Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-05 / 208. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. SZEPTEMBER 5., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 208. SZÁM Módosító indítvány várható I polgármesterségről szélé törvényjavaslatba Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár válaszában közölte: a kormány gazdasági programjához illeszkedő agrárprogram részeként várhatóan 1991-től lehetőség lesz arra, hogy az elmaradott agrártérségekben meginduljon a termelés-reorganizációs program. A veszteségeiket folyamatosan növelő nagyüzemek sorsával — ahol az eredményes gazdálkodásra nincs remény, és nem kerülhető el a felszámolás — a kormány nem tud foglalkozni. Ez az adósok és a hitelezők ügye. A pénzügyi kormányzat álláspontja szerint az adósságok rendezésében indokolt a pénzintézetek nagyobb mértékű szerepvállalása. Az ott élő tagság új típusú gazdálkodásának megindításához megvannak azok a normatív eszközök, amelyek majd az újrakezdést segítik a kormányprogram keretében. Az interpellációk és a kérdések elhangzása után — mivel a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitájához érdemben több képviselő már nem szólt hozzá — megkezdődött a szavazás a törvénytervezethez kapcsolódó módosító javaslatokról. A szavazási procedúra csaknem másfél órán át tartott, ám mint utóbb kiderült, alapvető hiba csúszott a szavazásba: a polgármesterek munkaviszonyával összefüggésben ellentétes passzusok kerültek a törvénybe. A képviselők ugyanis megszavazták, hogy rriegválasztásuk napján szűnjön meg a polgármesterek fennálló munkaviszonya, ám döntöttek arról is. hogy a polgármestert (Folytatói' a 3. oldalon) Ja SZDSZ emberekkel akar leszámolni” A leváltott, kisöpört rendszer a IlI/III-as ügyosztály kötelékébe tartozó „társaságot” politikai célokra használta fel, sőt, szinte e célból hozta létre, az SZDSZ pedig az emberekkel akar leszámolni, nem pedig a konst- .rukción változtatni — jelen*- tette ki kedden. Szegeden, újságírókkal találkozva Horváth Balázs belügyminiszter- Ezért — mondotta — olcsó kampányfogásnak tartom a Demszky—Hack-féle törvénytervezetet. Nagy a valószínűsége annak — vélekedett —, hogy a frekventált emberek kartonjait semmisítették meg annak • idején. Őket nehéz lesz felelősségre vonni. A jelenleg zárolt listákon vélhetően azok a ..nyomorult” személyek szerepelnek, akik között ismét politikai céllal lehet szelektálni. Nagyon furcsának, az európai politikai kultúrát tekintve merőben szokatlannak tartom, hogy egy rendszerváltoztatás után az ellenzék ilyen eszközökkel próbálja destabilizálni a politikai hangulatot — hangoztatta a továbbiakban, hozzátéve: a korábbi rendszer vezetői döntöttek a megsemmisítendő kartonok mennyiségéről, szelektálásáról, s most ezeknek a vezetőknek a segítségével propaganda-hadjáratot folytatnak a szabaddemokraták az önkormányzati választások előtt. A miniszter hangsúlyozta: amíg ő áll a tárca élén, addig a listák nem kerülnek nyilvánosságra. A rendőrök által elkövetett bérgyilkosság kapcsán beszélt arról, hogy minden begyűjtött önvédelmi fegyvert átvizsgálnak azzal a céllal, hogy ellenőrizzék, nem voltak-e eszközei eddig ismeretlen tettesek által elkövetett bűnügyeknek. Megy-e a megyeszékhely a 36 milliója után? Beszélgetés Györiványi Sándor munkaügyi miniszterrel A Munkaügyi Minisztérium nem tartozik a reflektorfénybe állított tárcák közé (talán nem is bánják). Mégis, az ott folyó munka kisebb-nagyobb mértékben és szinte folyamatosan hatással van életünkre. A néhány hónapja ismét életre hívott minisztérium tevékenységéről dr. Györiványi Sándor munkaügyi miniszterrel beszélgettünk. hiba csúszott é Napirendre tűzték a Szabad Demokraták Szövetsége által előterjesztett törvény- javaslatot a Belügyminisztérium egykori III/III-as ügyosztályának állományába tartozó, illetve nyilvántartásában szereplő „szigorúan titkos” állományú tisztek és hálózati személyek adatainak kezeléséről, sürgősségi tárgyalását azonban 136 nem, 124 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett elutasították — ezzel kezdődött az Országgyűlés rendes ülésszakának keddi munkanapja. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat megvitatása jószerivel a két. egymással szemben álló párt politikai csatározásává „szelídült”. A vita azonban korántsem volt csendes. Az eltérő nézetek ezúttal is a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségi kérdések mentén 'rajzolódtak ki a legmarkánsabban. A vitát az önkormányzati bizottság előadója, Böröcz István vezette be. A testület legalaposabban kifejtett álláspontja szerint: a polgármester ne lehessen tagja, részvényese annak a gazdasági társaságnak, amelyben az önkormányzat, illetve az általa alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagként, részvényesként vesz részt. Az SZDSZ frakcióvezetője, Tölgyessy Péter fenntartotta korábbi véleményét: a polgármesterek jogállásának pontos szabályozása elengedhetetlen, enélkül ugyanis a leghitelesebb, legsikeresebb emberek nem láthatnak garanciát arra, hogy gond nélkül elvállalhassák e hivatást, majd visszatérhessenek korábbi foglalkozásukhoz, mandátumuk lejárta után. Támogatás a nemzetiségi jelölteknek Göncz Árpád köztársasági elnök, Pálos Miklós államtitkár, Fodor Gábor és Wek- ler Ferenc országgyűlési bizottsági elnökök arról számoltak be kedden az ebédszünetben megtartott sajtó- tájékoztatójukon. hogy újabb, 15 millió forintos aiapot hoznak létre a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek önkormányzati képviselőjelöltjeinek támogatásáraA döntés kedden reggel, az érintettekkel lezajlott konzultáció alapján született meg. Maguk a kisebbségi sz -vezetek kérték, de a honatyák is régóta vitatkoztak azon, hogy a nemzetiségi, illetve az etnikai kisebbségi szervezeteknek is támogatást kellene nyújtani a helyhatósági választásokra. A megoldást — ha az nem is tökéletes — e 15 millió forintos alap létrehozásában vélték megtalálni. A határozati javaslat elkészült, s azt a kormány csütörtöki ülésén soron kívül terjesztik elő. Hánkó Faragó Miklós (SZDSZ) azzal érvelt, hogy a törvénytervezet jelen formájában óhatatlanul érinti a polgármesterek jogállását, amennyiben megtiltja a parlamenti képviselőséget. Ha e kérdés eldöntésében az Országgyűlés az egyszerű többség mellett foglal állást, s nem kétharmados aránnyal szavaz, az SZDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul — jelentette ki. E kijelentés kapcsán Kónya Imre, az MDF frakciójának vezetője hosszasan fejtegette, hogy ez a felvetés megbukna az Alkotmánybíróság előtt. A tegnap délután a kialakult munkarendnek megfelelően az interpellációkkal telt el. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) a mezőgazdasági termelők hitelezése tárgyában interpellált a földművelésügyi és a pénzügyminiszterhez. A képviselő hangoztatta hogy a mezőgazdasági termelők egyre nagyobb nehézséggel kénytelenek megküzdeni, a kistermelők nem egy esetben uzsoraköl- csönre kényszerülnek. Az üzemeket adósságok fojtogatják. számukra lassan elérhetetlen vágy egy-egy új gép, a szükséges üzemanyag, illetve a műtrágya beszerzése. A képviselő arról tudakozódott, hogy a kormány tervezi-e kedvező hitelkonstrukció kidolgozását a mezőgazdasági kistermelők számára, esetleg a külföldi hitelek egy részének fel- használásával. Lát-e lehetőséget arra, hogy az eladósodott, de kilábalásra képes szövetkezetek hozzájuthassanak kedvezményes, hosszú lejáratú hitelhez, s mi a szándék azokkal a nagyüzemekkel. amelyek eredményes működésére nincs remény. Decemberre 100 ezer munkanélküli? — Mivel foglalkozott az elmúlt száz napban a Munkaügyi Minisztérium? — Gondjaink sarkpontja a foglalkoztatáspolitika — válaszolta a miniszter. — Felállásunkkor azonnal hozzá kellett látnunk a munkanélküliség kezeléséhez, amely ma a dolgozók 1,2 százaléka, tehát 45 ezer munka-' vállalóról van szó. Ez ugyan kedvező szám, de a következő hónapokban növekedése várható: decemberre 80—100 ezer fővel számolunk. Ugyanakkor jelenleg 40 ezer munkaalkalmat kínálnak, főként szakmunkások számára. — Hogyan birkóznak meg a két ellentétes hatással? — Nem csupán munkanélküli-segélyben gondolkodunk. Az is tény, hogy az ápolónőhiány bányászfelesleggel nem egyenlíthető ki. Igyekszünk minél nagyobb tömegben képzettséghez juttatni az embereket. Ennek érdekében szakközpontokat hozunk létre. Az elsőt német támogatással Miskolcon, a másodikat az USA segítségével Pécsett. Működik már intézet a csökkent munkaképességűek számára, s rövidesen újabbat is átadnak. — Várható-e a szakmunkásképzés korszerűsítése? — Kialakítottuk a szakoktatás új rendszerét, mégpedig USA-beli és német projektek felhasználásával. A jövő évtől várható, hogy a magyar általános oktatás 10 évfolyamos lesz. Ezt követően a szakmunkásképzés ideje — szakmája válogatja — két hónaptól 24 hónapig terjed majd, míg a szakközépiskolai oktatás 2-3 éves lesz. Mintegy 140—150 fős csapat dolgozik a magyar oktatás jövő évre esedékes megújításán. Addig semmiféle változást nem engedek meg a szakoktatás szervezésében, szerkezetében. Ugyanakkor megoldjuk pedagógusaink folyamatos tájékoztatását. (Folytatás a 3, oldalon) Más ez a kiállítás, mert /valami hiányzik. S ezt a hiányérzetet nem pótolja a standok színvonalas árukínálata, a kiállítók szembetűnő igényessége sem. Pedig talán még soha ilyen színes termékskála nem jellemezte a külföldi résztvevők pavilonjait, mint ez évben. De a hazai termelő, feldolgozó és kereskedelmi cégeknél is tapasztalható, hogy mennyire más szellemben készültek fel az 4990-es OMÉK-re, egyáltalán a jövőre. Hiszen a honi mezőgazdasági termelés valamennyi résztvevője •— (lobbizók, kiskerttulajdonosok, magántermelők, társaságok, szövetkezetek — ízelítőt kaphatnak a hazai és külföldi agrárvilágról és igencsak értékes tapasztalatokat szerezhetnek. Bámulatos, szemet gyönyörködtető erő- és munkagépparkok, félkész és kész élelmiszer-ipari termékek, hihetetlen termőképességű és beltartalmi értékű zöldség- és gyümölcsfajták, egyszóval minden megtalálható, ami Európa korszerű mezőgazdaságára jellemző. Mégis! Mintha ez a másság nem az (az igazi másság lenne, amit szívünk szerint reméltünk. Az újszerűség ellenére a légkörből hiányzik valami, ami nem mérhető sem pénzben, sem mennyiségben, sem minőségben. S ez, az idelátogatók jókedve, a termelők, az /eladók, egyáltalán az üzletemberek optimizmusa. Persze nem a hajdani kiállítások hurrá hangulata hiányzik. Nem a protokoll, ám a nyugati piacra aligha alkalmas termékeket bemutató, feleslegesen pénzt szóró cégek távolmaradása és nem is a kollektívák kötelezően előirt tömeges részvétele, a felállított gyorsbüfék, kiskocsmák borgözös hangulata .... Sajnos az üzleti szándékkal, a konkrét tervekkel érkezők közül vannak kevesen. Mert valószínűleg ők sem tudják, mint ahogy még nagyon sokan ebben az országban, milyen is lesz a holnap. Milyen eladható termékkel lenne célszerű próbálkozni? Melyek azok, amelyeket a nyugati piac szívesen fogad, s mit tudna a hazai fogyasztó kevéske pénzéből megfizetni? Erdemes-e újítani, fejleszteni? Lesz-e annyi jövedelme a hazai kis- és nagyüzemi termelőnek, hogy a korszerű technikát, technológiát megfizesse? S ha ma még úgy is tűnik, kigazdálkodható egy-egy korszerű eszköz, vajon holnap, a vágtató infláció, az értékesítési bizonytalanság nem sodorja-e a fejlődéssel lépést tartókat a tönk szélére? Ügy tűnik, a kiállító és érdeklődő hazai, illetve kül- - földi cégek között a bizonytalanság légüres teret hozott létre. Az üzletkötések, az együttműködési megállapodások lógnak a levegőben. Legalábbis addig, amíg nincs kiforrott, a többség számára elfogadható /magyar agrárpolitika és agrárgazdasági koncepció. De vajon ekkora nagyvonalúságot megengedhetünk-e rtjagunknak? S vajon meddig mehetünk el a kockázatvállalással? Mindenesetre az 1990-es OMÉK a felkínált külföldi és hazai lehetőségekhez mérten alig-alig hoz kézzelfogható eredményt a magyar agrárgazdaság konyhájára. 5 ezúttal pedig rajtunk múlott a dolog! (Tudósításaink az OMÉK ’90-ről az 5. oldalon olvashatók.) — rákóczi — „Légszomj” Jelenlétünk a szovjet piacon hosszú távú érdek A magyar és a szovjet kormány megállapodott, hogy szeptember közepén, Budapesten tárgyalásokat tartanak a szovjet csapatkivonással összefüggő pénzügyi és tulajdonjogi kérdések tisztázására. Antall József miniszterelnök kedden fogadta Ivan Aboimov szov- * jet nagykövetet, aki Nyiko- laj Rizskov miniszterelnöknek e tárgyban a magyar kormányfőhöz intézett levelével kapcsolatban elmondta,* hogy a szovjet kormány határozatot hozott a tárgyalások megindításáról. Antall József hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kíván kivonulni a szovjet piacról, hanem hosszú távú gazdasági érdekének tekinti a vele folyó kereskedelmet, amely feltehetőleg egyre inkább a köztársaságokkal való közvetlen kapcsolat jellegét, vállalatközi együttműködés jellegét ölti. i
