Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-20 / 221. szám
izijauKfitá-------------------------Omiről 30-án döntünk 2. fl települések típusai 1990. szeptember 20., csütörtök o Amit önök látnak, az nem egyszerű trágyadomb, hanem Gyulán Gulyás Sándor humusztermelő piramisa, amelyben biogiliszták alakítják át a szerves istállótrágyát humusszá _ Fotó: Kovács Erzsébet a giliszták és a humusz Hamarosan itt az első megyei biofarm? Az állam területi beosztását történetileg sokféle „objektív” tényező (pl. földrajzi, gazdasági, közlekedési tényezők, nemzetiségek léte, történeti tradíciók stb.) határozza meg. Az állami-területi tagozódás ugyanakkor szubjektív hatalmi kérdés is, amelyet befolyásol a központi és a helyi hatalom mindenkori viszonyának alakulása. A Magyar Köztársaság állami-területi beosztása első ránézésre nem sokat változott, az állam területe továbbra is fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. Ami alapvetően megváltozott, az az állami területi beosztás döntésrendszere. Az egyes döntésekben meghatározó szerepe van az önkormányzat alanyának, vagyis a község vagy városközösség választópolgárának. Például a helyi képviselőtestület helyi népszavazást köteles kiírni, ha a lakosság új község alakítását, a községegyesítés megszüntetését vagy más településsel való egyesítését kéri. Minden más döntés esetében is (lakott terület átadása, másik megye területéhez csatolás, új településnév elfogadása stb.) kérni kell a lakosság állás- foglalását. Jelentős szerepet játszik a döntéshozatalban a képviselőtestület, amely határozatba foglalja a kezdeményezéseket. A „szolgálati úton” történő felterjesztés után a végső döntés az államfő, illetve az Országgyűlés kezében van. Az Ország- gyűlés a megyei szintről (megyék összevonása, elnevezése, székhelye, megyei jogú várossá nyilvánítás stb.), a köztársasági elnök a községi-városi szintről (község- és városálapítás, községegyesítés stb.) dönt. Az önkormányzati kérelem teljesítésének a törvény által előírt feltételei vannak, így pl. új község akkor alapítható az elkülönült Lakott településrészből, ha képes az alapvető önkormányzati jogok gyakorlására, s a kötelezően előírt önkormányzati feladatok (pl. az alapfokú oktatás, az egészségügyi alapellátás) teljesítésére. A települések a törvény szerint a következő típusokba sorolhatók: község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros és kerületei). Minden volt kistelepülés (társközség) alkotmányjogi értelemben önálló önkormányzattal rendelkező község. Az ezernél kevesebb lakosú község képviselőtestülete is létrehozhat önálló hivatalt, jegyzőt nevezhet ki, vagyis független önkormányzati szervezete lehet. A község képviselőtestületet a választópolgárok kislistás választókerületi rendszerben, polgármesterét közvetlenül választják meg. A község feladat- és hatásköre a kötelező törvényi minimum, az alapellátás biztosítása. Az önkormányzati törvény szerint a nagyközség címet használhatják azok a települések, amelyek a törvény hatályba lépésekor nagyközségi tanácsok voltak, továbbá amelyek területén legalább ötezer lakos él. A nagyközség kötelező feladat- és hatásköre általában nagyobb a községeknél, a városéhoz hasonlít. A városok önkormányzati szervezetrendszerének létrejötte eltér a községekétől, képviselőtestületét vegyes választókerületi rendszerben hozzák létre, polgármesterét az önkormányzat választja. Feladat- és hatásköre általában nagyobb a községekMegyei jogú város elnevezéssel 1954—71 között Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, később Győr szerepelt, e jogállás lényege a megyétől való teljes szervezeti és gazdasági függetlenség volt. A megyei város képviselőtestülete a közgyűlés. A megyei jogú városban kerületek, kerületi hivatalok, kerületi képviselőtestületek hozhatók létre. A megyei jogú város elláthat megyei ön- kormányzati feladatokat is. A főváros sajátos, az ország szuverenitását is szimbolizáló jogállásáról, önkormányzati rendszeréről külön törvény rendelkezik. A főváros képviselőtestülete a 88 tagú közgyűlés, amely kétkamarás, 66 tagját listán közvetlenül választják, 22 tagját pedig a kerületek delegálják. A főpolgármestert a közgyűlés választja. Az önkormányzati törvényben fennmaradt az évszázados hagyományokra visszatekintő megyerendszer és annak teljes szervezete, a közvetett módon választott közgyűlés, az elnök (alelnöki, a megyei főjegyző és a megyei hivatal. Bár az önkormányzati típusú megye fennmaradt, a megye elvesztette anyagiköltségvetési és szervezetihatásköri téren meglévő privilégiumait, mindenhatóságát. Nagyon jelentős változás az állami területi beosztáson, az önkormányzati rendszer egészén belül az, hogy a hierarchikus kapcsolatok jogilag megszűntek, az egész rendszer az egyenjogúság, az együttműködés, a társulás, egyszóval a szerződés (és nem a parancsuralom) elvén áll. A jövő dönti el, hogy milyen „új társadalomi szerződések” köttetnek, milyen társulások jönnek létre. Kukorelli István A biogilisztáról jó két éve hallottunk először. Legendás jövedelmekről szólt a Fáma, s arról, hogy egyesek hónapok alatt, mesés gyorsasággal gazdagszanak meg a teljesen legális, szabályos üzleten. Annak idején a „bio- gilisztások” között sajátos kapcsolatrendszer épült ki, az adásvétel viszonylag zárt körben bonyolódott. A biogiliszta elvileg a humusz előállításával hoz hasznot. De Magyarországon a start idején a kutya sem törődött a humusszal, mindenki gilisztát akart értékesíteni, da4 rabját egy forintért. Egyszerre minimum 200 ezer darabot adtak el a termelők, így a hathetes állományduplázódással számolva valóban szép summára tehettek szert a legkorábban ébredők. Igen ám, de a gilisztapiac telítődött, az OTP-től már mező- gazdasági hitelt sem lehetett felvenni „gilisztázásra”. Ráadásul mind égetőbb kérdéssé vált a humusz sorsa. Ilyen körülmények között alakult meg a Flóra—Fauna Mezőgazdasági Kistermelők Szövetkezete 1989. január 2-án. Tagjaikkal elvileg a humuszra kötöttek értékesítési szerződést, de azok nem tudták szállítani... A nagy többség- ugyanakkor természetesen a befektetett pénze után hasznot akart továbbra is látni, így érdekeltté váltak a humusztermelésben. Sokan eladósodtak — átlagosan 200 ezer forint hitelt vettek föl — és a hitelek első részleteit fizetni kellett. Lincshangulat A gondokkal párhuzamosan gyarapodott a szövetkezet is, 1989 végére már országos szervezetté vált. (M$ 5400, tagja van, közülük 39C en Békés megyeiek, s szű- kebb hazánkból 120' szerződött kistermelőt is nyilvántartanak.) A központ egyszerűen nem tudta átfogni, irányítani a működést, az országban itt-ott jelentős indulatok kaptak nyilvánosságot, Páldául indult a humuszszállítmány, de az átvevőhelyen nem akarták átvenni, mondván, hogy nem jó a minősége, más méretű zsákban kell átadni stb., de egyetlen feltételt sem rögzítettek a korábban megkötött szerződésekben. Nem titok, hogy a Viharsarokban is több kistermelő erősen gyanította, a központban nem stimmelhet valami. Mindenesetre, há zötyögve is, de ment a szekér, s elérkeztünk napjainkhoz. Né- * hány hete a Békés megyei Flóra—Fauna-tagok részközgyűlésre kaptak meghívót. Gyulán a Jókaiban egyszerűen leírhatatlan légkörben várták a felbőszült urak ég hölgyek Deésy Géza alapító elnököt, aki ráadásul csak-i nem két órát késett. Magunk közt szólva, fogadások születtek arról, hogy már rég Bécsben keli lennie, ha csak a fele feltételezés igaz bizo-J nyos pénzügyi manőverekről... Ahogy mondani szokás, a lincselést előre ki lehetett pipálni. Irány Európa De nem így történt. A fordulat váratlan volt, egyenesen 180 fokos. Megérkezett az elnök és mondandójának lényege a következő volt: a főnökség nem csalt, lopott, a tagság nyugodt lehet. Lehetségesek adminisztrációs hiányosságok, de ilyen kis apparátussal egyszerűen képtelenség betartani valamennyi előírást. A jó néhány feljelentés hatására egymást érő pénzügyi revíziók sem tártak föl szándékos csalást. A lényeg, a humuszfelvásárlási és -minőségi követelmények egységesek lesznek szeptem« bértől, az OTP vezérigazgatójával kötött megállapodás szerint valamennyi tag fizetési kedvezményt kap, a kezességet a szövetkezet átvállalja. (Nemcsak az OTP-nek.J Sőt, a valóban jogos felvetések hatására javasolta az elnök, hogy hozzanak létre önálló Békés megyei szakcsoportot az itteniek. A helyben elintézhető ügyekkel ne kelljen az amúgy is túlterhelt központba rohangászni. A jelenlévők a megyei szakcsoport működési szabályzatának kidolgozásával Acs Lajost bízták meg, aki a következőket nyilatkozta lapunknak: — A megbízatásom arra szólt, hogy minél hamarabb készítsük; el a tervezetet. A kedélyek mára jórészt megnyugodtak, ismét bizakodunk, hogy nem rossz üzletbe kezdtünk. Végre megszületett a megfelelő termelés- technológiai utasítás, amely segítségével a jó minőségű humusz termelése megoldható. A gyakorlatban ennek óriási jelentősége van, hiszen ez lesz az alapja a Békés megyei biotermelési kultúra elterjedésének! A Flóra—Fauna életében az első korszak lezárult, a biogiliszta igazi haszna a jövőben a mezőgazdasági termelésben jelentkezhet, a segítségével előállított magasabb piaci értékű áruféleségek révén. Immáron megcélozhatjuk az európai szabványoknak megfelelő biotermékek előállítását, a biogabonától a zöldségféléken át a biosertésekig. 0 piac korlátlan — És tni lesz a termelők anyagi érdekeivel? — Immáron a humusztermelés jelenti a valóságos anyagi érdekeltséget, ami egybevág a mezőgazdasági érdekekkel, s nem a mellék- termék — a Ijiogiljszta — veszi át a főszerepet. Bennünket Békésben most az foglalkoztat, hogy mikor indulhat a megyei bioközpontunk, ahol humuszátvevő telep lesz és reményeink szerint az első foiofarm is. Ez egy üzleti vállalkozás, de egyben bemutató funkciókat is ellát. Már érdeklődtünk Gyulán, Szabadkígyóson és Sarkad- keresztúron, de még nem dőlt el, hogy a minimálisan 10 hektáros biofarm végül is hol születik meg a megyében. Pillanatnyilag itt tartunk. A Flóra—Fauna szövetkezet tagjai biztosak abban, hogy a jövő mezőgazdasági termelését alapozzák meg az egyébként jól jövedelmező vállalkozásokkal. A biotermékek európai felvevőpiaca ma korlátlan. Ráadásul a különböző prospektusok szerint bizonyított tény, hogy. a humuszra alapozott biotermeléssel — a vegyszerek és műtrágyák teljes kiküszöbölése mellett — 30-40 százalékkal növelhetők a termés- eredmények, ráadásul hetekkel lerövidül a növények fejlődési ideje. Mi mást kívánhatnánk, mint amit Ács Lajos befejezésül mondott: — Mi újfajta szemléletet próbálunk meghonosítani a mezőgazdaságban, s a sikerünk azon múlik, hogy a fejekben megtörténik-e az átállás, vagy a szakemberek ragaszkodnak az eddig megszokott mechanizmusokhoz. Reméljük, munkánk ilyen értelemben is gyors hasznot eredményez. Lovász Sándor nél. HUNGUARD A HUNGUARD FLOAT ÜVEG KFT. melyet 80 százalékos luxembourgi (amerikai) tőkével alapítottak az Orosházi Síküveggyár átalakítására világszínvonalú floatüveggyárrá, majd ezt követően annak működtetésére, pályázatot ír ki a következő munkakörökre: 1. OPERÁTOR: feladata az IBM AS/400-as rendszer operátori teendőinek ellátása. FELTÉTELEK: — középfokú végzettség szakirányú tanfolyammal — legalább 2 éves, lehetőleg IBM nagyszámítógépen folytatott szakmai gyakorlat. Az állást 1990. novemberében lehet elfoglalni. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik angol esetleg német nyelvtudással rendelkeznek. A pályázat beérkezésének határideje: 1990. október 15. 2. ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ: feladata az üzem beindulását követően a karbantartási, hibaelhárítási feladatok ellátása, a magasfokúan automatizált gyártóvonal folyamatos üzemelési feltételeinek biztosítása. A feladatokat folyamatos munkarendben (3 műszak) kell ellátni. FELTÉTELEK: — elektronikai műszerészi vagy ennél magasabb szakirányú végzettség — legalább 3 éves szakmai gyakorlat — 40 év alatti életkor. Német vagy angol nyelvtudással, valamint több szakmával rendelkezők előnyben részesülnek. Az állások 1990. október 1-jétől folyamatosan betölthetők. Az érdeklődők a részletes szakmai önéletrajzukat, valamint a képzettségüket igazoló okmányok másolatát és egy nem régen készült fényképet a következő címre küldjék: HUNGUARD FLOAT-ÜVEG KFT., 5901 OROSHÁZA, PF.: 15.
