Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-10 / 160. szám
BÉKÉS MEGYEI II HflZB MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JÜUUS 10., KEDD Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 160. SZÁM Egy napirendi pont — egy nap „Ellen-törvényjavaslatot” készül beterjeszteni az SZDSZ Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka — július 9—10-ei ülésnapja — hétfőn 300 képviselő jelenlétében folytatódott. Szabad György megbízott házelnök ismertette a tárgysorozatot, amely tovább bővült: az Ország- gyűlés napirendre tűzte Kiss Róbert (SZDSZ) és Pap János (Fidesz) önálló indítva-- nyát a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer végleges elhagyására vonatkozó határozati javaslatát. A képviselők elvetették, hogy e témakört sürgősséggel tárgyalja a Tisztelt Ház. Ugyanakkor úgy döntöttek, hogy sürgősségi indítványként kerüljön a plénum elé az idei pénzügyi egyensúly javítására tett javaslatok között a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat, amelyet a kormány nyújtott be. Ezután újabb interpellációkat és kérdéseket vettek fel a napirendre. A tárgysorozat szerint a förvényhozás folytatja a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló, valamint az önkormányzatokról szóló törvényjavaslat együttes, általános vitáját. Megtárgyalja az idei pénzügyi egyensúly javítását szolgáló törvény- és ország- gyűlési határozattervezeteket. Folytatódik az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű 'rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat -vitája. Ugyancsak folytatja a törvényhozás az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításáról szóló tervezet vitáját. A képviselők ezután megvitatják a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, majd meghallgatják az elektronikus és a nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság közbenső jelentését. Az ülés tárgysorozatát interpellációk és kérdések meghallgatása zárja. (A törvényhozás előtt szereplő tervezetek sokasága miatt az sem elképzelhetetlén, hogy ezek tárgyalása szerdára is áthúzódik.) A tárgysorozatot a Parlament jóváhagyta, így az alkotmány módosításáról és az önkormányzatokról- szóló tervezetek — múlt hétfőn berekesztett — vitájának folytatásával megkezdődött az érdemi munka. A két és fél napos plénum napirendjének hét pontjából ezt az egyet tárgyalták a képviselők egész nap, ám ennek sem jutattak a végére, a soros elnök rekesztette be a polémiát az ülésnap végén. Sőt e tárgyban egy komplett önkormányzati „ellen-törvényjavaslatot” készül az SZDSZ beterjeszteni, ily módon kifejezve elégedetlenségét az eredeti tervezettel szemben. A, kompromisszumra kész kormánypárti képviselők közül többen ezzel összefüggésben — bár nem a plenáris ülésen — úgy fogalmaz- • tak: nem az a fontos, ki terjeszti be a törvényjavaslatot, hanem az, hogy valóban demokratikus módon, általános megelégedettségre szabályozza e kérdéskört. Ennek értelmében — bizottsági viták sorában — néhá- nyan már most késznek mutatkoznak átgyúrni az eredeti előterjesztést, hangoztatva, hogy nyitottak minden konstruktív javaslat előtt. Végül is az önkormányzati vita kormánypárti kontra ellenzéki szópárbajában rendkívül eltérő szemlélet- módok húzódtak ' meg. Ahogy Roszik Gábor, a kor(Folytatás a 3. oldalon) Kukaca! Negyvenmilliárd forint értékű állami vagyon kerül magántulajdonba Tájékoztató a kormány gyorsprogramjának részleteiről A kormány közelmúltban bejelentett gyorsprogramjának részleteiről tájékoztatta hétfőn az újságírókat Matol- esy György, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. A háttértájékoztatónak szánt beszélgetésen számos közérdekű információ is elhangzott. Matolcsy György elmondotta, hogy a kormány gyorsprogramja lényegében a privatizációra, a sorbanál- lás rövid időn belüli felszámolására, a kis- és közép- vállalatok ösztönzésére, a költségvetés egyensúlyának (Folytatás a 3. oldalon) Ha Remport Katalin is úgy akarja... Vagy ezért, vagy azért, de elmarad a per Bíróság elé kell-e állnia dr. Remport Katalinnak? — tettük fel a kérdést lapunk tegnapi számában. Nem hivatalos forrásból származó értesüléseink szerint a válasz: nem. (Hacsak a képviselőnő nem akarja úgy.) Az április eleji magánvá- das indítvány is abba a „csomagba” tartozik, amelyre a kegyelmi rendelet hatálya kiterjed. Minthogy a bíróságokat is kötik az eljárási határidők, azok lejártával a megfelelő eljárási cselekményeket meg kell tenniük. Így — bár tudták, hogy várható a kegyelmi törvény és végrehajtási rendeletének megszületése — még egy jövőbeli jogszabályra tekintettel sem tehettek mást: megkereséssel fordultak az Országgyűléshez. Ennek elküldését követően — a szakmai közvélemény várakozásánál jóval későbbi időpontban született meg az amnesztia- rendelet. Kihirdetése, s ezzel hatályba lépése pedig még jobban elhúzódott. Mi történhet ezután? Amennyiben az Országgyűlés dr. Remport Katalin mentelmi jogát érintetlenül hagyja, úgy az eljárás természetesen nem folytatható le. Ellenkező esetben viszont a kegyelmi rendelet előírásának megfelelően a bíróság megszüntetéssel zárja le az ügyet. Erről a magánvádlót és a képviselőnőt egyaránt értesítik majd. Egy esetben viszont mégiscsak lehet per: ha dr. Remport Katalin kifejezetten ragaszkodik eh- hez--- K. A. J. A Békéscsabai Állami Gazdaságban a rendre vágott lucernát forgatják, melyből a szárítóüzemben pelletet készítenek. Az Itt sajtolt takarmány jelentős része tőkés exportra kerül Fotó: Verese Erzsi Árpád kori temető Sarkadkeresztúrnn Ami az igazi csoda: kétszázezer forint Rigó István, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ áruforgalmi főosztályvezetője: „Mindenki kíváncsi, kik éltek korábban azon a földön, ahol most ő él. Sarkad és vidéke keveset tud a múltjáról, csupán egy szegényes helytörténeti múzeummal rendelkezünk. Kétszázezer forintot ajánlottunk fel a temető feltárásához. Ezen felül vállaltuk a résztvevők étkeztetését, szállítását. Hogy miért? Miért ne, ha most megtehettük, ha a magunk, s az utókor történelmi hagyatékait gyarapíthat- tuk, és ha ezzel önmagunknak is hírnevet szerezhettünk?" „Sarkad után, az úgynevezett Olajos úton jobbra, a Barna tanya felé” — kaptuk az útbaigazítást, mielőtt a sarkadkeresztúri régésztáborba indultunk volna, s jótanácsként — akik már jártak ott — még hozzátették: gumicsizmát, terepruhát vigyetek magatokkal! S bár ezen akkor jót mosolyogtunk, másfél órás pusztai bolyongás után be kellett látnunk, ismerőseink korántsem tréfának szánták a figyelmeztetést. A táborról ugyan hallott a gulyás, a traktoros, a libapásztor, 6Őt egyik-másik tanyai lakó is, de hogy pontosan hol van, csak több kilométeres kerülőút után derült ki. — Átmennek a hídon, s utána már egyenesen odavisz a gyalogút — mágya- rázta útbaigazítónk. A gyalogút, ami nem volt más, mint a gazos réten egy letaposott nyomsáv, valóban sok-sok piramisszerű földhányáshoz vezetett, amelyeknek tövében gödrök, ‘bennük felnőttek és gyerekek. S bár néhány nappal ezelőtt, a kéthetes tábor utolsó napján és óráiban érkeztünk, a munka serényen folyt. A kezekben levő ka- pircs, spakni és egyéb régészszerszám segítségével egyre-másra bukkantak elő a sok száz éves magyar temető föld mélyén lapuló titkai. Két hét alatt hatvan sírt tártak fel az ifjú régészpalánták. Gubucz Ildikó, a gyomaendrődi Kiss Lajos Gimnázium és Tóth Borbála, a mezőberényi német gimnázium tanulói azonnal el is dicsekedtek, hogy az általuk megtalált hét csontváz mindegyikét a kilencszáz éves találkozás alkalmából egy-egy huszadik századi (Folytatás a 4. oldalon) A feltárt leletekről még a kiemelés előtt pontos és részletes rajzot kell készíteni Potö veress Erzsi
