Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-05 / 208. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. SZEPTEMBER 5., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 208. SZÁM Módosító indítvány várható I polgármesterségről szélé törvényjavaslatba Botos Katalin pénzügymi­nisztériumi államtitkár vá­laszában közölte: a kormány gazdasági programjához il­leszkedő agrárprogram ré­szeként várhatóan 1991-től lehetőség lesz arra, hogy az elmaradott agrártérségekben meginduljon a termelés-reor­ganizációs program. A vesz­teségeiket folyamatosan nö­velő nagyüzemek sorsával — ahol az eredményes gazdál­kodásra nincs remény, és nem kerülhető el a felszá­molás — a kormány nem tud foglalkozni. Ez az adó­sok és a hitelezők ügye. A pénzügyi kormányzat állás­pontja szerint az adósságok rendezésében indokolt a pénzintézetek nagyobb mér­tékű szerepvállalása. Az ott élő tagság új típusú gazdál­kodásának megindításához megvannak azok a normatív eszközök, amelyek majd az újrakezdést segítik a kor­mányprogram keretében. Az interpellációk és a kér­dések elhangzása után — mivel a polgármesteri tiszt­ség ellátásának egyes kér­déseiről szóló törvényjavas­lat részletes vitájához ér­demben több képviselő már nem szólt hozzá — megkez­dődött a szavazás a tör­vénytervezethez kapcsolódó módosító javaslatokról. A szavazási procedúra csak­nem másfél órán át tartott, ám mint utóbb kiderült, alapvető hiba csúszott a sza­vazásba: a polgármesterek munkaviszonyával összefüg­gésben ellentétes passzusok kerültek a törvénybe. A kép­viselők ugyanis megszavaz­ták, hogy rriegválasztásuk napján szűnjön meg a pol­gármesterek fennálló mun­kaviszonya, ám döntöttek ar­ról is. hogy a polgármestert (Folytatói' a 3. oldalon) Ja SZDSZ emberekkel akar leszámolni” A leváltott, kisöpört rend­szer a IlI/III-as ügyosztály kötelékébe tartozó „társasá­got” politikai célokra hasz­nálta fel, sőt, szinte e célból hozta létre, az SZDSZ pedig az emberekkel akar leszá­molni, nem pedig a konst- .rukción változtatni — jelen*- tette ki kedden. Szegeden, újságírókkal találkozva Hor­váth Balázs belügyminisz­ter- Ezért — mondotta — ol­csó kampányfogásnak tar­tom a Demszky—Hack-féle törvénytervezetet. Nagy a valószínűsége annak — vé­lekedett —, hogy a frekven­tált emberek kartonjait semmisítették meg annak • idején. Őket nehéz lesz fe­lelősségre vonni. A jelenleg zárolt listákon vélhetően azok a ..nyomorult” szemé­lyek szerepelnek, akik kö­zött ismét politikai céllal le­het szelektálni. Nagyon furcsának, az eu­rópai politikai kultúrát te­kintve merőben szokatlan­nak tartom, hogy egy rend­szerváltoztatás után az el­lenzék ilyen eszközökkel próbálja destabilizálni a po­litikai hangulatot — han­goztatta a továbbiakban, hozzátéve: a korábbi rend­szer vezetői döntöttek a megsemmisítendő kartonok mennyiségéről, szelektálásá­ról, s most ezeknek a veze­tőknek a segítségével pro­paganda-hadjáratot folytat­nak a szabaddemokraták az önkormányzati választások előtt. A miniszter hangsú­lyozta: amíg ő áll a tárca élén, addig a listák nem ke­rülnek nyilvánosságra. A rendőrök által elköve­tett bérgyilkosság kapcsán beszélt arról, hogy minden begyűjtött önvédelmi fegy­vert átvizsgálnak azzal a cél­lal, hogy ellenőrizzék, nem voltak-e eszközei eddig is­meretlen tettesek által elkö­vetett bűnügyeknek. Megy-e a megyeszékhely a 36 milliója után? Beszélgetés Györiványi Sándor munkaügyi miniszterrel A Munkaügyi Minisztérium nem tartozik a reflektorfény­be állított tárcák közé (talán nem is bánják). Mégis, az ott folyó munka kisebb-nagyobb mértékben és szinte folyama­tosan hatással van életünkre. A néhány hónapja ismét élet­re hívott minisztérium tevékenységéről dr. Györiványi Sán­dor munkaügyi miniszterrel beszélgettünk. hiba csúszott é Napirendre tűzték a Sza­bad Demokraták Szövetsége által előterjesztett törvény- javaslatot a Belügyminiszté­rium egykori III/III-as ügy­osztályának állományába tartozó, illetve nyilvántar­tásában szereplő „szigorúan titkos” állományú tisztek és hálózati személyek adatai­nak kezeléséről, sürgősségi tárgyalását azonban 136 nem, 124 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett elutasí­tották — ezzel kezdődött az Országgyűlés rendes üléssza­kának keddi munkanapja. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdései­ről szóló törvényjavaslat megvitatása jószerivel a két. egymással szemben álló párt politikai csatározásává „szelídült”. A vita azonban korántsem volt csendes. Az eltérő nézetek ezúttal is a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlen­ségi kérdések mentén 'rajzo­lódtak ki a legmarkánsab­ban. A vitát az önkormány­zati bizottság előadója, Böröcz István vezette be. A testület legalaposabban ki­fejtett álláspontja szerint: a polgármester ne lehessen tagja, részvényese annak a gazdasági társaságnak, amelyben az önkormányzat, illetve az általa alapított költségvetési vagy gazdálko­dó szervezet tagként, rész­vényesként vesz részt. Az SZDSZ frakcióvezetője, Tölgyessy Péter fenntartotta korábbi véleményét: a pol­gármesterek jogállásának pontos szabályozása elenged­hetetlen, enélkül ugyanis a leghitelesebb, legsikeresebb emberek nem láthatnak ga­ranciát arra, hogy gond nél­kül elvállalhassák e hiva­tást, majd visszatérhessenek korábbi foglalkozásukhoz, mandátumuk lejárta után. Támogatás a nemzetiségi jelölteknek Göncz Árpád köztársasági elnök, Pálos Miklós állam­titkár, Fodor Gábor és Wek- ler Ferenc országgyűlési bizottsági elnökök arról szá­moltak be kedden az ebéd­szünetben megtartott sajtó- tájékoztatójukon. hogy újabb, 15 millió forintos aiapot hoznak létre a nem­zeti és etnikai kisebbségi szervezetek önkormányzati képviselőjelöltjeinek támo­gatására­A döntés kedden reggel, az érintettekkel lezajlott konzultáció alapján szüle­tett meg. Maguk a kisebbsé­gi sz -vezetek kérték, de a honatyák is régóta vitatkoz­tak azon, hogy a nemzetisé­gi, illetve az etnikai kisebb­ségi szervezeteknek is tá­mogatást kellene nyújtani a helyhatósági választásokra. A megoldást — ha az nem is tökéletes — e 15 millió fo­rintos alap létrehozásában vélték megtalálni. A határo­zati javaslat elkészült, s azt a kormány csütörtöki ülé­sén soron kívül terjesztik elő. Hánkó Faragó Miklós (SZDSZ) azzal érvelt, hogy a törvénytervezet jelen for­májában óhatatlanul érinti a polgármesterek jogállását, amennyiben megtiltja a par­lamenti képviselőséget. Ha e kérdés eldöntésében az Or­szággyűlés az egyszerű több­ség mellett foglal állást, s nem kétharmados aránnyal szavaz, az SZDSZ az Alkot­mánybírósághoz fordul — jelentette ki. E kijelentés kapcsán Kónya Imre, az MDF frakciójának vezetője hosszasan fejtegette, hogy ez a felvetés megbukna az Al­kotmánybíróság előtt. A tegnap délután a kiala­kult munkarendnek megfe­lelően az interpellációk­kal telt el. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) a mezőgazdasági termelők hitelezése tárgyá­ban interpellált a földműve­lésügyi és a pénzügyminisz­terhez. A képviselő hangoz­tatta hogy a mezőgazdasági termelők egyre nagyobb nehézséggel kénytelenek megküzdeni, a kistermelők nem egy esetben uzsoraköl- csönre kényszerülnek. Az üzemeket adósságok fojto­gatják. számukra lassan el­érhetetlen vágy egy-egy új gép, a szükséges üzem­anyag, illetve a műtrágya beszerzése. A képviselő ar­ról tudakozódott, hogy a kor­mány tervezi-e kedvező hi­telkonstrukció kidolgozását a mezőgazdasági kistermelők számára, esetleg a külföldi hitelek egy részének fel- használásával. Lát-e lehető­séget arra, hogy az eladóso­dott, de kilábalásra képes szö­vetkezetek hozzájuthassanak kedvezményes, hosszú lejá­ratú hitelhez, s mi a szán­dék azokkal a nagyüzemek­kel. amelyek eredményes működésére nincs remény. Decemberre 100 ezer munkanélküli? — Mivel foglalkozott az elmúlt száz napban a Mun­kaügyi Minisztérium? — Gondjaink sarkpontja a foglalkoztatáspolitika — vá­laszolta a miniszter. — Fel­állásunkkor azonnal hozzá kellett látnunk a munkanél­küliség kezeléséhez, amely ma a dolgozók 1,2 százalé­ka, tehát 45 ezer munka-' vállalóról van szó. Ez ugyan kedvező szám, de a követ­kező hónapokban növekedése várható: decemberre 80—100 ezer fővel számolunk. Ugyan­akkor jelenleg 40 ezer mun­kaalkalmat kínálnak, főként szakmunkások számára. — Hogyan birkóznak meg a két ellentétes hatással? — Nem csupán munkanél­küli-segélyben gondolko­dunk. Az is tény, hogy az ápolónőhiány bányászfeles­leggel nem egyenlíthető ki. Igyekszünk minél nagyobb tömegben képzettséghez jut­tatni az embereket. Ennek érdekében szakközpontokat hozunk létre. Az elsőt né­met támogatással Miskolcon, a másodikat az USA segítsé­gével Pécsett. Működik már intézet a csökkent munka­képességűek számára, s rö­videsen újabbat is átadnak. — Várható-e a szakmun­kásképzés korszerűsítése? — Kialakítottuk a szakok­tatás új rendszerét, mégpe­dig USA-beli és német pro­jektek felhasználásával. A jövő évtől várható, hogy a magyar általános oktatás 10 évfolyamos lesz. Ezt követő­en a szakmunkásképzés ide­je — szakmája válogatja — két hónaptól 24 hónapig ter­jed majd, míg a szakközép­iskolai oktatás 2-3 éves lesz. Mintegy 140—150 fős csapat dolgozik a magyar oktatás jövő évre esedékes megújításán. Addig semmi­féle változást nem engedek meg a szakoktatás szervezé­sében, szerkezetében. Ugyan­akkor megoldjuk pedagógu­saink folyamatos tájékozta­tását. (Folytatás a 3, oldalon) Más ez a kiállítás, mert /valami hiányzik. S ezt a hi­ányérzetet nem pótolja a standok színvonalas árukínála­ta, a kiállítók szembetűnő igényessége sem. Pedig talán még soha ilyen színes termékskála nem jellemezte a kül­földi résztvevők pavilonjait, mint ez évben. De a hazai termelő, feldolgozó és kereskedelmi cégeknél is tapasz­talható, hogy mennyire más szellemben készültek fel az 4990-es OMÉK-re, egyáltalán a jövőre. Hiszen a honi mezőgazdasági termelés valamennyi résztvevője •— (lob­bizók, kiskerttulajdonosok, magántermelők, társaságok, szövetkezetek — ízelítőt kaphatnak a hazai és külföldi agrárvilágról és igencsak értékes tapasztalatokat szerez­hetnek. Bámulatos, szemet gyönyörködtető erő- és mun­kagépparkok, félkész és kész élelmiszer-ipari termékek, hihetetlen termőképességű és beltartalmi értékű zöldség- és gyümölcsfajták, egyszóval minden megtalálható, ami Európa korszerű mezőgazdaságára jellemző. Mégis! Mintha ez a másság nem az (az igazi másság lenne, amit szívünk szerint reméltünk. Az újszerűség ellenére a légkörből hiányzik valami, ami nem mérhető sem pénzben, sem mennyiségben, sem minőségben. S ez, az idelátogatók jókedve, a termelők, az /eladók, egyálta­lán az üzletemberek optimizmusa. Persze nem a hajdani kiállítások hurrá hangulata hiányzik. Nem a protokoll, ám a nyugati piacra aligha alkalmas termékeket bemu­tató, feleslegesen pénzt szóró cégek távolmaradása és nem is a kollektívák kötelezően előirt tömeges részvé­tele, a felállított gyorsbüfék, kiskocsmák borgözös han­gulata .... Sajnos az üzleti szándékkal, a konkrét tervekkel érke­zők közül vannak kevesen. Mert valószínűleg ők sem tudják, mint ahogy még nagyon sokan ebben az ország­ban, milyen is lesz a holnap. Milyen eladható termékkel lenne célszerű próbálkozni? Melyek azok, amelyeket a nyugati piac szívesen fogad, s mit tudna a hazai fo­gyasztó kevéske pénzéből megfizetni? Erdemes-e újíta­ni, fejleszteni? Lesz-e annyi jövedelme a hazai kis- és nagyüzemi termelőnek, hogy a korszerű technikát, tech­nológiát megfizesse? S ha ma még úgy is tűnik, kigaz­dálkodható egy-egy korszerű eszköz, vajon holnap, a vágtató infláció, az értékesítési bizonytalanság nem so­dorja-e a fejlődéssel lépést tartókat a tönk szélére? Ügy tűnik, a kiállító és érdeklődő hazai, illetve kül- - földi cégek között a bizonytalanság légüres teret hozott létre. Az üzletkötések, az együttműködési megállapodá­sok lógnak a levegőben. Legalábbis addig, amíg nincs kiforrott, a többség számára elfogadható /magyar agrár­politika és agrárgazdasági koncepció. De vajon ekkora nagyvonalúságot megengedhetünk-e rtjagunknak? S vajon meddig mehetünk el a kockázatvállalással? Mindeneset­re az 1990-es OMÉK a felkínált külföldi és hazai lehe­tőségekhez mérten alig-alig hoz kézzelfogható ered­ményt a magyar agrárgazdaság konyhájára. 5 ezúttal pedig rajtunk múlott a dolog! (Tudósításaink az OMÉK ’90-ről az 5. oldalon olvashatók.) — rákóczi — „Légszomj” Jelenlétünk a szovjet piacon hosszú távú érdek A magyar és a szovjet kormány megállapodott, hogy szeptember közepén, Budapesten tárgyalásokat tartanak a szovjet csapatki­vonással összefüggő pénz­ügyi és tulajdonjogi kérdé­sek tisztázására. Antall Jó­zsef miniszterelnök kedden fogadta Ivan Aboimov szov- * jet nagykövetet, aki Nyiko- laj Rizskov miniszterelnök­nek e tárgyban a magyar kormányfőhöz intézett leve­lével kapcsolatban elmond­ta,* hogy a szovjet kormány határozatot hozott a tárgya­lások megindításáról. Antall József hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország nem kíván kivonulni a szovjet piacról, hanem hosszú távú gazdasági érdekének tekinti a vele folyó kereskedelmet, amely feltehetőleg egyre in­kább a köztársaságokkal va­ló közvetlen kapcsolat jelle­gét, vállalatközi együttmű­ködés jellegét ölti. i

Next

/
Thumbnails
Contents