Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-29 / 202. szám
1990. augusztus 29.. szerda Fifti-fifti alapon — Remélik a sikert, és igazuk vau Osztrák-magyar vegyes vállalat Körösladányban A Metakémia Kisszövetkezet háztartás-vegyipari termékeket előállító üzemei szeptember 1-jétől Henkel— Metakémia Vegyipari Kft.- ként működnek tovább, csupán a fém öltözőszekrények, továbbá az irtó- és riasztószerek, a bőripari ragasztók, a fertőtlenítők és a hagyományos kozmetikai termékek gyártása marad meg a Metakémia Kisszövetkezetnél. A jelentős változásról a kft. osztrák, illetve magyar ügyvezetőjével: Werner Ro- '' senberggel és Nyerges Lászlóval, valamint Flack Józseffel, a kisszövetkezet elnökével beszélgettünk. Az előzményekről Nyerges László elmondta, hogy több évvel ezelőtt kerültek kapcsolatba a Henkel céggel, pontosabban annak osztrák leányvállalatával. Évente 3-4 millió forintos értékben önfényező cipőápolókat termeltek a düsseldorfi központú világcégnek. A kapcsolatot a Henkel oldaláról megvilágítva Werner Rosenberg kifejtette, hogy Nyúgat-Európa után az elkövetkező három esztendőben Délkelet-Európa felé igyekeznek terjeszkedni. Magyarországon két évvel ezelőtt. alapították meg a kereskedelmi tevékenységet folytató Henkel—Budapest Kft.-t. Szeretnék Magyarországra — és más kelet-európai országokba is — behozni világszínvonalú termékeiket, és ezek gyártását lehetőleg helyben megoldani. A Metakémia a korábbi termelési együttműködés során bizonyította szakmai hozzáértését. A budapesti kereskedelmi kft. után Magyar- országon a körösladányi kft. a Henkel cég első termelést folytató vegyes vállalata, és tovább fáradoznak újabbak megalapításán. — A vegyes vállalat létrehozása előtt — magyarázta Nyerges László —, a Metakémia vagyonát független szakértőkkel értékeltettük föl, és az általuk megállapított áron kerültek a termelési eszközök a kft.-be.- Mint megtudtuk, a Henkel a törzstőkéhez 51 százalékos arányban — 50,3 milliós pénzbetéttel és 33 milliós apporttal — járult hoz„Világszínvonalű termékekkel szeretnénk Magyarországot ellátni” — mondotta Werner Rosenberg, a vegyes vállalat osztrák ügyvivője (képünkön középen), balról Nyerges László magyar ügyvivő, jobbról Flack József, a Metakémia Kisszövetkezet elnöke zá, míg a Metakémia 80 milliós apporttal, vagyis kizárólag tárgyi vagyonnal. Az alapítók már megállapodtak abban is, hogy 1991-ben a törzstőkét részesedésük arányában, összesen 33 millióval növelik. A kisszövetkezet szeptembertől 80, a kft. 125 dolgozót foglalkoztat. Nyerges László elmondta, hogy a kft. dolgozói megtartják szövetkezeti tagságukat is, erről véglegesen egy esztendő múlva — az újabb jogszabályok tudatában — döntenek majd. Korábban a szövetkezet vagyonának 50 százalékát a tagok közt felosztották, azok úgynevezett üzletrészt kaptak. Ha a vegyes vállalat dolgozói — esetleg — tagsági viszonyukat elvesztik, az üzletrész továbbra is a birtokukban marad, és azután osztalékban részesülhetnek. A kisszövetkezet a korábbinál jóval egyszerűbb szervezeti formában működik tovább. Flack József elnöktől azt kérdeztük, nem tartanak-e attól, hogy jóval kevesebbet tudnak majd fizetni, mint a kft? A Tautex flakonfúvó automata mellett csak a késztermékeket ellenőrzik Fotó: Oravszkl Ferenc — Nyilván sokakban felmerül a kérdés — kezdte válaszát Flack József —, de látni kell azt is, hogy a befektetett tőke után a kft. tiszta nyereségéből mi is részesülünk. Másrészt úgy érzem, a kisszövetkezetnek az a feladata, hogy megfelelő gazdálkodással éves szinten a kft.-vel azonos bért fizessen. Az már szinte természetes, ha a szakértelem különbözik, akkor ennek meg kell látszania a borítékban is, de nagyobb eltérést nem tartok indokoltnak. Befejezésül Nyerges László elmondta, meggyőződése, hogy a kft. a munkavégzésben, a termelés dinamikájában példát mutatva a térség meghatározó gazdasági egysége lesz. Werner Rosenberg osztrák ügyvezető pedig azzal búcsúzott, hogy a kft. termelése az elkövetkező időkben jelentősen növekedni fog. Reméli, hogy a fiatal szakemberek foglalkoztatásával hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az iparilag elmaradott térség népességét megtartsa. (molnár) Bár csökken az állatállomány, még kevesebb lesz a kukorica Félmillió tonna kukoricát és 100 ezer tonnányi árpát importálni kell A legnagyobb területen termesztett takarmánynövény, a kukorica kárára immár jóvátehetetlenül hosszú ideje tart az aszály, amely nem kíméli már a mélyebb fekvésű területeken termett növényeket sem. Nem beszélve a rosszabb talajokon termesztettekről, azokról, amelyek augusztus végén a tábla egységesen sárga színével mutatják: a termés egészséges érése az idén sokfelé végérvényesen elmaradt. A mezőgazdászok, akik különben szeptember elején szokták megkezdeni a kukorica silózását, már 7-10 napja javában dolgoznak ezen a munkán, és sorra kellett venniök néhol már azokat a területeket is, ahonnan eredetileg szemes termést vártak. A várhatóan nagy terméskiesés állattenyésztési következményeiről, illetve a szükséges irányítási és szakmai teendőkről Öcsödi Gyula, a Földművelési Minisztérium főosztályvezető-helyettese az MTI-nek elmondta: A minisztérium mezőgazdasági főosztályán az állat- tenyésztéssel foglalkozó szakértők előrejelzést készítettek, ebben foglalkoznak az aszály várható következményeivel kapcsolatos feladatokkal. Anélkül tették ezt, hogy a végleges adatok birtokában lennének; ilyen összesítés egyelőre nem létezik, hiszen a 10-14 nappal ezelőtt összeállított termésprognózisokat időközben ismét módosítani kellett, a várt esőzések ugyanis elmaradtak, és a határ — az állattenyésztők szempontjából is — vigasztalan képet mutat. A főosztályvezető-helyettes nem tartja kizártnak, hogy mivel a kukorica lényegesen kevesebbet terem majd, mint amennyit a különben csökkenő hazai állat- állomány igényel, központilag is meg kell erősíteni a takarmány-árualapot. Mivel kevesebb szemes terményre van kilátás, mint amennyi az állomány fenntartásához, felneveléséhez szükséges, az FM szakértői amellett voksoltak, hogy legalább félmillió tonna kukoricát és mellette még 100 ezer tonnányi árpát importálni kell. Enélkül olyan drámaian visszaesne az állatállomány, mint amire a hazai állattenyésztés történetében csak nagyon régen volt példa. Nem elképzelhetetlen, hogy akár egymillióval kevesebb sertést tartanak majd jövőre a telepeken és a háztáji ólakban, és várhatóan tovább csökken a szarvasmarha-állomány is. A szakértők nem látnak lehetőséget arra, hogy más hazai takarmánynyal fedezzék a kieső kukoricakészletet, és szerintük arra sincs kilátás, hogy a! termelők valamiféle saját tartalékalapból tudjanak árut mozgósítani az idei terméskiesés okozta állattenyésztési gondok áthidalására. A húsfogyasztás az elmúlt hónapokban tovább csökkent — az elmúlt év azonos időszakához képest is kevesebb húst vett .a lakosság — ez összhangban van az év elején is előrejelzett állománycsökkenéssel, ám az aszály most teljességgel váratlan helyzetet teremtett, és — a főosztályvezető-helyettes szerint — csak felső szintű döntésekkel lehet átsegíteni az állatállományt az eleséghiányős .elkövetkező hónapokon. Ami a lakossági fogyasztás kilátásait illeti, a tájékoztatás szerint az őszi, téli és a tavaszi hónapokban elegendő készlet áll majd rendelkezésre a jelenlegi állományból. (MTI) A Hungária négy éve Verseny és külföldi töke a biztosítási piacon A közelmúltban volt négy éve, hogy — a kormánydöntésének megfelelően — megalakult a Hungária Biztosító. Nemes Gyula megyei igazgató az azóta megtett útról mondja a következőket: — Kezdetben bizony voltak gondjaink, de a nehézségeket a jól felkészült szakembereinkkel sikerrel vettük. Magyarországon akkoriban nem volt könnyű elfogadtatni egy új, az odáig semmilyen múlttal sem rendelkező biztosító megszületését. Partnereink kezdetben bizalmatlanok voltak, nehezen akartak élni az általuk kialakított konkurenciával a biztosítási piacon. De ahogy telt az idő, munkánk végén mindinkább bizalommal fordultak hozzánk az ügyfelek. Négy év alatt számos új biztosítási formát dolgoztunk ki és léptettünk életbe, egyszóval megalapoztuk a jövőnket. — Melyek voltak a leginkább népszerűvé vált Hungária biztosítási módozatok? — Üj életbiztosítási formákat kínáltunk, bevezettük a Hungária otthon biztosítást, bővítettük a Cascót, és. jelentősen szélesítettük . a gazdálkodó szervezetek, vállalkozók vagyonbiztosításait is. A megyében a fejlődésünk révén új kirendeltségeket és ügyfélszolgálati irodát nyitottunk, és néhány hónappal ezelőtt birtokba vehettük modern székházunkat a Luther utcában. — Köztudott, 1990 elején Önök részvénytársasággá alakultak, a nyugati tőkével „kötöttek” házasságot. Mi változott azóta? Az egyik legsikeresebb Hun- gária-akció — különösen a gyerekek körében — a zsebi kenguru volt. Az állatfigura a közeljövőben ismét hallat magáról, ugyanis szeptember 8-án újabb akció indul — Európa legnagyobb, a világ legjelentősebb nemzetközi hálózatával rendelkező biztosítójával, az NSZK-beli Allianz Holdinggal léptünk üzleti kapcsolata ba. A tulajdonosi szemlélet megjelenését egyre többször érezzük a saját bőrünkön. Annak ellenére, hogy nem volt, és nem tervezünk most sem leépítést, munkatársainknak nem kell az utcára kerüléstől rettegni. Az ügyfelek maximális kiszolgálása — mint a legfontosabb elvárás azonban hangsúlyozottabban jelenik meg, minden következményével egyetemben. A külföldi részvényesek nem máról holnapra akarnak felforgatni mindent a Hungária Biztosítónál. Rájuk a hosszú távban való gondolkodás jellemző. Nyereségesek vagyunk, s amíg ezt tartani tudjuk, addig élvezzük a részvényesek maximális bizalmát. o — Az utóbbi hetek legnagyobb visszhangot kiváltó biztosítási ügye a kötelező gépjármű felelősség biztosítás volt. A legújabb információk szerint mire számíthatnak a hazai autósok? — Erről jelenleg csakany- nyit tudok mondani, hogy 1991 január 1-jétől a gépjármű felelősség biztosítás új formája kerül bevezetésbe Magyarországon, a kormány döntése szerint. De a rendszert még nem dolgozták ki teljesen. Szakembereink egyetértenek azzal — ahogyan Szilágyi László, ügyvezető igazgatójuk korábban elmondta —, hogy ösztönözni kell az autósokat a károkozások elkerülésére. Die hogy mennyi lesz a biztosítási díj, azt most számít- gatják az illetékesek. — Mit szólnának önök ahhoz, ha a gépjármű felelősség biztosításban megszűnne a Hungária monopol helyzete? — Véleményem szerint a versenynek itt fS érvényesülnie kell, egyetértek azzal, hogy január elsejétől megszűnik a monopol helyzetünk, vagyis ügyfeleink szabadon választhatnak, hogy melyik biztosítónál fizetik elő a felelősségbiztosításokat. — Végül egy kérdés arról, hogy idén milyen gazdasági eredményekre számít a Hungária Békés Megyei Igazgatósága? — A nehéz gazdasági helyzetben örömmel mondhatom, hogy eredményes, stabil anyagi helyzettel bíró intézetről nyilatkozhatok. Jelenleg Békésben több mint százezer ügyfelünk van, s tavaly országosan az adózott nyereségünk 150 millió forint volt. A megyei igazgatóság tiszta nyereségét nem lehet pontosan kimutatni, tevékenységünket egyéb mutatók alapján értékeli a központ. Idén sem kell szégyenkeznünk eredményeinkért. Lovász Sándor flutóroncsok az M-1-es autóút mellett Négy teljesen összeron- csolódott autót helyeztetett el az M—1-es autóút Komárom—Esztergom megyei szakaszának különböző pontjain a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. A testület a roncsokkal az út veszélyességére kívánja felhívni az ott közlekedő gépkocsivezetők figyelmét. Ismeretes, hogy az elmúlt években a Tatabánya—Győr közötti útszakaszon ugrásszerűen megnőtt a balesetek száma, s ezért a „halálút” nevet kapta. A vélhetően figyelmeztető hatású roncsok október végéig, azaz az út autópályává történő átépítésének befejezéséig maradnak helyükön. Az Ml-es autópályán, illetve autóúton egyébként május 21. óta fokozott rendőri ellenőrzést végeznek. Azóta az első félév végéig az előző ev azonos időszakához képest — ha kismértékben is, de — csökkent a balesetek száma. Békésben nem lehetne hasonló „figyelmeztető” roncsokat elhelyezni? Megfontolandó.
