Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-14 / 190. szám

BÉKÉS MEGYEI fl HAZA MINDEN ELŐTT POLITIKAI NAPILAP 1990. AUGUSZTUS 14., KEDD Ára: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 190. SZÁM Újabb világbanki hitel Magyarországnak Szeghalmon Gyorsított és környékén is sok a föidigénylö munkáját messzemenően el­ismeri. S amikor ezt mon­dom, akkor a közrendet, a vagyon- és személyvédelmet biztosító rendőr munkájára gondolok, nem a -tömegeket március 15-én szétverő kar­hatalomra. Ügy gondolom, 6oha nem volt fontosabb megerősíteni a rendőrséget hitében, mint napjainkban. Az MDF a'közelmúltban tár­gyalt több rendőrtiszttel is, , éppen ezekről a kérdések­ről. A megbeszéléseken el­mondtuk, hogy segítséget szívesen adunk, de a szer­vezet belső ügyeibe nem kí­vánunk beleszólni. Dolgoz­zák ki maguk a rendőrök — hiszen ők a szakemberek —, milyen keretek között, mi­lyen személyi állománnyál és hogyan tudnak leginkább a lakosság szolgálatába állni. Ha valaki úgymond vétkes múltbeli dolgai miatt, azt mérlegeljék házon belül, és döntsék el, kivel akarnak dolgozni, vagy -kivel nem. — Valami ellentmondást érzek, mert éppen az MDF, pontosabban a belügymi­niszter nyilatkoztatta ki, hogy támogatja a rendező- gárdák felállítását. Ez a faj­ta segítség nem beavatko­zás a rendőrség ügyeibe? — Igen, igaz, ezt nyilat­kozta a belügyminiszter. De mi ezzel nem tudunk egyet­érteni, sőt tiltakozunk min­denféle párt által életre hí­vott rendfenntartó egység el­len, bárhogy is hívják azt. Elég volt a munkásőrségféle fegyveres testületekből. S hogy lássa, miért tiltakozom hevesen egy párthadséreg el­len, elmondom, hogy meg­szűnt ugyan a munkásőrség, de például Orosházán a szó­beszéd azt állítja: volt tag­jai ma is rendszeresen ösz- szejönnek baráti beszélge­tésre. Ilyet mi nem aka­runk. Az illetékes miniszté­(Folytatás a 3. oldalon) A demokratikus társadal­mak egyik fontos mércéje a közrend, a közbiztonság. Ha­zánkban is előtérbe került a rendőrség szervezeti, állo­mányi és módszerbeli meg­ítélése. A vélemények elté­rőek. Vannak, akik a jelen­legi szervezet megszilárdítá­sát, míg mások új (csendőr­ség) rendfenntartó erők lét­rehozását tartják kívánatos­nak. És olyat is hallottunk, hogy pártok által (MDF) szervezett rendezőgárda vagy nemzetőrség alakuljon. A hét közepén hasonló témák­ról tárgyaltak a Független Rendőrszakszervezet és a Bé­kés megyei parlamenti pár­tok képviselői. Mi a Magyar Demokrata Fórum megyei el­nökétől, Szokodi Sándortól kérdeztük: A református egyház szervezte a találkozót tegnap délután, melyen a vendégek színpom­pás csángó népviseletben jelentek meg Fotó: Kovács Erzsébet — A Magyar Demokrata Fórum Békés megyei szer­vezete hogyan látja a rend­őrség jövőjét? — Pártunk a rendőrség telefonhálózat-fejlesztés Befejeződtek a tárgyalások a magyar kor­mány és a Világbank között egy újabb hi­tel felvételéről. A létrejött megállapodás alapján a Világbank 150 millió dolláros hitelt nyújt a magyar telefonhálózat fej­lesztéséhez. A megállapodást még a Világ­bank ügyvezetőségének jóvá kell hagyni, ami várhatóan októberben megtörténik. A világbanki hitelhez kapcsolódóan az elképzelések szerint az Európai Beruházási Bank 100 millió dolláros kölcsönt nyújt ha­zánknak, szintén a telefonhálózat fejlesz­tésére. (Mindkét kölcsön esetében a lejárat 15 év, s öt év esi türelmi idő után kell tör­leszteni a hiteleket.) Az Európai Beruhá­zási Bank képviselőivel a tervezett köl­csönről szeptemberben kezdődnek tárgya­lások. A magyar kormány a közelmúltban dön­tött arról, hogy felgyorsítja a telefonháló­zat fejlesztését. A következő három év so­rán a tervek szerint a jelenlegi 1 millió vonalas hálózat 520 ezer új vonallal bővül. Ennek költsége 83-84 milliárd forint, ame­lyet csak részben fedeznek hazai források­ból. A külföldi kölcsönök arra szolgálnak, hogy beszerezzék a fejlesztéshez szükséges korszerű importberendezéseket. Humanista Világkongresszus A humanizmus eszme- rendszerébe tartozó témakö­rök közül a világbéke, a terrorizmus és az emberi jogok kérdéscsoportjaival foglalkoztak a Humanista Világkongresszus résztvevői hétfőn, a konferencia nyitó­napján, a Duna-Interconti- nental Szállóban. A kelet­európai térségben elsőként Budapesten megrendezett egyhetes rendezvénysorozat­ra 36 ország mintegy száz, a téma iránt elhivatott kép­viselője — zömében akadé­mikus. író, közéleti szemé­lyiség — jött el. Az ideológiai rendszei^k és a politikai • ellentéték konfliktusának oldódását elősegítő, valamint a huma­nizmus klasszikus eszméjét a mindennapi életben nép­szerűsíteni kívánó Humanis­ta Világszövetséget 18 esz­tendeje hívták életre az Egyesült Államokban. Azóta a világ 47 országában dől­goznak szimpatizánsaik e célok eléréséért, elsősorban elméleti munkásságuk kere­tében. A szervezet egyik alapítója — jelenleg a szö­vetség ügyvezető elnöke — a magyar származású dr. Tárnái László jogászprofesz- szor szándéka szerint a ma­gyar főváros lenne az euró­pai régió — egyelőre — nem hivatalos központja. Ezért hamarosan megnyitják ál­landó képviseletüket Buda­pesten. Csángó gyerekek Mezőberényben Erdélyből 37 csángó gyer­meket látott vendégül au­gusztus 6—15-ig a mezőbe- rényi Ifjúsági Egyesület. A középiskolai diákotthonban működő tábor célja elsősor­ban a nyelv művelése, emel­lett jó alkalom nyílt ezalatt a néhány nap alatt Magyar- ország megismerésére, a ma­gyar fiatalokkal való kap­csolatteremtésre. A gimesi és a moldvai csángók évtizedek óta nem használhatták hivatalosan nyelvüket, nem tanulhattak magyarul. Ezért sokat jelen­tett a mezőberényi táborban részt vevő diákoknak az a néhány beszédművelés óra, melyet a helybeli általános iskolai pedagógusok tartot­tak. Barátkozhattak a ma­gyar írásjelekkel, s Múltunk és jelenünk címmel történel­mi ismeretekre is szert te­hettek. Már a tábor első nap­jaiban kiderült, hogy a 12- 14 éves gyerekek többsége nem tud úszni, ezért úszó­tanfolyamot szerveztek szá­mukra. A sport- és játék- programok mellett budapes­ti, békéscsabai és gyulai ki­rándulásra is sor került. Né­pi tánc, dzsesszbalett, video­filmvetítés tette még színe­sebbé ezt a néhány szünidei napot. A csángó tábor szervezé­séhez hozzájárult többek kö­zött a békéscsabai Centrum Áruház, a Mezőberényi ÁFÉSZ, a Máltai Szeretet­szolgálat, a Nagycsaládosok Egyesülete, s a katolikus és a református egyház is ven­dégül látta az erdélyi csán­gó gyerekeket. g. k. A képviselők csak alapos ismeretek birtokában dönt­hetnek a földtulajdon reha­bilitációjáról. Ezért a Föld­művelésügyi Minisztérium felkérte a földhivatalbkat, hogy gyűjtsék össze az igényléseket. A hét elején Varga Gábor, a megyei föld­hivatal helyettes vezetője Szeghalmon találkozott a vá­ros és környékének kisgaz­dapárti vezetőivel. Mint azt Szeli Jánosnétól, a szeghalmi földhivatal megbízott vezetőjétől meg­tudtuk — Kertészsziget és Körösnagyharsány kivételé-' vei —, eddig 656 igénylő 9855 kataszteri hold földet kért vissza, ez 17107 hek­tárnak felel meg, megköze­lítően két nagyobb termelő- szövetkezet gazdálkodik ek­kora területen. Hogy kik azok, akik a ta­gosítások és egyéb jogtalan földrendezések után is ra­gaszkodnak a földjükhöz? Megdöbbentő módon nem a nagybirtokosok, hanem a kisparasztok. Ók azok, akik a cselédsorból törpebirtokos­sá küzdötték magukat, vagy épp a negyvenötös földosz­tás idején kapták meg azt a rég várt földecskét. A szá­mok önmagukért beszélnek! Míg 100 kateszteri hold fö­lötti birtokot tizenhármán, addig öt hold alatti területet 233-an, öt és tíz hold közöt- tit pedig 154-en kértek visz- sza. Szeli Jánösné hangsú­lyozta, hogy ez csupán elő­zetes felmérés. A kisgazdák szerint az új törvény meg­jelenése után az igénylők száma is a mainak a dup­lájára fog emelkedni. Szeli Jánosné végezetül el­mondta azt is, hogy — meg­növekedett feladatuk és óriá­si felelősségük tudatában — minden igénylés esetében igyekeznek objektiven, tár­gyilagosan és elsősorban kor­rekt módon eljárni. m. 1. A Békés Megyei Művelődési Központ Városi Nemzetiségi Klubházában tegnap nyílt meg Zdeno Majer szlovák faze­kas kiállítása. Képünk az alkotót ábrázolja, amint békés­csabai kiállításának anyagát rendezi. A szebbnél szebb tá­lakat, korsókat, köcsögöket — melyek a lubictovai fazekas­ság hagyományait reprezentálják — augusztus 3l-éig te­kinthetik meg a látogatók Fotó: Kovács Erzsébet Nincs kegYelem? Változtatásra szoruló rendelkezések Az MTI információja sze­rint egyelőre szünetel a ke- gyelmezési eljárás, ugyanis az Igazságügyi Minisztérium szeretné megváltoztatni a kérelmek elbírálásának rend­jét. Jelenleg a köztársasági el­nök az igazságügy-miniszter előterjesztésére támaszkodva gyakorolja kegyelmi jogát. A döntések előkészítése alapos munkát igényel, hiszen ta­nulmányozni kell egyebek között az ítéletet, az elítélt személyiségét, környezetét. A minisztérium véleménye: a köztársasági elnök egysze­mélyi felelősségének a ke­gyelmi döntés megalapozá­sában is meg kell jelennie, a miniszter ne vegyen részt e folyamatban. Az elképze­lések szerint az ítéleteket hozó első fokú bíróságok közvetlenül a köztársasági elnökhöz terjesztenék fel a Kérelmeket. Ehhez azonban előbb meg kell változtatni az alkotmány és a büntetőeljá­rás-jogi törvény rendelkezé­seit. A miniszter az elmúlt he­tekben már az általa java­solt változtatások alapján járt el, azaz nem készített előterjesztéseket a köztársa­sági elnök számára. Az ér­vényes jogszabályok szerint azonban ez nem nélkülözhe­tő, s a parlamenti hivatali apparátus sem alkalmas az elnöki gesztus előkészítésére. Ha a helyzet nem változik, akkor a törvények módosí­tásáig — a Parlament őszi ülésszakáig — nem születhet döntés az egyre halmozódó ügyekben. Az eljárás újrain­dulását a halálra, és a kü­lönböző idejű fogvatartásra ítéltek egyaránt várják. II rendőrséget támogatni kell Párthadseregről szó sem lehet

Next

/
Thumbnails
Contents