Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-26 / 226. szám

népújság! 1990. szeptember 26., szerda Amiről 30-án doniunk . 7. A polgármester személye fl bankok fanyalognak Nem kell a külföldi hitel? A polgármesteri tisztség bevezetésével régi magyar közjogi hagyomány éledt új­já; a polgármester a magyar közjogtörténetben a tanács- rendszer bevezetéséig a tör­vényhatósági jogú és a ren­dezett tanácsú városok első tisztségviselője volt. Az 1985-ös választásokat követően megnőtt az igény arra, hogy a település első embere a helyi társadalomé legyen, őt a közösség köz­vetlenül válassza meg. Ezt a társadalmi igényt az a négy évtizedes gyakorlat váltotta ki, amely politikai és jogi értelemben egyaránt centra­lizálta a tanácselnöki tiszt­séget. Ennek az igénynek tesz eleget az önkormányzati vá­lasztási törvény, amikor ki­mondja, hogy a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú tele­pülés választópolgárai a pol­gármestert közvetlenül vá­lasztják. Az adott település egy választókerületet alkot, a jelöléshez a választópolgá­rok 3 százalékának ajánlása keli, s a 40 százalékos ál­lampolgári részvétel után az lesz a polgármester, aki a ' legtöbb szavazatot kapta, feltéve ha elérte az érvé­nyes szavazatok több mint egynegyedét. A tízezernél több lakosú településeken a polgármes­tert a képviselőtestület vá­lasztja alakuló ülésén, tit­kos szavazással. A jelöltség­hez a helyi képviselők egy- harmadának nyílt szavazata szükséges. A polgármester a helyi képviselőtestület tagja és el­nöke, aki összehívja és ve­zeti az önkormányzati ülé­seket. A bizottságok irányá­ban erős jogköre van: indít­ványára a bizottságot össze keld hívni. A bizottság dön­téseinek végrehajtását fel­függesztheti, ha az ellenté­tes a képviselőtestület hatá­rozatával, vagy sérti az ön- kormányzati érdekeket. A polgármester választott tisztségviselő, következés­képpen nem „hivatalnok”, hanem politikus. Munkavi­szonya a megválasztással jön létre, a munkáltatói jogokat, s a fegyelmi jogkört a kép­viselőtestület gyakorolja. Munkabérét — amelynek al­só határa a miniszteri fize­tés 30 százaléka, felső hatá­ra 80 százaléka — ugyancsak a képviselőtestület állapítja meg. A polgármester politikus mivoltát emeli ki, hogy megbízatásának ideje alatt —_ az összeférhetetlenségi eseteket kivéve — más mun­kaviszonyban, valamint mun­kaviszonyra Irányuló egyéb jogviszonyban is állhat, il­letőleg kereső foglalkozást folytathat. Mindehhez a kép­viselőtestület hozzájárulása szükséges. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdései­ről szóló törvény a hatalom­megosztás jegyében az ösz- gzeférhetetlenségi okok szé­les skáláját vonultatja fel, ismeri a közhivatali, a gaz­dasági és a politikai össze­férhetetlenséget. (A polgár- mester pl. nem lehet bíró, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, pártvezető.) A polgármester nemcsak önkormányzati politikus, ha­nem a helyi végrehajtó hata­lom feje is egyben. A pol­gármester a jegyző útján irányítja a képviselőtestület egységes hivatalát, amelynek elnevezése: „polgármesteri hivatal”. A polgármester ja­vaslatot tesz a hivatal belső tagozódására, munkarendjé­re, az ügyfélfogadás rendjé­re, kinevezi a hivatal dolgo­zóit. Törvény vagy törvény fel­hatalmazása alapján kor­mányrendelet kivételesen ál­lamigazgatási hatósági hatás­körrel ruházhatja fel a pol­gármestert. A polgármester államigazgatási feladat- és hatáskörét a hivatal közre­működésével látja el, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja. Államigazga­tási tevékenységéért a köz- szolgálati szabályok szerint felelős. A polgármesteri tisztség­ben településtípusonként kü­lönbségek vannak. Ezt feje­zi ki a megválasztás eltérő rendje, s az is, hogy az öt­ezernél kevesebb lakosú községekben a polgármesteri tisztség a képviselőtestület döntése alapján társadalmi megbízatásban is betölthető. A képviselőtestület — főkét nagyobb településeken élnek ezzel — a polgármester he­lyettesítésére polgármestert választhat, akire a polgár- mesterre vonatkozó szabá­lyok irányadóak. Kukorelli István Rejtély, hogy miért hasz­nosulnak ilyen nehezen a magyar gazdaság élénkítésé­re szánt külföldi hitelcsoma­gok. Holott a summa ma már tekintélyes. Ha a Világ­banktól származó összegeket is számítjuk, nein is százmil­liókban, inkább dollármilli- árdokban mérhető. De vajon mennyit profitált ebből a hazai gazdaság? Bajorország és Baden- Württemberg 250-250 millió márkás hitelt ajánlott fel kö­zel egy évvel ezelőtt a ma­gyar—német kereskedelem fellendítésére, vegyes vállala­tok alapítására. Az 500 mil­lió márkából eddig mindösz- sze 13 millió márka talált gazdára. A . finn kormány által megajánlott 100 millió dolláros hitelkeret iránt igen mérsékelt az érdeklődés. A török kormány 100 millió dolláros hitelkerete első 250 ezer dollárjának fogadásánál a kereskedelmi bankok teljes érdektelenséget mutattak, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériuma most a jegybank közvetítésével próbál gazdát találni a hi­telnyújtás szervezéséhez. A 100 millió dolláros olasz hi­telkonstrukció bizonyult ed­dig a leginkább működőké­pesnek. Igaz; ez a többi hi­telhez képest éppen fordít­va működik: nem a magyar bankok tartják kézben a le­bonyolítást, hanem olasz pénzintézetek, s nem a ma­gyar vállalat, hanem olasz partnere folyamodhat köl­csönért, ha megfelelő ma­gyar partnert talált, s kész koncepciót nyújt be a bank­hoz. Ezek a példák is azt bizo­nyítják. hogy a magyar gaz­dasági életből teljes egészé­ben hiányzik a banki szférá­hoz kapcsolódó befektetési infrastruktúra. A jegybank, amely a kor­mányközi szerződések létre­hozásánál bábáskodik, a le­bonyolítást a kereskedelmi bankoknak adja át. De amíg ezek a bankok jól prosperál­nak a rövid lejáratú hitel- nyújtásból, aligha törik ma­gukat, hogy a hosszú lejára­tú hitelek kihelyezésével bajlódjanak. Különösen, mert a jutalék ezekben az esetekben erősen kötött. A finn konstrukciónál például mindössze 1 százalék, hiszen az óvatos finnek előre kikö­tötték, hogy a hitelt a köz­vetítő semmilyen módon nem drágíthatja a vállalko­zók kárára. A kölcsönök, hitelek pedig egyre áradnak. Az OECD, a Közös Piac újabb és újabb kölcsönöket szavaz meg, s még újabbak előkészítésén dolgozik. Szándékosan hagytuk utoljára a világbanki hite­lek kérdését. A Világbank 1982 óta több * mint 2 milliárd dollár hitel felvételére nyújtott lehető­séget Magyarországnak. A közelmúltban pedig még újabb három kölcsönmegál- lapodást írtak alá; a pénz­ügyi rendszer korszerűsítésé­re 100 millió dollár, az átfogó szerkezetkiigazítási prog­ramra pedig 200 millió dollár áll rendelkezésre. Belföldi szerződésekkel a több mint 2 milliárdos keretösszegből eddig lekötöttek 1,7 milliár- dot, ténylegesen pedig 1,3 milliárd dollárt hívtak le a kereskedelmi bankok részé­re. A tapasztalatok szerint ott, ahol a Világbank-hitel nem névre — vállalatra — szól, hanem valamilyen ága­zati projektet finanszíroz, a pénznek csak nehezen van keletje. A vállalkozók több­sége ezt a magas kamattal, a szigorú feltételekkel, a vi­szonylag magas saját része­sedéssel, s nem utolsósor­ban a kereskedelmi bankok kamataival jócskán megfe­jelt forintban kifizetett köl­csönnel magyarázza. A Világbank-kölcsönök nemcsak az ágazati progra­mok esetében nem arattak eddig elsöprő sikert, hanem kis híján kudarcot vallot­tak abban a szférában is, ahol pedig a legnagyobb szükség lenne a vállalkozás- élénkítésre: a kisvállalkozá­sok körében. Pedig a rendel­kezésre álló pénzforrás bő­séges. Első menetben 10 mil­lió dolláros hitelkeretet nyújt a kisvállalkozóknak a Világ­bank, de ez csak része egy 140 millió dolláros csomag­nak. A 10 millió dollárból eddig mintegy 5 millió dol­lárt kötöttek le a kereske­delmi bankok. A vállalkozásmenedzselés viszont befektetési tanács­adás nélkül kevés, nagyon valószínű, hogy éppen ez a szféra képtelen lesz önma­gától a Világbank-kölcsön megpályázására. A tájékoz­tatás itt a szó szoros értel­mében létkérdés. Persze kér­dés, hogy kinek a létkérdé­se. Mert a bankoknak csu­pán nagy kockázattal járó, nehéz ügyletet jelent, s — kevés kivételtől eltekintve — még a tanácsadás szintjén sem szívesen foglalkoznak a témával. Hitelkeret van, pénz még nincs. A gazdaság dilemmá­ja sem a banki, sem a vál­lalkozói szférában nem old­ható meg addig, amíg nincs befektetési menedzselés. Ha valahol szükség van a kor­mány közbeavatkozására ■ a gazdaságban, akkor ez a te­rület minden bizonnyal az. De az S. O. S. jelzések, úgy látszik, egyelőre nem jutnak el a kabinetig. B. Zs. fl Körös Volán pályázatot hirdet békéscsabai telephelyére személyforgalmi üzemegység igazgatói, teherforgalmi üzemegység igazgatói és műszaki üzemegység igazgatói munkakörök betöltésére A munkakör betöltésének feltételei: szakirányú felsőfokú végzettség, legalább 5 éves szakmai é6 vezetői gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. A pályázat tartalmazza: eddigi beosztásait, jelenlegi munkahelyét, munkakörét, jövedelmét, részletes önéletrajzát végzettségét tanúsító okiratok másolatait. A pályázat benyújtásának ideje a megjelenést követő 2 hét Helye: KÖRÖS VOLÄN, Munkaügyi és Személyzeti önálló Osztály, Békéscsaba, Szarvasi út 103. A pályázat titkos, melyet bizottság bírál el. A kinevezés határozott időre szól. Bérezés megegyezés szerint. A munkakörök elbírálás után azonnal betölthetők. ! körös Volán BÉKÉSCSABA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÚJRA ÉLELMISZERDA AzÉLÉSKER ABC-és HÚSÁRUHÁZAIBAN 1990. szept 26-tól, SZERDÁTÓL 9 CSAK MALIINK! MOST OLCSÓBB! Citromos étkezési író 0.33 Málnás joghurt desszert Tubusos juhsajt Party vajkrém 25 dkg magyaros és natúr Mézes Misi Vanília puding Csokoládé puding Füstölt sonkasajt —n— parenyica Mézes szilvajam

Next

/
Thumbnails
Contents