Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-04 / 207. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŰTT NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. SZEPTEMBER 4., KEDD Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 207. SZÁM Heves szópárbaj a Parlamentben Ki lehet polgármester? Hz MSZP elégedetlen a kormánnyal Javító intézkedések helyett demagógia és bűnbakkeresés A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdései­ről szóló törvényjavaslat ál­talános vitájával folytatta hétfőn munkáját — és egy­ben kezdte meg rendes ülés­szakának első munkanapját — az Országgyűlés. Az érdemi munkát a ha­gyományok szerint a hiány­zók . névsorának ismertetése, a határozatképesség megál­lapítása. a napirend elfoga­dása előzte meg. A plénum döntött arról, hogy sürgős­séggel megtárgyalja Gsóti György (MDF) önálló indít­ványát • a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására. En­nek lényege, hogy a népi kezdeményezéskor a kötele­ző kiíráshoz szükséges alá­írásszámot 50 ezerről száz­ezerre. a népszavazáskor pe­dig 100 ezerről 500 ezerre emelje fel a Parlament. Ugyancsak napirenden kívül a plénum tudomásul vette, hogy Keresztes Sándor (KDNP) — nagyköveti kine­vezése miatt — augusztus 31-ével lemondott képviselői mandátumáról. Keresztes Sándor a jövőben a Szent­széknél képviseli majd ha­zánkat. Az elnöklő Szabad György közölte azt is, hogy Demszky Gábor és Hack Péter szabad demokrata képviselő önálló indítványt nyújtott be a Bel­ügyminisztérium hírhedtté vált egykori III III-as ügy­osztályának állományába tartozó, szieorúan titkos fel­adatokat teljesítő tisztek és az úgynevezett hálózati sze­mélyek nyilvántartásával kapcsolatban. A sürgősség­gel beterjesztett indítvány ügyében a törvényhozás ké­sőbb — várhatóalj ma reg­gel — hoz döntést. Az első napirendi pont­ként terítékre került tör­vényjavaslat általános vitá­ját az Országgyűlés a kora délutáni órákban lezárta, s- 249 szavazattal, 5 tartózko­dás mellett úgy döntött, hogy a polgármesteri tisztség el­látásának eayes kérdéseiről szóló jogszabálytervezetet részletes vitára bocsátja. Mi­vel időközben számos mó­dosító indítvány érkezett a iavaslathoz. az elnöklő Sza­bad György bejelentette, hogy a részletes tárgyalás, illetve a' határozathozatal csak az alkotmányügyi bi­zottság állásfoglalása után válik lehetségessé. Azonban a testület összehívása sem nroblémamentes. hiszen a Fidesz parlamenti frakciója — az elnök kérdésére vála­szolva — kifogását hangoz­tatta azzal a gyakorlattal szemben, hogy a törvénvho- zá« plenáris tanácskozására fenntartott ülésnapokon bi­zottsági üléseket tartsanak. A nrobléma áthidalása a Házbizottságra vár. A polgármesteri tisztségről szóló törvényjavaslat általá­nos vitáját egyébként a rendkívüli ülésszakon már megkezdett polémia jelle­mezte. Ismét csak heves szó- nárbai . alakult ki a kor­mánykoalíció pártjai, illetve (Folytatás a 3. oldalon) Nem váltotta be a műkö­déséhez fűzött reményeket első száz napja alatt a kor­mány. Mindeddig nem dol­gozott ki olyan konkrét programot, amely valóban kiutat mutatna a gazdasági válságból. Különösen veszé­lyes az infláció érzékelhető gyorsulása. Vontatott el­lentmondásos a piacgazda­ság bevezetése, s nyoma sincs az ígért szociális gon­doskodásra vonatkozó elkép­zeléseknek. A kisgazda föld­program a mezőgazdaság ösz- szeomlásával és a politikai- emberi indulatok elszabadu­lásával fenyeget — fogal­maz az a nyilatkozat, ame­lyet az MSZP Elnökségének vasárnapi ülésén fogadtak el. A tanácskozásról, vala­mint a helyhatósági válasz­tások előkészületeiről hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a párt vezetői. A dokumentum szerint a kormánykoalíció pártjai az ország helyzetét ténylegesen javító intézke­dések helyptt mind gyakrab­ban nyúlnak a demagógiá­hoz, a bűnbakkereséshez. A végérvényesen letűnt sztáli­nista rendszer elleni ár- nyékbokszolás következmé­nyeként tekintélyelvű, anti­demokratikus közszellem van kialakulóban. A koalíciós pártok a kor követelményei­nek megfelelő megoldások keresése helyett gyakorta a ‘múlt intézményeihez próbál­nak visszatérni. A nyilatkozat a további­akban leszögezi: a szocialis­ta párt — amely tevéke­nyen közreműködött a régi rendszer lebontásában — mo­dern. minden tekintetben európai színvonalú Magyar- országért kíván tevékeny­kedni. Ennek érdekében kész együttműködni minden törvényes politikai erővel, ideértve a kormánypártokat is. Természetes szövetséges­nek 'tekintik a szakszerve­zeteket a bérből és fizetés­ből élők, a kisvállalkozók érdekképviseleti szervezete­it, valamint a Parlamenten kívüli baloldali erőket. A párt a tényleges önkormány­zat a helyi demokrácia alap­vető feltételének tekinti, hogy a választásokon kizá­rólag a szakértelem és az emberi tisztesség legyen a megítélés alapja. Ebben a szellemben indítja saját je­löltjeit, s támogat másokat. Gondos, megfontolt szava­zásra buzdít s a köztársasá­gi elnök üzenetének szelle­mében óv az ellenségeske­dést szító kampányoktól. Az MSZP arra törekszik, hogy elkészüljön a teljes kö­rű vagyonelszámoltatás, s végre kívánja hajtani megyei lapjainak privatizációját. .Csak tudnám, ml lehet ide Írva!?' Első nap az elsőben A katedránál három fel­nőtt Dr. Pap Jánosné, az első c osztály osztályfőnöke, Budur Sándor tanító és Kiss Ella református lelkész. A tanári asztallal szemben há­rom padsor, telve az óvodá­tól alig megvált picinyekkel, 6 az őket elkísérő szüleikkel. Körülbelül ez a kép foga­dott bennünket, amikor a csorvási általános iskola négy első osztálya közül ta­lálomra ezt választottuk az iskolakezdést jjemutató ri­portunk helyszínéül. Mert­hogy tegnap visszavonhatat­lanul elkezdődött az 1990— 91-es tanév... Az új tanév egyúttal új profilokat is jelent az iskola számára, ugyanis a régen bevált Zsolnai-osztályon kí­vül az idén még három spe­ciális osztályt indítottak. Egyikük a Tolnainé-féle módszert követi, a másikuk a gyengébb képességű gyere­keket zárkóztatja fel, a har­madik pedig — ahol a vé­letlen folytán megragadtunk — az úgynevezett keresztény osztály. Mint azt a katedra körül ülők elmondták, ezek a gyerekek órarendi keretbe épített heti kétórás hitokta­tásban részesülnek. A kicsi­nyek zöme katolikus, de vannak evangélikusok és re­formátusok is. Kíváncsian fordultam a közelemben he­lyet foglaló anyukákhoz, va­jon miért íratták éppen eb­be az osztályba gyermekei­ket? Farkas Pálné, Farkas Margitka édesanyja így yá- laszolt: (Folytatás a 3. oldalon) Helyhatósági választások Kistelepülések — kislista Az önkormányzati törvény választási rendszere is alap­jaiban eltér a korábbi, hagyományos formától. Minde­nekelőtt eltérő szabályokat alkalmaz a kistelepülések és a 10 ezer lélekszámúnál nagyobb települések esetében. Ezúttal a kistelepülésekre vonatkozó kislistás választás­ról lesz szó. HÄNY jelölt választható a KISLISTÁN? Á kistelepüléseken minden választópolgár egy szavazó­lapot kap, erre valamennyi jelölt neve felkerül. Közülük annyi jelöltre adható le szavazat, ahány tagja lehet a képviselőtestületnek. (A 10 ezer vagy ennél kevesebb la­kosú település egy választókerületet alkot, amelyben a képviselőtestület tagjainak száma: 300 lakosig 3, 600 la­kosig 5, 1300 lakosig 7, 3000 lakosig 9, 5000 lakosig 11, 10 ezer lakosig 13 fő.) HÄNY FORDULÓS A VÁLASZTÁS A KISLISTÁS RENDSZERBEN? Általában EGY fordulós. MÁSODIK fordulóra csak ab­ban az esetben kerül sor, ha a választópolgárok KEVE­SEBB MINT KÉTÖTÖDE (40 százaléka) nem szavazott, vagy kevesebb jelölt volt az első fordulóban, mint ahány képviselő megválasztható. (Ez utóbbi esetben a második fordulóra —• a jelölés szabályai szerint — új jelölt is ál­lítható. Határidő: a szavazást megelőző 3. nap.) A má­sodik fordulóban mindenki indulhat, aki az első forduló­ban jelöltként elindult. Ha a második forduló ÉRVÉNYTELEN vagy ERED­MÉNYTELEN volt, IDŐKÖZI VÁLASZTÁST kell kitűzni. Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik A LEGTÖBB SZAVAZATOT ÉRTÉK EL a szavazáskor. j j azonos szavazatszámot elért jelöltek a szavazólapon levő SORRENDJÜK szerint kapnak mandátumot MIKOR ÉRVÉNYTELEN A SZAVAZÁS? A szavazás akkor érvénytelen, ha a szavazólapon több jelölt neve melletti körben helyeztek el egymást metsző két vonalat, mint AHANY KÉPVISELŐ MEGVÁLASZT­HATÓ. HOGYAN VÁLASZTANAK POLGÁRMESTERT A KISTELEPÜLÉSEKEN? A 10 ezer vagy ennél kevesebb lélekszámú települése­ken a polgármestert KÖZVETLENÜL választják. KIBŐL LEHET POLGÁRMESTERJELÖLT? Polgármesterjelölt az lesz, akit b választójegosultak HÁROM SZÁZALÉKA jelöltnek ajánlott „Felhúztuk tartúrúdjára a magyar zászlót...” Ideiglenes ügyvivőnk beszámolója az iraki invázióról ■Szombat éjszakai hazaér­kezése után legelőször la­punk számára adott interjút Gyuris János, kuvaiti nagy- követségünk ideiglenes ügy­vivője. Ma keresi fel jelen­téstétel céljából a Külügy­minisztériumot, előtte fele­ségével a Szarvason és Bé- késszentandráson élő szülő­ket látogatták meg. — A követség számára ér­zékelhető volt-e az iraki in­vázió veszélye? — kérdez­tük. — Nem — válaszolta Gyu­ris János. — A feszültség ismert volt. Az iraki betö­résről egy hajnali betelefo­nálótói értesültem, aki a harcok zaját észlelte oda­haza. —• A megszállás után kivel tárgyalhattak? — Azzal az iraki követ­séggel, amely a megszállás után már nem partnerkövet­ségként, hanem helytartói hivatal gyanánt működött. Megjelent egy Kuvaitban nyolc évet letöltött volt nagykövet, s attól a perctől kezdve már diktáltak. A diplomáciai testületek bezá­rásának kezdeményezésére összehívtak egy értekezletet nagykövetségünkön. Levá­lasztották az ázsiai és arab nagykövetieket, misszióveze­tőket, a többieknek egy két- lrodányi helyiségben tanács­Gyuris János és felesége a követség! kocsival, Szarvason Fotó: Kovács Erzsébet kozást tartottak. Én egy író­asztal sarkán ültem, s hogy jegyzetelni tudjak, a cseh nagykövet hátához támasz­tottam jegyzetfüzetemet. Ha­di körülmények voltak: hogy helyem legyen, odébb kellett rúgnom egy M—16-os ame­rikai géppisztolyt, töltény­táskával együtt. A követsé­get pedig T—72-es harcko­csik biztosították. — Milyen harcokat ész­leltek? — Lerohanták az irakiak a várost. Nagy kertvárosról van szó, a követség viszony­lag kieső helyen fekszik. A kocsira kitűzött .Zászlóval jártuk a várost. Az'elit ala­kulatok erős ellenállást ta­núsítottak*. A napok múltá­val az ellenállás aktív lett, a kuvaitiak igyekeznek megfélemlíteni a megszálló­kat. Például 17—18 évesek benzines palackkal felrob­bantottak egy iraki lőszer­rakományt. — Dolgoznak ma Kuvait­ban? ' — Csak az alapvető szol­gáltatásokat végzik: például a vízsótalanítást, áramfej- Jesztést.- Ilyenkor 50 fok me­leg van, áram nélkül elvisel­hetetlenné válik az élet. A meglepetésszerű támadást jellemzi, hogy az első nap (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents