Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-07 / 158. szám

1990. július 7,, szombat TALLÓZÓ 'kÖRÖSTÁJ Lesz-e igazából rendszerváltás? Néhány héttel ezelőtt Vi­tányi Iván cikket írt Kö­nyörgés rendszerváltásért címmel, amelyben annak a reményének ad hangot, hogy ez a mostani rendszerváltás nem követi a magyar törté­nelem 1867 utáni rendszer- váltásainak logikáját, azaz nem reked meg a hatalom felső szféráinak átalakításá­nál. A Vitányi cikke óta eltelt idő csak tovább érleli ben­nünk a kérdést: vajon lesz-e igazából rendszerváltás a társadalom, vagy még szű­kebben az egyén viszonyla­tában? Érzékeli, érzékelhe­ti-e az állampolgár a rend­szerváltást akkor, ha az vaj­mi kevéssé érinti az ő éle­tét?... ... Magyarországon az el­múlt két évben lézajlott nagy jelentőségű átalakulást nem a szorosan vett társa­dalom kezdeményezte, ha­nem a civil társadalomtól még mindig igen nagy tá­volságra levő pártok. A tár­sadalom . ugyan az utóbbi években kezdte megszervez­ni önmagát, azonban a dön­tő változás kierőszakolására, a többpártrendszer bevezeté­sére önmagában még nem lett volna ereje. Ezt a for­dulatot csak a pártok ér­hették el. s közülük is azok, amelyek a leghamarább esz­méltek. Az SZDSZ-nek év­tizedes ellenzéki múltja, az MDF-nek a rendszer szétre- nesztése időszakában játszott meghatározó szerepe adta meg az esélyt arra, hogy az új Magyarország megterem­tésének vezető pártjai le­gyenek ... ...S mit nyújtottak az ed­digiek? Tulajdonképpen na­gyon keveset. Nem merték magára hagyni az egyént, pe­dig a demokrácia az egyén magára hagyásának is a rendszere. A magára hagyott égvén azután természetesen szövetségeket köt. persze ott, ahol a demokráciának ha­gyományai vannak ... (Csiz­madia Ervin; Figyelő) Kádár János véres inge ...nem volt kétséges, hogy Kádár János akart vala­mit mondani ... válaszolni akart kérdésekre. El akarta mondani, hogy... Mit is?... Amit mondott, arra akkor már senki se volt kíváncsi. Az ÉS-beli cikkem kérdésé­re, hogy mit csinált, amikor elszökött, vagyis az ötven­hatos november első napjaiban; mikor és hol, és milyen körülmények között kapta az oroszoktól a megbízást a leigázott Magyarország kormányzására; kitől, hogyan, milyen feltételekkel, követelésekkel, fenyegetésekkel vet­te át a hatalmat — arról egy szó sem. Mindezt körülbelül már nélküle is tudjuk... Egyetlen mondatot kellett volna kimondania, de azt nem lehetett, mert egész múltját, valamennyi cseleke­detét, minden szavát megtagadta volna vele. A valóban meglevő magatartásbeli szerénységét és személyiségének sok alkalommal megnyerő mivoltát is, amiből — ne tö­röljük ki az emlékezetünkből! — a népszerűsége eredt. A hatalomhoz való viszonyáról kellett volna ennek a mondatnak szólnia. Nagy áron jutott hozzá: több mint harminc éven át viselte azt a véres inget, amit cserébe a hatalomért ma­gára vett. A Rajk László megélésében való szerepét csak hézago­sán ismerjük, de azt tudjuk, hogy legalábbis tettestársi része volt Nagy Imrének és politikustársainak kivégez­tetésében. Ha ellentmond moszkvai feletteseinek, Nagy Imrét valószínűleg nem gyilkolják meg. De félreállni is lehetett volna tiltakozásként: ebben nem veszek részt. Nem tette meg. Maradt. (Tamás István; Elet és Iroda­lom) MAGYAR TURISTA-Kitekintés a világra... GERSE LÁSZLÓ rajza (A karikatúrát a Figyelőből vettük át) Baráti ajánlat Magyar—Szovjet Baráti Társaság. Indulatokat kiváltó név. Ettől függetlenül az MSZBT tovább’munkálkodhat a két nép megbonthatatlan barátságának építésén. Csak­hogy a költségvetési támogatás nagy részét elveszítve, új pénzek után kell nézni. A megoldás: bérbe adták az államtól használatra ka­pott székházuk feleslegessé vált szobáit. Hat kft. kapva- kapott az ajánlaton, hiszen Budapest egyik elegáns he­lyén, a Gorkij fasorban áll a ház. Ide könnyen bejön­nek az ügyfelek, adottak a telefonvonalak. Mi más kell egy magánvállalkozáshoz?... Aztán kitört a botrány. Kiderült, hogy engedély hiá­nyában szabálytalan a helyiségek kiadása. Első fokon a hatóság már döntött. A vállalkozásoknak költözni kell! De hova? És mi lesz a felújításra költött milliókkal? (kakuk; Mai Nap) Már nem Bős(z) Nagymaros... ■.. Riasztó hírek röppennek fel a suty- tyomban folytatott (bős—nagymarosi — a szerk.) építkezésről, lehetetlenül magas kártérítési követelésekről. S minthogy a rossz hírek gyorsan terjednek, kevesen fi­gyeltek föl arra, hogy a Minisztertanács június 14-i ülésén végre napirendre tűzte a vízlépcső témáját, s egyúttal létrehozott egy úgynevezett tényfeltáró bizottságot, amelynek az a feladata, hogy az ügyben minisztertanácsi előterjesztést készítsen. A bizottság munkájáról, összetételéről, el- kénzeléseiről beszélgetek Szántó György- gyel, a dunai vízlépcső kormánybiztosi tit­kárságának vezetőjével... — Nagymarosnál semmi körülmények között nem kerül sor a gát megépítésére. Vízlépcsőrendszerről tehát csak azok be­szélhetnek, akik még mindig megkísérlik, hogy valamilyen módon létező valóság­ként kezeljék annak a nagymarosi részét. Erről azonban szó sincs. A kormányprog­ramból az is egyértelműen kiderül, nem­hogy a nagymarosit nem óhajtjuk meg­építeni. de nem áll szándékunkban a bősi vízlépcsőt sem üzembe helyezni. Ugyanis a már rendelkezésre álló tudományos ku­tatási, vizsgálati eredmények azt bizonyít­ják, hogy _a^ dunakiliti tározótó feltöltése óriási ökológiai kockázatokkal és károk­kal» járna . . . Ugyanakkor kezdeményezni kell az or­szág számára páratlan természeti kincset jelentő, kétszáz kilométeres Dunaszakasz fejlesztési koncepciójának a kidolgozását a teljes térségre. ... El kell érni, hogy az e célra még meglevő anyagiakat részben átcsoportosít­suk a térség fejlesztésére. Ez annál in­kább indokolt, mivel a lakosságnak meg­ígért infrastrukturális fejlesztés költség- előirányzatait máris erősen lefaragták. (Sárvári Márta; Magyar Nemzet) Gyilkosság vagy tűzoltás? Csilla is többedszer terhes. Márciusban volt tizenhét éves. Csinos, szeplős, porce­lánszerű jószág, szoknyája alig nagyobb egy feszes bi­kininél. A nővérkének meg­vallotta, hogy bosszúból tart­ja meg a gyereket. Hogy mit akar megbosszulni, nem derült ki világosan. Hetekre eltűnt az intézetből, végül, messze túl a legális beavat­kozási időn. véletlenül kap­tam el. — Akkor is megtartom — duzzasztja fel gyerekes szá­ját —, megbosszulom a Jó­zsit. — Jól megbosszulod, az biztos! Gondoltál rá, hogy lehet, hogy nem lesz egész.- séges a gyerek? Tudod, mi­lyen életet éltél éppen a ter­hességed első hónapjaiban: vedeltél, részegeskedtél, ká­bára szipuztad magad, jár­tál a kocsisoron, nemibete­gen jöttél vissza. Miféle gye­rek lesz ez? — Nem érdekel! A nőgyó­gyász is mondta, hogy nyu­godtan szüljem meg! A Jó­zsi még majd nyöghet!... Juli olyan, mint egy szé­les szájú béka. Semmikép­pen sem látszik többnek ti­zenhárom évesnél, pedig las­san nagykorú. „Vőlegénye” ötvenhat éves, kövér, ősz öregember, valahonnan Kö- zép-Afrikából. Szereti. ha Juli a randevúra menvén, visz magával egy-két lányt. Lehetőleg újakat, minél fia­talabbakat. Amikor Juli te­herbe esik, a „vőlegény" büszkesége határtalan ugyan, de' őszintén megmondja, hogy két hónap múlva hazauta­zik. Unokái vannak otthon, szép kis fekete, göndör gye­rekek, az egyik egyenest tiszta nagyapja ... Jobb megelőzni a tüzet, ám ha már ég, oltani kell. A művi terhességmegszakí­tás durva tűzoltás, nem egyéb. Aki nem oltja a tü­zet. ne kiáltson gyilkost. (Kálmán Zsófia; Elet és Iro­dalom) Költözünk a Földről? Dúsan termő, mérsékelt ég­övi földek sivatagosodnak el, az alacsonyan fekvő partré­szeket a megemelkedett ten­gerek elöntik, a korábban zord vidékek éghajlata megenyhül. New Yorkban, a Hudson-folyó partját narancsfák szegélyezik, Hollandia horribilis összege­ket kényszerül majd újabb gátépítésekre fordítani, kérdé­sessé válik Kelet-Anglia és Dá­nia sorsa. Velence lassanként elpusztul. Banglades területé­nek azon egyharmadát, amely alig fél méterrel fekszik ma­gasabban a tengerszintnél, menthetetlenül elárasztja a ten­ger. Amikor Jeremy Rifkin amerikai klimatológus 1988-ban a Washington Post hasábjain közzétette írását, s benne a kö­vetkező száz évre szóló fenti jóslatait, a közvélemény som­másan rémlátomásként érté­kelte azokat. Az elmúlt két évben azonban a Föld szélső­séges időjárása egyre több szakembert enged arra követ­keztetni, hogy a Rifkin-féle pesszimistább klimatolögusok- nak lesz igazuk, s rövidesen lakhatatlanná válhat a Tejút­rendszer tudomásunk szerint; egyetlen, emberi életre alkal­mas bolygója. ... ha „csupán” 3,5 Celsius- fokkal emelkedik is a földi át­laghőmérséklet, a tengerek vízszintje máris 65 centimé­terrel emelkedik meg — s ön­magában ez is elegendő volna ahhoz, hogy a Föld népessé­gének a tengerpartok mentén élő egyharmadát, csaknem 3 milliárd embert elkergessen jelenlegi lakóhelyéről. Ha ex bekövetkezik, az emberiség eddigi történetének legnagyobb népvándorlása előtt áll; így például Kanada ma 20 millióB népessége szűk fél évszázad alatt 200 millióra gyarapodhat. (HVG.) Nem méregzöldek! ... belső viszályokról hallhattunk (a Zöld Pártban), s éppen a III. kongresszusuk alkalmából (Aki a kérdésre válaszol, Szita Károly, a Somogy Me­gyei Tanács környezet- és természetvédelmi főmérnöke, a párt elnökségi tagja — a szerk.) — Én a párt és hét fő ellentétéről beszélnék, s vélet­lennek tartom, hogy ez a hét személy fővárosi. Kong­resszusunkon tizenhárom megye és kilenc budapesti ke­rület képviselői vettek részt. Körülbelül 1100 tagunk van, és még tagnyilvántartásunk sem volt. Hét ember tartotta kézben ezt az egészet. Volt egy alapszabály, de mint bebizonyosodott, rosszul működött. A hét tag sé­relmezte, hogy az általuk létrehozott alapszabályt a vidratanyai kongresszuson módosítottuk. El kellett dön­tenünk, hogy mit akarunk: a nyugati mintát átvéve egy nem működő Zöld Pártot, vagy egy magyarországi vi­szonyok közt működő közösséget... — Mit akar a Zöld Párt? — Négy pontban összefoglalható. Egy: be akarjuk tölteni a kontroll szerepét, és erre nagy esélyünk van. Kettő: nem kívánjuk eljátszani az olcsó, népszerű el­lenzék szerepét; vállaljuk, hogy részt veszünk a döntés- hozatalban, s nemcsak tiltakozni akarunk, de javasla­tokat is tenni a hogyanra. Levéllel fordultunk az Ország- gyűlés elnökéhez, hogy pártunk kaphasson állandó meg­hívást a Parlament környezetvédelmi bizottságainak üléseire. Még a döntések előtt szeretnénk a szavunkat hallatni. A harmadik: kompromisszumkészségünk. Nem akarunk méregzöldek lenni! Természetesen vannak olyan dolgok, melyekben nem alkudhatunk. S végül a negye­dik célkitűzésünk: meg akarunk ’jelenni az ország leg­kisebb településein is, s az ott lévőknek szeretnénk se­gíteni. (Leskó László; Szabad Föld) Halálba füstölgők A dohányzásnak a várható élettartamra gyakorolt hatásáról tettek közzé hátborzongató ada­tokat az ausztráliai Perthben, a dohányzás és az egészség ösz- szefüggéséről zajló 7. világkon­ferencián. Richard Pető, az oxfordi egye­tem professzora az Egészségügyi Világszervezet egyik szakbizott­ságának elnöke kijelentette, hogy közülünk 500 millióan a dohányzás okozta ártalmak kö­vetkeztében fognak meghalni, 9 ebből minden második átlagban 20 évvel rövidebb ideig él, mint élhetne, ha nem dohányozna! A dohányzás jövőbeni áldoza­tai közé sorolt Pető 200 millió gyermeket, illetve serdülőt is. A kilencvenes években évi át­lagban 3 millióan fognak meg­halni dohányzás következtében, a mai fiatalok dohányzási szo­kásait tekintetbe véve azonban ez a szám a későbbiekben évi 10 millióra emelkedik. Jelenleg naponta 8 ezren hal­nak meg dohányzás miatt. Ér­tük semmit sem tehetünk, de talán megmenthetjük annak a napi 28 ezer embernek az éle­tét, akik a jövőben fognak meg­halni akkor, ha nem változnak meg a jelenlegi dohányzási szo­kások. Mindaddig, amíg nem lép fel tüdőrák vagy más súlyos be­tegség, nem késő abbahagyni a cigarettázást. (Józan Nép) Az öregedés és a rák Habár az életévek múlásával egyre na­gyobb esélyünk van arra, hogy rosszindu­latú daganatunk támad, az öregedés egy­magában aligha felelős a létrejöttéért. Sokkal valószínűbb, hogy az öregkorban azért gyakoribb a rák, mert a szervezet hosszú ideig ki van téve a daganatkeltő hatásoknak. Több százezer ember vizsgá­lata alapján azonban olyan következtetést is levontak a kutatók, hogy az öregedés valamiképp mégiscsak előmozdítja a rák­keltő tényezők hatását. Sok kutató egyetért abban, hogv az öreg­korban azért támadnak gyakrabban rossz- indulatú^ daganatok, mert a kialakulásuk­hoz időre, nem egyszer hosszú időre van szükség. De olyan 'Vélekedés is ismeretes, hogy az egészséges sejtek daganatossá vá­lásának ugyanazok a tényezők teremtik meg a feltételeit, amelyek az öregedésben is benne foglaltaknak. Márpedig eszerint az öregedés és a rák két elválaszthatat­lan folyamat, s ebből olyan következtetés is levonható, hogy az öregedés elképzel­hetetlen rosszindulatú daganat kialakulá­sa nélkül. A kedélyek megnyugtatása vé­gett hadd jegyezzük meg hogy ez csak egy föltevés, amely bizonyításra vár. ... az öregedő szervezet egyre nehezeb­ben birkózik meg a betegségkeltő mikro­bákkal, köztük a rákkeltő vírusokkal. A tekintetben azonban megoszlik a kutatók véleménye, hogy a védekezési rendszer meggyengülése, testidegen anyagokat fel­ismerő és leküzdő képességének a romlá­sa mennyiben játszik közre a nem víru­sos eredetű daganatok öregkori megsza­porodásában ... Habár ahhoz ma már nem fér kétség, hogy az örökletes (vagyis a belső) ténye­zők játsszák a fő szerepet az öregedésben, de nem elhanyagolható bizonyos külső té­nyezők (sugárzások, étrendi szokások stb.) hatása sem. Ezekre azért érdemes odafi­gyelni, mert az öregkorban megszaporodó rosszindulatú daganatok többségét külső hatások idézik elő. Minthogy ezeknek a java része többé-kevésbé kivédhető, egy­általán nem reménytelen, hogy a környe­zeti tényezők szabályozásával majdan nemcsak a rosszindulatú daganatok kiala­kulását akadályozhatjuk meg, hanem az öregedés folyamatát is le tudjuk lassítani. (Élet és Tudomány)- El ne telejtsék a csapatkivonási egyezményt! (Illusztrációnkat a Mai Napból ollóztuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents