Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-19 / 220. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. SZEPTEMBER 19., SZERDA An: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 220. SZÁM Budapesten tárgyal Margaret Thatcher Margaret Thatcher Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság miniszterelnöke Antall József miniszterelnök meghívására kedd délután háromnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. A miniszterelnököt útjára elkísérte férje, Denis Thatcher. Margaret Thatcher különrepülőgépe 17.30 órakor érkezett meg a magyar és brit nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtérre Prágából, a brit miniszterelnök európai kőrútjának első állomásáról. A brit kormányfőt Jeszenszky Géza külügyminiszter köszöntötte a repülőtéren. (Folytatás a 2. oldalon) A kormány elfogadta a gazdasági, társadalmi fejlődés programját Hét-tíz napon belül nyilvánosságra hozzák a kormány 3 éves, részletes programját, amelyet kedden a miniszterek tanácsának rendkívüli ülésén fogadtak el és véglegesítettek — mondotta László Balázs kormányszóvivő az ülés utáni parlamenti sajtótájékoztatón. A Nemzeti Megújhodás Programja címet < viselő terv részleteiről Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy a program a gazdaság és a társadalom fejlődésének fő irányait tartalmazza. Természetesen ez sem tekinthető lezárt, végleges dokumentumnak, hiszen a magyar gazdaság környezeti feltételei szinte óráról órára, napról napra változnak. A fél évre tervezett irányszámok alapján az egyes minisztériumok részletes cselekvési programot készítenek. Az államtitkár rávilágított, hogy ezek a programok még menet ■ közben tovább színesednek. például a privatizáció technikai feltételeinek kimunkálásával, az új intézményi struktúra kialakításával, az adómértékek pontosításával. Hozzátette: a Nemzeti Megújhodás Programja tartalmazza a cselekvés fő irányait, s azokat az eszközöket, amelyekkel az elkövetkező három évben az elképzeléseket valóra kívánják váltani. Mint az államtitkár szavaiból kiderült: a programmal egyidejűleg a kormány meghirdeti a nemzetgazdasági reform 15 fő pontját és területét. E területek mindegyikén egy-egy munkacsoport dolgozza majd ki — a tervek szerint fél év alatt — a részletes cselekvési programot. A munkacsoportok tevékenysége átfogja a lakásgazdálkodás egészét, a privatizációt, a bankrendszer és a tőkepiac területeit, valamint a társadalombiztosítás, a nyugdíjrendszer reformját is. Matolcsy György szólt arról is, hogy a program kidolgozásához kapcsolódóan folyamatosan készül az elmúlt tíz év helyzetértékelése. amelyet egy 8-10 kötetesre tervezett, úgynevezett Fehér könyv-sorozatban kívánnak közreadni. Szeptember végéig jelenik meg az első kötet, amely az adósságállomány felhalmozásának okait elemzi. Októberre tervezik az elmúlt tíz év állami beruházási rendszerének értékelését közreadó kötet megjelentetését. A hároméves gazdasági program lényegét és célját a miniszterelnöki államtitkár úgy foglalta össze: reményeik szerint néhány év alatt kialakul hazánkban a mediterrán, dél-európai típusú kis- és középgazdaságokra épülő szerkezet. A sajtótájékoztatón a kormányprogram gazdasági ősz- • szefüggéseit és hátterét Botos Katalin, a Pénzügyminisztérium politikai állam- titksa vázolta, egyúttal kifejtve a kormányzat legfőbb célkitűzéseit a következő hároméves időszakban. A gazdasági program kiindulópontjaként Botos Katalin a fizetési mérleg egyensúlyát jelölte meg, miközben hozzátette: a kormánynak figyelembe kellett vennie a magyar gazdaság külső finanszírozástól való függését. A továbbiakban kiemelte a külgazdasági orientáció fontosságát, valamint a már korábban megkezdett importliberalizáció folytatását. Ez utóbbit említve azonban feltételként emelte ki a következetes antiinflációs politikát, >a deficit felhalmozódásának megakadályozását. Az államtitkár a gazdasági elképzelések részeként nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a jövőben minden eszközzel ösztönözzék a lakossági megtakarításokat. A pénzügyi és gazdasági intézkedések fontos elemeként szólt az államtitkár a konvertibilitás megteremtéséről. Hangsúlyozta, hogy további könnyítések várhatóak a devizaelhelyezésnél, jóllehet egyértelművé tette azt is: a lakossági devizaellátásban egyhamar nem lesz változás. Az Európai Parlament támogatja hazánk tagfelvételét Antall József miniszterelnök kedden a Parlamentben találkozott Enrique Baron Crespóval, az Erópai Parlament elnökével. A megbeszélésen központi kérdés volt Magyaronszág kö- zeljövőbeni, teljes jogú tagságának elnyerése az Európa Tanácsban. Az Európai Parlament elnöke kijelentette: jóllehet jelenleg Nyugat- Európáí elsősorban az öbölbeli válság és a német egyesítés kérdése foglalkoztatja, figyelmet szentelnek Magyarország felvételéneik is. Ennék megfelelően elfogadták az Európai Parlament magyar kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának jelentését a magyarországi politikai helyzétről, támogatva a tagfelvételt. Antall József minirrterelnök a megbeszélésen kifejtette, hogy a rendszerváltozás hazánkban a szeptember végi önkormányzati választásokkal válik teljessé. Ezzel az ország az Európa Tanács-tagság minden feltételének eleget tesz. Enrique Baron Crespo kedden találkozott a parlamenti frakciók vezetőivel, illetve képviselőivel is. Az Európai Parlament elnökét tájékoztatták az országgyűlési képviselőválasztások kimeneteléről, a parlamenti pártok erősorrendjéről, saját pártjaik politikai nézeteiről. Az Európai Parlament elnöke a megbeszélésen elismeréssel szólt az Országgyűlés munkájáról, nagyra értékelve a pártok szerepét a magyar átalakulás végrehajtásában. Enrique Baron Crespo hivatalos látogatásának befejeztével sajtókonferenciát tartott Az Európai Parlament elnöke leszögezte: Magyarországnak minden joga megvan ahhoz, hogy részt vegyen egy békés és egységes Európa felépítésében, s ez a folyamat számára az Európa Tanácsba való felvétellel kezdődik. Az Európa Tanács véleménye szerint Magyarország tagsága nemcsak az ország, de a demokratikus Európa szemszögéből nézve is pozitív hatású lesz. Az Európai Közösséghez való magyar csatlakozási szándék időpontját 'végső soron a magyar kormánynak, a Parlamentnek, illetve a népnek keli eldöntenie. Hivatalos magyarországi látogatását befejezve kedden délután elutazott Budapestről Enrique Baron Crespo, az Európai Parlament elnöke és kísérete. Opel Szentgotthárdról Még ebben az évben megkezdi a szentgotthárdi Opel- motorgyártó és -összeszerelő üzem 850 dolgozójának kiválasztását, valamint a leendő magyarországi Opel-ügy- nökök felkutatását a General Motors Hungary vegyes vállalat. A 200 millió dolláros beruházáshoz már minden fontos részegységet, berendezést megrendeltek, s így várhatóan nem lesz akadálya annak, hogy 1992-től kezdve évente 200 ezer darab 1,6 literes motort, s mintegy 15 ezer Opel Kadett gépkocsit gyártsanak Szentgotthárdon. Megszűnt a vízumkényszer a Benelux-államokba A. Belügyminisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint szeptember 20-tól megszűnik hazánk és a Be- nelux-országok közötti vízumkényszer. így az érvényes útlevéllel rendelkezők csütörtöktől vízum nélkül utazhatnak Belgiumba, Hollandiába és Luxemburgba, ha három hónapnál rövi- debb ideig kívánnak ott tartózkodni. Természetesen 4 munkavállaláshoz és egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásához, valamint a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz továbbra is vízumot -kell kérni. A privatizációs törvényről döntött az Országgyűlés Határozatképtelenség miatt félbeszakadt — Folytatás október 15-én Tegnap több mint két órán át tartó határozathozatal eredményeként a parlament 180 egyetértő szavazattal, 101 • ellenszavazattal és 32 tartózkodással elfogadta a privatizációs törvényjavaslatot A végső eredmény kimondása azonban korántsem volt egyszerű. Előtte ugyanis szót . kért Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő és bejelentette: olyan jogtechnikai hibát szavaztak meg a módosító javaslatok elbírálása során, amely a már elfogadott törvényt alkotmányellenessé tenné. (Arról volt szó, hogy az elővásárlási jog ilyetén törvényi szabályozása sérti-e avagy sem a tulajdonosi jogot.) Tölgyessy Péter közölte: a plénum a törvény elfogadásával súlyos alkotmánysértést követ el, "és ezt az erre hivatott bíróságok fogják megítélni. Az ebédszünet után — á hagyományos rend szerint — az interpellációk hangzottak el. Elsőként Soós Károly Attila (SZDSZ) a kormánypártok, a kormány és a kormányhivatali apparátusok összefonódása tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Antall József válaszában a pártállammal való összehasonlítást visszautasította, e felvetést inszinuációnak, ferdítésnek nevezte, amelyre emiatt nem is kívánt részleteiben válaszolni. A miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy többpárti rendszerben a pártok gyűléseiken bejelenthetnék saját pártjuk vagy pártjaik kormányzati szándékát jelentő kérdéseket. Tölgyessy Péter Magyarország általános válságának súlyosbodása és cselekvési programjának hiánya miatt interpellált Antall József miniszterelnökhöz. Arra kért választ elsősorban: mivel magyarázza a rövid távú kormányprogram végrehajtásának elmaradását, mikor lesz kézzel fogható, határidőket és konkrét intézkedéseket, átfogó törvényjavaslatokat is tartalmazó cselekvési program? Antall József válaszában az interpelláció minden megjegyzésére, hangulati elemére reflektált. Mint mondotta: Tölgyessy Péter hatásos szónoklatot tartott, érzelmekben gazdagon, a politikai racionalitás kérdésében azonban bizonyos mértékig irreálisan. Válaszában kitért egyikét olyan kérdésre is, amelyet őszinténjszól- va nevetségesnek tartott. Az egyik: a sajtó szabadsága. Ameddig a sajtó azt írhat és úgy, ahogy ma teszi, addig a magyar demokraták és koalíciós partnereik nyugodtak lehetnek, mert Magyar- országon teljes sajtószabad-* ság van. Ha viszont ez nem így van, akkor a Parlamentben sincs szabadság, és Töl- áyessy Péter is súlyos kényszer, fenyegetettség közepette mondta el ezt a beszédet A másik: .nyugodtan megkérdezheti a MŰOSZ-t — amelynek régóta tagja maga Antall József is —, annak (Folytatás a 3. oldalon) Hétfő, te drága! Veszik, viszik, mint a — cukrot... „Az a biztos, ami már a kamrában van” — vélekedik a vásárló, aki a hét végén hallott-olvasott a cukor- és étolajellátásról, majd — amint az szinte várható volt' — a hét elején beszerző körútra indult. Tegnap két ABC-áruházat, és egy élelmiszer nagykereskedelmi vállalatot kérdeztünk arról, tapasztaltak-e a lakosság körében valamiféle felvásárlási lázat. Nos, a válasz egyértelmű: igen. A megyeszékhelyen, a 100- as ABC-ben Vantara Pál üzletvezető azzal kezdi a választ, hogy az esetenkénti étolajhiány amúgy is minden ősszel felborzolja a kedélyeket, s ehhez még párosultak most a hét végi hírek. (Folytatás a 8. oldalon) Az olaj- és a cukoripar Illetékesei — amint azt a tegnapi Népszabadságban olvashattuk — azt ígérik, len elég áru. De a vevő szerint ugye, „az a biztos..." Fotó: Kováén Erzsébet I voksolás után: 51:35 az amerikaiak javára olimpiai jubiláns Atlanta az Kedden ez egész sportvilág Tokióra figyelt, ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 96, ülése keretében itt döntöttek arról, hogy a hat jelentkező -közül melyik város kapja meg az 1996. évi nyári ötkarikás játékok, az Ananyolimpia rendezési jogát. A titkos szavazás előtt a pályázók küldöttségei még egy utolsó egyórás lehetőséget kaptak elképzeléseik felvázolására, a sorsolásnak megfelelően előbb AtaLanta mutatkozott be a NOB-iagok előtt, aztán Athén, Toronto, Belgrád, Melbourne és Manchester következett. Aztán a sportvezetők az újságírók kérdéseire válaszoltak. Az athéniak egyórásra tervezett sajtóbeszá- molója csaknem botrányba fulladt, 15 perc után félbe is szakadt, mert K onsz tanti n M-icotafcisz miniszterelnök és Lambisz Nikolau, a nemzeti olimpiai bizottság elnöke nem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni azokat a témaköröket, amelyeket pályázatukkal kapcsolatban n. NOB-tagok felvetettek. Magyiár idő szerint 13.47 óraikor csúcspontjához érkezett a NOB 96. ülése a Pamir -kongresszusi központ NHK-tanácstermében. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke — eki egyébként a döntésben nem vett részt — a itv-társaságok élő közvetítésének jóvoltából csaknem 4,5 milliárd néző előtt nyitotta fel a titkos szavazás végeredményét tartalmazó borítékot. (Folytatás a 8. oldalon)
