Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-21 / 222. szám
NÉPÚJSÁG 1990. szeptember péntek A kőolajellátást vizsgálta a kormány A Kormányszóvivői Iroda közli: a kormány heti ülésén megvizsgálta a kőolajellátás helyzetét. Az országnak nagy terhet jelent az energiahordozók nagyobb felének import- beszerzése. Súlyosbítja ezt a szovjet szállítások eddigi lemaradása, a bejelentett és egyeztetett szállításcsökkenések és ezen túl is várható csökkentés. Egyidejűleg az öböl-válság miatt ismét meredeken felszökött a világpiaci olajár. é A jelenlegi, reális .olajbe- szerzési ár a főpiaci árból képzett termelői ár kétszeresét is meghaladja, több mint 300 dollár/tonna. Gondot okoz — az átmeneti készletfelszabadítások, válságprogram szerint indított beszerzések ellenére is — a külföldiek itteni üzemanyag-vásárlása. A kormány felhatalmazta az OKGT-t és a Mineralim- pexet, hogy egyedi beszerzésengedélyezés nélkül, saját hatáskörben, az üzletileg legelőnyösebb összetételben, konstrukcióban és időpontban vásároljon mintegy 450 kt kőolajat és 35 kt motorbenzint. Ennek költsége több mint 150 millió dollárra tehető ez év hátralevő részében. Egyidejűleg hozzájárul a kormány az importőr mentesítéséhez az importlefize- tési letét alól. A kormány mindezért felhívást intéz az országhoz: az energiával való takarékosságot tartsa kötelességének minden kis- és nagyfogyasztó. minden termelő szervezet és állampolgár! A kormány az elvárt takarékosságon túl nem készül korlátozásra. Amiről 30-án döntünk 3. Hz önkormányzat társulási joga Az alkotmány gz alapvető önkormányzati jogok között sorolja fel, hogy a helyi ön- kormányzatok szabadon társulhatnak más helyi képviselőtestületekkel, továbbá érdekeik képviseletére ön- kormányzati szövetséget hozhatnak létre. Az önkormányzat együttműködhet más országok helyi önkormányzataival, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezeteknek. Elaprózott településszerkezet esetében a társulási szabadság különösen jelentős, hiszen az elaprózottságnak gazdasági hátrányai is vannak. A döntés azonban a települési önkormányzatok kezében van, és nem felülről jön községegyesítés vagy közös tanácsosítás címén. Az önkormányzati törvény megnevez néhány társulási formát {hatósági igazgatási társulás, intézményirányító társulás, közös képviselőtestület, körjegyzőség), de kimondja, hogy a társulásoknak más, szabadon választott formái is lehetnek. Nincs tehát társulási forma- kényszer. A társulás nem sértheti az abban részt vevőik önkormányzati jogait. Közös képviselőtestület alakításakor a képviselőtestületek közös hivatalt tartanaik fenn, és intézményeiket közösen működtetik, részben vagy egészben egyesítve költségvetésüket. A körjegyzőséget az általános szabály szerint az ezernél kevesebb lakosú, egymással határos községek tarthatnak fenn igazgatási feladataik közös ellátására, s abban a kétezernél kevesebb lakosú községek is részt vehetnék. A körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselőtestülete] állapodnak meg. A körjegyző hetente legalább egy nap minden községben ügyfélfogadást tart, részt vesz a képviselőtestületek ülésein, évente beszámol minden képviselőtestületnek. Az igazgatási társulás a képviselőtestületek megállapodása alapján egyes állam- igazgatási ügyfajták (pl. az építésügy) szakszerű intézésére • alakítható. Az intézményirányító társulás ugyancsak a képviselőtestületek megállapodása és a közös érdekeltség alapján hozható létre az élet legkülönbözőbb területein (pl. az intézményes szemétszállítás). A helyi önkormányzatok — a magyar önkormányzati hagyományokhoz (pl. községszövetség, városszövetség) híven — az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviselete, védelme és érvényesítése érdekében érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre. A település közigazgatási határain-túlra tekintő társulás és együttműködés mellett nem lehet lebecsülni a településen belüli együttműködés jelentőségét és intézményes formáit sem. A települési önkormányzat — feladatai körében — támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselőtestület bizottságai nyitottak, azonban indokolt beválasztani az adott munkaterületnek megfelelő területen tevékenykedő választópolgárokat (szervezetek képviselőit, _ társadalmi szervezetek küldötteit). Az önkormányzati törvény hatalomelméletében több helyütt összekapcsolódik a képviseleti demokrácia a közvetlen demokráciával. A képviselőtestület meghatározza azoknak a közvetlen demokratikus fórumoknak a rendjét (pl. falugyűlés, várospolitikai fórum), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A képviselőtestület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyeken az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői _közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Az önkormányzati törvény a képviseleti demdkráciával szoros összefüggésben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés intézményét is. Ezek a választásnapi döntésen túlmutató intézmények, amelyek állandó és folyamatos állam- polgári részvételt biztosítanak, szélesíthetik az együttműködés társadalmi alapjait, elősegíthetik, hogy a helyi politika ne szűküljön le a véleményhordozó elitre, hogy öntudatra ébredjen a helyi társadalom és önkormányzata. Kukorelli István Kádár Péter: nem fogadtam volna el a választ (Folytatás az 1. oldalról) tői, a román fél magatartásától, s a költségvetés teherbíró képességétől függően, gazdaságossági szempontokat is mérlegelve kerülhet sor a határátkelőhelyek megnyitására.” Kádár Péter viszont tegnap szerkesztőségünkben így kommentálta a pénzügyminiszter válaszát: — Ha interpellációt intéztem volna a miniszterelnökhöz, akkor nem fogadtam volna el a választ, mert egy szó sem hangzott el arról, hogy milyen arányban részesül majd a költségvetés és az önkormányzat az anyagi jellegű terhek felvállalásában. Ugyanakkor arról sem tudtunk meg többet, hogy valójában mekkorák is voltak és lesznek a tényleges költségek. Azzal teljesen 'egyetértek, hogy az önkormányzatokat fel kell ruházni a határátkelőhelyek megnyitásával kapcsolatos döntési jogkörrel is, ám nemai- tana, ha pénzügyi segítséget is kapnának. S egy pénzügyminiszternek hozzávetőlegesen azért tudnia kellene, eddig milyen forrásokat használtak fel erre a célra. — Képviselő úr, kedd délben a református lelkész képviselők sajtótájékoztatót tartottak a Parlamentben. Az aznap esti tv-hiradó tanúsága szerint Deme Zoltán szarvasi országgyűlési képviselő és ön is helyet foglalt az asztalnál. Miért támadták a nyilvánosság előtt a Magyarországi Református Egyházban meghonosodott gyakorlatot, miszerint — az egyházi törvény értelmében — a lelkészjelölteknek tényleges szolgálatba állásuk előtt esküt kell tenniük? — Sajnos, még korántsem állítható az, hogy a protestáns egyházakat megérintette volna a rendszerváltás szele. Ugyanis arról van szó, hogy utánanéztünk, a fennálló egyházi törvények és szabályrendeletek alapján nem függvénye a szolgálatra való kibocsátásnak az eskütétel. Inkább egy rituális szokásnak nevezném az eddig kialakult gyakorlatot. — Akkor a Magyarországi Református Egyház Du- namelléki Egyházkerületének Elnöksége — az Országos Sajtószolgálat közleménye szerint — miért vádolja Önöket azzal, hogy „alkotmányellenesen beleavatkoznak az egyház belső ügyeibe”? ■— Felmerül itt egy kérdés. Jogos és időszerű ma az érvényét veszített népköztársasági alkotmányra, és más, az egyház és a pártállam között kötött egyezményekre hivatkozni? Pontosan az a merevség volt az, amely arra késztetett bennünket, hogy — a lelkiismereti és vallásszabadság, az egyházi demokrácia és az alkotmányosság jegyében — szorgalmazzuk az új zsinati törvény megalkotását. (dányi) II segítségnyújtás emberi tartást ad Néhány percre nyári han- a szociális biztonság megtegulat lopakodott a csorvási mozi-terembe szerdán este: a Csorvásiak Baráti Társasága választási nagygyűlése előtt videofilm segítségével elevenítették fel a nyári aratónap emlékeit. A baráti társaság önkormányzati képviselőjelöltjeinek bemutatkozása azonban már nagyon is a mai belpolitika része volt. Mint elhangzott, a jelöltek névsorát úgy állították ösz- sze, hogy egy-egy szakterület terveinek megfogalmazására, a végrehajtás megszervezésére és ellenőrzésére is képesek legyenek. Ily módon jogász, pedagógus, agrármérnök, közgazdász, kereskedő, vállalkozó, pénzügyi és műszaki szakember, állatorvos is szerepel a listán. .A baráti társaság polgármesterjelöltje, Szilágyi Menyhért — aki 30 éve él Csorváson, 15 esztendeje tanácselnök — hangsúlyozta: tisztességes, tettrekész szakembereket kell az önkormányzatokba juttatni; s csak akkor szavazzanak a társaság jelöltjeire, ha ezeknek a követelményeknek megfelelnek. Röviden szólt az önkormányzatok feladatairól, hangsúlyozva, hogy jelenleg több mint 2 ezer 900 olyan jogszabályt ismerünk, amelyek befolyásolhatják az ön- kormányzatok működését. A" társaság választási programjából kiemelte: a földtulajdon rendezésekor azokat kell segíteni, akik akarnak és tudnak gazdálkodni. Áldozatkészségre szólította fel a helybelieket, hangsúlyozva, -hogy a segítségnyújtás emberi tartást ad. Törekednek remtésére, a nehéz körülmények között élők lakáshelyzetének megoldására, a település ’ eltartóképességének növelésére. Programjukban szerepel a helyi ipar megteremtése, mégpedig a szakképzetleneket is foglalkoztató feldolgozóipar, illetve a szakmunkásoknak is lehetőséget adó, élvonalbeli technikát képviselő gyárak telepítése. A baráti társaság választási ellenfeleinek kampányfogása heves indulatokat váltott ki a közönség soraiban. Egyikük magyarázatot kért arra: miért szerepel a társaság alapszabályában, hogy elfogadják az MSZMP iránymutatásait. (Mellesleg ezt a kitételt használta fel két párt helyi szervezete is a baráti társaság jelöltjei ellen.) Mint kiderült, a szóban forgó mondatot a társaság elnöksége tavasszal törölte az alapszabályból — amit egyébként azért kellett belevenni, mert az akkori szabályok szerint, ha kihagyják, meg sem alakulhattak volna —, csupán a tagságot nem értesítették erről, mert közgyűlést azóta nem tartottak. Mintegy követelményként fogalmazódott meg: a községházán a jövőben valóban az emberek szolgálatát lássák el, hiszen az ő adójukból élnek majd a hivatalnokok. Igaz, hangzott a válasz, Csorváson már jó ideje gazdaként térhetnék be a tanácsházára a helybéliek, mert az ott dolgozók az egyáltalán nem humánus törvényekben mindig megtartották az emberséget. L. E. Gyógyítást nem ígérnek Celladam-laboratóriumok nyílnak országszerte (Folytatás az 1. oldalról) (fonalakat alakít, ezek tulajdonságai bizonyos szabályszerűséggel jelentkeznek és elemezhetők) alkot. A teljes száradás után a fonalak mentén megrepedezik a szérum, és létrejön egy szabad szemmel is megfigyelhető repedéskép. A normális és a kóros eseteket ezek alapján értékelik. A Celladam-csoport (vezetője Vértessy András) többéves kutatómunka után dolgozta ki a módszer tömeges alkalmazásának lehetőségeit. A diagnosztikai eljárást nemcsak Magyarországon, hanem például Kanadában, Ausztráliában, Angliában, Franciaországban, Svájcban, az NSZK- ban, Ausztriában és Svédországban is szabadalom védi. A módszerrel a rákmegelőzésen túl segítséget nyújtanak az egyéb, lappangó betegségek felderítésében és a megfelelő szakorvoshoz irányításban. Az Immunológiai Szakmai Kollégium elnöke, dr. Petrányi Győző körlevelet intézett a megyei főorvosokhoz, hogy a Celladam-teszt dolgában állásfoglalásuk szerint tájékoztassák az egészségügyi dolgozókat. A Celladam-teszt és az orvosi lelkiismeret című dolgozatának lényege, hogy a„ szakiroda- lom nem ismeri a teszt kidolgozói által emlegetett immunegyensúly fogalmát, nem tartja meggyőzőnek a Celladam-teszt által produkált eredményeket (kiemelt esetszámokkal igazolja, hogy szinte nincs olyan betegség, amelyikben ez a teszt ne mutatna bizonyos százalékú poziti vitást). Veszélyesnek ítéli a vizsgálatok nemkívánatos következményeit (rákfóbia és AIDS-fóbia, netán indokolatlan félelem ezektől a betegségektől), amely maga után von számtalan felesleges vizsgálatot és egyéb költséges beavatkozást. „Kovács úr álomvilágban él?” Dr. Petrányi Győző, dr. Paál Tamás (az Országos Gyógyszerészeti Intézet — OGYI — főigazgatója, a CDM-szerek gyógyszerészeti elemzésének irányítója), Kovács Ádám, Vértessy András és munkatársai egymás társaságában és a sajtó előtt csaptak össze, nem először és vélhetően nem utoljára. Hallottuk az orvosi szakma képviselőitől, hogy: „Kovács úr álomvilágban él, a CDM-csoport tagjai a hiszékenység vámszedői, akik megterhelik az egészségügyet a betegek nagy számával, pozitív teszt esetében”. Egy kórházi főorvosnő (aki (maga is végez teszteket) szerint ezt a nem specifikus, megelőző gyorsteszt- szűrővizsgálatot társadalom- biztosítási finanszírozással, kísérleti jelleggel feltétlenül érdemes lenne bevezetni. Természetesen úgy, hogy ez nem mentesít a hagyományos rákszűrés alól. A Celladam-teszt nem ráíkspecifilkus, csupán any- nyit jelent a pozitivitás, hogy a szervezet normális működését valami megzavarja, egyensúlyi állapotából kibillenti, védekezőképessége meggyengült. Segítség a rákmegelőző állapotok felderítésében, de további vizsgálatok szükségesek a teszthez és a beteg állapotának elemzéséhez is. ^A pozitív teszt- eredmény nem biztos, hogy rákot jelez, és nem biztos, hogy a rákos beteg pozitívnak bizonyul a teszt során. • Ha csak egy életet is megmentenek... Megkaptuk dr. Székelyné Kása Katalintól, a gyulai laboratórium vezetőjétől legfontosabb eredményeiket. Ez év áprilisában nyitottak és már hétezernél több vizsgálatot végeztek helyben, de kérésre vidékre utaztak, utaznak a gyárakhoz, vállalatokhoz. Pozitív, illetve határeset eredmény miatt visz- szarendeltek 350-380 embert, akik mind vissza is jöttek. Térítésmentesen kaptak Cell- adam-cseppet egy-két kúrához, ha eredményeik ezután sem javulnak, további vizsgálatokra irányítják őket a szakorvosokhoz. A laboratórium munkáját a szállodában is két orvos segíti, akik vizsgálatokat végeznek, tanácsokkal szolgálnak. A laboratórium vezetője és dolgozói nem orvosok, nem ígérnek gyógyítást, csupán a teszt tisztességes elvégzését és segítséget a további teendőkhöz. Mindenesetre nem hiábavalóság, hanem tanulságos és megszívlelendő tény, hogy a visszarendeltek között kilenc olyan nő volt, aki 7—10 éve se rákszűrésen, se nő- gyógyászati rendelésen nem járt. A fogászatra 23 embert irányították panaszokkal. Többeket küldtek a körzeti orvoshoz, vagy más szakorvosokhoz (gégészet, szemészet, bőrgyógyászat, urológia). Egy betegüket kórházi osztályon operáltak meg, s a daganatos betegség diagnózis valósnak bizonyult. Ezt az életet az orvosokkal együtt mentették meg. Az évek folyamán a tudományos vita valóban nem mindig az angol udvariasság szabályai szerint folyt, időnként egyik-másik fél részéről a személyeskedésig durvult. Anyagiassággal, hatalomvággyal, egyéni presztízsféltéssel vádolták egymást, s a daganatos betegek sorsa, szenvedése ürügyén még mindig folyik a csatározás. Kovács Ádám sem éppen ékesszólású diplomata, de vajon csak ő az anyagias? Vagy azt ki merné megkérdőjelezni, iiogy az igazukat védő orvosok nem a betegeknek akarnak jót (egy-két etikátlan, kirívó példától eltekintve)! A legújabb fejlemény: a két félnek sikerült megállapodnia abban, hogy az illetékes orvosi szakma legjobbjai Kovács Ádámékkal együtt vizsgálják tovább a diagnosztikai módszert és fejlesztésének lehetőségeit, valamint a Celladam gyógyszerként való hasznosítását. A hírek szerint a .további kutatásokat anyagi bizonytalanságok nehezítik, talán a szakma szívós ellenállása láttán (bár mondják, hogy egy-egy orvos csak addig ellensége a CDM-nek, míg maga meg nem betegszik, akkor viszont már lelkes alkalmazója a szemek). Betegek tízezrei esküsznek a gyógyszerre, a módszerre. Lehet, hogy csak lelki alapon, az, igazság eldöntésére mi nem vállalkozhatunk. De ha csak egy csöppnyi remény is adódhat, a lehetőséget nem szabad elszalasztani. Szolgálhat ez a betegek, az orvosok, az egész ország és akkor a vállalkozó javára is. Bede Zsóka
