Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-06 / 183. szám
1990. augusztus 6., hétfő o IgHilUUiTrf Könnyűnek tűnő szarvasi „termálálmok” I „Ugye, anya, Hotel máskor is elhozol ide?” a Lencsésin Kell, hogy legyen megoldás 1986 januárjában nagyot gondolt a Szarvasi Városi Tanács: hasznosítani kellene a város körzetében a föld mélyében rejtőző kincset, a termálvizet. Lelki szemeik előtt máris egy fürdőközpont tervei körvonalazódtak. Nemes céljaikban szerepelt a város idegenforgalmának fellendítése és a gazdasági jólét megteremtése. És hogy mindez túlságosan ne terhelje meg a tanács pénztárcáját, a tervet „beágyazták” az akkoriban államilag támo- | gatott energiaracionalizálási programba. A terv megvalósításához felkérték a budapesti GEO- TERMÁL Műszaki, Fejlesztési és Hasznosítási Kisszövetkezetet. Ök készítették el a termálfűtéshez a kútfúrás és a hőközpont műszaki tervdokumentációját. A kiviteli tervet és a kivitelezést a Budapesti Vízkutató és Fúró Vállalat végezte, így kb. 21,8 millió forintos állami támogatással 1986. szeptember 30-ára elkészült a szarvasi kemping mellett két. 82 és 96 fokos termálkút, a hőközpont, a csatlakozó fogyasztói vezetékkel és sZennyvízelvezető-rend- szerrel. A műszaki létesítmény üzemeltetőjét, a Szarvasi Városi Tanács V. B. városgazdálkodási osztályát megkérdeztük, hol tart ma a beruházás. Nagy Sándor energetikus már prózai módon beszélt az egykori szép elképzelésekről. — Medencét is akartunk építeni, de az pénz hiányában nem valósult meg, és jelenleg nem áll szándékunkban idegenforgalmi központtá fejleszteni a várost. Elég gondunk van a termálvíz hasznosításának megoldásával. Most éppen nem üzemel a két kút. Egyébként a téli. tavaszi és őszi hónapokban ezzel a hőenergiával fűtik a horgászszövetség üdülőjét, a szarvasi kempinget és a pedagóguskempinget. Kérdésünkre, hogy nem jelent-e pazarlást 23,8 millióért a hévízkutat csupán erre a célra hasznosítani, azt a választ kaptuk, hogy az Állami Fejlesztési Bank a termálfűtés energiahatékonysági mutatóját kedvezőnek találta. Különben is, az állami támogatás leszámításával, a tanácsnak mindösz- sze 1 millió forintjába van a beruházás kivitelezése. De 1 millió forinttal hozzájárult a létesítményhez a Mo- hosz-üdülőt üzemeltető szegedi Délép és a Békés Megyei Vendéglátó-ipari Vállalat is. Mostanában keresik a hasznosítás más módját is, például „használati melegvizet csinálnak” mosogatásra, zuhanyozásra, stb. Ezt úgy képzelték, hogy a forró, 96 fokos termálvizet vagy ivóvízzel keverik, vagy vízfűtéssé alakítják. így egyébként fürdési célra is lehetne hasznosítani. Pácban a tanács Napjainkban nagy port vert fel a szarvasi vezetékes ivóvíz rossz minősége. Tudomásunk szerint ezt a vizet a kisgyermekek és a terhes anyák nem is fogyaszthatják, fürdésre azonban megfelelő lenne. Erről a Békés Megyei Köjál igazgatónője, dx. Eereczki Aranka tájékoztat: — A szarvasi ivóvíz tulajdonképpen fürdési célra még megfelelő lenne. De a legnagyobb baj az, ha erre használnák, akkor Szarvas ivóvízellátása kerülne veszélybe. Tudomásom szerint már most is gondjaik vannak. — A tanács próbálkozásai szerint a hévizet ivóvízzel keverve is szeretnék használati melegvízként és fürdési célra felhasználni. Járható ez az út? — Az Országos Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség a két termálkút vizét oly erősen fenolosnak találta, hogy még szennyvízként is tisztítani kell. Mivel a fenol igen kis meny- nyiségben is rákkeltő hatású. ezért a hévíz fürdésre alkalmatlan, legfeljebb húszszoros hígítással lenne használható. Miként történik a szennyvíz tisztítása? — kérdeztük a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjét, Gi- lányi Sándort. — A termálvíz a szarvasi tisztítótelepről, nyomóvezetéken keresztül jut a Hármas-Körös békésszentandrá- si duzzasztójának alvizébe. Előtte azonban a még mintegy 70 fokos vizet egy víztárolóban le kell hűteni, hogy annak hőmérséklete a 60 fokot már ne érje el, mivel az e fölötti érték a folyó növényvilágára káros. Sajnos azonban még így is nagyfokú a nem kellően hasznosított termálvíz hőSzállnak a drága kalóriák mérséklete. A kiadott ideiglenes vízjogi engedélyekben hatóságként többször is felszólítottuk a tanácsot a termálvíz többlépcsős hasznosítására. és hogy a vízkészleteivel hatékonyan gazdálkodjon. Ebben a kérdésben a hévízkutak üzembe helyezését követően annyi intézkedés történt, hogy a tanács kérelmére 1988. február 16-án elvi engedélyt adtunk termálfürdő építésére. Az ideiglenes vízjogi engedély hatálya egyébként 1990.' december 31-én lejár. Ezért a tanács lépéskényszerben van. Valószínűleg az útkeresés egyik módja, hogy a vízmennyiség növelésére pénzzel szálltak be a 4. sz. vízműtelepnél a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ivóvízkútfúrásába —• nyilatkozta a vízellátási és csatornázási osztályvezető. Ki a felelős? Bár a» tanács palástolta a fürdőközpont tervét, a Lau- der-alapítvány budapesti igazgatónője, dr, Seifert Gé- záné szerint gyönyörű a már elkészült terv. Ezért húzódozik a hivatal a hasznosítási tárgyalásoktól. Pedig az alapítványnak már megépült fürdőmedencéje is van, továbbá rendelkezik egy olasz szabadalom alapján készített több millió forintot érő víztisztító és -szűrő berendezéssel, amely jelenleg az üzembe helyezés előtti kísérleti szakaszban van. Egyébként mind a kempingnek, mind a leendő tanácsi fürdőnek alapkútjává válhatna a két termálkút. A hivatal idáig annyit engedett a 21-ből, hogy a szarvasi kempingbe a megépített rendszeren keresztül bekapcsolja a melegvizet használati célra. A rosszul előkészített, körülbelül 30 millió forin{ végösszegű beruházás kudarcáért a tanács felelös-e, vagy a GEO-TERMAL Kisszövetkezet, vagy esetleg az Állami Fejlesztési Bank, nehezen eldönthető. Mindenesetre az előzetes próbafúrás és vegy- elemzés nélkül végrehajtott mélyfúrások, az ivóvízkészlet szegénysége hozzájárultak ahhoz, hogy e nagy ösz- szegü állóeszköz jelenleg igen alacsony kihasználtsággal üzemel. Az elfolyó energia pedig mindannyiunk pénzével való pazarlás. A méltatlan helyzetből kivezető utat talán a tőkeerős Lauder- alapítvánnyal történő társulás jelenthetné? Az igazi megoldást azonban még ez évben a tanácsnak kell meg- tálálnia. Gera Mária A guruló forintokat rejtegető hévízkutak Lassan egy éve, hogy új hotel nyílt Békéscsabán, a Lencsési lakótelepen. Most ugye felkapják a fejüket kedves békéscsabai olvasóink? „Hotel a Lencsésin? — kérdezik. — Ez valami tévedés lehet.” Pedig valóban megnyitotta kapuit egy szálloda a Fövenyes út 1. szám alatt, csak nem egészen olyan, mint amihez hozzászoktunk. Először is azért nem, mert itt helyi lakosok szállnak meg j.y- kor. Aztán van úgy, hogy nem is alszanak itt, csak egy-két órát töltenek a szépen berendezett épületben, vagy annak udvarán. És ami a legfontosabb, vigyáznak is rájuk ,az itt töltött órák, napok alatt. Ugye kitalálták? Abban a gyermekhotelben jártunk, melyet a bölcsőde szomszédságában nyitottak, s melybe a megnyitó — múlt év szeptember 16-a óta 120 gyereket fogadtak, 850 alkalommal. Mert vannak visszajárok vagy 90-en, és vannak, akik még csak most ismerkednek Laczó Mihályné gondozónővel és a gyermekhotel életét irányító Veres Ágnessel, akivel arról beszélgettünk nemrég, menynyire élnek a békéscsabai szülők a hotel ádta lehetőségekkel. — Talán azzal kezdeném, hogy annak idején nagyon 1kevés gyerek volt a bölcsődében, s arra gondoltunk, miért ne lehetne ebbe az épületrészbe egy gyermekhotelt létrehozni? A Bölcsődék Igazgatósága pályázatot adott be elképzeléseinkről, így 200 ezer forintot nyertünk az induláshoz. Nyolc hálóhelyet vettünk, megszerveztük az éjjel-nappali ügyeletet, s jöhettek az első fecskék, azaz a kis hotellakók. — Hány évesek a ..legöregebb’’ szállóvendégek? — Jelenleg 6 éves korig fogadjuk a gyerekeket. De mivel a családok többségében legalább ketten vannak, s előfordulhat, hogy az idősebb gyérek több mint 6 éves, a korhatárt 8 évre leljük ki. Lehetőségünk van erre, már csak azért ;s, mert a kihasználtságunk korántsem teljes. — Biztos magas tarifával dolgoznak... — Erről szó sincs, sőt. A gondozási díj 10 forint egy órára. Ha egy napig marad a kis vendég, akkor 45 forint étkezési normát fizet. Nem hiszem, hogy ez sok lenne. — Van, aki több napig élvezi vendégszeretetüket? Jólesik a tea a nagy melegben Fotó: Fazekas Ferenc — Krisztike (22 hónapos) szülei két hétre helyezték el itt a kislányt, mert egy kongresszuson vannak Ausztriában. Egyébként Kriszti nem véletlenül mozog itt ilyen otthonosan, hiszen télen már volt nálunk néhány napig. Egyébként nem ez a jellemző, hanc-m hogy fél-, vagy egy napra jönnek hozzánk az apróságok. Kinek vásárolni, kinek dolgozni, kinek kozmetikába megy az anyukája... De jöhet egy haláleset, egy kórházi kezelés, egy hirtelen utazás .. Mi éjjel-nappal, hétköznap, ünnepnap rendelkezésre állunk. Egyetlen kikötésünk van, hogy legyen a gyerek egészséges. — Nem drágák. A gyerekek, ahogy elnézem őket, szemmel láthatóan jól érzik magukat... Akkor hát miért. hogy mégsem igazán kihasználtak? — Tudja, azt hiszem, a szülők még így is idegenkednek attól, hogy beadják hozzánk gyermekeiket... Igaz, itt p. hoteljellegből adódóan nincs beszoktatás. Csak ha hosszabb ideig hagyják itt a gyerekeket, akkor szoktuk javasolni a néhány órás barátkozást. Ám nagy különbség a bölcsődékhez képest, hogy itt mii alkalmazkodunk a gyerekek szokásaihoz és nem fordítva. Persze az is lehet, hogy a propagandánk sem megfelelő... Ezen próbálunk segíteni. Egy biztos. Az a 90 szülő a legjobb propagandistánk. akik rendszeresen visz-' szajárnak hozzánk ... — Szereti ezt a munkát? — Merőben új feladat ez. Az, ha egész más a munka menete mint a megszokott; mindig nagy erőpróbát jelent. Egy biztos, megszállottan dolgoztunk annak idején a hotel létrejöttén, s büszkék vagyunk arra, hogy most már az ország minden tájáról, Pécstől1 Zalaegerszegig és Kazincbarcikától Békésig hozzánk jönnek tapasztalatokat szerezni. Ám ä legnagyobb öröm azért mégis az, mikor,a gyerek azzal lép ki az ajtón: „Ugye,anya, máskor is elhozol ide?” N. Á. Ki teszi takarékba a pénzét a Szovjetunióban? A pénzreform hívei azt javasolják, hogy váltsák át a szovjet állampolgárok takarékpénztárakban tartott pénzét, mégoedig tízezer rubelig egy az egyben, azon felül pedig egy regresszív skála szerint (például 1:1Ö aráhyban), vagy pedig ' egyszerűen vegyék el a tízezer rubelt meghaladó összeget az állampolgároktól. A reformpártiak közül a legenyhébb változat hívei azt mondják, hogy a betéteseknek meg kell hagyni a teljes összeget, amennyiben bizonyítani tudják, hogy pénzük „tiszta”, vagyis hogy megdolgoztak érte. A pénzreform hívei úgy tartják, hogy amikor szemet vetnek mások tulajdonára, akkor tulajdonképpen a maffiával, az árnyékgazdaság lovagjaival harcolnak, akik nem becsületes úton jutottak hozzá a sok pénzhez. A pénzügyi szakemberek a maffia éves forgalmát több tízmilliárd rubelre teszik. Ezzel magyarázható, hogy a fizetéstől fizetésig élő emberek gyűlölik az illegális milliomosokat. Naivitás lenne ezeket a milliomosokat pénzeszsákokon ülő, ostoba embereknek lefesteni. A maffia pénze (ez is a szakértők véleménye) ingatlanokban, személyautókban, drágakincsekben, valutában fekszik. A lakossági takarékbetétek a következőképpen oszlanak meg: 300 rubelig kb. 65 millió betét (a betétállomány 2,4 százaléka), 300-1000 rubel között — 45 millió betét (9,7 százalék), 1000-2500 rubel — 48 millió betét (25,4 százalék), 2500-5000 rubel — 24 millió betét (27,8 százalék), 5000-10 000 rubel között — 11 millió betét (24,5 százalék), 10 000-25 000 rubel — 2 millió (9,6 százalék), 25 000-50 000 rubel között — 50 ezer betét (0,5 százalék), 50 000 rubel fölött — 3 ézer betét (0,1 százalék). 209 millió számlán együttvéve 338 milliárd rubel van. A pénzügyi szakemberek véleménye szerint ez az ösz- szeg megfelel az éves béralapnak, és a szociális juttatásoknak (nyugdíjak, ösztöndíjak, segélyek stb.). A nyugat-európai országok többségében a lakossági megtakarítások 5-7-szer meghaladják ezt az alapot. Ezért a lakossági takarék- betéteket megcélzó pénzreform egyetlen eredménye csak az lehet, hogy megnő az állam iránti bizalmatlanság, mivel az állam megszegi azt a fogadalmát, amely- lyel felelősséget vállalt a lakosság pénzének megőrzéséért. Fotó: Fazekas Ferenc
