Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-29 / 229. szám
1990. szeptember 29., szombat o Csepp a tengerben? Milyen a külföldi tőkemozgás Békésben? Nálunk öröm a munka — nem teher Látogatóban a Körösök és a halak „szerelmesénél” Békés megye adósságállományának nagyságrendje nyilvánvalóvá teszi, hogy számunkra különösen nagy jelentősége van a térségbe irányuló tökének, legyen az hazai, vagy külföldi. Bár kétségtelen tény, hogy az idegen tőke előnyösebb számunkra is, akár készpénzről, akár eszközökről van szó. Az elmúlt hetekben a féléves magyar gazdasági teljesítmények értékelésekor tudhattuk meg, hogy ez idő alatt 800 millió dollár külföldi tőke jött az országba. Óhatatlanul is felmerül a kérdés, vajon Békés megyében hány olyan üzletet sikerült kötni, amely külföldi tőkét hozott a térségnek. egyelőre nincs. Más kérdés, hogy az információszintetizálásra, legalábbis az átmeneti időkben, valószínűleg az MNB Békés Megyei Igazgatósága lenne megfelelő. Bár az is tény, hogy a térségben megjelenő külföldi tőkebefektetők egy része nem megyei banknál helyezi el a pénzét. Az elérhetőbb, ugyanakkor feltehető„ , -U>.n\r.\n ,i( , , , , » < ■ > . I« l MTi «»w.vn:soi vut uu rffiÜlT »m*ir*i* #1*1* 'V , wm, Az 1950-es évek első felében nagy szenzáció volt Szarvason, hogy a természeti szépségekben gazdag Holt- Körös partján haltenyésztési kísérleti telep létesült. E sorok írója gyakran «megfordult a telepen, felfokozott érdeklődéssel hallgatta Szálai Mihály alapító igazgató lelkes szavait az eredményekről, az akkftr szinte fantasztikusnak tűnő tervekről. Sok érdekes hír jutott el innen a‘fővárosi és megyei lapokhoz, a rádióhoz. Suttyó legényből föhalászmester Nyári szünidőben állandóan ott sündörgött az igazgató és a halászok nyomában egy vörös hajú, szeplős .arcú suttyó legény: Bárdon Mihály. Leste a felnőttek 6zavát, gondolatát, ha valami kérésük volt, futva igyekezett teljesíteni. Imádta a halakat, a Körösöket, szenvedélyes horgász volt. Amikor betöltötte a 16. életévét, 1945-ben az igazgató leszerződtette állandó munkára. A fiatalemberei madarat lehetett volna fogatni, boldogsága határtalan volt. Kíváncsi voltam: mi lett a sorsa, hol él, mit csinál manapság. Természetesen a Szarvási Haltenyésztési Kutatóintézetben találtam meg, főhalászmesteri minőségben. Beszélgetésünk során felelevenítettük a küzdelmesen induló éveket. Szalai Mihály rendkívül jó szervező volt, imádta munkáját, és beosztottjaival is igyekezett megszerettetni, «kitekinteni a nagyvilágba, folyton tanulásra biztatva mindenkit. Bárdon Mihály szemtanúja volt, amikor külföldről megérkezett az első szállítmány, növényevő fehér amur és pöttyös busa ivadékokból. Szeme láttára „nőttek ki a földből” az új épületek, elkészült a csillagformájú tórendszer,. bevezették a halastavi pecsenyekacsa-tenyésztést. A kísérleti telep tudományos kutatóintézetté fejlődött, melynek nemcsak hazánkban, de a világ minden táján jó a híre. Sokan jönnek vevőként, de gyakran rendeznek itt nemzetközi tudományos tanácskozásokat, szakembereket fogadnak tanulni, ugyanakkor a szarvasiak is bejárják a világot, hogy . ‘tudásukat gyarapítsák. A bőség titka Nemesítésben, haltenyésztésben kimagasló eredményeket értek el Szarvason, rájuk figyel a világ halkutató, haltenyésztő gárdája. — Harminchét éve dolgozom itt, ez az első és remélem, ez lesz az utolsó «munkahelyem — mondja erről Bárdon Mihály. — El sem tudnám képzelni az életemet máshol. Ki tnerem jelenteni, hogy a Hakiban öröm és nem teher a munka. Azt is megmondom, miért. Szalai Mihály viszonylag fiatalon, váratlanul meghalt. Utódja dr. Müller Ferenc, a jelenlegi igazgató nagyon művelt, korrekt, becsületes ember. Igazságos, emberséges. Lazsálást, áská- lódást nem tűr, de bátran kiáll a dolgozóért, ha annak igaza van. Kitűnő a kutatógárda is, mindenki teszi a maga dolgát maximálisan. Becsülik a halászokat és az intézet minden dolgozóját, mert tudják: csak a jó együttműködés hozhat bőséges gyümölcsöt. Én nagyon büszke vagyok, hogy itt dolgozhatom. Meggyőződésem: ha mindenütt ilyen korrekt lenne a vezetőség, mint nálunk, nem tartana itt az ország. — Egy főhalászmesternek mi a dolga? — Nagyon szerteágazó a feladatunk.^ Legfontosabb: szeretni a halakat, türelmesen bánjunk velük. Ismerni kell, együttérezni velük születésüktől fogva addig, amíg áruhalként, vagy továbbte- nyésztésre értékesítjük őket. Foglalkozunk haltenyésztéssel a Holt-Körös több kilométeres szakaszán és a halastavakon. Megkülönböztetett gondossággal kell foglalkoznunk a kísérleti tavak állományával. Ezeken a kis tavakon nem nevelünk pecsenyekacsát. Egyetlen szenvedély Az ivadék-előnevelés, a halfejés, a mesterséges szaporítás és számos más tevékenység fokozott figyelmet igényel. A víz tisztasága a halak létkérdése, vigyázni kell, hogy fel ne lépjen sehol az oxigénszegénység. A kísérleti tavakon sűrű az állomány, állandóan figyeljük, nehogy betegség üsse fel a fejét. Ha problémát észlelünk, azonnal intézkedünk. Az állatorvos és a labor sokat segít. ősszel lehalásszuk és telelőkbe helyezzük az állományt. Áruhalat persze folyamatosan adunk el, to- vábbtenyésztésre — idehaza és külföldre — főként süllőt és harcsát «kérnek. Nagyon fontos az etetés; naponta több tonna takarmánygabonát juttatunk önürítős csónakokból a tavakba. Egymás között felosztottuk a területet, hétvégeken váltjuk egymást. Tudom, hogy mindenkinek szívügye« a gondjaira bízott halállomány, de én akkor is kimegyek, megnézem: mi újság. Nem tudnék másképp pihenni. — És a horgászás? — Egyetlen szenvedélyem. Édesapám parasztember volt, közel laktunk a Köröshöz, de se a víz, se a hal soha nem érdekelte. Én pedig amióta az eszemet tudom, a horgászás pihenést, kikapcsolódást jelent. Egyformán szeretem az élő és a holt Köröst. Csónakázásra csak etetéskor jut idő. — Gondolom: finom halételeket készít. — Nem. Egyáltalán nem szeretem a halhúst, kimondottan szórakozásból horgászom, és nagyon boldog vagyok, hogy intézetünk világ- színvonalon tevékenykedik. — A férjem valóban a munkájának és a családjának él — veszi át a szót Bárdonné, aki maga is a Haki dolgozója. — Mondtam a gyerekeknek — egy fiú, egy lány —, hogy a szakmát ők válasszák meg, amit szeretnek, azt csinálják, de olyan becsülettel, mint az édesapjuk, akkor elnyerik mások becsülését. Nem is csalódtunk bennük. Ary Róza Lehetőségek lehetetlensége Az egyszerűnek tűnő kérdésre mindenesetre nem volt könnyű választ kapni. Annál is inkább nem, mivel a konkrét választ adó céget hiába kerestük. Például a kereskedelmi bankok közül ott, ahol jártunk, sajnos, alig-alig sikerült konkrét információt szerezni. Sőt, ha hűek akarunk lenni a valósághoz, akkor el kell mondanunk, hogy használható adatokat egyszerűen nem tudtak mondani. Persze, ennek egyik oka az is, hogy állítólag őket még ma is olyan régi belső utasítások kötik, amelyek felett már régen eljárt az idő. Pedig valójában ki más tudná a legjobban, mi a helyzet a megye pénzvilágában? A különböző térségekben sajnos nem készül olyan jellegű összesítés a külföldi tőke mozgásáról, mint országosan. Hogy miért? Nos, az alapkérdésen túl, erre is választ kerestünk, amikor az adatok után puhatolóztunk. Ezért megpróbáltuk körbejárni a megyei információs lehetőségek lehetetlenségét is. Azt végül is sikerült megtudni, hogy például a- külföldi tőkebefektetésekről többek között azért nincs a jegybank megyei igazgatóságánál napra kész adat, mert az sajnos egyelőre nem része a havi információs rendszernek. — A kereskedelmi bankok központjainak egy része azonban még így is túlzottnak tartja a regionális célzatú adatszolgáltatást — jegyzi meg Menyhért István, az MNB Békés Megyei Igazgatóságán, aki oroszlánrészt vállalt abban, hogy egy helyi orientációs jellegű képet vázolhassunk fel a Viharsarok külföldi tőkemozgásáról. Pedig ahhoz, hogy egy-egy megyéről naprakész információ álljon rendelkezésre, valamennyi helyi pénzintézetnek egy kijelölt intézményhez, vagy szervezethez lenne célszerű elküldeni az adatokat. Ilyen pedig sajnos en gyorsabb ügyintézést nyújtó fővárosi pénzintézeteket választják. Fél informácié, fél siker Ennek ellenére mégis célszerű lenne nyomon követni a Viharsarokba irányuló kül-* földi tőkemozgást. Hiszen minden bizonnyal a majdani önkormányzat is igényt tart erre. A jelenlegi légüres térben ugyan még kevés szó esik az egyébként is rosszul és félig-meddig működő hazai információs rendszerről, ám a mindennapok gazdasági döntései miatt várhatóan rövid időn belül az egyik legsürgetőbb kérdéssé növi ki magát. De addig is meg «kell elégednünk azokkal az egyébként nem naprakész adatokkal, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank Békés Megyei Igazgatósága az APEH Békés Megyei Igazgatóságának a vállalatok és a vállalkozások számítógépes feldolgozásából tud átvenni. Tudniillik az APEH a mindenkori jelentési «kötelezettségek szerint éves, illetve most már ilyen jellegű féléves adatokat is szolgáltat. — Az 1989. évi tény számoknál a táblázatban csak a kettős könyvvezetési kötele- zettségűek adatairól készült válalkozás-soros kiírás. Emiatt a vegyipari, a könnyűipari, a mezőgazdasági és a belkereskedelmi ágazatokban nem tudjuk a befektetőket megnevezni — mondjS Menyhért István, majd hoz«i záteszi, hogy 1990. első félévében viszont már részletesebbek az adatok, mivel az APEH készített vállalkozás- soros kiírást is. Tehát a befektetők neve ismert, de publikálása nem feltétlenül szükséges a megyei összkép megítéléséhez. A megközelítő számítások szerint tehát másfél év leforgása alatt összesen mintegy 300 millió forint értékű külföldi tőkebefektetésről beszélhetünk Békés megyében, amelynek forintadata megközelítően 5 millió dollárnak felel meg. Ez az összeg egyébként nem tartalmazza az augusztus hónaptól befektetett újabb összegeket, illetve az Orosházi Hunguard Float- Üveg Kft. tény számait. Nagyságrendjében ez a beruházás több milliárd forintra rúg, s annyira nem jellemző a többi adatra, hogy a tendenciák megítélésekor nem tartottam célszerűnek figyelembe venni. Sok múlik rajtunk is ötmillió dollár másfél év alatt? Vajon örülhetünk ennek az összegnek is, avagy arra figyelmeztet, hogy van még mit tenni azért, hqgy Békés megyébe csalogassuk a külföldi tőkét? Ha az országos, fél évre vonatkozó 800 millió dolláros adatot nézzük, amelyik írd és mondd százhatvan- szorosa a Békés megyeinek, akkor aligha van jogunk elbízni «magunkat. Nem beszélve arról, hogy Békés megye 5 millió dollárja másfél éves adat, szemben az országos fél évivel. Bár nem tudjuk a 800 millió dolláros összeg megyénkénti, illetve régió szerinti megoszlását, de feltételezhetően mintegy 50 százalék körüli lehet a főváros és környékének részesedése. A másik jelentős nagyságrend valószínűleg a lényegesen fejlettebb, s egyébként is sokkal nyitottabb gazdálkodást folytató Nyugat-Dunántúl térségében jelenít meg. Ezek alapján jogosan mondhatjuk, hogy a Viharsarok 5 millió dollár értékű külföldi tőkebevonása csepp a tengerben, még akkor is, ha az összegben nem szerepel az egyik legjelentősebb beruházás, a Hunguard . Float-Üveg Kft. A táblázatban feltüntetett összegek közül a legjelentősebb a belkereskedelmi ágazatba irányuló tőke, s ennek csak harmada a következő két legjelentősebb beruházás az élelmiszeriparban. A többi ágazatban sajnos elenyészőek az összegek, bár a kicsit is meg kell becsülnünk. Főleg azért, mivel itt elsősorban külföldi magánbefektetőkről van szó. Pedig valójában milyen régóta és mennyit beszélünk különböző gazdasági fórumokon arról, hogy különösen Békés megye számára égetően fontos a külföldi tőke. Tanácsi vezetők, különböző helyi érdekképviseletek ápolták és ápolják jelenleg is nagy reményekkel például az olaszországi kapcsolatokat. Sőt, új országgyűlési képviselőink is ellátogattak már .Olaszországba ez ügyben. Sajnos, a befektetések egyelőre látványosan nem jelentkeznek. A svándék úgy tűnik, kevés ... Vélhetően lényegesen nyitottabb, rugalmasabb és mozgékonya«bb üzletpolitikát célszerű követnünk, mert félő, «hogy ismét lemaradunk. A megye gazdasági menedzserei nem töltöttek el kevesebb időt külföldi szakmai utakon, mint az ország más megyéiben élők. S egyébként is, a lehetőség számunkra is ugyanúgy adott — az elmaradott térség megkülönböztetése ellenére is —, mint másnak. Rákóczi Gabriella Fotó: Veress Erzsi Külföldiek tőkebefektetése Békés megyében* 1989. évben: Ezer Ft-ban! 16. vegyiparban 14 792 17. könnyűiparban 7 530 20 000 GALLICOOP Rt. Szarvas 19. élelmiszeriparban 68 000 48 000 Napsugár Kft. Csanádapáca 31. mezőgazdaságban ‘ 15 778 51. belkereskedelemben 4 430 anyagi ágak összesen: 110 530 1990. I. félévben: 14. gépiparban 8 300 B & M ENGINEERING Kft. Békéscsaba 15. építőanyag-iparban 5 200 Épületelem-gyártó KÉR. Rt. Vésztő 19. élelmiszeriparban 21 750 P & C Company GT. Békéscsaba 51. belkereskedelemben 153 000 Fiume Vendégl.-ipari Kft. Békéscsaba anyagi ágak összesen: 188 250 • TŐKEBEFEKTETÉS ÖSSZESÍTÉSE: 1989. évben 110 530 1990. I. félévben 188 250 összesen: 298 780 * Az adatok a HUNGUARD FLOAT-Üveg Kft. tényszámait nem tartalmazzák.
