Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
% BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ÉLŰIT NÉPÚJSÁG 1990. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP Ara: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 205. SZÁM Becsöngettek... Üj tanév elején a beköszöntőket visszatekintéssel szokták kezdeni, és statisztikákkal: hány új iskola épült, mennyi tantermet adtak át, ezt és amazt felújították... Szóba kerül a tankönyvellátás helyzete is. Nevetséges lenne, ha az idén is hasonlókkal kezdenénk. Valójában a kiindulás 1946 lehetne. A forint bevezetésével összekapcsolt bérrendszer, amely a pedagógusok fizetését az 1938. évi húsz (!) százalékában állapította meg. Azzal kellene folytatnunk, hogy képesítés nélküli nevelőket állítottak a katedrákra. Utána következhet a körzetesítés, kiváltképpen annak a hetvenes években tetőzött második hulláma, amely a legkisebb falvak alsó tagozatos iskoláit is — tanítóikkal együtt — magával sodorta. Szólhatnánk az elhibázott tantervi reformokról, a megváltó tanítási módszerekbe vetett gyermeteg hitekről, arról az illúzióról, hogy részenként megújítható a magyar oktatásügy.^ Ám maradjunk a legfrissebb fejleményeknél! Elvi viták és sok-sok sürgetés után az előző kormány áttért a fejkvótás alapon történő normatív finanszírozásra. Már tavasszal kétségbeesett segélykiáltások érkeztek főként a mezőgazda- sági vidékekről: a legszikárabb költségvetés szerint is októberre, novemberre csődbe jutnak az óvodák, általános iskolák. A közvélemény nyomására és zajos egyétértésével megszűnt a kötelező oroszoktatás, és elkezdődtek az orosztanárok átképzését kísérő anomáliák. Majd következett az új művelődési és közoktatási tárca megegyezése a hitoktatásról az egyházak képviselőivel, s annak ingerült fogadtatása, a sajtóviták, majd új egyezség, a második megállapodás. Eközben az oktatási-nevelési intézmények körül is mozgolódtak a pártok, szervezkedtek a szülők. Minden valamirevaló politikai csoportosulás oktatáspolitikai koncepcióval (tervezettel, programmal, tézisekkel) rukkolt elő; valóságos számháború kezdődött arról, hogy 8 + 4-es, 4 + 8-as, 6 + 6- os legyen-e a magyar iskolaszerkezet. Iskolaszékek születtek, iletve már csirájukban vetélodtek el. Egyik helyen nevelőtestület váltotta le igazgatóját, más -helyeken be sem töltötték az Igazgatói posztokat. És most jelent meg a sajtóban a Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezetének indítványa, miszerint lehetőleg már októberben az iskolaigazgatókat vessék bizalmi szavazás alá a tantestületek. . . Mit mond a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Óva int a megalapozatlan döntésektől. Azt mondja: meg kell óvni az iskolákat az ötletszerű intézkedésektől! Vajon nem tudják-e a főhivatalban az illetékesek^ hogy a társadalmi változásök iméhében már rég megérlelődött az egész oktatási rendszer gyökeres megváltoztatásának szükségessége és igénye? Tudják, ám hozzáteszik: az oktatási rendszer napi működtetéséhez is hiányoznak a feltételek. Ezért most csupán azt ajánlják a minisztériumban: csak olyan változásokat vezessenek be az intézmények, amelyekhez helyben megteremthetők a személyi és a tárgyi feltételek. i ■ A megújulási törekvések még nem álltak össze egy jól megalapozott stratégiai programmá. Az új tanév kezdetén kimunkálatlan a kormányzati és a helyi önkormányzati oktatáspolitika, valójában nincs működőképes intézményrendszer. Üj oktatási törvényre lenne szükség. Csakhogy még nincs új oktatási törvény, ezért csupán rendező elvekre futja. . Alapvető elv az, hogy az iskola nem válhat a politikai harcok színterévé. Rendszerváltás ide vagy oda, még érvényesek a hatályos jogszabályok. Jogsértő például az igazgatók rögtönzéses leváltása, ám az ,is, hogy a szabályosan lefolytatott pályázatok után, a nevelőtestületek egyétértésé- 'vel sem neveznek ki új igazgatókat. Ugyanakkor már most érvényesülnie kell annak a követelménynek, hogy a vezetői megítélés mércéje kizárólag a szakmai teljesítmény. Ám tudjuk, hogy a parlament időközben módosította az 1985-ös oktatási törvényt. Kimondta, hogy az iskolák fenntartása jnár nem állami monopólium. A magániskolák indítását a helyi tanácsok engedélyezik, csakhogy nem tisztázták, a költségekből mi hárul az államra. Ezért a mai kormányzat nem vállal semmiféle garanciát. Pontosabban: ha az engedélyező állami feladatokkal is megbízza az iskolát, megkapja a költségvetési törvény szerinti „normatív” finanszírozást. És hiába volt hangos a sajtó a jelenlegi iskolaszerkezettől eltérő nyolcosztályos gimnáziumok, illetve hatosztályos alapiskolák programjától, nincs pénz a központi forrásból egyikre sem. Változtatni lehet, ha a megújulás nem az állami költség- vetést terheli. Vállalkozhat az iskola, nyújthat külön szolgáltatást a szülők pénzéből, saját leleményéből. Megszűntek azok a korlátok is, amelyek a kötelező óraszámok felhasználásában kötötték meg az iskolaigazgatók kezét. Az iskolák maguk dönthetnek arról, hogy mit lehet beszámítani a pedagógus kötelező óraszámába, -mit kell külön díjazni — csak "jgyen rá az intézménynek pénze. Egyetlen fillérbe sem kerül — egy új rendelkezés módot ad rá —, hogy az iskola elismerje a másutt szerzett nyelvtudást. Az a középiskolás, aki közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, mentesül a tanulás, a vizsga, az érettségi kötelezettsége alól az adott nyelvből. A minisztérium valamennyi iskolatípusban visszavonta a történelem, a társadalomismeret, a -bevezetés a filozófiába tárgyak tanterve- it, és megszünteti a szakközépiskolák politikai gazdaságtan tantárgyát, helyette a közgazdaságtant vezeti be. Sovány a mérleg? Türelem, csak türelem... Az iskolarendszert nem lehet szanálni, a gyerekek nem kaphatnak munkanélküli-segélyt. Igaz ugyan, hogy a türelem véges: becsöngetnek, kicsöngetnek. De -nem ok nélkül, és nem idő előtt. Miksa Lajos Az flntall-kormány első száz napjának értékelése A Magyar Köztársaság miniszterelnökségének sajtóirodája pénteken eljuttatta az MTI-hez a kormány első száz napjának rövid áttekintését. A szabad választásokkal Magyarországon nem kormányváltozás, hanem rendszerváltozás történt. Történelmi feladat, hogy az elnyomó és általános leromlást okozó államot, polgárainak boldogulást adó hazává építsük át. Példátlan nehézségeink ellenére biztató, hogy törekvéseink egybeesnek a nemzet ébredő tettvágyával és a környező országokban, sőt az egész világon zajló folyamatokkal. A koalíciós kormány az első időszakban hármas célt tűzött maga elé. El akarta végezni a kormányzati irányítás szervezeti, működési rendjének átalakítását; a nemzetközi kapcsolatok új (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt a 71. OMfK Pénteken a kőbányai vásárvárosban megnyílt a 71. Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásár (OMÉK). A BNV fellobogózott főterén az alkalomból rendezett ünnepségen jelen volt a hazai társadalmi, politikai és gazdasági élet számos kiemelkedő képviselője, továbbá az OMÉK-on részt vevő külföldi vállalatok több vezetője. Megnyitó beszédet Göncz Árpád köztársasági elnök mondott. Hangsúlyozta: hazánk fejlődésében, népünk boldogulásában a mezőgazdaság meghatározóan fontos szerepet tölt be. Nemzetgazdaságunk egykori sikerágazata napjainkban a pusztító aszállyal és az átalakulással járó gondokkal küszködik, ám sok a felszínre hozható lendítő erő is- Ezek azonban csak akkor érvényesülhetnek igazából, ha az ágazat elfogadható áron és jó minőségben jut hozzá a kiállításon is látható hazai és külföldi biológiai anyagokhoz, műszaki eszközökhöz, technológiákhoz, valamint a tudományos világ kínálta legkorszerűbb ismeretekhez és módszerekhez. A köztársasági elnök a továbbiakban a mezőgazdasági kiállítások, vásárok szerepét, jelentőségét méltatta. Ennek során emlékeztetett arra, hogy a vásárok országos méretűvé tételéért gróf Széchenyi István tett a legtöbbet; éppen 160 esztendő telt el azóta, hogy a legnagyobb magyar országos rangra emelté a mezőgazda- sági vásárokat és kiállításokat. (MTI) A gyűlölködés szelleme a palackban maradi Marosvásárhely „átvészelte” a nehéz napot Marosvásárhelyen a márciusi tragikus események óta kulcsszó lett a Vatra. A baráti beszélgetésekben szinte mindig felbukkan a szervezet neve. A magyarok többsége tart a nacionalista Vatra Romaneasca-tól. Soha sem tudni, hol, kire, csapnak le. A várost egy vicc járja be. de az emberek szívből nem tudnak a poénján nevetni. A furfangos ta- lálóskérdés így hangzik: „Mi az? Kicsi, zöld és megvéd a Vatrától?” A választ a többség egyből fújja: „Az útlevél”. Mivel a Vatrának Vásárhelyen van az országos központja. és a márciusi eseményekért — a vandál pusztításért, az emberi életek semmibe vételéért — továbbra is a magyarokat okolják, csak. az alkalmas pillanatra várnak, amikor hangot adhatnak nacionalista véleményüknek, a magyarság ellen fordulhatnak. Erre a II. Bécsi döntés 50. évfordulójánál Jobb lehetőséget keresve sem találhattak volna. KI épít gátat Magyarország és Románia közé? Bár, szinte egész Románia gyászolt augusztus 30- án, a jólértesültek váltig állították, hogy ha valahol elfajul a békés megemlékezés. az Marosvásárhely vagy Kolozsvár lesz. Így hát fotós kollégámmal szerdán nekivágtunk a hosszú útnak, (Folytatás a 2. oldalon) Előtérben a helyi közösségek érdeke Hz SZDSZ politikai magatartása a helyhatósági választások előtt —Beszélgetés Kis János elnökkel Közeledve a helyhatósági választásokhoz, a pártok egyre-másra fogalmazzák meg elképzeléseiket a helyi önkormányzatokról. Napjaink másik fontos belpolitikai eseménye: letelik az a 100 nap, amelyet mint türelmi időt kért az Antall-kormány a közvéleménytől és az ellenzéktől. A közelmúltban Békés megyében járt Kis János, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke. Vele beszélgettünk a legnagyobb ellenzéki párt stratégiájáról, terveiről. — Annak idején, amikor a parlamenti választások eredményeit értékelték, ön azt nyilatkozta a televíziónak, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége tanult a kampány tapasztalataiból, és más taktikát alkalmaz a jövőben. Változik-e pártja politikai magatartása a hely- hatósági választások előtt? — A helyhatósági választás gyökeresen más feladat, mint a parlamenti képviselőválasztás volt. Ügy ítéljük meg, hogy a parlament elsősorban a pártpolitika színtere. A helyhatóságban is óhatatlanul szerepét kell, hogy kapjanak az országos pártok, de elsősorban a település egészének az önkormányzatát kell kialakítani. Ezért a szabad demokraták, ahol csak lehetséges, támogatják azokat a párton kívüli jelölteket, akiket jó szakembernek, és a közös-* 6ég jó képviselőjének tartanak. Törekszenek arra, hogy együttműködjenek a nem párt jellegű helyi szerveződésekkel, hagyomány- őrző egyesületekkel, környezetvédő, vagy kulturális szervezetekkel. — Milyen instrukciókat adnak a vidéki települések SZDSZ-szervezeteinek? — Nagy, a szervezeteink önállósága, s ez a helyhatósági választásokkor még inkább előtérbe kerül. Pestről ebbe nem lehet beleszólni. Azt tanácsoljuk: mindenekelőtt a Fidesszel keressék a koalíció lehetőségét. Ezenkívül működjenek együtt azokkal a nem párt jellegű szerveződésekkel, amelyek a helyi közösség érdekét színesebbé, demókratikusabbá tehetik. — önök a Parlamentben sokat küzdöttek egy átfogó önkormányzati tört íny megalkotásáért. Egy kérdést kiragadva: hogyan képzeli el az SZDSZ az önkormányzati tulajdont? — A törvény sem az önkormányzati tulajdonról, sem az önkormányzatok egyéb jövedelemforrásairól nem rendelkezik, ami rendkívüli módon egyoldalúvá teszi. Csak azért volt elfogadható ilyen részleges formájában, mert ellenkező esetben a régi tanácstörvény alapján kellett volna a hely- hatósági választásokat megrendezni. Mi megkötöttük azt a kompromisszumot, hogy most csak az alapvető intézményi keretekre és a választás rendjére vonatkozó szabályokat alkossuk meg. De éberen fogunk ügyelni arra, hogy az önkormányzatok tulajdonlása, amellett működésük egyéb gazdasági alapjai kielégítő törvényi rendezést kapjanak- T — A földkérdés SZDSZ-es megítéléséről sokat hallottunk. Am az egyházi birtokok visszaadásáról kevesebbet. Mi erről a véleményük? — Szerintünk az egyházaknak hozzá kell jutniuk működésük anyagi feltételeihez. Ez jelentheti bizonyos régi tulajdonok visszaadását is, de azt gondoljuk, hogy az eredeti egyházi tulajdon visszaadására elsősorban ott lehet szükség, ahol ennek szimbolikus jelentősége is van. Például egyházi iskola, vagy kolostor esetében. Általában a meg(Folytatás a 2. oldalon)
