Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám

1990. szeptember 29., szombat o Csepp a tengerben? Milyen a külföldi tőkemozgás Békésben? Nálunk öröm a munka — nem teher Látogatóban a Körösök és a halak „szerelmesénél” Békés megye adósságállományának nagyságrendje nyil­vánvalóvá teszi, hogy számunkra különösen nagy jelentő­sége van a térségbe irányuló tökének, legyen az hazai, vagy külföldi. Bár kétségtelen tény, hogy az idegen tőke előnyö­sebb számunkra is, akár készpénzről, akár eszközökről van szó. Az elmúlt hetekben a fél­éves magyar gazdasági tel­jesítmények értékelésekor tudhattuk meg, hogy ez idő alatt 800 millió dollár kül­földi tőke jött az országba. Óhatatlanul is felmerül a kérdés, vajon Békés megyé­ben hány olyan üzletet sike­rült kötni, amely külföldi tőkét hozott a térségnek. egyelőre nincs. Más kérdés, hogy az információszinteti­zálásra, legalábbis az átme­neti időkben, valószínűleg az MNB Békés Megyei Igaz­gatósága lenne megfelelő. Bár az is tény, hogy a tér­ségben megjelenő külföldi tőkebefektetők egy része nem megyei banknál helye­zi el a pénzét. Az elérhe­tőbb, ugyanakkor feltehető­„ , -U>.n\r.\n ,i( , , , , » < ■ > . I« l MTi «»w.vn:soi vut uu rffiÜlT »m*ir*i* #1*1* 'V , wm, Az 1950-es évek első felé­ben nagy szenzáció volt Szarvason, hogy a természe­ti szépségekben gazdag Holt- Körös partján haltenyészté­si kísérleti telep létesült. E sorok írója gyakran «meg­fordult a telepen, felfokozott érdeklődéssel hallgatta Szá­lai Mihály alapító igazgató lelkes szavait az eredmé­nyekről, az akkftr szinte fan­tasztikusnak tűnő tervekről. Sok érdekes hír jutott el in­nen a‘fővárosi és megyei la­pokhoz, a rádióhoz. Suttyó legényből föhalászmester Nyári szünidőben állandó­an ott sündörgött az igaz­gató és a halászok nyomá­ban egy vörös hajú, szeplős .arcú suttyó legény: Bárdon Mihály. Leste a felnőttek 6zavát, gondolatát, ha vala­mi kérésük volt, futva igye­kezett teljesíteni. Imádta a halakat, a Körösöket, szen­vedélyes horgász volt. Ami­kor betöltötte a 16. életévét, 1945-ben az igazgató leszer­ződtette állandó munkára. A fiatalemberei madarat lehe­tett volna fogatni, boldogsá­ga határtalan volt. Kíváncsi voltam: mi lett a sorsa, hol él, mit csinál ma­napság. Természetesen a Szarvási Haltenyésztési Ku­tatóintézetben találtam meg, főhalászmesteri minőségben. Beszélgetésünk során fel­elevenítettük a küzdelmesen induló éveket. Szalai Mihály rendkívül jó szervező volt, imádta munkáját, és beosz­tottjaival is igyekezett meg­szerettetni, «kitekinteni a nagyvilágba, folyton tanu­lásra biztatva mindenkit. Bárdon Mihály szemtanúja volt, amikor külföldről meg­érkezett az első szállítmány, növényevő fehér amur és pöttyös busa ivadékokból. Szeme láttára „nőttek ki a földből” az új épületek, el­készült a csillagformájú tó­rendszer,. bevezették a ha­lastavi pecsenyekacsa-te­nyésztést. A kísérleti telep tudományos kutatóintézetté fejlődött, melynek nemcsak hazánkban, de a világ min­den táján jó a híre. So­kan jönnek vevőként, de gyakran rendeznek itt nem­zetközi tudományos tanács­kozásokat, szakembereket fogadnak tanulni, ugyanak­kor a szarvasiak is bejárják a világot, hogy . ‘tudásukat gyarapítsák. A bőség titka Nemesítésben, haltenyész­tésben kimagasló eredmé­nyeket értek el Szarvason, rájuk figyel a világ halku­tató, haltenyésztő gárdája. — Harminchét éve dolgo­zom itt, ez az első és remé­lem, ez lesz az utolsó «mun­kahelyem — mondja erről Bárdon Mihály. — El sem tudnám képzelni az élete­met máshol. Ki tnerem je­lenteni, hogy a Hakiban öröm és nem teher a mun­ka. Azt is megmondom, mi­ért. Szalai Mihály viszony­lag fiatalon, váratlanul meg­halt. Utódja dr. Müller Fe­renc, a jelenlegi igazgató nagyon művelt, korrekt, be­csületes ember. Igazságos, emberséges. Lazsálást, áská- lódást nem tűr, de bátran kiáll a dolgozóért, ha annak igaza van. Kitűnő a kutató­gárda is, mindenki teszi a maga dolgát maximálisan. Becsülik a halászokat és az intézet minden dolgozóját, mert tudják: csak a jó együttműködés hozhat bősé­ges gyümölcsöt. Én nagyon büszke vagyok, hogy itt dolgozhatom. Meg­győződésem: ha mindenütt ilyen korrekt lenne a veze­tőség, mint nálunk, nem tar­tana itt az ország. — Egy főhalászmesternek mi a dolga? — Nagyon szerteágazó a feladatunk.^ Legfontosabb: szeretni a halakat, türelme­sen bánjunk velük. Ismerni kell, együttérezni velük szü­letésüktől fogva addig, amíg áruhalként, vagy továbbte- nyésztésre értékesítjük őket. Foglalkozunk haltenyésztés­sel a Holt-Körös több kilo­méteres szakaszán és a halastavakon. Megkülönböz­tetett gondossággal kell fog­lalkoznunk a kísérleti tavak állományával. Ezeken a kis tavakon nem nevelünk pe­csenyekacsát. Egyetlen szenvedély Az ivadék-előnevelés, a halfejés, a mesterséges sza­porítás és számos más tevé­kenység fokozott figyelmet igényel. A víz tisztasága a halak létkérdése, vigyázni kell, hogy fel ne lépjen se­hol az oxigénszegénység. A kísérleti tavakon sűrű az ál­lomány, állandóan figyeljük, nehogy betegség üsse fel a fejét. Ha problémát észle­lünk, azonnal intézkedünk. Az állatorvos és a labor so­kat segít. ősszel lehalásszuk és tele­lőkbe helyezzük az állo­mányt. Áruhalat persze fo­lyamatosan adunk el, to- vábbtenyésztésre — idehaza és külföldre — főként süllőt és harcsát «kérnek. Nagyon fontos az etetés; naponta több tonna takar­mánygabonát juttatunk ön­ürítős csónakokból a tavak­ba. Egymás között felosztot­tuk a területet, hétvégeken váltjuk egymást. Tudom, hogy mindenkinek szívügye« a gondjaira bízott halállo­mány, de én akkor is kime­gyek, megnézem: mi újság. Nem tudnék másképp pi­henni. — És a horgászás? — Egyetlen szenvedélyem. Édesapám parasztember volt, közel laktunk a Köröshöz, de se a víz, se a hal soha nem érdekelte. Én pedig amióta az eszemet tudom, a horgászás pihenést, kikap­csolódást jelent. Egyformán szeretem az élő és a holt Köröst. Csónakázásra csak etetéskor jut idő. — Gondolom: finom hal­ételeket készít. — Nem. Egyáltalán nem szeretem a halhúst, kimon­dottan szórakozásból horgá­szom, és nagyon boldog va­gyok, hogy intézetünk világ- színvonalon tevékenykedik. — A férjem valóban a munkájának és a családjá­nak él — veszi át a szót Bárdonné, aki maga is a Haki dolgozója. — Mondtam a gyerekeknek — egy fiú, egy lány —, hogy a szakmát ők válasszák meg, amit sze­retnek, azt csinálják, de olyan becsülettel, mint az édesapjuk, akkor elnyerik mások becsülését. Nem is csalódtunk bennük. Ary Róza Lehetőségek lehetetlensége Az egyszerűnek tűnő kér­désre mindenesetre nem volt könnyű választ kapni. An­nál is inkább nem, mivel a konkrét választ adó céget hiába kerestük. Például a kereskedelmi bankok közül ott, ahol jártunk, sajnos, alig-alig sikerült konkrét in­formációt szerezni. Sőt, ha hűek akarunk lenni a való­sághoz, akkor el kell mon­danunk, hogy használható adatokat egyszerűen nem tudtak mondani. Persze, en­nek egyik oka az is, hogy állítólag őket még ma is olyan régi belső utasítások kötik, amelyek felett már ré­gen eljárt az idő. Pedig va­lójában ki más tudná a leg­jobban, mi a helyzet a me­gye pénzvilágában? A kü­lönböző térségekben sajnos nem készül olyan jellegű összesítés a külföldi tőke mozgásáról, mint országo­san. Hogy miért? Nos, az alap­kérdésen túl, erre is választ kerestünk, amikor az ada­tok után puhatolóztunk. Ezért megpróbáltuk körbe­járni a megyei információs lehetőségek lehetetlenségét is. Azt végül is sikerült megtudni, hogy például a- külföldi tőkebefektetésekről többek között azért nincs a jegybank megyei igazgató­ságánál napra kész adat, mert az sajnos egyelőre nem része a havi információs rendszernek. — A kereskedelmi bankok központjainak egy része azonban még így is túlzott­nak tartja a regionális cél­zatú adatszolgáltatást — jegyzi meg Menyhért István, az MNB Békés Megyei Igaz­gatóságán, aki oroszlánrészt vállalt abban, hogy egy he­lyi orientációs jellegű képet vázolhassunk fel a Viharsa­rok külföldi tőkemozgásáról. Pedig ahhoz, hogy egy-egy megyéről naprakész infor­máció álljon rendelkezésre, valamennyi helyi pénzinté­zetnek egy kijelölt intéz­ményhez, vagy szervezethez lenne célszerű elküldeni az adatokat. Ilyen pedig sajnos en gyorsabb ügyintézést nyújtó fővárosi pénzintéze­teket választják. Fél informácié, fél siker Ennek ellenére mégis cél­szerű lenne nyomon követni a Viharsarokba irányuló kül-* földi tőkemozgást. Hiszen minden bizonnyal a majda­ni önkormányzat is igényt tart erre. A jelenlegi légüres térben ugyan még kevés szó esik az egyébként is rosszul és félig-meddig működő ha­zai információs rendszerről, ám a mindennapok gazdasá­gi döntései miatt várhatóan rövid időn belül az egyik legsürgetőbb kérdéssé növi ki magát. De addig is meg «kell elé­gednünk azokkal az egyéb­ként nem naprakész adatok­kal, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank Békés Me­gyei Igazgatósága az APEH Békés Megyei Igazgatóságá­nak a vállalatok és a vállal­kozások számítógépes feldol­gozásából tud átvenni. Tud­niillik az APEH a minden­kori jelentési «kötelezettsé­gek szerint éves, illetve most már ilyen jellegű féléves adatokat is szolgáltat. — Az 1989. évi tény szá­moknál a táblázatban csak a kettős könyvvezetési kötele- zettségűek adatairól készült válalkozás-soros kiírás. Emi­att a vegyipari, a könnyű­ipari, a mezőgazdasági és a belkereskedelmi ágazatok­ban nem tudjuk a befekte­tőket megnevezni — mondjS Menyhért István, majd hoz«i záteszi, hogy 1990. első fél­évében viszont már részle­tesebbek az adatok, mivel az APEH készített vállalkozás- soros kiírást is. Tehát a be­fektetők neve ismert, de publikálása nem feltétlenül szükséges a megyei össz­kép megítéléséhez. A meg­közelítő számítások szerint tehát másfél év leforgása alatt összesen mintegy 300 millió forint értékű külföl­di tőkebefektetésről beszél­hetünk Békés megyében, amelynek forintadata meg­közelítően 5 millió dollárnak felel meg. Ez az összeg egyébként nem tartalmazza az augusz­tus hónaptól befektetett újabb összegeket, illetve az Orosházi Hunguard Float- Üveg Kft. tény számait. Nagyságrendjében ez a be­ruházás több milliárd forint­ra rúg, s annyira nem jel­lemző a többi adatra, hogy a tendenciák megítélésekor nem tartottam célszerűnek figyelembe venni. Sok múlik rajtunk is ötmillió dollár másfél év alatt? Vajon örülhetünk en­nek az összegnek is, avagy arra figyelmeztet, hogy van még mit tenni azért, hqgy Békés megyébe csalogassuk a külföldi tőkét? Ha az országos, fél évre vonatkozó 800 millió dollá­ros adatot nézzük, amelyik írd és mondd százhatvan- szorosa a Békés megyeinek, akkor aligha van jogunk el­bízni «magunkat. Nem be­szélve arról, hogy Békés me­gye 5 millió dollárja másfél éves adat, szemben az or­szágos fél évivel. Bár nem tudjuk a 800 millió dolláros összeg megyénkénti, illetve régió szerinti megoszlását, de feltételezhetően mintegy 50 százalék körüli lehet a fő­város és környékének része­sedése. A másik jelentős nagyságrend valószínűleg a lényegesen fejlettebb, s egyébként is sokkal nyitot­tabb gazdálkodást folytató Nyugat-Dunántúl térségében jelenít meg. Ezek alapján jo­gosan mondhatjuk, hogy a Viharsarok 5 millió dollár értékű külföldi tőkebevoná­sa csepp a tengerben, még akkor is, ha az összegben nem szerepel az egyik leg­jelentősebb beruházás, a Hunguard . Float-Üveg Kft. A táblázatban feltüntetett összegek közül a legjelentő­sebb a belkereskedelmi ága­zatba irányuló tőke, s en­nek csak harmada a követ­kező két legjelentősebb be­ruházás az élelmiszeripar­ban. A többi ágazatban saj­nos elenyészőek az összegek, bár a kicsit is meg kell be­csülnünk. Főleg azért, mi­vel itt elsősorban külföldi magánbefektetőkről van szó. Pedig valójában milyen régóta és mennyit beszélünk különböző gazdasági fóru­mokon arról, hogy különö­sen Békés megye számára égetően fontos a külföldi tőke. Tanácsi vezetők, kü­lönböző helyi érdekképvise­letek ápolták és ápolják je­lenleg is nagy reményekkel például az olaszországi kap­csolatokat. Sőt, új ország­gyűlési képviselőink is ellá­togattak már .Olaszországba ez ügyben. Sajnos, a befek­tetések egyelőre látványo­san nem jelentkeznek. A svándék úgy tűnik, kevés ... Vélhetően lényegesen nyi­tottabb, rugalmasabb és mozgékonya«bb üzletpolitikát célszerű követnünk, mert fé­lő, «hogy ismét lemaradunk. A megye gazdasági mene­dzserei nem töltöttek el ke­vesebb időt külföldi szak­mai utakon, mint az ország más megyéiben élők. S egyébként is, a lehetőség számunkra is ugyanúgy adott — az elmaradott tér­ség megkülönböztetése elle­nére is —, mint másnak. Rákóczi Gabriella Fotó: Veress Erzsi Külföldiek tőkebefektetése Békés megyében* 1989. évben: Ezer Ft-ban! 16. vegyiparban 14 792 17. könnyűiparban 7 530 20 000 GALLICOOP Rt. Szarvas 19. élelmiszeriparban 68 000 48 000 Napsugár Kft. Csanádapáca 31. mezőgazdaságban ‘ 15 778 51. belkereskedelemben 4 430 anyagi ágak összesen: 110 530 1990. I. félévben: 14. gépiparban 8 300 B & M ENGINEERING Kft. Békéscsaba 15. építőanyag-iparban 5 200 Épületelem-gyártó KÉR. Rt. Vésztő 19. élelmiszeriparban 21 750 P & C Company GT. Békéscsaba 51. belkereskedelemben 153 000 Fiume Vendégl.-ipari Kft. Békéscsaba anyagi ágak összesen: 188 250 • TŐKEBEFEKTETÉS ÖSSZESÍTÉSE: 1989. évben 110 530 1990. I. félévben 188 250 összesen: 298 780 * Az adatok a HUNGUARD FLOAT-Üveg Kft. tényszámait nem tartalmazzák.

Next

/
Thumbnails
Contents