Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-12 / 162. szám
NÉPÚJSÁG 1990. július 12., csütörtök itt a „fekete doboz” Már kőtelező a pénztárgéphasználat űz érintettek várakoznak, a forgalmazik kockáztatnak A megyében elsőként a SZÜV Computer—M vállalkozási és vevőszolgálati irodája mutatja be azokat a pénztárgépeket, amelyek használatát jogszabály írja elő valamennyi kereskedelmi cég számára, függetlenül a szektorbeli hovatartozástól. A Békéscsaba, Munkácsy u. 9. szám alatti irodában az érdeklődők bármikor megtekinthetik az OMRON—11-es és a BEKO CASIO 108 SR típusú gépeket, s meg is rendelhetik. A szállítás egy-két hét alatt megtörténik. Kétségtelen tény azonban, hogy a „fekete dobozok” nem arattak osztatlan sikert. Az idegenkedés, a tartózkodás annak is tulajdonítható, hogy pillanatnyilag a legtöbben arra várnak, hogy a kötelező pénztárgéphasználat kérdésében rövid időn belül új jogszabály születik, s ennek köszönhetően mégsem kell megvásárolniuk a 40-60 ezer forintos áron kínált gépeket. Pedig ez a beruházás igazán előnyösnek ígérkezik, ugyanis számottevő adómérsékléssel jár a vásárlás. Ám a szoros adóellenőrzést kikényszerítő technika bevezetése valószínűleg tízszer nagyobb kedvezmények esetén is ugyanilyen ellenállást váltanak ki a magyar kereskedők egy részéből. Egyébként az APEH és a géptípusok kiválasztására alakult pénztárgép-technikai bizottság ötfajta külföldi gép forgalmazását engedélyezte, illetve csak ezek használatát fogadja el. így azok a vállalatok, amelyek hasonló technikai színvonalú, de eltérő márkajelzésű gépekkel rendelkeznek, most ismét kinyithatják pénztárcájukat, hacsak nem sikerül használati engedélyt kicsikarni a fent említett hatóságoktól. — Július elsejétől a ruházati, vegyiáru-, iparcikk-, tüzelő- és építőanyag-kereskedelemben kötelező a gépek használata, s 1991. január 1-jéig folyamatosan lép hatályba valamennyi kereskedelmi tevékenységnél — mondja Darida Edit, a Computer-M iroda vezetője. Majd kitér arra is, mennyire nem volt egyszerű a gépek beszerzése. A rendelet hatályba lépése és a típusengedélyezés között igen hosszú idő telt el, és emiatt a számítástechnikai eszközöket forgalmazó cégeknek rohammunkában kellett dolgozni. így is késésben vannak, hiszen tegnap már július 11-ét írtunk. A bizonytalanságot látva a fekete dobozokat forgalmazók is egyelőre óvatosak, hiszen a tömeges raktárra vásárlás kockázata túl nagy. Nem beszélve azokról az értékesítőkről, akik csupán „másodhegedűsök”, mert csak a külföldi vásárlásokra kijelölt hazai cégektől szerezhetik be a portékát. Ugyanis, amíg az „elsőlépcsősök” közel 20-30 százalékos haszonra tesznek szert, addig a körből kimaradottaknak 4-5 százalékkal kell ■ beérniük. Ilyen egyébként a SZÜV Computer-M Irodája is. Mindenesetre a bizonytalanság, az adórendelet-módosítás megjósolhatatlan élettartama, a lakossági, de főleg a gazdálkodói vállalkozások sejtetni engedik, hogy ez a jogszabály köny- nyen zátonyra futhat. Pedig lehet, hogy nekünk, vásárlóknak és állampolgároknak elsősorban érdekeinket szolgálta volna, nem beszélve eladósodott költségvetésünkről.- rg Vagyonértékelő kft.-k segítik a privatizációt Az év eleje óta havonta két-három vállalat kérésére folytat átfogó vagyonértékelést a Struktúra Szervezési Vállalat két kft.-je; a Vállalatszervezési Kft. és a Szervezési és Minőségbiztosítási Kft. Mindkét kft. rendelkezik speciális műszaki, köz- gazdasági képzettségű szakemberekkel, könyvszakértőkkel, akik jártasak a legtöbb ipari szakmában. A vagyonértékeléshez a legtöbb esetben külső szakembereket is /elkérnek, olyanokat, akik gyakran készítettek érték- elemzéseket, költségracionalizálási vizsgálatokat. Egyedi megrendelésnél az adott szakma elismert művelőit is bevonják a munkába. Valamennyien szakértői névjegyzékben szerepelnek. A vagyonértékelésnél szükséges független, minden befolyástól mentes szakvélemények elkészítése iránt már most is igen nagy a kereslet, és a privatizáció gyorsulásával az igény várhatóan tovább nő a jövőben. Vállalati részvény eladása esetén mind gyakrabban a leendő külföldi vevő a megrendelő, amely az eddigi tapasztalatok szerint elfogadja a felmérés eredményét. Sok cég kér vagyonfelmérést akkor, amikor vegyes vállalatot- alapít, s apportként kíván egy-egy üzemet bekapcsolni a vállalkozásba. Mások a belső átalakuláshoz, elszámolási rendjük megváltoztatásához vagy a hitelfelvételhez kérnek ilyen felmérést, véleményt, ez utóbbiak esetében a szakvélemény mintegy garanciául szolgál a hitelezőknek, főleg bankoknak. Ugyanakkor a vagyonértékelésnek nálunk még nincs kialakult formája, számos jogszabály módosításra szorul. Az adott vagyon nyilvántartási értéke a legtöbbször éltéi a forgalmi értéktől, sok a valójában már nullára leírt eszköz, a telekárak pedig a reális érték négy-ötszörösét is elérhetik. A Struktúra azt tervezi, hogy azoknál a vagyonfelméréseknél, amelyekben külföldi partnerek érdekeltek, nyugati szakértőket is felkér a munka segítésére. Paskai László bíboros, prímás esztergomi érsek pásztorlevele a hitoktatás ügyében Kedves Testvérek! A hazánkban bekövetkezett társadalmi változások egyházunk szabad működését is biztosították. Lehetővé vált, hogy fiataljaink most már minden félelem vagy diszkrimináció nélkül iskolai hitoktatásban részesülhessenek. Az iskolai hitoktatáson való részvételről a sajtó és a templomi hirdetések értesítést adtak. Eszerint július 31- ig lehet jelentkezni iskolai' hitoktatásra az iskolában vagy a plébánián. De pótjelentkezésre is van lehetőség szeptember 7-ig. Sajnálatos módon az utóbbi időben sok vita keletkezett az iskolai hitoktatással szemben, amely sérti az egyház működési szabadságát és jogait és amely ellen kénytelen vagyok hivatalosan is tiltakozni. Ezek a tények sokakat megzavarhatnak vagy félrevezethetnek. Ezért pásztorlevél formájában fordulok a kedves hívekhez, elsősorban a szülőkhöz, hogy ne engedjék magukat félrevezetni és biztatom őket az iskolai hitoktatásra való jelentkezésre. Hangsúlyoznom kell, hogy a szülők alapvető kötelességei közé tartozik gyermekeik vallási neveléséről való gondoskodás, amelyhez hozzátartozik a hitoktatás is. Amikor gyermekeiket megkeresztelték, vállalták ennek a kötelezettségnek a teljesítését. Az iskolai hitoktatással kapcsolatban az elmúlt időben voltak ugyan különféle nehézségek, de ezek most már megszűntek. Éppen ezért biztatom a kedves szülőket, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, még akkor is, ha gyermekeik eddig nem részesültek hitoktatásban. Ahhoz, hogy a hitoktatás megerősödjék és minél többen eljussanak a hitre, szükséges az iskolai hitoktatás is. A hitoktatás konkrét formáját a beiratkozottak létszámától függően természetesen a helyi körülmények fogják eldönteni és olyan megoldást fogunk keresni, amely figyelembe veszi a tanulók szempontjait, a hittan zavartalan oktatását. A hitoktatás biztosítása igen nagy áldozatot kíván meg egyházunktól is. Törekszünk arra, hogy az igényeket kielégítsük és megfelelő számú és képzettségű hitoktatót biztosítsunk. Amikor a szülők iskolai hitoktatásra bejelentik gyermekeiket, nemcsak gyermekeik vallásos neveléséről gondoskodnak, hanem tanúságot is tesznek hitükről. A most kialakult vitában nemcsak szóval, hanem tettekkel is meg kell mutatniuk hitüket, meggyőződésüket, éspedig keresztény- lelkülettel. Tartsák szem előtt Szent Péter apostoli figyelmeztetését, amelyet a hitük miatt hangos szóval elítélő emberek közt élő híveihez írt és amely ma is nagyon időszerű; „Legyetek mindig készen arra, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, hogy mi az alapja reményeteknek. De ezt szelíden tiszteletet tanúsítva és jó lelkiismerettel tegyétek, hogy akik Krisztusban való szép életetekért elhíresztelnek benneteket, rágalmaikkal szégyenben maradjanak.” (1 Pét 3, 15.16) A parlamenti választások előtt a Püspöki Kar azt az útmutatást adta a híveknek, hogy „tanulmányozzák az egyes pártok és jelöltek programját, lelkiismereti meggyőződésük és felelősségük szerint adják le szavazataikat.” Akkor az elhangzott ígéretek alapján volt lehetséges a döntés. Most már a cselekvésmód is megmutatja, hogy az akkori ígéretek mennyire teljesednek az egyház szabadságának és jogainak a biztosításában. A mai vasárnapon meghívásra magyar zarándokcsoporttal Fatimában tartózkodom. Ezen 'a kiemelkedő kegyhelyen a Szűzanya oltalmába ajánlom a magyar hitoktatás ügyét. Kérem a kedves híveket is. hogy a mai vasárnapon velem, együtt kérjék a Szűzanya pártfogását a magyar hitoktatásért. a magyar ifjúságért és egész hazánkért. Sok a nyitott kérdés a magyar—szovjet áruforgalomban Az elmúlt héten Budapesten folytatott magyar—szovjet szakértői tárgyaláson a felek álláspontja csak némileg közeledett egymáshoz, az alapvető kérdésekben továbbra sincs nézet- azonosság. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a tárgyalássorozat a napokban tovább folytatódik, július végén, augusztus elején pedig kormánytalálkozón folytatják a megbeszéléseket — mondotta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában szerdán, Tamás István főosztályvezető-helyettes A magyar és a szovjet álláspont alapvetően eltér. A magyar fél azt szeretné, ha a jövő év elejétől piaci típusú együttműködésre térne át a két ország, amely a szabaddevizás elszámoláson alapulna. A szovjet fél ugyanakkor a világpiaci árak bevezetésével tulajdonképpen az eddigi rendszer némi korszerűsítését kívánja. A magyar kormány a piaci típusú együttműködés bevezetésének terhét meg akarja osztani partnerével. A számítások szerint az áttérés során keletkező cserearányveszteség az összesen 8,6 milliárd rubeles éves áruforgalom fenntartása esetén 1-1,5 milliárd dollárt tenne ki az első esztendőben. Ennél lényegesen nagyobb veszteség érheti a magyar gazdaságot a korszerűtlen termelési szerkezet miatt. A magyar ipar termékei — a szovjet igényekhez alkalmazkodva — jelentősen elmaradtak a világszínvonaltól. Ebből következik, hogy a dollárelszámolásra való áttéréssel fokozódnak a magyar ipar értékesítési nehézségei. Az úgynevezett strukturális veszteség mértékét azonban még a magyar szakemberek sem tudják felmérni. Éppen ezért elengedhetetlennek tartják, hogy a szovjet partnerek legalább átmenetileg vállaljanak részt az átállásból adódó terhekből. Erről azonban mindeddig nem sikerült megállapodni. A gondok ellenére — fejtette ki a főosztályvezető-helyettes — valamilyen megállapodásra mindenképpen szükség lesz, és ebben mind a magyar, mind a szovjet szakemberek egyetértenek. Igaz, mindkét félnél jelentős váltásra van szükség ahhoz, hogy a Szovjetunióból továbbra is folyamatosan érkezzen az energia, a magyar cégek pedig akadálytalanul szállítsák a szovjet fogyasztók számára nélkülözhetetlen cikkeket. Kemping-pingpong Szarvason Sok tenyeres és néhány fonákütés a játszmában A gomb (a szarvasi kemping) elkészült ugyan, de a kabátra (termálfürdő) eddig még nem futotta. A szarvasiak most mégis úgy vélik, a gombot is lelopták róluk. A Békés Megyei Vendéglátóvállalat ugyanis 60 millió forintért eladta a kempinget egy alapítványnak (kérték, a nevüket ne közöljük), akik humanitárius gyerek- üdültetéseket szerveznek itt. A szarvasiak kirekesztve érzik magukat a városukban levő kempingből, háborog- nak azon, hogy elesnek az idegenforgalmi bevételtől. Ürültek, hogy akadt vevő A történet szálai még 1976- ra nyúlnak vissza, amikoris a megyei tanács vb-határo- zatot hozott arról, hogy Szarvast üdülési főközponttá alakítják át, és 15 éven belül megteremtik 15 ezer ember egyidejű üdültetésének feltételeit. Termálfürdő, kempingtábor, vendéglő épül központi, megyei tanácsi támogatásból és saját alapból, leivel vendéglátó-ipari beruházásról volt szó, a feladattal az akkor még megyei tanácsi vendéglátó-vállalatot bízták- meg. — Ha mi a kempinget akkor Szarvas városnak építettük volna, meg kellene kérdőjelezni beszámíthatósá- gun.kat — kezdte Bezzegh László, a Békés Megyei Vendéglátó-vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Elég ugyanis megnézni az idő tájt az Árpád Szálló forgalmát, és a számok bebizonyítják, hogy férőhely-kihasználtságával az utolsók között kullogott a megyében. A kemping és az étterem felépítésének költségét 55 millió forintra tervezték, de a számla végül 88 millió 596 ezer forintot mutatott. A kü- lönböztetet a vállalatnak kellett előteremteni. A kemping üzemeltetése ugyanakkor évente 3-4 millió forint veszteséget jelentett a vendéglátónak. Be kellett látnunk, hogy Szarvasnak nincs olyan idegenforgalmi vonzereje, mint azt sokan gondolják. — Megpróbáltak tehát túladni a kempingen? — Bár a korábbi szarvasi vezetőkkel korrekt kapcsolatunk volt,- a termálprogram megvalósítását ők is csak ígérgették. Hiába létesítettünk lovastelepet, tenisz- és minigolfpályát és más közönségcsalogató' létesítményeket, a vendégek elmaradtak. így megpróbáltunk vevőt keresni, de a legjobb ajánlattevő is csak 13 millió forintot ígért. — Miként szereztek tudomást az alapítványról? — Már hallottam olyasmit is, hogy a szarvasiakat az bántja, hogy egykori ország- gyűlési képviselőjük, Fekete János segédkezett a kapcsolatfelvételben. Bár ez így történt, az alapítvány olyan ajánlattal állt elő, amilyenről álmodni sem mertünk. Az IKV hivatalosan 50 millió forintra értékelte fel a kempinget, az alapítvány pedig 60 millió forintot fizetett. Meglopták a várost? — A kemping területén azonban két megfúrt termálkútja, fűtőműve is található a tanácsnak, melyeknek értéke majd 30 millió forint. — Mi egy cserét ajánlottunk fel, miszerint ezt a területet átadjuk az eddig tartós használatra megkapott Körös-parti sávért. Különben az alapítvány hajlik a kompromisszumokra, csak le kellene végre ülni beszélgetni egy fél órát, ahelyett, hogy cívódunk. Az nem igaz, hogy a szarvasiakat kizárják a kempingből, hiszen a ^tervek szerint csak június ''15-étől szeptember 20-áig zajlik a gyereküdültetés, utána kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet folytatnak. Építenek úszómedencét, sportcsarnokot, amit aztán a szarvasiak is igénybe vehetnek. Bevételt jelenthet a városnak, hogy a gyerekek hozzátartozói a világ különböző részeiből Szarvasra látogatnak. — Mire költi a vendéglátó az eladásért kapott pénzt? — A pénz továbbra is állami tulajdonban marad, szállodáink színvonalasabbá tételére fordítjuk — mondta végül Bezzegh László. A szarvasiak hangulatáról először Pakainé dr. Szabó Évát, a városi tanács vb-tit- kárát kérdeztük. — A városban bombaként robbant a hír, hogy a vendéglátó eladja a szarvasi tulajdonú földön épült kempingjét a várostól független, zárt szervezetnek — kezdte a vb-titkár. — Egyik tanácstagunk kertelés nélkül úgy fogalmazott, hogy a várost meglopták. Tény, hogy az eladás előtt minket senki nem keresett meg, az alapítvány képviselőivel csak a jövő hétfőn találkozom először. A beruházást négymillió forinttal támogatta a szarvasi tanács is, ezenkívül részt vettünk a kemping rendbe hozatalában, különböző fejlesztésekben. A műszaki ellenőrzést szinte ingyen végeztük. Ennek ellenére a jelentős eszmei kár mellett'elesünk az idegenforgalmi haszontól is, megcsappannak a városban lakók fürdési, szórakozási lehetőségei. Szarvas álma drága? — A .kempinget eredetileg arra tervezték, hogy szállást biztosít majd a termálfürdőbe érkezőknek. A fürdő azonban még nem készült el. — Nem egyszerű termálfürdőről van szó, hanem Szarvas álmáról, egy 2 milliárd forintba kerülő szabadidőközpont építéséről, melyben a tanács csak ^ szervezést tudja magára vállalni, _pénz hiányában. A terv, ’a vízminőség-vizsgálat és ^ bővített tanulmányterv is elkészült már, most külföldi és belföldi vállalkozókat keresünk. — A vendéglátó felajánlott egy cserét Is. — Szeretném leszögezni, hogy a vendéglátó szemrebbenés nélkül eladta a Körös-parti szakasz használati jogát is az alapítványnak a kezelő, a városi tanács megkérdezése nélkül. A csere azért nem jöhetett létre, mert 3843 négyzetméter területért kértek 5200 négyzetmétert. Az üggyel kapcsolatban megkerestük a városi MDF részéről dr. Jerkovics Sándor ügyvédet is. — Szarvasi polgárok telkeit sajátították ki hajdanán, hogy központi, megyei és városi támogatásból kempinget építsenek — fogadott az ügyvéd. — Most a tulajdont eladják egy alapítványnak, amely az idegenforgalmat nem bonyolítja. Évtizedek óta ideszokott vendégek lesznek kénytelenek lakókocsijaikkal továbbállni. Mivel egy jótékonysági szervezet vette meg a kempinget, a város nem tud adót, illetéket szedni. A kemping helyi ingatlanhoz tapad, és a városénak kell maradnia. Ugyanakkor kérdés az is, mi lesz a vételár sorsa, ha a vendéglátót privatizálják. Lehet, hogy széthordják a 60 milliót különféle kft.-ken keresztül az ország más részeibe? — töprengett dr. Jerkovics Sándor. Egyelőre csak egy a biztos. A szarvasi gomb egy úi kabáton díszeleg... Nyemcsok László