Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-22 / 196. szám

o 1990. augusztus 22., szerda Útban a templomból a szabadtéri színpadra „Fehér galamb száll a házra, Édesanyám Isten áldja...” Kalotaszegi lakodalmas Körösladányban Hatszázan tapsoltak Kö­rösladányban a művelődési ház szabadtéri színpadán a Kalotaszentkirály-Zen telke fiataljaiból alakult műked­velő együttesnek, a Kalota- menti lakodalmas pénteki bemutatója után. Már késő délután gyülekezett a kö­zönség, miközben a vendé­gek istentiszteleten vettek részt a református temp­lomban, ahonnan népvise­letben érkeztek a fellépés színhelyére. Megtelt velük a színpad a szó valóságos és más értel­mében is: még meg sem kezdődött a lakodalmas, az ősi, kalotaszegi népviselet elbűvölte a nézőközönséget. Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője, az RMDSZ ottani alelnöke be­szélt a vendégegyüttesről, többszörösen is hangsúlyoz­va: Körösladány és Kai óta - szentkirály-Zentelke kapcso­lata, barátsága a két nép közötti barátság és megértés jó példája is. Gyönyörű dalokkal kezdő­dött a lakodalmas, a közön­ség ott járhatott a Kalota partján; a nyár, a szépség és a nyugalom szigetének érezhette a színpadot, ahol megállíthatatlanul zengett, szárnyalt a lányok-legények nótája: „Írok én a babám­nak egy levelet, nefelejcsből teszek reá bélyeget...” Az­tán a táncok, a rigmusok, a leánykérés, az esküvő, a la­kodalmas sok-sok, megejtő pillanata, a színes, tarka, mégis méltóságteljes viselet Erdélyt varázsolta ezen a pénteken estén a körösladá- nyi szabadtéri színpadra. Amikor pedig véget ért a másfél órás varázslat, és fel­zúgott a taps, a székely himnuszt kezdte énekelni a hetvenkét tagú együttes, és pár pillanat után a hatszáz főnyi publikum. A vendégek felnéztek az égre, arra, ha­zafelé, amikor így szólt a himnusz: „Vezesd.még egy­szer győzelemre néped, Csa­ba királyfi csillagösvé­nyen ... ’’ Hogy milyen győ­zelemre, ezen az estén nyil­vánvaló volt: a barátság, a megértés, a kölcsönös tisz­telet győzelmeire, ott, Er­délyben is, és itt, a Körö­sök vidékén ugyanúgy. A felejthetetlen találkozá­sért a Kalotaszeg—Körösla­dány Baráti Kört illeti kö­szönet. s. e. A lakodalmas egyik tréfás jelenete Fotó: Fazekas Fereno Tizenkét hónapos lesz a sorkatonai szolgálat Várhatóan a közeljövőben tárgyalja az Országgyűlés a honvédelmi törvény módo­sítását, melynek lényege, hogy a sorkatonai szolgálat ideje 12 hónapra csökken. A Honvédelmi Miniszté­riumban már meg is kez­dődtek az előkészületek az áttérésre. Az augusztus 15-i szokásos — most 22 400 sor­katonát érintő — leszerelés előtt ezért vethette le a mundért soron kívül _ 11 ezer, zömében már 12 hóna­pot letöltött fiatal. Keleti György ezredes, a tárca szóvivője keddi sajtó- tájékoztatóján elmondta: a 12 hónapos sorkatonai szol­gálat bevezetése azt jelenti, hogy áttérnek a kétszer 6 hónapos kiképzési rendre, s ennek megfelelően augusz­tus 29-én, és 30-án mintegy 30 ezer fiatal vonul be. A behívás több szempontból is rendhagyó lesz, ugyanis az újoncoknak közvetlenül a laktanyákban kell majd je­lentkezniük, s nagy többsé­gük a lakóhelyük' szerinti, illetve a szomszédos megyé­ben teljesít majd szolgála­tot. Ez azonban a budapes­tieknél nem minden esetben oldható meg, így lesznek olyanok is, akik a fővárosból Szombathelyre vonulnak be. A katonai szolgálatra al­kalmas sorkötelesek néhány csoportját most nem hívják be. Ezek közé tartoznak a kétgyermekesek, a nehéz szociális körülmények között élők, valamint azok, akik nem végezték el az általános iskolát, illetve egészségi ál­lapotuk csak korlátozottan teszi alkalmassá őket a szol­gálat ellátására. Elképzelhe­tő. hogy a törvénymódosítá­sokat követően ezeknek a fiataloknak egy része végle­gesen mentesül a behívás alól. A 12 hónapos szolgálati idő bevezetése azt is jelenti, hogy a tartalékos időszak­kal együtt 22 hónapra csök­ken a szolgálati idő. így a jövőben nem hívják be tar­talékos szolgálatra azokat, akik korábban már legalább 22 hónapot mundérban töl­töttek. Keleti György arról is szólt, hogy az elmúlt egy évben összesen 892-en kér­tek lehetőséget alternatív szolgálat teljesítésére. Kö­zülük 363-an kapták ezt meg, 228 esetben elutasítot­ták a kérelmet, 301 bead­vány pedig még elbírálás alatt van. Végezetül elmondta: az ENSZ illetékes szervei elké­szítettek egy evakuálási ter­vet az iraki—iráni tűzszüne­tet ellenőrző csoport kime­nekítésére arra az esetre, ha a háborús helyzet ezt indo­kolná. Mint ismeretes, 15 magyar katona is szolgála­tot teljesít ENSZ-zászló alatt, méghozzá iraki terü­leten. A szemétnek nincs gazdája... B szeghalmi telep sem a környezetvédelmi, sem a közegészségügyi, sem az esztétikai előírásoknak nem felel meg A Szeghalomról Füzes­gyarmat irányába utazónak taszító látványt nyújt a vá­ros szeméttelepe, ahol civi­lizációnk minden kacatja, hulladéka megtalálható. Az innen-onnan fölszálló füst pokolivá „bűvöli” a tájat. A napokban Szeghalmon Tóth Lászlót, a városi tanács mű­szaki csoportvezetőjét arról kérdeztük, vajon meddig tartható fenn ez a balkáni, vagy éppen vadkeletinek is nevezhető állapot. Tóth László elismerte, hogy a jelenlegi szeméttelep sem a környezetvédelmi, sem a közegészségügyi, sem az esz­tétikai követelményeknek nem felel meg. Már azt is jelentős eredménynek tartja, hogy év elejétől az össze­gyűlt szemetet hetente, két­hetente a bányagödrökbe to­lólappal beletúrják. További előrelépés, hogy ez év má­jusától a szennyvíztisztító bővítése óta már nem ide kerül a háztartások szenny­vize, ami kezelés nélkül pá­rologva, rothadva, erősen bűzlött. — A jelenlegi szeméttelep sürgős bezárását az említet­teken kívül más is indokol­ja — magyarázta tovább Tóth László. — Az előírás szerint a telepnek 100 mé­terre kellene lennie a la­kott területektől és a víz­nyerő helyektől, ezzel ellen­tétben a szeghalmi telep 500 méterre közelíti meg az ér- melléki vízbázist, bár az is igaz, hogy előbb a szemét­telep volt a mostani helyén. A lényeg azonban mégis az, hogy a lakosságnak egészsé­ges ivóvízre van szüksége, ezért mindent elkövetünk, hogy legalább a szeméttelep Érmei lékhez közel eső ré­szén elvégezzük a rekultivá­ciós munkát, de tervünket a helyi pártok meghiúsították, mondván, hogy ez a jelen­legi állapot konzerválását jelentené. A szakemberek véleménye szerint pillanat­nyilag az feltételezhető, hogy a szeméttelep hosszú időn keresztül nem szeny- nyezheti a vízadó réteget. De ki tudhatja, hogy egv ki­sebb földmozgás alkalmával mi történhet tíz év múlva, vagy akár már holnap is. A zárórétegek törésén keresz­tül a szennyvíz lemosódhat a mélybe — árulta el aggo­dalmát Tóth László, bár azonnal hozzátette, hogy ő nem a téma szakembere. Tehát az egészséges ivóvíz érdekében egyre sürgetőbb a szeméttelep bezárása. A ... túl közel az ivóvízhez rendezési terv az új szemét­telepet a várostól északnyu­gati irányba, lakott terület­től egy kilométerre, Károly- derék határrészbe helyezte el. — Erről annak idején ki­kértük a lakosság és a vál­lalatok véleményét — em­lékezett vissza Tóth László az egy-két évvel ezelőtti ese­ményekre. — Bár az elhe­lyezéssel kapcsolatban töb­ben kifogásukat hangoztat­ták, de ennél kedvezőbb, konkrét javaslattal senki sem állt elő. A tavaly ta­vasszal elkészült tanulmány- terv földtakarásos rendsze­rű, új létesítménye megfelel a település méreteinek. Már annak idején hangoztattuk, hogy ezzel a feladattal a ta­nács egyedül képtelen meg­birkózni, de a vállalatok pénzügyi gondjaikra hivat­kozva, semmiféle segítséget nem ígértek. A telep meg­építése a mai árak szerint Fotó: Oravszki Fereno körülbelül 15 millióba kerül­ne. Ez csakis helyi összefo­gással és központi támoga­tással valósítható meg. Még­pedig úgy, hogy az új telep elkészültéig — önbevallás szerinti mennyiség után — a vállalatok és a lakosság bizonyos átalányt fizetne. Korábban az elhelyezett sze­mét után díjat nem szed­tünk. Tehát az átalányból származó pénzből elkezdhet­nénk a beruházást. Remél­hetőleg pályázat útján köz­ponti támogatáshoz' is jutha­tunk, így elképzelésem sze­rint. szakaszosan kivitelezve, két-három év alatt elkészül­hetne a . város " új szemétte­lepe — szólt a jövő lehető­ségeiről Tóth László. Igen meglepőnek találjuk a város vállalatainak maga­tartását. azt, hogy piszkuk­ra, hulladékukra nem haj­landók gondot fordítani, an­nak kezeléséért anyagi áldo­zatot hozni. m. L Vigyázat! fltméntés! Még most is gyakran lehet olvasni ar­ról, hogy a régi társadalmi rend képvi­selői az állam, vagyis a pártállam vagyo­nát kft.-be, gmk-ba és egyéb vállalkozá­sokba menekítik, úgymond átmentik sa­ját maguk és az új társadalom számára. Ez, állítólag, nagyon elítélendő cseleke­det, bár még senkit sem ítéltek el érte. Az őszinte szó erejében bízva, remény­kedve az igazi demokráciában, mindenkit szeretnék arra biztatni, hogy vallja be, mit mentett át, hiszen ideje végre tiszta lappal indulnunk. Jó példával szeretnék elöljárni, ezért most megteszem vallomá­somat. Átmentettem egy kiló kenyeret, 10 deka vajat és fél liter tejet, ami a rendszervál­tás pillanatában éppen a konyhában volt. Áthoztam az új rendszerbe azt a három­száz szólást és káromkodást, amit a régi­ben nem volt ildomos elmondanom, mert még akkor nem volt hozzá demokrácia. A múlt rendszertől örököltem a személyi jövedelemadót, hogy a levont összeggel havonta és évente hozzájárulhassak a múlt és a jövő hibáinak felszámolásához. (Mellesleg a kormány is átmentette azt a módot, amellyel a régi reformállam en­gem kizsákmányolt.) Átmentettem a ve­zetői engedélyemet, azaz a jogosítványo­mat, így továbbra is a jobb oldalon hat ladhatok, mindig csak előre. Sikerült a boltból kimentenem egy üveg konyakot, igy megmentettem a legköze­lebbi áremelés élőt. Magammal hoztam az új rendszerbe a reumámat, három foghi- jamat és két kajla fülemet, amelyre igen nagy szükség lesz valahol, valamikor. Ha már átmentésről van szó, megemlí­tem, hogy a fivérem átment, és Romániá­ban a legelső járókelő azt kérdezte tőle, mit hozott. Ű nem árulta el, mit mentett át. Én viszont átmentettem kétezer fo­rintot 20 dollárba! Az új rendszerbe áthoztam két pár lyu­kas zoknimat annak bizonyítására, hogy a szocialista társadalomban mennyit kel­lett talpalnom a talpon maradásomért. Megstoppoltm és továbbra is hordom... Egy nagy kötetet tesz ki az a sok Ígéret, amelyet mind a régi, mind az új kor­mány és a hatalomra került pártok tet­tek. Megőrzőm, olvasgatom, hogy aztán el tudjam dönteni, melyik kormány való­sítja meg őket. És végezetül: átmentettem teljes lénye­met és személyiségemet a szocialista tár­sadalomból a csírázó polgári demokráciá­ba. Nem Pagyok ugyan olyan értékes és tekintélyes homa sapiens, mint a magyar labdarúgó-válogatott valamelyik éppen formáján kívül lévő játékosa, de remélhe­tőleg, ez az átmentés mégis ér majd az illetékeseknek annyit, hogy nemcsak az árakat, hanem a fizetésemet is emelik 40-50 százalékkal. Szeretném a magyar forintot a pénztárcámba menekíteni, mi­előtt még teljesen megpuhulna a forró napon.. . Saiga Attila

Next

/
Thumbnails
Contents