Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-18 / 194. szám
NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 18., szombat Példa nélküli államigazgatási feladat előtt Mekkora a földéhség a Viharsarokban? Lassan egy hónap telt e! azóta, hogy a földtulajdonrendezési törvénytervezet napvilágot látott. Ettől a perctől kezdve ismét a közélet gyújtópontjába került a nagy kérdés: a földkérdés. A föld jelenlegi használói — a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok — attól tartanak, hogy éppen a mezőgazdaságban dolgozóknak nem marad terület, mig a kormányzópártok azt bizonygatják, marad elegendő föld azoknak is, akik tulajdonjoggal nem rendelkeznek. Arról, hogy az elmúlt hetekben hány földigenylő jelentkezétt Békés megyében, illetve milyen nagyságrendű terület kerülne hozzájuk, Varga Gábort, a megyei földhivatal vezetőhelyettesét kérdeztük; llki mer, az nyer? Megyei helyzetkép a vállalkozói hitelekről Vállalkoznánk, de... Fotó: Veress Erzst — Éppen két napja, hogy összesítettük az igényeket Békésben. A községekben működő helyi kisgazdapártok és a Magyar Demokrata Fórum megyei irodája segítségével a megyei és a területi földhivatal munkatársai három nap alatt, példás gyorsasággal számolták össze a több ezer benyújtott kérelmet. Egyébként addig, amíg a földtörvény életbe nem lép, továbbra is ezek a szervezetek gyűjtik az igénylőlapokat. — Mondana néhány konkrét adatot például arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi tények alapján a földterület hány százaléka kerülhet új tulajdonosok kezébe, illetve mennyi az a szabad terület, amelyből a szövetkezeti tagok vagy a mező- gazdasági tevékenységre vállalkozók igénye kielégíthető? — Az adatokat nemcsak összesítettük, hanem részleteiben is feldolgoztuk, sőt, az országos adatokat is megkaptuk. ‘ amelyből nagyon sok minden kiolvasható. Például az. hogy a hagyományosan mezőgazdaságból élő Békés megyében a legnagyobb a földéhség. Eddig 10 543 személy kérelmét tartjuk nyilván. Területben ez 90 534 kataszteri hold, vagyis 52 102 hektár. A 477 644 hektáros megyei nagyüzemi termőterületnek ez csipán a 11 százaléka. A termelőszövetkezetek 387 157 hektáros területéből 121 908 hektár jelenleg is a tagok és velük azonos jogállású személyek tulajdonában van. Ha ehhez még hozzávesz- szük az 52 102 hektáros jelenleg igényelt területet, akkor még marad 192 717 hektár szabad földterület a szövetkezetek tulajdonában. — Ha például Békés megyében ilyen bőven rendelkezésre áll a föld, akkor vajon miért csak 1,5 hektár területet vásárolhatnak a tulajdonnal nem rendelkező szövetkezeti tagok? — Erről csak feltételezéseim vannak. Én úgy gondolom, a törvénytervezetet kidolgozók óvatosak voltak. Tény viszont, hogy Békésben 5-10 hektár is , jutna egy-egy személynek, aki hajlandó mezőgazdasági termeléssel foglalkozni, hiszen a tervezet már most is megadja a lehetőséget. — Többen félnek attól, s tegyük hozzá, jogosan, hogy a visszaigényelhető terület 100 hektár, illetve 173 ka- tasztrális hold felső határa a nagybirtok újraéledését jelentheti, s a 3-5 kataszteri holdas tulajdonosok kiszolgáltatottá válnak, még ha szövetkezetben maradnak, akkor is. — Békés megyében mindössze 32 személy igényelt vissza 100 hold feletti területet, az 50 és 100' kataszteri hold közötti igénylő eddig 146 személy. Zömmel mintegy 70 százaléka az új tulajdonosoknak 0-10-15 kataszteri holdat igényel. Tehát, .én nem hiszem, hogy például Békés megyében Visz- szaállna a nagybirtokrendszer. — Az is felvetődik jogos kérdésként, hogy vajon milyen biztonsággal és menynyire pontosan kereshető vissza az eredeti tulajdonos? Véleménye szerint, valóban a tulajdonjogi perek özöne indulhat el például megyénkben, ahol a legtöbb a földigenylő? — Nálunk a régi telekkönyvi betétek 95 százaléka megvan, amelyek segítségével beazonosítható az igényelt terület. Tehát, az bizonyosra vehető, hogy jogalap nélkül senki nem szerezhet földtulajdont. Tény viszont, hogy azoknál a családoknál, amelyeknél a ’40— 50-es években elvett földek tulajdonosának neve után a telekkönyvi rubrikában csak annyi szerepel, földrendezés után nagyüzemi táblába esett, ott az eredeti földtulajdonos más vagyontárgyára vonatkozó — házra, zárt- kertre —, hagyatékiátadó végzéssel lehet igazolni a tulajdont az örökösnek, ha nem volt végrendelet. Any- nyit még el szeretnék mondani, hogy több évig is eltarthat a munkánk, amelynek komoly pénzügyi vonza- ta van a költségvetés felé, hiszen olyan államigazgatási feladat végrehajtását kell megvalósítanunk, amelyre nincs példa Magyarországon és a környező országokban. — rákóczi — Az egyéni vállalkozások támogatása terén komoly változásokat remélnek a munkanélküliek. A helyhatósági választásokat megelőző átmeneti állapotban milyen kölcsönformákkal lehet támogatni. az induló vállalkozásokat? Napjainkban egy magánvállalkozónak milyen összegű és lejáratú hitelre van kilátása? Erről érdeklődtünk Bereczki András igazgatóhelyettesnél, az OTP Békés megyei igazgatóságán. — A vállalkozási hitel összege 500 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet. Általában rövid lejáratra egy- három éve adjuk, az ötéves időtartam igen ritka. Ez a hitelforma 30-32 százalékos kamatozású. — A hitelkérelmeket milyen szempontok szerint bírálják el? — Alapvető, hogy az adós vállalkozása jövedelmező legyen, és a felvett hitelt visz- sza tudja fizetni. Csak piacképes vállalkozásokat tudunk támogatni. Százezer forintos igény felett megköveteljük az ügyféltől a gazdaságossági számítást és a költségvetést. A kölcsön visszafizetésének garantálására azqnban magánszemély kezest nem kívánunk, inkább fedezetet, illetve jogi biztosítékot kérünk. Ilyen például a megtakarított pénz, letéti jegy, deviza- számla, ingatlan, gép, eszköz, melyeket értelemszerűen a hitel fennállása idejéig jelzáloggal terheljük, vagy zároljuk. — Mint hitelnyújtónak, mi a véleménye az induló vállalkozások életképességéről, jövőjéről? — Sajnos, napjainkban minden vállalkozásnak nagy a kockázata. Kedvezőtlen a vállalkozási kölcsön rövid lejárati ideje, és a, magas kamatterhe. Sokan a hitel- feltételeknek (gazdaságossági számítás, fedezet) nem tudnak megfelelni, így az OTP egy előzetes szűrő- rendszerként is működik. Általában a korábban beindult vállalkozások sikeresebbek. — Tudomásom szerint, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a hitellejárati időt és az ügyleti kamatot tekintve kedvezőbb helyzetet teremt. — Valóban, a mintegy 500' ezer forinttól 8 millió forintig terjedő hitelt maximum hét év futamidővel tudjuk biztosítani. Ebből egy évig a tőkét nem kell törleszteni, csupán a kamatot. A visz- szafizetés a második évtől kezdődik. A kamatfeltételek annyiban kedvezőbbek, hogy a 60 főt meg nem haladó úgynevezett kisvállalkozásnál évi 20 százalék, a 150 fő alatti, úgynevezett közép- vállalkozásnál pedig évi 24 százalék. — Erre a hitelkonstrukcióra a vállalkozók leadhatják még a pályázataikat? — Sajnos nem, a leadás határideje május 10-e volt. Körülbelül 80 pályáz'at érkezett, és 500 millió forint hitelt igényeltek. Az OTP viszont az alapítványból csak 60 millió forinttal rendelkezett, így a pályázatokat erőteljesen meg kellett rostálnunk. Végül is 22-23 vállalkozó részesült hitelben. — A mezőgazdasági kisvállalkozók milyen hitel- konstrukciót vehetnek jelenleg igénybe? — Erre a célra a mező- gazdasági kölcsön áll rendelkezésre, amelyet a bérből és fizetésből élők is igénybe vehetnek, ha melléktevékenységként állattenyésztéssel, vagy növény- termesztéssel foglalkoznak. Ez a hitelforma lényegesen kisebb összegű. Mintegy 30 200 ezer forint kölcsönre nyújt lehetőséget. Lejárati ideje 1-3 év, 30-32 százalék ügyleti kamat mellett. Itt 100 ezer forintig a gazdaságossági számítást nem követeljük meg, ellenben az adóstól készfizető kezes állítását kérjük, és amennyiben nincs munkahelye, úgy a kölcsön visszafizetésére fedezetet. — A világbanki hitelből jutott-e kölcsönhöz Békés megyei vállalkozó? — Nincs tudomásunk róla. Tény az, hogy a megyében még nem jelentek meg a klasszikus vállalkozási típusok, pedig ezek lendítenék fel a magyar gazdaságot. Vállalkozóink bátortalanok és óvatosak. Vegyük például a finn bank által felajánlott kölcsön sorsát, mely a Finnországban vásárolt anyagi javakra juttatna 100 millió dollár hitelt. A Magyar Nemzeti Bank által kötött szerződésre vajon lesz-e megfelelő számú piacképes vállalkozó? — Az OTP-nek is érdeke a vállalkozások fellendítése. E cél érdekében milyen eszközökkel éltek? — Vállalkozási tanácsadást tartottunk, azonban csak az első hetekben volt érdeklődő. Az utóbbi időben az ügyfelek annyira nem vették igénybe, hogy ez irányú szolgáltatásunkat szüneteltetni kell. — Nem gondolja, hogy az új gazdasági helyzet . az OTP-töl is nagyobb rugalmasságot követel? Milyen terveik vannak a jövőt illetően? — A tanácsi és vállalkozási osztály dolgozói igen nagy munkatehernek vannak kitéve. A hitelkérelmeket kampányszerűen kell feldolgozni, és munkánkat megnehezíti a gyakori jogszabályozás is. Ázonban ennek nem mond ellent, hogy a szervezeti konstrukciót valóban át kell gondolnunk. Mintegy féléven belül meg kell oldanunk a dolgozók elhelyezési problémáját, az ügyfélfogadást, és be kell vezetnünk egy korszerűbb számítógépes adatfeldolgozó és -nyilvántartó rendszert. A vállalkozások élénkítése azonban nem az OTP-n múlik, hiszen lehetőségeink korlátozottak. Fontos, hogy minél előbb megszülessen az egzisztenciális alap, a mezőgazdasági privatizációs csomagterv és a külföldi tőke végre megjelenjen a magyar gazdaságban. Zárszavához még hozzátenném, a jelenlegi hitel- konstrukció nem a munka- nélkülivé vált, kezdő vállalkozókat támogatja. Pedig helytállásukon az egész gazdaság eredményessége múlik. Gera Mária A földvisszaigénylési kérelmek számbavételéről 1990. augusztus 15-én 0-5 kh 5-10 kh 10-20 kh 20-30 kh 30-50 kh 50-100 kh 100 kh felett összesen Kérelmezők száma Igényelt terület 5565 2546 1409 535 310 146 32 10 543 90 534 kh 52 102 ha 52,8",, 24,1°„ 13,4% 5,1°'., 2,9% 1,4% 0,3% 100% Megjegyzés: Országos adat: 53 000 fő 376 000 ha A visszaigényelt ferület t nagyüzemek használatában álló Egy kérelmezőre eső átlagos terület: összes termőterület 11%-a. ■ 8,5 kh — 5 ba A mezőgazdasági nagyüzemek tulajdonában, kezelésében, használatában álló termőföldről 1990. május 31-én Gazdaságok száma: Termőterület: Mezőgazdasági Vállalatok, kombinátok és leányvállalataik 9 79 008 ha Mezőgazdasági termelőszövetkezetek 80 383 633 ha Egyéb mezőgazdasági szövetkezetek 6 3 524 ha Állami erdőgazdaságok 1 11 479 ha ÖSSZESEN: 96 477 644 ha Szövetkezetek használatában levő termőföldek tulajdonjogi megoszlása Békés megyében 1990. május 31-én Állami tulajdon Szövetkezeti tulajdoni Tagok és velük azonos jogállású személyek tulajdona összesen hektár Mezőgazdasági termelő szövetkezetek és egyéb 20 430 244 819 121 908 387 157 mezőgazdasági Szövetkezetek 5,3% 63,3% 31,4% 100% (90 611 tulajdonos) Bizonytalan jövő II szocialista autók alkatrészellátása Hazánkban hozzávetőlegesen 1,2 millió szovjet és NDK, mintegy 600 ezer csehszlovák, lengyel és román gyártmányú személygépkocsit használnak. Alkatrészpótlásuk több mint 90 százalékának belföldi forgalmazásáról 3 nagy kereskedelmi vállalat: a Mobil, az Autótechnika és az Autóker gondoskodik. Az évek óta megoldhatatlan ellátási nehézségek közül a három vállalat tapasztalatai szerint a legnagyobb gondot jelenleg az okozza, hogy a gyártók az igényelt- nél kevesebb alkatrész szállítására vállalkoztak, s gyakran az elfogadott rendelést is késve, a tervezett ütemtől, választéktól eltérve teljesítették. Ezt a magatartást részben indokolja, hogy megrendült a KGST-országok árrendszere, a transzferábilis rubel nem fedezi a gyárak ráfordításait, tehát nem érdekük, hogy növeljék az áron aluli alkatrészek szállításait. ** A Dacia kocsik alkatrész- ellátása különösen problematikus. Romániában ugyanis a gazdaságiakon kívül politikai okok is hozzájárultak ahhoz, hogy nemcsak visszamondták a tavaly elmaradt mintegy 3 millió rubel értékű Dacia-alkatrész átadását, hanem már az időarányosan esedékes mintegy 25 millió rubel értékű idei szállítási tervtől is elmaradtak 2,5-3 millió rubel értékű áruval. A csehszlovák partnerek a legújabb gyártmánytípus, a Favorit felfuttatása miatt vidékre telepítik a Skoda 105 és 120 típusú kocsik alkatrészeinek gyártását. Az átállás következtében eddig megközelítően 1 millió rubel értékű áruval szállítottak kevesebbet az esedékesnél. Várhatóan később pótolják a hiányt. A lengyel partnerek a kis Polski Fiat alkatrészeinek szállítását lényegében értékben az ütemezés szerint szállították, ám a választék sok kívánnivalót hagy maga után, és ugyancsak sok gondot okoz az is, hogy egyes alkatrészekért a korábbinál 2-3-szoros árat kérnek. Így például a teljes karosszéria alkatrészként lényegesen drágább, mint a kész kocsi alvázzal, motorral, műszerfallal, üléssel stb. együtt. Előreláthatóan szeptemberig tisztázzák az árvitákat. és utána a hiányalkatrészekből is meggyorsulnak a szállítások. A szovjet gyárak a szokásosnál jóval készségesebb szállítók. Az idén a magyar fél kérésére az első két negyedévben a lekötött meny- nyiségnél több alkatrészt szállítottak, bár még így is 100 körül mozog a hiányalkatrészek száma. A különböző magyar vállalatokkal lebonyolított bartellüzletek révén e hiányáruból is készek szállítani, de a korábbinál magasabb áron. Az NDK az év első három hónapjában bekövetkezett visszaesést követően felgyorsította alkatrészszállításait, és pótolta a múlt évi kiesés egy részét is, de ezzel együtt sem lehet azt állítani, hogy a választék is megfelelne az igényeknek. A három nagy alkatrészkereskedelmi vállalat beszerzéseit megkönnyítette, hogy ez év tavaszán megkapják az önálló küfkeres- kedelmi jogot, s így tőkés importból is enyhítette a gondokat. Kedvező az is, hogy az Autótechnika kezdeményezésére az autójavító üzemek. a nagy kereskedelmi vállalatok és az alkatrészgyártó cégek, vállalkozók — most már több mint 70 taggal működő — autósprofil- egyeSülést hoztak létre az alkatrészellátás bővítésére. A hazai alkatrészgyártás e felfuttatása arra is lehetőséget kínál, hogy a korábbinál szélesebb körű gyártási kooperációra lépjenek a külföldi autógyárakkal.
