Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-14 / 164. szám
BÉKÉS MEGYEI 1 Ház« MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. JÜLIUS 14., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP Ára: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 164. SZÁM Nyíljanak alkonzulátusok Kassán és Békéscsabán D fenek következnek? Jakab Rébertné Göncz Árpád pozsonyi javaslatáréi A Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben az idén 600 hektáron vetettek zöldbabot. Július első napjaiban megkezdték a betakarítást. A Pixall zöldbabkombájn „nyeli” a sorokat, s bár a betakarítás jó ütemben halad, szinte egész nyáron folyamatosan dolgozik majd a gép. A búzabetakarítás után még másodvetésként is zöldbabot vetnek, s a fagyokig így kitart a babszüret. Fotó: veress Erzsi n rendezvény nem cél, hanem eszköz Világkiállítási előkészületek Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök — pozsonyi látogatásáról szóló tegnapi tudósításokban hallhattuk — javasolta a szlovákiai vezetőknek, hogy létesüljön Békéscsabán szlovák kultúrintézet, alkonzulátusok nyíljanak Kassán és Békéscsabán. Segítséget kért a magyarországi szlovák községek könyvtárai helyzetének és a pedagógusképzésnek a javításához is. Az elhangzottakkal kapcsolatos véleményéről kérdeztük Jakab Róbertnál, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárát. — Igazából nem volt meglepetés Göncz Árpád javaslata — mondta. — A korábbi kormányközi tárgyalásokon már felvetődtek ilyen gondolatok. Az utóbbi években már volt szó arról is, hogy legyen Pozsonyban magyar intézet. Erről a közelmúltban még az előző kormányok megállapodást kötöttek. Nyilvánvaló egy ilyen intézmény fontossága, hisz bemutat egy kultúrát egy másik országban, ugyanakkor segít is az ott élő nemzeti kisebbségeknek az anyanemzet értékeinek megismerésében, s ezáltal a megÁllványok erdejében bujkálva közelítjük meg az épülő ház udvarát Valaki ránkszól föntről, hogy veszélyes itt közlekedni, de nincs más maradásban. Az is nyilvánvaló, hogy sem a prágai, sem a budapesti kulturális centrum egymagában nem foghatja át tevékenységével az egész országot. Ezért üdvözlendő a pozsonyi intézet létesítése és a békéscsabai tervezése. Jó lenne, ha minél hamarabb működnének. A békéscsabai bizonyára frissítőén hat majd a délalföldi szlovákság életére. — Jó egy éve hallom, hogy szövetségük szintén itt, Békéscsabán, szilovák intézetet szeretne létrehozni. — Nem is intézetre gondoltunk, csupán egy kis csoportra, akik a hazai szlovákság múltjának kutatásával, jelenével foglalkoznának. Szomorúan vettem tudomásul, hogy míg a hazai választások előtt a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola örömmel ajánlott helyet, a választások után visszavonta ígéretét. A mi tervünk t3- hát teremgondok miatt bukik meg. — Visszatérve a kormányok által alakítandó kulturális centrumokhoz: jelent ez segítséget a szövetség munkájában? — Feltétlenül, hisz közvetlenebb, szervezettebb lehet a münkakapcsolat, több út. Két férfi áll az udvaron, ahol a gépek zaja elnyomja a hangot. Intenek, s az épület egyik szárnyának emeletéről máris megindul az a közös cselekvés. Közelebb jut egymáshoz a két ország. A létesülő alkonzulátusok is gyorsabban siethetnek a két szomszédos ország állampolgárainak segítségére konzulátusi ügyekben. — Göncz Árpád javaslata a szlovákok lakta községek könyvtárainak támogatására és a pedagógusképzés javítására is vonatkozott. — E területeken valóban cselekedni kellene. Nem is annyira könyvekkel, mint inkább a könyvtárosképzés segítésével. Példaképpen: Magyarországon csak egyetlen szlovákul tudó könyvtáros van, épp Békéscsabán. Itthon nincs szlovák pedagógusképzés. Ahhoz, hogy óvodáinkban, iskoláinkban egynyelvűvé válhasson az oktatás, tanár kell. Az elmúlt tanévben hét szlovák vendégtanár érkezett hozzánk, ami nagy segítség volt, példa nélküli, de több kellene ... Végezetül azt mondhatom: sok szép szó elhangzott már, most talán a tettek következnek, hisz az utóbbi időben felgyorsultak a kül- és belpolitikai folyamatok. Remélem, megváltozik a nemzetiségek szerepének megítélése is. egész brigád. Tizennégyen sorakoznak körénk, s csaknem valamennyien beszélni akarnak. A tizenötödikért, azért a brigádtagért, akit tegnap délután temettek, s akinek halála valamennyiü- ket mélyen megrendítette. — Nem igaz, hogy Varga Károly volt a hibás a balesetért — mondja indulatosan Pálfi Gergely brigádvezető. . — Nem véletlenül került ő a továbbfeldolgozó üzemrészhez, hiszen aznap bennünket odairányítottak dolgozni. Ott vakoltunk már szombat—vasárnap is. Hétfőn megkérdeztük a művezetőt, hogy folytassuk-e a munkát, ő azt mondta, igen. (Folytatás a 3. oldalon) B Legfőbb Ügyészség nyomozást rendelt el a Carlos-ügyben A Legfőbb Ügyészség megvizsgálta az úgynevezett Car- los-ügy kapcsán a rendelkezésére bocsátott iratokat. Megállapítása szerint a csoport tagjai alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy Magyar- országra jövetelük előtt külföldön, majd itteni tartózkodásuk alatt hazánk határain túl és belföldön elkövették a következő bűncselekményeket: , 1. A Carlos-csoport 1975. december 21-én a bécsi OPEC-tanácskozás résztvevői ellen terrortámadást intézett. A támadás következtében többen meghaltak. 2. Carlos 1979 augusztusában Budapesten többször rálőtt egy személygépkocsira, amelyben többen tartózkodtak. 3. A terrorista csoport 1979- től 1985 szeptemberéig Magyarországon nagy mennyiségű fegyvert, robbanóanyagot. lőszert és ezek felhasználására szolgáló készüléket rejtegetett. 4. 1981 februárjában magyarországi bázisukról kiindulva, majd a cselekmény után oda visszatérve, Münchenben robbantást hajtottak végre a Szabad Európa Rádió épülete ellen. A robbantás következtében négyen súlyosan, többen pedig köny- nyebben megsérültek. Alapos a gyanú arra is, hogy magyar hivatalos személyek és mások tevékenységükkel e bűncselekmények elkövetéséhez segítséget nyújtottak, vagy azok bűnpártolói voltak. Az ügyben ezért a legfőbb ügyész nyomozást rendelt el. A nyomozás során külföldi hatóságokat is meg kell keresni. Erre figyelemmel, valamint a bizonyítás előrelátható bonyolultsága miatt, a nyomozás hosszabb időt vesz igénybe. Ennek befejezésekor a Legfőbb Ügyészség részletesen tájékoztatja a nyilvánosságot. A Minisztertanács várhatóan a jövő héten tűzi napirendjére a Budapest—Bégs világkiállítás előkészületeinek helyzetét. Ezután a munkálatok gyorsulhatnak, s erre nagy szükség van, mert sok idő veszett el azzal, hogy a világkiállítás előkészítői hetekig nem találtak partnereket a kormányzat különböző szintjein — mondotta Baráth Etele, a Bécs—Budapest világkiállítás kormánybiztosa^, az előkészületek jelenlegi helyzetéről tartott pénteki sajtótájékoztatón. A mérnöki tervek a késedelem ellenére elkészültek. Ezek alapján — a mai árakat számításba véve — immár rendelkezésre áll a „mit, hol, mennyiért” kérdésekre adható válasz. Az alapkoncepció továbbra is változatlan: a világkiállítás Dél-Budapesten lesz, az infrastrukturális beruházásokhoz 90,8 milliárd forintra lesz szükség, és a végleges hasznosítást is figyelembe- véve a rendezvénynek gazdaságosnak kell lennie. Az úgynevezett minimális program 18 millió látogatóval és 24 millió látogatással számol, 50 hektáros területet kíván felhasználni, 300 ezer négyzetméter végleges épület és 80 000—100 000 négyzetméter fedett kiállítási terület beépítését tervezi. Ennek létesítési költsége 22,8 milliárd forint. A bevétel a kiállítás féléves üzemeléséből várhatóan 14,6 milliárd forint lesz. Az utó- hasznosításból 37 milliárd forint körüli bevételre számítanak. Az infrastruktúra fejlesztése részben Budapestet. részben a Budapest— Bécs-tengelyt érinti. Ebben egyebek között 91 kilométernyi autópálya, a Budapest—Hegyeshalom közötti vasútvonal, a budapesti pályaudvarok. hajóállomások korszerűsítése, a légiközlekedés fejlesztése, a Lágy- mányosi-híd megépítése, modern hírközlési hálózat és a világkiállítás informatikai rendszerének kiépítése szerepel. Az előkészítők továbbra sem győzik hangsúlyozni: a rendezvény nem cél, hanem eszköz Budapest és az ország fejlesztésére, amely egyébként is elengedhetetlen, hiszen az idegenforgalom fejlesztésére az elkövetkezendő tíz évben 400 milliárd forintot kellene fordítani. Ebben 500 kilométernyi autópálya építése szerepel. Erre az 500 kilométerre akkor is szükség lesz, ha a világkiállítást nem rendeznénk meg. Hallgattassők meg a másik (ál is! Sz. M. Hz egész brigád elment a temetésre Meghalt egy munkás Tegnapi számunkban Végzetes mulasztás „ címmel jelent meg cikk a szarvasi baromfifeldolgozó-üzem építése közben történt halálos üzemi balesetről. Ezzel kapcsolatban kereste meg szerkesztőségünket az áldozat, Varga Károly brigádja, a Pálfi kőművesbrigád. Tagjai — mint cikkünkben utaltunk rá — a baleset után kérték, hogy helyezzék át őket másik munkahelyre. Most Békéscsabán, a posta mellett folyó építkezésen dolgoznak. A tiltakozók ellen is tiltakoznak A Népújság július 10-i számában „Az orosháziak tiltakoznak” címmel tudósítást közöltünk arról az aláírásgyűjtésről, melyet az MDF és a Kisgazdapárt helyi szervezete kezdeményezett a Könd utcai ABC-áruház előtt. A cikk megjelenése után gyakran csörgött a szerkesztőségi telefon: olvasóink egy része a tiltakozókra panaszkodott, vagy ha úgy vesszük, akkor a tiltakozók ellen tiltakozott, mondván, az a bizonyos fagyizó (amit Farkas Imre neve fémjelez) Kelet-Európa egyik legmodernebb vendéglátóegysége lesz. Nem beszélve arról, hogy a vállalkozó ezzel a létesítménynyel is újabb munkahelyeket teremt a városban, és végre kulturált környezettel gazdagítja a Kossuth utca egy részét. Az aláírásgyűjtés nem csak a vásárlók véleményét osztotta meg. A tudósítás kapcsán megkereste szerkesztőségünket Bezzegh László, a Í Békés Megyei Vendéglátó- ipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, és kifogásolta a két párt tiltakozásának megfogalmazását. Kérte, hogy a másik fél is hallgattassák meg. Szándékosan félrevezették a lakosságot — Téves információkalapján történt minden. Akik olvasták a tiltakozás miértjét, tudják, hogy az MDF-esek és a kisgazdák azt követelik, hogy vizsgálják ki, hogyan lett a közterületből magánterület? Ez a megfogalmazás teljesen alaptalan. Itt soha nem volt szó közterület magánterületté nyilvánításáról. Ez a telek vállalatunk tulajdonában és keze- * lésében van. A vállalati hasznosítást senki nem kérdőjelezheti meg — mondta beszélgetésünk kezdetén Bezzegh László majd így folytatta. — A hely kiválasztásánál pedig különösebb vá- logatnivalónk nem volt: nem akartunk pénzt áldozhi telekvásárlásra, ezért esett a választás saját területünkre, a Könd utcai ABC előtti részre. — Az aggályoskodóknak elmondom: 1984 óta vagyunk kezelői a Kossuth utca 26. szám alatti teleknek. Akkor (Folytatás az 5. oldalon) Mivel a tetőn dolgoztak, le kellett volna zárni a területet — vélik a brigádtagok
