Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-15 / 191. szám

BÉKÉS MEGYEI I HIZI MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. AUGUSZTUS 15., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 191. SZÁM Lejár a képviselők nyári szabadsága lövő héten folytatódnak a bizottsági ülések Egy, hét múlva lejár az országgyűlési képviselők rö­vid nyári szabadsága: au­gusztus 21-től megkezdődik a bizottsági munka. Jövő kedden elsőként a nem pártként bejegyzett társadalmi szervek költség- vetési támogatásával foglal­kozó bizottság, majd szerdán és csütörtökön az Alkot­mányügyi, Törvényelőkészí­tő és Igazságügyi Bizottság ülésezik. Az előzetes tervek szerint az utóbbi testület nyolc törvényjavaslatot, il­letve képviselői indítványt tárgyal meg. Ezek között akad néhány olyan, amely már korábban is szerepelt a bizottság munkájának na­pirendjén. Ilyen például a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről szóló tprvény újabb módosítása. Ez a lát­szólag egyszerűnek tűnő módosítás olyan gazdasági­gazdálkodási gondokat ve­tett tel, amelyekkel sem az alkotmányügyi, sem pedig a Gazdasági Bizottság nem tu­dott eddig megbirkózni. Na­pirenden lesz az állami kis­kereskedelem, a vendéglátó- ipar és a fogyasztási szol­gáltatások vagyonának privatizálásáról szóló tör­vényjavaslat, amelyről az alkotmányügyi bizottságban egyébként ’ az volt a véle­mény, hogy a téma a Gaz­dasági Bizottság kompeten­ciájába tartozik. Szintén nem újkeletű Molnár Tibor (SZDSZ-frakció) módosító indítványa a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló tör­vényhez. Nem ismeretlen az alkotmányügyi bizottság előtt Dörnbach Alajos —ak­kor még SZDSZ-képviselő, ma országgyűlési alelnök — és Hack Péter (SZDSZ) kö­zös javaslata a Házszabály kiegészítéséről, jóllehet, még ezt sem tárgyalta a testü­let. Az újdonságok között szerepel az FKgP-képviselő- csoport törvényjavaslata Kölcsey Ferenc érdemeiről és emlékének megörökítésé­ről. A földtörvénytervezet jogi kimunkálása még hátra van A Földművelésügyi Mi­nisztériumban folyamatban lévő szervezeti változtatá­sokról és a hamarosan a parlament elé kerülő föld­törvénytervezetről tájékoz­tatta a sajtó képviselőit dr. Mándy Endre, a tárca köz- igazgatási . államtitkára. El­mondta, jelenleg a miniszté­riumban 460-an dolgoznak, ami már egymagában is lét­számcsökkentést jelent, azonban a nyugdíjazás, más szakterületekre történő át­irányítás miatt ez a szám még csökkenhet. Az új szer­vezeti koncepció szerint a minisztérium három csoport- főnökség keretében irányít­ja az ágazatot. Az igazgatási és jogügyi főnökség a tör­vényhozás és szakigazgatás kérdéseivel foglalkozik, a közgazdasági a tárca gazda­sági kapcsolatrendszerét el­lenőrzi, míg a szakmai cso­portfőnökségen a termelés- irányítás és operatív felada­tok ^látása folyik. Sok kér­dés vetődött fel a földtör­vény-tervezettel kapcsolat­ban is, amelynek végső, jogi kimunkálása még folyamat­ban van. Az államtitkár el­sődleges fontosságúnak tar­totta a földtulajdon rende- .zését, amelynek alapján az agrártermelés hároméves koncepciója kidolgozható. A várható aszálykárokról 3 nemrég kinevezett új főosz­tályvezető, Bertóti István el­mondta, hogy az várhatóan eléri a 12-13 milliárd forin­tot. Így a 7 millió tonnás ku­koricatermés másfél millió tonnával lesz kevesebb, amely maga már 10 milliárd Ft kiesést jelent. Jelentős a terméscsökkenés zöldségben és gyümölcsben (kb. 2 milli­árd Ft), de nagy a kár a napraforgó- és cukorrépa­kultúrákban is. A várható takarmányhiány enyhítése érdekében a gabonaexportot mérsékelni kell, és lehetőleg kínálati piacot kell biztosí­tani a hazai takarmányból. Erre az idei 7,8 miHió ton­nás kalászos gabonahozam reményt is nyújt, ami 300 ezer tonnával több a terve­zettnél. A hazai kínálati pia­cot erősítik a lanyhuló euró­pai gabonaárak. Sz. Zs. Ellentmondás a gazdasági törvények és a humanitás között Megyei végrehajtó bizottság a Pándy kórházban Hétköznapi kérdés ma­napság a holtra fáradt, a betegség és egészség hatá­rán botorkáló emberek kö­rében a: „Miért nem mész el rokkantságira, megoldód­na a gondod?” És valóban elmehet, aki nagyon akar, összeköttetéssel, vagy anél­kül. Még csak nem is hi­báztatható az esetek többsé­gében sem a beteg, sem az orvos. A munkáltató talán örül, hogy nem kellett va­lakit elküldenie. Magától ment, eggyel kevesebb em­bert kell átszerveznie, a munkakönyvét kiadni, meg­szabadulni tőle. A nagy kérdés persze az, mi kerül többe az ország­nak: rokkantnyugdíjat fizet­ni a megváltozott munkaké­pességű embereknek, vagy •képességeiknek megfelelő munkahelyet teremteni. Ez esetben legalább a minimá­lis megélhetésüket biztosító javakat alkotó módon meg­termelhetik. Ha egyáltalán akarják... (Folytatás a 2. oldalon) Piacon az MSZP-iapok? j Nagy az érdeklődés a pá­lyázaton meghirdetett me­gyei lapok iránt — válaszol­ta kedden az MTI érdeklő­désére Polgár Viktor, a Ma­gyar Szocialista Párt szóvi­vője. Az érdeklődést mutatja, hogy a 11 lap és kiadóválla­lat adatait tartalmazó úgy­nevezett tendercsomagokat több mint 30 vállalkozó vitte el. Természetesen nincs pon­tos adat arról, hogy a pályá­zók között van-e külföldi is, ám az érdeklődő kérdések­ből ez valószínűsíthető. Nem magyar pályázó azonban csak hazai vállalkozóval együtt tehet érvényes aján­latot, ugyanis a pályázati feltételek között az is szere­pelt: a külföldi tulajdoni há­nyad nem haladhatja meg a 49 százalékot. A lapok sorsáról a pályá­zat zárását követő 15 napon belül döntés születik — em­lékeztetett Polgár Viktor —, ám az átírási procedúra el­húzódhat. Megtorpant a „csabai vándor”? Olvad a beton a Körös Volánnál Mohácsi Miklós mintakészitő kisiparos csaknem 33 éve űzi mesterségét. Munkássága alatt több érdekes terméket ké­szített. Ügyes keze munkáját dicséri többek között a Vö­rösmarty téren levő diszpadok, az ELTE korinthoszi-oszlopa és a tudományos akadémia előtti zászlótartó. Most egy mé­ternél nagyobb koronás címert készít, amire várhatóan több megrendelése is lesz. Termékeit fából, fémből, gumiból és gipszből készíti MTI-fotó: Balaton József Túl a kritikus helyzeten? A disznópestisnek nincs újabb jele A Békéscsabai Szabadság Mgtsz-ben pénteken fölfede­zett sertéspestisnek nincs újabb jele, a drákói intézke­dések (például a beteg álla­tok kiirtása) remélhetőleg meghozzák a remélt sikert, a vész elterjedésének meggát- lását. Békés megyében más­hol nincs járvány; a vágást és a kereskedelmet a csabai eset nem zavarja, a Gyulai Húskombinátban csak a Bé­késcsaba körüli védőkörze­ten kívüli disznókat vágnak le, dolgoznak fel, s forgal­maznak — nyilatkozta ked­den az MTI munkatársának dr. Joó Jenő, a Békés Megyei Állategészségügyi és Élel­miszer-ellenőrző Állomás igazgató-főállatorvosa. A megyeszékhelyi tsz sza­kosított disznótelepén au­gusztus 10-én, pénteken az állomás szakemberei klini­kai, kórbonctani és labora­tóriumi vizsgálatok alapján sertéspestist állapítottak meg. A Szabadság Tsz tízez­res sertésállományából a hizlaldalak közt találtak pes- tises állatokat; 131 jószágot elpusztítottak, 2388 egészsé­gesnek látszó állatot pedig — mert együtt híztak a fer­tőzöttekkel — levágtak, s főtt áruba (például felvá­gottba, virslibe) dolgoztak. E betegség egyébként emberre nem veszélyes. A. beteg hízók helyét fertőtlenítették, a te­lepet lezárták (disznó innen se ki, se be nem juthat), az itt dolgozó emberek átöltözé­sét pedig megszigorították. Bár péntek óta újabb meg­betegedést nem észleltek, a hosszú, akár egy hónapos lappangás miatt van szükség ezekre a szigorú intézkedé­sekre. A beteg disznó bágyadt, lázas, csipás, hasmenéses, el­fekszik, s nem eszik, így a gazdák hamar felismerik a bajt — mondotta a megyei főállatorvos. Aki észreveszi, hogy1 beteg a disznaja, szól- jop az állatorvosnak; az ál­lami kártalanítás során az elpusztult jószág becsült ér­tékének a 90 százalékát meg­kapja akár a kisgazda, akár a tsz. E betegség nem gyó­gyítható, az egyetlen ered­ményes védekezés a beteg állomány kiirtása. Hazánk, akár a többi európai ország is, vírusmentességre törek­szik, s nem érdeke senkinek a beteg jószág „átvészelteté- se”. Magyarország a hivatalos adatok szerint 1972 óta men­tes a sertéspestistől, azóta ez az első pestis-előfordulás, ősz óta sürgeti a békéscsa­bai állomás, hogy akadá­lyozzák meg a nyers és füs­tölt hús illegális áthozatalát Romániából. A gyulai közúti átkelőnél a vámosok minden tételt átnéznek, így ott nem kerülhet be ily módon az országba esetlegesen fertő­zött hús, ám a kötegyáni vasúti határállomáson a nagy személyforgalom miatt csak szúrópróbaszerűen el­lenőrzik a behozni szándéko­zott élelmet. Állítólag a zöld határon is át-áthajta- nak disznókat. Egyébként, mint dr. Joó Jenő főállator­vos elmondta, van hivatalos lelet is a birtokukban: aKő- tegyánnál elkobzott húsban kimutatták a sertéspestist Ez a tiltott húsforgalom ma is veszélyezteti a határ men­ti disznóállományt. Az elmúlt napokban ol­vasóink már többször nyo­mon követhették a Körös Volánnál végbemenő gyöke­res változások menetét, ez­úttal újabb, meglepő for­dulatról számolhatunk be. A Közlekedési és Hírközlési Minisztériumban augusztus 10-én — Szeverényi Pál, váll; .ti megbízott szak- szervezeti titkár és Takács János, békéscsabai autóbusz­üzemi megbízott szakszer­vezeti titkár részvételével — (egy-két személyeskedéstől eltekintve) simán ment a nemrégiben lemondásra kényszerített igazgató kérel­mének elfogad(tat)ása. Rá három napra azonban Ván­dor Pál beadvánnyal fordult a szakszervezeti bizottság­hoz, mert az — a dolgozók nyomásának engedve — nem támogatja korkedvezményes nyugdíjaztatását. Nos, úgy tűnik, ettől a pillanattól kezdve oda a békesség, és az addig korrektnek nevez­hető viszony a volt és a je­lenlegi vezetés között. Vándor Pál említett ké­relmében azzal a váddal il­leti a szakszervezeti bizott­ságot, hogy a vele kötött megállapodás egyetlenegy közös pontját sem teljesítet­te, nevezetesen: a sajtót be­vonta az ügybe, és vissza­vonta egyetértését nyugdí­jaztatásának módját illető­en. Ráadásul, szerinte sze­mélyét illetően a kollektíva csak olyan információkhoz juthatott hozzá, amelyeket a gazdasági vezetés és a tár­sadalmi szervek eltorzítot­tak. Azt meg végképp nem érti, miért ellenzik a válla­latnál korengedményes nyugdíjaztatását, amikor az nem jár vállalati költséggel. Egyúttal figyelmezteti dr. Orosz István megbízott igaz­gatót: hihetetlenül nagy fe­szültséget, igen nagy bér­költséget, SZTK-t » jelent majd a vállalatnak, ha neki maradnia kell. Dr. Orosz István és Sze­verényi Pál érti is, meg nem is a helyzetet. Egyfelől, mert a dolgozók tanulmányozzák, hogyan járnak el Görögor­szágban a sztrájktörőkkel szemben, a tefuüzemnél. „Na végre!” hangulatban pezsgőt bontanak a balaton- világosi tárgyalás örömére, ott állnak a sarkukban, ke­ményebb fellépésre ösztön­zik őket, másfelől viszont el (Folytatás a 3. oldalon) Vfzbe fulladt egy család mindkét gyermeke Autó a Hármas-Körösben Ott, ahol a Kettős- és a Sebes-Kőrös egyetlen kat­lanban Hármas-Körössé egyesül, most csend van, tétován áll a víz, s mocca­natlanok a fák. Augusztus 11-én az idilli táj tragédia színhelye volt. Kemény, sokat látott és próbált emberek a bűnügyi nyomozók. Kucsera Lajos rendőr főhadnagyban — a szeghalmi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezető­(Folytatás a 3. oldalon) A halál játékszerévé vált autó a rendőrség udvarán

Next

/
Thumbnails
Contents