Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-28 / 201. szám

t Hatszázezer tonna takarmánygabonát kell vásárolnunk A mérleg 600 millió dolláros aktívumot mutat 1990. augusztus 28., kedd Önállá lesz-e a helyi álász? Aláírásgyűjtés Újkígyóson Si'került-e a megalakulás­tól számított 100 nap alatt megvalósítani az elképzelé­seket, elérni a kitűzött cé­lokat a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatokban — erről érdeklődött Martonyi János­tól, az NKGM államtitkárá­tól az MTI munkatársa. — A tárca működésének legnagyobb eredménye — mondotta az államtitkár —, hogy az eltelt hét hónap alatt a külkereskedelmi for­galom egyenletesen emelke­dett, beleértve a legutóbbi 100 napot is. A konvertibi­lis export 15 százalékkal nö­vekedett, miközben az im­port 1 százalékkal csökkent. A hét hónap külkereskedelmi mérlege 600,8 millió dolláros aktívumot mutat. Kedvezően alakul az idegenforgalmi mérleg is. Ezek önmagukban jó jelek, de gyülekeznek a felhők is, mégpedig nem is egy irányból — folytatta az államtitkár. Az ^szály miatt rövidesen 5-600 ezer tonna takarmánygabonát kell vá­sárolnunk, s mivel ezek tőzsdecikkek, különösebb al­kura nem is lesz lehetősé­günk. Gond az is, hogy a A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka nem­régiben nyilatkozott arról, hány gépkocsit hoztak be Magyarországra nyugatról, s mennyit vámmentesen — mozgássérültek kedvezmé­nyeként. Felmerült a gya­nú, azaz már annál is több, hogy valójában nem is a jogosultak éltek a lehető­séggel, azt pénzért „átru­házták” másokra. Egy-egy családban jól jött a moz­gássérült nagypapa, nagy­mama. behozták a neki já­ró kedvezményként az au­tót, azután a „kisöreg” a színét se látta, nem is volt kíváncsi rá. A Békés me­gyeiek tapasztalatai között is számon tartják azt a családot, mely ily módon hozott be csillogó-villogó tizenezer márkás csodagé­pet, másnap pedig már szo­ciális segélyért döngette a tanácsháza ajtaját. Elterjedt a híre, hogy a visszaélések miatt hamaro­san változnak a rendelkezé­sek, a mozgássérültek más­ként jutnak kedvezményhez, megszűnik a vámmentesség. Erről kérdeztük dr. Rácz László megyei főorvost, hi­szen, ha az egészségügyi jo­gosultságot az orvosi bi­zottságok igazolták, ő mondta ki a döntő szót a mozgássérültek vámmentes gépkocsi-behozataláról: — A rendelkezést való­ban rossznak tartjuk — szögezi le —. de a változás­ról hivatalosan nincs tu­domásunk. Gondolja el azt az ellentmondást, hogy amíg például a Trabant Hy- comat kiutalásához egyéb mozgássérült kedvezmé­nyekhez szükséges az egész­ségügyi igazolás, a szociális ráutaltság, addig a nyugati gépkocsi behozatalához „csak” az egészségügyi in­dokoltság. Nem csoda, hogy sokan megtalálták a kiska­put. Rossz rendelet ez, amely nincs összhangban a mozgáskorlátozottak érde­keivel. Nézegetjük a rendelkezé­seket. Az Egészségügyi Köz­löny 1986. évi 15. számá­ban megjelent rendelet sza­bályozza a mozgáskorláto­zottak szociális juttatási ügyeit a személygépjármű­vekkel kapcsolatos kedvez­ményekről. Három terület­ről intézkednek: a mozgás­szovjet kőolajszállítások mennyiségére és ütemére az év végéig még ígéret sincs, ezenkívül sújtják áz orszá­got az irak—kuvaiti' inci­dens közvetlen és közvetett kárai is. Az ígért év végi 4 milliárd dolláros külkeres­kedelmi aktívum tehát ve­szélyben van, ám némi sze­rencsével el lehet érni — vélte Martonyi János. Ebben az esetben a várható 300- 400 millió dolláros idegen- forgalmi aktívummal együtt az ország folyó fizetési mér­lege hosszú idő után egyen­súlyba kerülhet. Eredményesnek bizonyul­tak a külgazdasági diplomá­ciai tárgyalások is, amit bi­zonyít az EFTÁ-val aláírt közös nyilatkozat, valamint az EGK-nak átadott memo­randum, amely kedvező fo­gadtatásra talált. A KGST-országokkal nem voltak, s most sem zökkenő- mentesek a gazdasági kap­csolatok. A Szovjetunióval például néhány részletkér­désben sikerült megállapod­ni, ám számos nyitott kérdés vár még megvitatásra, el­döntésre. Súlyponti kérdés korlátozottak részére bizto­sított üzemanyagköltség­hozzájárulásról, a mozgás- korlátozott személygépko­csi vásárlásáról, s egy ké­sőbbi kiegészítő' rendelkezés (Magyar Közlöny 1988. de­cember 26. száma, 19.) az egészségügyileg jogosultak­nak. ha lehetőségük adott, biztosítja a vámkedvez­ményt. Ez a közlöny azonos pa­ragrafusban (más-más pontban) fogalmaz a jogo­sultak külföldi gyógyászati segédeszközének, gyógysze­rének vámmentességéről és a személygépkocsiról. Ez utóbbi személygépkocsi 3 éven belül csak a vám meg­fizetése után adható el. A szociális kedvezmények bármelyikének igényét a helyi tanácsoknál kérhetik a jogosultak. Az indokolt igények együtt kerülnek a megyei tanács ügyintézőjé­hez. Richweis Ferenchez: — A Vám- és Pénzügyőr­ség parancsnokának nyilat­kozata után hanyatt-hom­lok rohantak az emberek a, vámmentesség igazolásáért. Jártam a mozgássérültek megyei küldöttértekezletén, ahol a valóban gépkocsira szorulók elpanaszolták, mi lesz velük, ha száműzik a „bűzös Trabantot”, hiszen ez számukra létkérdés. A Népjóléti Minisztérium meghatározza az éves el­osztható gépkocsi keretszá­mot. 1990-ben 22 Limou­sine^, 7 Combit kaptunk Trabantból és 17-et egyéb, ún. „keleti” autóból (Wart­burg. Dacia). Társadalmi bizottság dönt az elosz­tásról. csakúgy, mint az állami támogatásról. Az igénylők több, mint 90 szá­zaléka kéri a 45 ezer fo­rintos állami támogatást, 39-en kaptak a 46 autó le­endő gazdái közül. A ki­elégítetlen, jogos igény most 161 autó. A támogatás ke­rete kimerült, készpénzes vevőnek talán még tudnánk autót szerezni. Nem Tra­bantot. Dáciát vagy Wart­burgot. Az új négyütemű Trabant ára 165 és 172 ezer forint. Fogalmunk sincs, ho­gyan tudják ezt majd a mozgássérültek kifizetni. Az állami támogatás mértéke nem valószínű, hogy emel­kedik. — Ha a mozgássérültek egyesülete szaporodna azok­ezek között, hogy a Szovjet­unió mindmáig elzárkózik az elől, hogy a konvertibilis el­számolásra való áttérés vesz­teségén Magyarországgal osz­tozzék. Az NDK-nak nemrég giben benyújtottuk kártérí­tési igényünket a korábban megkötött szerződések elle­nére át nem vett magyar szállítmányok miatt, ez •mintegy 500 millió márkát tesz ki. Választ egyelőre még nem kaptunk. Ugyan­csak nem tisztázott, mi lesz a keletkezett NDK-aktívum- mal, amely végsősoron a né­met partner hibájából hal­mozódott fel. Erről egyéb­ként a partnerek a közeljö­vőben tárgyalnak. A minisztérium szervezete gyorsan kialakult — mondta végezetül az államtitkár —, ám a struktúra csak átme­neti, hiszen a KGST-kapcsoy latok átalakulása után ismét változik. A cél az, hogy to­vább egyszerűsítsék az ad­minisztrációt, csökkentve ígjl a vállalatok ezzel járó gond­jait, s végül felszámolják az állami beavatkozás jelenlegi eszközrendszerét a külkeres­kedelem területén. (MTI) kai, akik egészségügyi in­dokkal hoztak be vámmen­tesen nyugati autót, igen­csak sokan lennének — szól Rácz László. — Az az el­lentmondás nem hagy nyu­godni, hogy amíg emberek éhenhalnak, mások luxus­igényekre kapnak kedvez­ményt. De ha ilyenek a rendelkezések! Az orvos­szakértői bizottság dönt a jogosultságról, első fokon a megyében, másodfokon a fővárosban. Hatalmas meny- nyiségű ügyirat zúdult rá­juk. Ez a terhelés bizony veszélyezteti az objektivi­tást is. Ha a szakértői bi­zottság indokoltnak tartja a gépkocsit, ha az igénylő, vagy családtagja közös ház­tartásban él, tehát a felté­telek adottak, a vámmen­tességet biztosító okiratot nekem kell aláírni. Az osztályunkon ez ügy­ben a megyei ügyészség vizsgálta a munkánkat, sem­miféle hiányosságot nem ta­lált nálunk. Minden esetben a jogszabályoknak megfele­lően jártunk el. 1989-ben 301-en kaptak vámmentességet Békés me­gyében, ez évben eddig 250-en. 40 kérelmet utasí­tottak el első fokon, jelen­leg 50 "ügyet intézünk, azt nem tudjuk, hányán várnak a helyi tanácsoknál. Ha a rendelet nem változik. a számuk ez év végére elér­heti a 600-700-at. — Visszatérve az itthon kiutalható gépkocsikhoz — folytatja Richweis Ferenc —, ma még sem a Népjóléti Minisztérium, sem a Merkur nem tudja, milyen gépko­csit. mennyiért és milyen mértékű támogatást bizto­síthat a mozgássérülteknek. ötletüket együtt magya­rázzák: aki nyugati gépko­csit 10-14 ezer márkáért ké­nes behozni, vámot, vámil­letéket fizessen, amely a mozgássérült szövetség kasszájába kerül. ök ma­guk döntsenek arról, hogy ebből az elkülönített pénz­ből melyik szociálisan jógo- sult sorstársuknak adnak se­gítséget gépkocsivásárlás­hoz. Nem biztos, hogy a javaslatnak mindenki örül­ne. de talán kivezető utat jelentene a rendelkezések és az óriási szociális különbsé­gek zűrzavarából. Bedé Zsóka A Magyar Demokrata Fó­rum és a kisgazdapárt új- kígyósi szervezete júliusban aláírásgyűjtést szervezett, szorgalmazva a helyi áfész kiválását a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ kötelékéből. A szándék megerősítése az MDF helyi lapjában, az Űj- kígvósi Fórumban is megje­lent: „Két fő ok indokolja a kiválást: 1. Semmi szükség fenntartani akkora appará­tust Békéscsabán, akik szin­te semmit nem tesznek a boltok jobb ellátásáért (mi­vel az árut a boltvezetők rendelik), de a nagy fizeté­seket és a prémiumokat ők veszik fel. 2. Az új önkor­mányzati rendszerben a fa­lu a helyi adókból fog mű­ködni. Ha így marad az áfész,’ az összes adó Békés­csabára fog menni, mint ed­dig.” Meg kell próbálni — mondja az MDF Az idézet Dócs Zoltántól, az MDF újkígyósi elnökétől származik, aki tájékoztatá­sul elmondta: — Becsléseink szerint Új­kígyós jobban jár, ha kivá­lik a nagy áfészből, s önál­ló lesz. Gazdasági számítá­sokat ugyan nem végeztünk, de hisszük, hogy az önálló­ság a jövő útja. A helyi ön- kormányzatnak szüksége lesz a gazdálkodó egységek adói­ra. Természetesen a békés­csabaiak elégedettek a je­lenlegi szervezeti felállás­sal, hiszen a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ vagyonának egynegyedét, megközelítőleg 50 millió forintot Üjkígyós adja. Mi továbbra is gyűjt­jük az aláírásokat. Eddig az áfész-tagok 10 százaléka tá­mogatja kezdeményezésün­ket. A döntés az ő kezük­ben van. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ-nek 7500, az újkí­gyósi fogyasztási szövetke­zetnek 1802 tagja van. A kiválásról a részközgyűlés dönthet titkos szavazással, ha erre egyáltalán sor ke­rül. A bizonytalanság abból adódik, hogy a helybéliek információ hiányában óva­tosak. Jelenleg Újkígyóson az ellátás megállja az össze­hasonlítást Békés megye bármelyik hasonló lélek­számú településével. A köz­ségben húsz áfész-bolt van, együttes árforgalmuk évi 550-600 millió forint. Áru­készletük közel 60 millió fo­rint. állóeszköz-állományuk értéke meghaladja a 60 mil­lió forintot. Az elnök szive hazahúzett? — Félő, — mondja Rom­vári Andrásné, az áfész új­kígyósi ügy vezetőségének el­nöke —, ha a tagság az ön­állóságot választja, nekünk több millió forintot vissza kell fizetnünk a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ-nek. Hangsúlyozom, a helyi szö­vetkezeti tagok dönthetnek így is, úgy is. Mi elfogad­juk a véleményüket. Bár a kiválás nem egyszerű dolog, miként 1976-ban az egyesü­lés is viharos körülmények között történt. A már említett húsz üz­letben 128-an dolgoznak; az öttagú ügyvezetőségben ügy­intéző, pénztáros, takarító­nő, fogatos és árubeszerző. Az elszámolást, a pénzügyi tevékenységet Békéscsabán, a számítógépes központban végzik. — Sajátos helyzetben va­gyok — kezdi beszélgeté­sünket Seres Mihály, a Bé­késcsaba és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. — Újkígyósi lévén, többször szememre vetették, hogy azért fejlesztettük any- nyira a község üzleteit, mert a szívem hazahúzott. Szerencsére, bizonyíthatóan nem így történt. Amikor Újkígyós belépett a csabai áfészhez tagként, én még a közgazdasági osztályon dol­goztam. Később, 1979-ben, az akkori politikai és gaz­dasági játékszabályokat be­tartva, átfogó programot ké­szítettünk Üjkígyós fejlesz­tésére. Természetesen ennek nem látta kárát a többi tag- szervezetünk sem. Új bolto­kat építettünk, gázfogadót, Tüzép-mintaboltot. Vélemé­nyem szerint az újkígyósi emberek megtalálják szá­mításukat a szövetkezetben. De mi. akik a központ va­gyunk. nem akarunk sem­mit rájuk erőltetni. Ha a kiválás mellett döntenek a tagok, akkor azt tudomásul vesszük. Gazdasági szak­emberek bevonásával va­gyonleltárt készítünk, meg­nézzük, ki mivel indult, mit adott a közösbe, és mit ka­pott vissza fejlesztés for­májában. Akinek tartozása van, visszafizeti, és elvál­hatunk békében. Döntsön a tagság Tájékozódásunk során ki­tértünk mindazokra a kér­désekre, amelyeket az MDF kifogásolt; többek között az áfész-vezetők „óriási” pré­miumára, az újkígyósi rész- <eg vezetőjének és egyes, „kiemelt” boltvezetők anya­gi javadalmazására. Min­den kétséget kizáróan kide­rült, hogy aki prémiumot kapott (Újkígyóson nem ta­láltak ilyet), törvényesen, előzetes megállapodás alap­ján vett fel jogos jövedel­met. Akik nem érték el a szerződésben szintén elő­zetesen előirányzott féléves forgalmat (szaknyelven fe­dezeti elvárást), nem kap­tak úgynevezett pluszpénzt. Többen kifogásolták: az áfész nem támogatja eléggé a községet. Hogy mi az elég, nehéz meghatározni. Né­hány tényt azért érdemes megemlíteni. Áfész-segítség- gel épült a gázfogadó, a te­lefonközpont, a kerékpárút és más belső utak. Az I. vi­lágháborús emlékműre 15 ezer forintot adott a szö­vetkezet 40 ezer forintot a kézilabdapálya felújítására, 5 ezer forintot az általános iskola és 3 ezer forintot a fúvószenekar támogatására. Nem szabad elfelejteni a tagérdekeltségi alapot sem, amelynek éves összege 198 ezer forint. Ebből fedezik az idős tagok támogatását az évente megrendezésre ke­rülő szövetkezeti • napokat az engedményes vásárokat. A tagok 500 forintos rész­jegyére 16.89 százalék ka­matot fizettek. A döntés — miként az érintettek is hangsúlyozták — a tagság kezében van. Papp János Folyik az őszi talajmunkák előkészítése Békéscsaba határában is. A jövő évi kenyér nem lehet vita tárgya Fotó: Gál Edit Maruti vagy „bűzös Trabant” Furcsaságok a mozgássérültek gépkocsiügyei körül — Senki nem tud semmit arrél, hogy milyen auté lesz?

Next

/
Thumbnails
Contents