Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-10 / 187. szám
A föld nem választható el a tulajdonviszonyok egészétől MEDOSZ-állásfoglalás a földtörvényről Az Országos Érdekegyeztető Tanács elé kell vinni a termőföld tulajdonjogi rendezésének törvénytervezetét, mivel ennek előkészítése megalapozatlan, nem előzte meg részletes társadalmi, gazdasági és szociális hatásvizsgálat — így foglalt állást csütörtöki ülésén a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöksége. Az állásfoglalás a továbbiakban leszögezi: a MEDOSZ elismeri és támogatja a* föld egykori tulajdonosait sérelmeik orvoslásában, ám csak olyan megoldásokkal ért egyet, amelyek nem teremtenek újabb igazságtalanságokat. A törvénytervezet ugyanis jelenlegi formájában létbizonytalanságba taszíthatja azokat, akik a földből élnek, és nem felelősei, hanem áldozatai lejgmUkfeM--------------------------------— hetnek a kialakuló helyzetnek. A MEDOSZ-ban olyan nézet alakult ki, hogy a tu- iajdonrendezés_ során a termőföldtulajdont sem általában a tulajdonviszonyok egészéből, sem pedig az egyéb mezőgazdasági termelőeszközök tulajdonától elválasztani nem lehet; indokuk az, hogy ezek a termelés folyamatában egymást kölcsönösen feltételező tényezők. A testület alapvetően tévesnek tartja azt a leegyszerűsített megállapítást, amely szerint az ágazat jelenlegi gondjait kizárólag a nagyüzemi tulajdonformák okozzák. Ez ugyanis azt az illúziót kelti, t>ogy a tulajdonforma megváltoztatása önmagában üdvözítő megoldást jelent. Ezzel végeredményben eltereli a figyelmet arról, a MEDOSZ által régebben hangoztatott alapvető gondról is, hogy az agrárágazat válsága a jelenlegi agrár- politika és az azt végrehajtó gazdasági szabályozó- rendszer következménye. A szakszervezeti szövetségben szükségesnék tartják, hogy a tulajdonrendezést megelőzze egy olyan, a piacgazdaság követelményeinek minden eddiginél jobban megfelelő agrárkoncepció kidolgozása, amely tulajdonformától függetlenül termelési biztonságot jelent a gazdálkodóknak. Szem előtt kell tartani azt is — rögzíti a továbbiakban a MEDOSZ állásfoglalása —, hogy a földtulajdon rendezésekor alapvető követelmény legyen a hazai élelmiszerellátás zavartalansága. az agrárágazatban dolgozók létbiztonságának, életszínvonalának megőrzése. Állami Gazdaság, Orosháza flz ingyenességtől hasznot remélnek A pártokkal való sikeres kapcsolatteremtés után az Orosházi Állami Gazdaság vezetői úgy határoztak, hogy megkeresik a kis- és magángazdaságokat, farmer- gazdaságokat, felajánlva részükre ingyenes szolgáltatásaikat. Az ötlet nem vész kárba, a kivitelezéshez viszont az kell, hogy az emberek tudjanak, értesüljenek a lehetőségekről. Rozsnyai Sándor általános igazgató- helyettes így összegezte az újszerű kezdeményezést: — Jól felkészült, gyakorlattal rendelkező szakembereink vannak, akik a növényvédelemmel, műtrágyázással, valamint a kistermelés gépesítési lehetőségeivel kapcsolatban megfelelő szak- tanácsadással szolgálnak. Nemcsak arra vállalkozunk, hogy elméleti ismereteinket adjuk át, felkutatjuk azokat a karbantartói, gépszerelési lehetőségeket is, amelyeket bármikor igénybe vehetnek a termelők. Ha kell, magmákra vállaljuk a gépbe- . szérzéseket is. Gazdaságunk építőrészlege mezőgazdasági épületek kivitelezésében is partner. Ügy vettük észre, hogy az utóbbi időben megnőtt az igény például a baromfiólak építése iránt. Az állattenyésztés területén segítséget nyújtunk a fajtakiválasztásban, a tenyésztési eljárásokban, a takarmányozásban, az állategészségügyi kérdésekben stb. S, hogy mi késztette a mai pénzorientált világban ingyenességre a gazdaságot? Íme a válasz: — Aki bennünket megkeres, tanácsainkat megfogadja, tenyészalapanyagainkkal dolgozik, attól olyan minőségű termékeket tudunk felvásárolni, amilyet mi magunk is produkálunk. Természetesen az ötlet mögött önös érdek is van, hiszen ebből később pénzt remélünk. Vannak azonban már olyan jellegű munkák, amelyeket nem ellenszolgáltatás nélkül, hanem forint ellenében végzünk, például a növénytermesztésben a talajelőkészítés, a betakarítás, a szállítás, az értékesítés, a vegyszerezés. Sőt! Még repülőgépes műtrágyázást is vállalunk. Igaz, ez nem olcsó mulatság, de kedvezmé- v nyekkel, részletfizetésekkel, Xkölcsönös megegyezéssel minden megoldható. j Cs. I. A Békés Megyei Agrober tervei alapján a Békési Körös— Berettyói Vízgazdálkodási Társulás kivitelezésében készül a Zsadányt a Dobai-pusztával összekötő híd elő- és utóburkolása, állagmegóvása a Holt-Sebes-Körös egyik ágán. A két bete kezdődött munkálatokkal várhatóan szeptember elejéig elkészülnek a szakemberek Fotó: Veress Erzsi Betiltották a szegedi KGSI-piacot Az egy hete ideiglenesen bezárt KGST-piac ügyében ülésezett csütörtökön a piac helyzetének rendezésére alakult koordinációs bizottság Szegeden. A városi tanács, a rendőrség, a vám. és pénzügyőrség, valamint a helyi pártok képviselőiből létrejött bizottság elsősorban a lakossági tiltakozások és a vészesen megromlott közbiztonsági helyzet hatására döntött a KGST-piac megszüntetéséről, A területen működő piac kft. azonban, az eredeti engedélynek megfelelően használtcikk-piacot működtethet a cserep>es soron, amennyiben teljesíti a koordinációs bizottság feltételeit — megfelel a szigorú közegészségügyi, közlekedés- és közbiztonsági követelményeknekA koordinációs bizottság ezzel érvényt szerzett annak a hatályos jogszabálynak, amely tiltja külföldi állampolgárok árusító tevékenységét. A bizottság még az elmúlt héten levelet küldött Rabár Ferenc pénzügyminiszternek' az ügy jogszabályi rendezését sürgetve. Most arról döntöttek, hogy több ..KGST-piac által sújtott” várossal összefogva követelik az egyértelmű kormányzati döntést a bazárturizmus legalizálásáról vagy betiltásáról. A koordinációs bizottság ülése alatt a piac környékének lakossága tiltakozó demonstrációt tartott a városi tanács épülete előtt. Kiknek szanatórium a tüdökórház? 1990. augusztus 10., péntek o . Feszült csend a főigazgatói irodában Fotó: Kovács Erzsébet (Folytatás a 3. oldalon) az itteni követelményeknek, attól kénytelenek leszünk megválni. • Kér kávét? Kgmnény szavak, súlyos szavak. E sorok írója is kap egy oldalvágást a végén, mert hogy múltkori cikkének megírásakor nem vette figyelembe azt, hogy ittas személyek szólaltak fel a tüdőkórház nagytermében megtartott gyűlésen. Érdekes. Csala János nem is tisztelte meg jelenlétével azt az ominózus összejövetelt, 6 mégis jobban tudja, mi terjengett ott a levegőben. Dr. Kási Gyula kérdezi. Kér kávét? (Nem, mondom, már jól érzem magam), s megkapom tőle a Miért nem' tudnak a kórházak műszaki osztályai az elvárásokrtak megfelelni? című tanulmány fénymásolatát Aztán balszerencsémre az aktív SZDSZ-tag, dr. Marsai György is foglalkozni kezd a főigazgató által fentebb idézett mondattal, aminek- az lesz a vége, hogy kitörök, s a fejére olvasóm dr. Kási Gyulának: hozzá hasonlóan nem is olyan régen (januárban) még a szabad demokraták képviselői próbálták megmagyarázni nekem a szerkesztőségben, hogyan kell újságcikket írni. Erre ő is bevadul, s a cikkemet mindenképpen cél- zatosnak és sandának minősíti. Sőt, orvos- és értelmiségellenesnek. Állításának bizonyításaképpen előkapja szerdai publicisztikámat, melyben zöld tollal aláhúzta a következő mondatokat: „Kinek voltunk mi akkor fontosak? Még a mellettünk ülő melósoknak sem, akik — az értelmiségellenes hangulatnak bedőlve — ráadásul gyanúsan is méregettek bennünket.” Hát már az írott szót is meg lehet hamisítani? — nézek döbbenten magam elé. Innentől fogva minden perc, amit eltöltők a főigazgatói irodában, maga az örökkévalóság, s már csak az érdekel, hogy mihamarabb elhagyhassam a helyiséget Még mellbe vág Csala János azon kijelentése, miszerint nem is baj, ha félnek a dolgozók, mert akkor majd javul a munkamoráljuk, meglep, mennyire hevesen tiltakozik az ellen, hogy ejtőernyős lenne, meghallgatom, hogy az időközben felhívott Kiss Imre (július 30-án 6 ült mellettem, „névtelenül”, a nagyteremben) milyen szenvedélyesen védi az igázát, s hitetlenkedve csóválom a fejem annak 'hallatán, hogy Ancsa főnővér pressziót gyakorol a független szakszervezetbe belépett takarítónőre. * * * Utóirat. Ezúton közlöm kedves olvasóimmal, hogy A független szakszervezet megalakulásának anatómiája című, július 31-i cikkemben közölt feltevés nem felel meg a valóságnak. A „József Szanatórium” Függelmien Egészségügyi Szakszervezet létszáma még nem érte el a százat. Dányi László Rendőrkézre vágynak a kisgazdák? Szakszervezeti délután a főkapitányságon Hol le, hol fel — gondolhatták szervezetük sorsával párhuzamot keresve a Független Rendőrszakszervezet tegnap délutáni vitájának szervezői, akik a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság nagytermébe hívták össze a szakszervezet Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei képviselőit. A szakszervezeti eszmecsere liftben kiragasztott reklámja egy kicsit arra is rámutatott, hogy a rendőrök munkavállalói érdekvédelme manapság mindennek tekinthető, csak megállapodottnak nem. Kankai István békéscsabai rendőrszakszervezeti elnök bevezetőjével társain kívül a pártok és a sajtó képviselőihez is fordulhatott, hiszen találkozójuk nyilvános volt. A téma időszerűségét a szakszervezet és a Belügyminisztérium vezetése között az utóbbi időben kialakult nyilatkozatháború — hovatovább valóságos perpatvar — híre erősíti meg: a rendőrszakszervezet szerepéről, szándékairól és tevékenységéről esett szó. Kiss Sándor, a szakszervezet országos vezetőségének titkára az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőivel folytatott, e hét keddi megbeszélésükről számolt be. Ennek eredményéről bizakodóan nyilatkozott. — Ha programunkat, valamint a Belügyminisztérium és az ORFK elképzeléséit összehasonlítjuk, akkor azt láthatjuk: szinte pontról pontra megegyeznek — mondotta. — Azonban meg nem értések, félreértések, élhallások miatt elmérgesedett közöttük a viszony. Elmondta továbbá, egyetértésre jutottak abban, hogy a kapcsolatokat olyan jogi alapokra kell helyezni, amelyek révén a rendőrök érdekeit mindenkor megvédhetik. Sürgette az érdekképvi- seleti, közszolgálati és a rendőrségi törvény mielőbbi megalkotását, hiszen a számtalan belső szabályozás, a működés új rendje csak ezt követően alakítható ki- A vita során bejelentette, hogy augusztus 13-án tárgyaljába munkaügyi bíróság azt 'a jogvitát, amelyet a belügyminiszter — általük- jogsértő módon kiadottnak minősített — utasításé miatt kezdeményeztek. Mint hallottuk, »kedvező döntésre, a szakszervezeti jogok miniszter általi megsértésének, kimondására számítanak. Dr. Hajdú Antal a jogállamiság gondolatának következetes, rendőrségre is vonatkozó érvényesítését kérte számon a kormányzaton. A jogász pontosságával nehezményezte azt, hogy a miniszter olykor ajánlásokat tesz: a minisztérium, a rendőrség •mely dolgozója, melyik szak- szervezetbe lépjen be, s melyikbe ne. Mint kiderült, széles körű felháborodást váltott ki a rendőrökben Nagy Ferenc földművelésügyi miniszter azon kijelentése, mely szerint a rendőrtisztek zöme megbízhatatlan. Volt, aki egyenesen a hatóság megsértésének tekintette e szavakat, ám később a kisgazdák képviselője úgy fogalmazott, hogy a miniszter megjegyzése nem a rendőrségre, csak a rendőrök egy részére vonatkozott. Felvetődött, hogy a rendőröknek is jogukká kellene tenni legalább a korlátozott sztrájkjogot, s tisztázni volna szükséges, hogy „az elmúlt rendszer kivételezettjei” — politikai terhekkel is megpakolva — sok tekintetben jogfosztottak, anyagi és más hátrányokkal sújtottak voltak. Varga Zoltán orosházi országgyűlési képviselő átfogó hozzászólásában — a rendőrségről szólva — többek között megállapította: „Azok az emberek, akik erkölcsileg, politikailag kompromittálódtak, úgy könnyíthet- nek a szervezeten, ha leköszönnek-” Mekis András, a kisgazdapárt békéscsabai elnöke egy vele történt esetre utalva fejtette ki: „Nem tudom elképzelni, hogy egy rendőr, ha kiszáll a kocsiból intézkedni, ne fogjon az emberrel kezet-” Ügy tűnt, hogy a jelenlevő rendőrök igazából nem tudtak mit kezdeni ezzel a megjegyzéssel. A kétórás tanácskozás a várható rendőri illetményfejlesztés * mértékéről, az érintettek köréről szóló tájékoztatóval ért véget. K. A. J.
