- lehajtás található, illetve elöl, hátul hárompontos fel­függesztés. A legtöbbnél az optimális fogyasztást és a megfelelő teljesítményle­adást elektronikus vezérlő- rendszerek garantálják. A Steyr cég a változatos teljesítményű erőgépekhea hazai és külföldi munkagé­peket is ajánl, azokat, ame­lyek a leggazdaságosabban üzemeltethetők. A munka- gépgyqrtó cégekkel, így töb­bek között a Herceghalmi Kísérleti Gazdasággal szoros kereskedelmi kapcsolatban állnak, s amennyiben a ve­vő kéri, úgy a munkagépek beszerzésében is értékes ta­nácsokat adnak. Steyr-traktorok minden változatban Kötő: Veress Krzsl II Steyr a nosztalgiára is épít * Fotó: Veress Erzsi R. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents