Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-17 / 218. szám

1090. szeptember 17«, hétfő NÉPÚJSÁG •a SZERKESSZEN VELÜNK! Egy haláleset kapcsán Pista bácsi húsz éve rendszeresen bekopogtat szerkesztőségünkbe; mindig van témája, né­hány jó ötlete a kollégák számára. Tóth István és felesége az elmúlt hét végén ünnepel­ték házasságkötésük 50. évfordulóját. Felneveltek hét gyermeket, s 17 unokával és egy dédunokával is büszkélkedhetnek. A családtagok együtt köszöntötték az idős házaspárt a nevezetes napon. Kollégáink nevében mi is szívből köszöntjük őket! Fotó: Veress Erzsi Kardos! kardoskodók Ez év augusztusában fa­lunkban, Körösladányban sajnálatos eset történt: egy 17 éves fiatalembert betörés közben lőtt le a szolgálatban levő körzeti rendőr. A he­lyi politikai csoportok a szam­bád demokraták kezdemé­nyezésére másnap összeül­tek és közös állásfoglalást kívántak tenni á történtek­kel kapcsolatban. A megbe­szélésen mindenki egyetér­tett abban, hogy községünk közbiztonsága katasztrofális, és a bekövetkezett haláleset majdnem hogy törvényszerű volt. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy helyi SZDSZ- csoportunk ,a történtek előtt kérdőíveket juttatott el a la­kossághoz, és a visszaérke­zett reagálások egyértelmű cselekvésre szólították fel a leendő önkormányzatot eb­ben az ügyben. Nemsokára meghívót kaptunk, mely a helyi önvédelmi egyesület megalakulására invitál. Egy pártsemleges csoport létre­Az alábbiakban részlete­ket közlünk egy levélből, melyet Gyuláról juttattak el több aláírással Ráday Mi­hály városvédőhöz, (a szerk.) ... Gyulán a közelmúltban a városképet hosszú távon megváltoztató építkezésekbe kezdtek. A Fehér-Körös ágát, a várost átszelő Élő­víz-csatornát átívelő patinás kőhíd három sarkára üzlet­épületeket tornyoztak. Ezek az épületek, „kapuházak”, a város központjában lévő híd összképét előnytelen módon változtatták meg, mert azok méreteikben, elhelyezési módjukban és esztétikailag is igen sok kívánnivalót hagytak maguk után, főként a már rég meglévő kapuház és más épületek vonzatában szemlélve azokat. Különö­sen a folyó bal partjára be­zsúfolt bazár megépítését tartjuk tejlesen indokolat­lannak. Ugyancsak rontják a vá­rosképet a buszpályaudvar A Népújság március 5-én megjelenít számában, „A Me- takémia tagsága meghátrált” című cikkében azt írja töb­bek között a cikk írója (Molnár), hogy „Nyerges László arról is tájékoztatta a közgyűlést, hogy emberi ma­gatartása és szakmai hozzá nem értése miatt a bead­ványban kritizált Simon Vince főmérnököt a vezető­ség (beosztásából felmentet­te”. A vezetőség valóban levál­tott, minden indoklás nél­kül. Az indoklást jogellene­sen az úgynevezett határo­zatkivonathoz az elnök szö- vegezte úgy, mintha az a vezetőség indoklása lett vol­na. A határozat ellen a dön­tőbizottsághoz fordultam, majd a döntőbizottság eluta­sító határozatát a munka­Van segítőnk is Az elmúlt hetekben gyakran olvastam a nagycsaládos egye­sületekről. Mi egy kis csoport vagyunk Pusztaföldváron, ta­valy májusban alakultunk. Saj­nos, a mai napig nincs klubhe­lyiségünk, ahol egy-egy ruha­csere-akciót vagy összejövetelt tarthatnánk. Rosszul esik, hogy ml sok csoportot segítettünk, ruhát, cipőt adtunk, abban bíz­va, hogy ők is viszonozzák, de ez csak ígéret volt a sok közül. Azért van segítőnk is a falu­ban. Sokat köszönhetünk dr. hozásáról volt szó,, mely se­gíti a rendőrség munkáját, figyelőszolgálatot tart. Ismertem azt a 17 éves gyereket, aki semmivel sem volt jobb, de rosszabb sem. mint kortársai. Mint az én korosztályom, ők is egy tár­sadalom sikerült, avagy fél­resikerült termékei, akikből úgymond jó vagy rossz em­berek lesznek. Talán csak jó heccet, némi aprópénzt lá­tott a dologban, amiért leg­feljebb két atyai pofon jár, nem pedig golyó. Ismerem a rendőrt is, aki az adott kö­rülmények között másképp nem cselekedhetett, hiszen pont ő volt az, aki nem sok­kal a történtek előtt illegális lőfegyvert vett el fiatalok­tól. Véleményem szerint nem a szolgálatot teljesítő rend­őr a felelős, talán még telje­sen a közvetlen felettesei sem, hanem az a. tűrhetetlen állapot, amely egy elmúlt hatalmi struktúra maradvá­nya. Ez a rendőrség úgy ér­és a vasútállomás légvonalá­ba eső, rendkívül forgalmas helyen, az úgynevezett Áp­rilis 4. téren katonás sor­rendben felállított fatornyos bazárépületek, melyek a fő­útvonalon közlekedők elől teljesen lezárták a rálátást egy gyönyörű kis kápolnára. A jobb sorsra érdemes tér­ség, merjük azt mondani el- rondítása, mély fájdalommal tölti el a városunk szépsé­géért aggódókat. A bazárok e térségben való, szórt elhe­lyezése kívánatosabb lett volna. Mi nem irigységből láza­dozunk, ahogy azt a bírált személyek, a diktatórikus döntéshozók mondják. Vé­leményünk szerint is szük­ség van a kereskedelmi egy­ségekre, csak azok megjele­nési és elhelyezési módoza­tai ellen tiltakozunk. Ügy érezzük, hogy egy település sorsának, képének alakításá­ban minden lakosnak véle­ményezési joga van ... ügyi bíróságnál keresettel támadtam meg. A bíróság megállapította, hogy a veze­tőségi határozat megalapo­zatlan és jogsértő volt. A kihaliligatott tanúk vallomá­sából egyértelműen kiderül, hogy a személyi állomány véleménye nem a főmérnök ellen irányult — kivéve a fegyelmivel sújtott szemé­lyek elf ogultságát —, hanem éppen az elnök ellen. A vezetőségi határozatot az elnök kezdeményezte ab­ban bízva, hogy a személyi állomány vele szembeni el­lenszenvét az én eltávolítá­sommal lecsillapítja, jólle­het, hogy a személyi állo­mány éppen azt írta ter- hemre, hogy az elnök „hű kiszolgálója voltam”. Janovszki Sándornak, az iskola igazgatójának. Szívesen fogadnánk fölösleges könyveket, amelyek segítenének gyermekeinknek a tanulásban, ruhaneműt, javítható háztartási gépeket. Jön a tél, és vannak családok, ahol nincs például centrifuga, amiért fizetnénk is méltányos összeget. Nagyon örülnénk egy-egy előadásnak, ha lenne olyan báb- vagy szín­játszó csoport, amely erre vál­lalkozna. Nagy Miklősné, a NOÉ pusztaföldvár! csoportjának elnöke zem fél, és aki fél, az véde­kezik. Nem szeretnénk erő­szakelvű rendőrséget, itt a tekintélyelvhüségnek kell ér­vényesülnie! Ehhez törvényi garanciák, belső szemléleti, személyi változások és nem utolsósorban anyagi feltéte­lek szükségesek. Nem a la­kosság bevonása és cselekvő részvétele a legjobb megol­dás, hisz láthattuk az elmúlt évek nem mindig pozitív példáit. Az államtól az adófizető lakosság elvárhatja és köve­telheti, hogy biztonságát szavatolja, értékeit védje meg. A kormányzó pártok elvetették az SZDSZ módo­sító indítványát a rendőrség önkormányzathoz történő részleges kapcsolásáról. Pe­dig az önkormányzatnak kel­lene eldöntenie, hogy meny­nyi rendőr szükséges az adott településen. Kiss Ferenc, SZDSZ, „TESZ” az oktatás szolgálatában Gyomaendrődön közismert tény, hogy a 617. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Cipőipari Szakközépiskola nevelőtestülete embert pró­báló küzdelmet folytat az oktató-nevelő munka zavar­talan beindításáért. Az 1990 —91 -es tanévre 380 gyermek iratkozott be. Az iskola mosr toha körülményei miatt úgy tűnt, hogy délutáni tanítást kell beiktatni. Ezt a kény­szermegoldást mindenképpen szerették volna elkerülni, hiszen köztudott, hogy a gyermek szellemi frissessége reggel, illetve délelőtt sok­kal intenzívebb, mint a dél­utáni órákban. Arról nem is beszélve, hogy éjjel készül­jön fel a gyerek a másnapi órákra, plusz — kollégium hiányában — utazzon haza éjjel és másnap vissza? Egy emberként mozdult meg a pedagógusközösség. Felmérték a számításba jö­hető középületeket. Elutasí­tást kaptak mindenütt, még­sem adták fel. Végső kétség- beesésükben felkeresték a Társadalmi Egyesülések Szö­vetsége helyi szervezetét (volt Hazafias Népfront), fel­tárták gondjaikat, megértést, segítséget remélve. Tisztelet­tel bocsátottuk az iskola rendelkezésére tanácskozó- termünket, berendezési tár­gyaival együtt, melyet tan­teremmé varázsoltunk szep­tember 3-án reggelre. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége helyi szervezete nevében: Szabó Incéné Teri mama ünnepe Gyulán, & Magyarvárosi Idő­sek Klubjában nemrég családias ünnepségre került 6or. A klub tagja, Magyar \Terézia néni 80. születésnapját ünnepelte. Ebből az alkalomból köszöntötték a klub dolgozói és a szomszédok. Az ajándékok (között szép szü­letésnapi torta is volt, melyet az egyik klubtagunk, Pántos Jánosné készített. A klub dol­gozói nagyon szép rózsa- és kardvirágcsokorral köszöntötték Teri mamát, amit meghatódva és örömtől könnyes szemmel vett át. Kívánunk neki még sok-sok boldog születésnapot! Szabó Istvánné, a klub vezetője Vélemények a Hej, Rigó, Rigó című cikkről Néhány kérdést tennék fel a kevermesi „legbecsülete­sebb cigány”-nak. Tisztelt Jakab Űr! Én 1968 óta vagyok szívbetegségem­mel leszázalékolva, tavaly januárban szívműtétem volt, és a mai napig 5080 forint a nyugdíjam. Betegségem mi­att semmilyen munkát nem vállalhattam, ezért én nem tudnék egy kas pénzt mu­tatni a riporternek. De ha ön olyan súlyos .beteg, hogy tud dolgozni, miért kap 9000 forintot, míg én csak 5080-at, de ebből havonta négyszázat gyógyszerre köl­tők. Férjem lábát az idén amputálták, ő is rokkant. De ha mi személyenként kap­nánk 9000 forintot (mivel a férjem 34 évet becsülettel le­dolgozott, ezt bizonyítja a minisztériumi kitüntetése is), akkor megkérném a 100 ta­gú cigányzenekart és Hor­váth Pistát, játsszák el ne­künk a Hej, Rigó, Rigót. Gy. L.-né, Békéscsaba * * *. Jakab úrnak az ezresek lógnak ki a farzsebéből, ne­kem pedig csak az adóhiva­tali csekkek. Valamelyik nap is újabb számlával kedves­kedett nekem az adóhivatal. Pedig sajnos nem érek rá pénzt keresni, mert néha dolgoznom is kell a munka­helyemen f18 év után 8 ezerért!), önkéntelenül is Ja­kab úr jut eszembe, aki nem ezt teszi, sőt a másik Jakab úr sem. Ő alig 9 ezerért rok­kantnyugdíjas. Én pedig alig 8 ezerért dolgozom. Távol áll tőlem, hogy bármiben is meggyanúsítsam a nevezett urakat, de ha nekem eszem­be jutna, hogy nyugdíjba vonuljak, e pillanatban ki­zárt dolog, hogy 3-4 ezernél többet kaphatnék. Mint ahogy azt is kizártnak tar­tom, hogy az adóhivatalnak eszébe jutna szegény rok­kantnyugdíjasokat üldözni számlákkal, felszólításokkal stb. Azt. a kis „többletkere­setet” pedig ne sajnáljuk tő­lük, hisz „csak” 9 ezret kap­nak, kell az a kis mellékes. B. B„ Békéscsaba Az augusztus 28-án meg­jelent, „Kard ki kard” Kar­doson című cikkhez szeret­nénk hozzászólni. A cikkből annyi valóban igaz, hogy amit a doktor úr a fejébe vesz, azt meg is valósítja, például: — két hónappal ezelőtt át­vette a kacsatelep irányítá­sát. Ez alatt az idő-alatt a telep gyökeres változáson ment keresztül:, pozitív irányban. — A faluban létesített ma­Ha az ember járja a vá­rost, akkor itt-ott látja a képviselőválasztási plakáto­kat. Szinte minden párt az­zal kezdte választási kampá­nyát, hogy „privatizációt, vissza a földet eredeti tu­lajdonosának”. Azóta a kép­viselőurak bekerültek az Or­szágházba, előtérbe került a személyi presztízs kérdése, a nem egyértelmű fogalmazá­si kiskapuk. Háttérbe szo­rult a privatizáció, az ígére­tek elhanyványultak. Az Országgyűlés plenáris üléseiről való igazolatlan távolmaradás, mintegy példa a mai munkamorálra. Ismét szaporodnak a - parasztem­bert ócsároló kijelentéseik. A kisgazdák „agyrémek”, prog­ramúik „nemzetvesztő”, a parasztok csak „virágcserép- bep tudnak gazdálkodni” stb. Még szép, hogy ezek az urak elismerik, hogy a pa­rasztok képesek „virágcse­répben” is megtermelni a sok-sok hízót, baromfit, zöldségfélét. Miért „nemzet­vesztő” a kisgazdák prog­ramja? Talán azért, mert 1945-től 1950-ig talpra állí­totta az ország gazdaságát? Utána nem volt se kenyér, se hús! Inkább „nemzetvesztő” az, aki elpusztította a tanyaso- rokait, kiirtotta a fákat és lassan sivataggá teszi a ma­gyar Alföldet. „Nemzetvesz­Lepet, valamint a kövesutat szintén neki köszönhetjük. Ezen felül a régi gyomai út is az ő jóvoltából kapott új bitumenborítást. Nagyon szeretnénk tudni azt, hogy ha Berták Mihály mindenről tudott, amit a cikkben önöknek elmondott, akkor ezt miért csak most közölte? Vajon, ha minden maradt volna a régiben, ak­kor is rágalmazta volna az illetékeseket? (Mi úgy gon­doljuk, hogy nem.) tő” az, aki termeld a 20-23 Ft/kg-os kenyeret, 18-20 Ft,'literes lefölözött tejet, s a jóval ezer forint fölötti szemetes tápokat. Az agrár- szövetség munkanélküliség­gel ijesztget, míg a 10-12 hektáros paraszt 4-5 ember­nek adott munkalehetőséget. Senki nem akarja „szét­verni” a szövetkezeteket, ál­lami gazdaságokat. A pa­rasztember nem kér abból a félrevezető kioktatásból, hogy mennyibe fog kerülni az elpusztított gazdaság helyreállítása, megoldja ol­csón, két kezével. A paraszt­embernek nem kell frakció, a gyűlések tömege, dolgozni és szövetkezni akar. Ter­melni akar szabadon, min­den párttól mentesen. Sza­bad piacot kér, olyat, ame­lyet nem a monopólium ural. A parasztember nem kér kártérítést, mert szívén vi­seli az ország terhét. Valahogy az az érzésem, hogy a földtörvény késlelte­tésének az a célja, hogy pusztuljanak ki a még élő öreg parasztok, ne láthassák meg a tanyájuk sírját, és akikor nem kell a földjüket visszaadni. Nagyon szomorú az, hogy az Országgyűlés egy része az ötvenes évek „gumibotos ököljogát” most törvénnyel kívánja szentesí­teni. Id. Kepenyes György, Szarvas Körösladány Gyulai bazárok n határozat jogsértő volt Simon Vince főmérnök szék üzleteket, a Tüzép-te- (22 aláírás) A parasztember termelni akar!

Next

/
Thumbnails
Contents