Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-11 / 161. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLIJIKII NAPILAP 1990. JÜLIUS 11., Szerda Ara: 4,36 forint XLV. ÉVFOLYAM 161. SZÁM Még nincs döntés az áremelésekről Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka kedden az idei pénzügyi egyensúly vitását szolgáló törvényjavaslatok, illetve országgyűlési határozattervezet vitájával folytatta munkáját. Az egyensúly javítását szolgáló indítványok sorában a kormány öt törvény- javaslatot és egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be együttes előterjesztésben. Az időközben több passzusában is tovább csiszolódott javaslatcsomag tartalmazza a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosítását, a fogyasztási adóról és a fogyasztóiár-ki- egészítésről szóió 1989. évi XL. törvény módosítását, a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. • törvény módosítását, az állami vagyon utáni részesedésről szóló 1989. évi XLIII. törvény módosítását, a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítását, illetve az idei állami költségvetés pozíciójának javítására tett kormányjavaslatokat. Napirenden kívül kért szót a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság előadójaként Balázsi Tibor. Ismertette azt az állásfoglalást, amelyet a bizottság a megyei lapkiadó vállalatokkal, illetve lapokkal kapcsolatban fogadott el, azután, hogy az MSZP elnöksége lemondott ezek tulajdonjogáról. A bizottság múlt heti ülésén konszenzussal elfogadott állásfoglalás hangoztatja: az MSZP állampárti minőségéből eredően jutott a megyei lapok és lapkiadó vállalatok tulajdonjogához. Jogutódja, az MSZP minden erkölcsi és politikai folytonosságot tagad az állampárttal. Ezzel a törekvéssel erkölcsileg és politikailag kizárólag az áll összhangban, ha a Magyar Szocialista Párt a megyei lapok és lapkiadó vállalatok tulajdonjogáról önként lemond. A bizottság szükségesnek tartja, hogy az ekként az állam tulajdonába került lapok és lapkiadó vállalatok privatizációjának feltételrendszerét az Állami Vagyonügynökség az Országgyűlés illetékes bizottságaival egyeztesse és felügyelje a privatizációt. A napirenden szereplő kérdésekre visszatérve Szabad György elsőként Rabár Ferenc pénzügyminiszternek adta meg a szót. Rabár elmondotta, hogy a tervezett, a lakosságot és a vállalatokat egyaránt hátrányosan érintő intézkedésekre azért kényszerült a kormány, mert teljesíteni akarja a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodást, amelyben még az előző vezetés vállalta: a költségvetés idei deficitje nem haladhatja meg a 10 milliárd forintot. Rabár Ferenc szerint már a kormányváltás időszakában lényegesen, mintegy 17 milliárd forinttal nagyobb volt a hiány a megengedettnél, s jelentős, mintegy 5 milliárd forintértékű többletigény is jelentkezett. A kormány még meg sem kezdte a működését, a költségvetési hiány túllépése máris meghaladta a 21,7 milliárd forintot. A szigorító intézkedéseket tehát a kényszerhelyzet diktálja. összességében arra törekedtek a programcsomag összeállítása során, hogy — bár az . infláció gyorsulása elkerülhetetlen — a továbbgyűrűző inflációs, hatást elkerüljék. Az expozé után a javaslatok együttes, általános vitája következett. Ennek során az ellenzéki képviselők többnyire elvetették a kormány által beterjesztett programcsomagot, kifogásolva többek között, hogy az állam teljes mértékben kivonul a kutatás, a műszaki fejlesztés támogatásából. Felvetették azt is, hogy az állami tulajdon utáni osztalék drasztikus, 18-ról 25 százalékra történő emelése a gazdálkodók • körében ellen- érdekeltséget teremt. Az intézkedés a nyereséges vállalatokat sú jtja, ezeket a cégeket arra ösztönzi, hogy minimalizálják jövedelmüket. Többen felvetették: már áprilisban, május elején lehetett látni, a költségvetési deficit nagyobb lesz a vártnál. A kormány miért várt ilyen sokáig a szükséges intézkedések kidolgozásával? Több képviselő azt kifogásolta, hogy a tervezett intézkedések a mezőgazdasági szövetkezetek ellehetetlenülését eredményezik. Hangoztatták: elfogadhatatlan a szövetkezetek gazdálkodását segítő támogatások ilyen mértékű lefaragása. Azt állították: a kormány így kíván a Kisgazdapárt földprogramjának megvalósulásához kedvező körülményeket teremteni. A kisgazdapárti képviselők közül többen visszautasították ezt az állítást. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter* — aki képviselőként kért szót — azt hangoztatta: a támogatások nem ösztönözték a gazdálkodókat a hatékonyabb munkára. Mivel az ország nehéz helyzetben van, mindenkinek jobban kell takarékoskodni, a szövetkezetekben is meg kell szüntetni a pazarlást, összességében pedig egyenlő feltételeket kívánnak biztosítani az egyéni gazdálkodóknak és a tsz-ek- nek. Több kormánypárti képviselő a vitában azzal érvelt, hogy a mostani nagymértékű költségvetési hiányt a kormány örökölte, s döntési lehetőségeit illetően kényszerpályára került. Volt, aki úgy fogalmazott: a mostani kormánynak kell az előző vezetés „kártyaadósságát” kifizetni. A vitában törvénymódosító javaslat is elhangzott. Mécs Imre (SZDSZ) azt indítványozta, hogy a családi pótlékot ne 100 forinttal emeljék, hanem törekedjenek a szociális juttatás értékének folyamatos megőrzésére. Véleménye szerint a családi pótlékot az infláció arányában folyamatosan emelni kellene. Ezután javaslat hangzott el az általános vita lezárására, mely hosszadalmas ügyrendi dispután váltott ki. Az ellenzéki képviselők azzal vádolták a kormánypárti parlamenti tagokat, hogy meg akarják akadályozni az ellenzéket álláspontjának részletes kifejtésében. Ezzel szemben a kormánypártiak azt állították: az ellenzék a véget nem érő vitával csak az időt húzza, s megakadályozza, hogy a kormány mihamarabb meghozhassa a szükséges döntéseket. Végül is a T. Ház tagjai úgy határoztak. az általános vitát nem zárják le, szerdán még szót kapnak a kedden írásban felszólalásukat jelző képviselők, s ezt követően szavaznak a csomagtervben szereplő törvényjavaslatok és az országgyűlési határozat- tervezet részletes vitára bocsátásáról. Ma délelőtt egyébként kilenc országgyűlési bizottság is tárgyal, s a Parlament plenáris ülését délután 14 órakor folytatják a képviselők. Mezöko váesházán három fiú ül horgászbotja mellett, a Száraz-ér partján. Nagyban folyik a terefere, de amikor odalépek, hirtelen csönd lesz. Megnyugtatom őket,, hogy nem ellenőr vagyok. Ekkor már közlékenyebbek: — Itt szoktunk a hét végén kikapcsolódná. Jól elbeszélgetünk, néha fogunk Kaja a hűtőben Körkép Srácok, lányok — nyáron Gyorsan elmúlt a szünidő első napjainak varázsa. A tanév ünnepélyes befejezése után a legtöbb diák mély lélegzetet vett, jól kialudta magát... és aztán? Ezúttal nem a kulcsos gyerekekről Írunk, hanem arról, értelmesen, vagy értelmetlenül töltik-e szünidejüket a nagyobbak? is valamit. Persze, ebben a pocsolyában csak béka van — mosolyognak. — Hogy nyáron mit csinálunk? Hát, nem valami gazdag a program, mert nincs nagy választék a városban. Mi lehet, hogy elutazunk a szüleimmel a Bar- latomra, de még ez sem biztos. Egyébként itthon lógunk — mondja a legnagyobb. — Hárman barátok vagyunk, egy utcában is lakunk, és ha más nincs, akkor strandolunk, vagy focizunk. A szülők dolgoznak, este anyu főz, másnap ott a (Folytatás a 3. oldalon) K Külügyminisztérium javasolta megyénket Nyolcezer menekült, háromezer letelepedő Kedvező tapasztalatokkal távozott a dán nagykövet Balról a nagykövet és felesége, jobb szélen a menekültügyi főbiztos Fotó: Kovács Erzsébet Ole Nikola} Koch, Dánia rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete, Huang Hszi Van, . az ENSZ menekültügyi főbiztosának magyarországi képviselője és dr. Márkus István, a Menekültügyi Hivatal vezetője járt tegnap Békéscsabán, a Menekültügyi Befogadó Állomáson dr. Pataki István, a megyei tanács vb- titkárának kíséretében. Délelőtt az állomás életével ismerkedtek, magyar és román nemzetiségű menekültekkel beszélgettek. Tapasztalataikról sajtótájékoztatón nyilatkozták. A nagykövet véleménye szerint, ha egy ember már idáig elérkezett, talán túljutott a legnehezebb problémákon. Itt Békéscsabán megpróbálnak a menekültek számára jó körülményeket biztosítani, munkalehetőséget, elfoglaltságot nyújtani, újra értelmet adni az életnek. — Dániát nagyon foglalkoztatja a menekültkérdés — mondta —, kormányom sokat tesz a menekültekért. Az ENSZ Menekültügyi Bizottsága szerint a lakosság- számot figyelmbe véve, Dánia első a világon a menekülteknek nyújtott segítség méreteiben. Azért jöttünk éppen ide, mert meg akartunk győződni arról, hogyan hasznosítja Magyarország az ENSZ, a tagországok és Dánia segítségét. Elégedetten távozunk. — Az anyagi segítségen túl Dánia befogadóországa is a menekülteknek? — kérdeztük. — Évente ugyanannyi menekültet fogadunk be, mint Magyarország. A különbség az, hogy nemcsak Kelet-Eu- rópából, hanem a - Csendesóceánon apró csónakokon Vietnamból is tömegesen érkeznek hozzánk. Tartjuk magunkat az ENSZ által megfogalmazottakhoz: menekült az, akit politikai nézete, vallása, faji, vagy nemzeti hovatartozása miatt üldöznek. A gazdasági okok miatt letelepedést kérőket nem tekintjük menekülteknek. Az ENSZ és mi sem avatkozhatunk be más országok belügyeibe, bár aggasztó, hogy meddig lesznek olyan problémák, hogy az embereknek menekülniük kell a hazájukból1. Támogatjuk a fejlődő országokat is. elsősorban ENSZ-közvetítéssel. Kezdeményeztük a koppenhágai konferencia rendezését az emberi jogok témájában. Komoly szövegű megállapodás született ott, amely a helsinki folyamat láncszeme. Ismét megnyitottuk a nagykövetségünket Bukarestben, így az ottani történéseket is figyelemmel kísérhetjük. A menekültügyi főbiztos magyarországi képviselőjétől ittlétük céljáról és arról érdeklődtünk, mennyire támogatják gazdagnak egyáltalán nem nevezhető országunkat a menekültek ügyében? Ez a főbiztosi hivatal az ENSZ nemzetközi eszköze a menekültek védelmében — kezdte válaszát Huang Hszi Van. — Magyarország első volt a KGST-országok közül, amelyik tavaly csatlakozott a Genfi Menekültügyi Konvencióhoz. Ez a kis ország már korábban is példát mutatott az üldözött emberek védelmében, példa erre a görög polgárháború idején tanúsított magatartásuk. Önök joggal lehetnek büszkék a menekültügyi politikájukra, a leghumánusabb nemzetközi gyakorlatot követik. Ehhez próbál anyagi és erkölcsi segítséget nyújtani a nemzetközi közösség. Különleges alkalom, hogy Békéscsabán lehetünk és kedvező tapasztalaitokkal megyünk el innen. Dánia a menékültkérdésben, a főbiztosi hivatal létrehozásában kulcsszerepet játszik. A korábbi főbiztos a jelenlegi dán miniszterelnök volt. A nagykövet úrral együtt értékeljük az ‘ ENSZ-segítség magyarországi hasznosítását, felmérjük a későbbi szükségleteket. — Ha (a mi részvételünkkel is) valaha „felépül” az Európa-ház, vajon lesz-e még menekültkérdés? — Abban az Európa-házban, amelyről mi álmodunk, menekültügy nem lehet, saz én szerepem is megszűnik akkor. Ma még sajnos, nem tartunk itt. Számos nemzetközi programban vettem részt, s mondhatom, a Békés megyében látottak más nemzetek számára is példát jelenthetnek. * * * Az utóbbi két és fél évben a menekültekkel kapcsolatos tennivalókat volt alkalmunk gyakorolni, megyénkbe ugyanis 8 ezer menekült .érkezett, közülük 3 ezer itt telepedett le. Talán ezért is javasolta a vendégeknek a Külügyminisztérium a Békés megyei látogatást. Bede Zsóka
