Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-05 / 156. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. JCLIUS 5., CSÜTÖRTÖK POLITIKAI NAPILAP Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 156. SZÁM Július 29-én lesz népszavazás flz Országgyűlés rendkívüli ülésnapja Szabad György megbízott házelnök szerdán nem sokkal 14 óra után megnyitotta a Parlament rendkívüli ülésnapját. A megjelent 227 képviselő folytatta a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Balázs István (MDF), az Alkotmányügyi, Törvény- előkészítő és Igazságügyi Bizottság alelnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a módosító javaslatok az aláírások gyűjtésével kapcsolatban tartalmaznak szigorítást, nevezetesen a javaslatot tevők tiltott tevékenységnek kívánják minősíteni a munkahelyi aláírás- gyűjtést. Ezt a bizottság támogatja, akárcsak azt, hogy az ily imódon gyűjtött aláírás érvénytelen. Nem támogatja viszont a bizottság azt a javaslatot, miszerint a munkahelyi aláírásgyűjtés vétség, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A vita a körül folyt, hogy a munkahelyi aláírásgyűjtés milyen jogkövetkezményekkel járjon. Kósáné Kovács Magda (MSZP), Horváth József (MDF) amellett foglalt állást, hogy a munkahelyen valóban korlátozni kell az aláírásgyűjtést, azonban visszaélés esetén elegendő a szabálysértés. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) azonban hangsúlyozta: csak a vétség! alakzat ad jogi garanciát a visszaélések elkerülésére, hiszen azok a szervezetek, amelyek például fizetett hirdetésekben szólítanak fel a népszavazásra, könnyedén kifizetnek húszezer forintos bírságot. Ugyancsak vita bontakozott ki a népszavazás időpontját, illetve létjogosultságát illetően. Szokolay Zoltán (MDF) javasolta, hogy a „kezdeményező” MSZP és MSZMP járuljanak hozzá a népszavazás költségeihez. Király Zoltán (független) reflektálva az elhangzottakra, egyhavi képviselői tiszteletdíját .ajánlotta fel, mondván: éppen ő volt az egyik kezdeményező. A délutáni szünet után Szűrös Mátyás alelnök vezetésével a képviselők először a módosító indítványokról szavaztak. A benyújtott módosító javaslatok közül Vastagh Pál (MSZP), valamint Fodor István és Király Zoltán független képviselők javaslatait nem fogadták el. Kőszeg Ferenc módosításai közül kettőt — azt, hogy nem gyűjthető aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; valamint, hogy a tilalom megszegésével gyűjtött aláírások érvénytelenek — igen, egy indítványát azonban nem támogattak. Elfogadták viszont Horváth József (MDF) módosító javaslatát. A képviselők ezután a már jóváhagyott módosításokkal együtt 258 igen, 23 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadták a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosítását. Végül az Országgyűlés július 29-re, vasárnapra írta ki a köztársasági elnök megválasztásának módjával kapcsolatos népszavazást. A Tisztelt Ház ezzel a határozatával döntött arról is, hogy a szavazólapra felkerülő kérdés a következő: kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg? A szavazólapon zárójeles megjegyzés is szerepel, amely rögzíti, hogy az állampolgár igenlő válaszával elutasítja, nemleges válasszal megerősíti az Országgyűlésnek ebben a kérdésben már meghozott döntését, mely szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja. A Parlament legközelebb hétfőn délelőtt 10.30 órakor tart plenáris ülést. Szomorúság telepedett Itáliára A világbajnoki címvédő Argentína, Dél-Amerika egyetren állva maradt képviselője kedden este szerte- foszlatta a házigazdák dédelgetett álmát: elsősége esetén Olaszország lett volna a sportág történetének első négyszeres világbajnoka. Ráadásul az azzurrik már arról ábrándoztak, hogy a sikert azzal a páratlan bravúrral tetézik meg, miszerint kapott gól nélkül küzdik végig a világbajnokságot. Caniggia fejese és a drámai tizenegyespárbaj azonban megfosztotta Itáliát a hőn áhított csodától: Olaszország szombaton Bariban csak a 3. helyért játszhat. A találkozón pedig minden úgy indult, ahogy a Vi- cini-legénység elképzelte. A szokásos forgatókönyv szerint a most már ötgólos új felfedezett, Salvatore Schil- laci az első félidőben „beköszönt”, és úgy tűnt. a házigazdák gond nélkül meg tudják őrizni előnyüket az erőtlen, gyámoltalan támadásokat vezető argentinokkal szemben. A fordulat a második játékrész első perceinek tapogatózása után következett be, amikor Is a megélénkülő iramban Ca- nigg kíméletlenül kihasználta a kevés lehetőségek egyikét. Az egyenlítéstől mintha pánikba esett volna az esélyesnek kikiáltott olasz válogatott, egyre türelmetlenebbek lettek, ráadásul Schillaci is csak azzal vétette észre magát, hogy rendre lesen maradt az argentin védők mellett. A sárga lapokkal és kiállítással, gyakori kényszerszünetekkel tarkított folytatásban egyre nyilvánvalóbbá vált. hogy az eddigi legjobb formájukat mutató argentinok sorsa másodszor is büntetőpárbajban dől el, s mint kiderült, ismét a javukra. A világbajnokság hatodik hosszabbítását és harmadik tizenegyespárbaját hozó drámai összecsapás után Carlos Bilardo már előre tekintett. — Már a 11-esek előtt megnyerhettük volna a mérkőzést — mondta. — Az olaszokat a középpályán múltuk felül és ez döntőnek bizonyult. Nagy árat fizettünk azonban a továbbjutásért, hiszen négy kulcsjátékosunkat nehéz lesz pótolni a fináléban. így utólag már bevallhatom, a brazilok legyőzése után reménykedtem abban, hogy eljutunk a döntőig. Az argentinok 30 éves kulcsembere, Diego Maradona szakvezetőjénél bőbeszédűbb volt:. (Folytatás a 8. oldalon) A halott kibújt koporsójából A futball doktorainak többsége már a világbajnokság előtt kiállította a zárójelentést Argentínáról, látva „kö- hécselő” játékát az előkészületi mérkőzéseken. Korai halálos betegséget jósoltak jieki a Mondialon, hiszen tudták, a legyengült szervezetű címvédő skalpjára mindenkinek fáj a foga. Még az orvos-kapitány, Bilardo is beismerte, hogy olyan kór támadta meg együttesét, amelynek nem találja orvosságát. Aztán az első meccsen a kameruni „szelídíthetetlen oroszlánok" ahelyett, hegy pátyolgatták volna az elesetteket, vérző sebet ejtettek a szenvedő bajnokon, megásva ezzel sírját A halottnak hitt Argentína azonban — először ekkor — kimászott koporsójából, és szédülő fejjel, lázasan, a szovjeteknek lőtt gólokkal javított átmenetileg állapotán. A románok ellen a lábadozó beteg csak óvatos mozdulatokat tett, de így is elvánszorgott a legjobb 16-ig. Itt az egészségtől kicsattanó Brazília várt rá éles karmokkal, hogy a kínlódó címvédőt végleg el- hantol ja. Ok azonban egy váratlan visszaszúrássai a brazil művészeket küldték a túlvilágra. Jugoszlávia és egy újabb haláltusa következett. Ma- radonáék ismét a sír szélére kerültek, de megküzdöttek az életben maradásért. A csoda ugyan megtörtént, a haldoklóra azonban az itáliai farkasok vártak. Az argentinok viszont ekkorra megtanultak betegen is a szakadék szélén táncolni. Az olaszok elleni meccs második félidejében hirtelen Bilardo doktor is az élet jeleit fedezte fel játékosain, akik pirospozsgásan, önbizalomtól duzzadva rúgdosták Zenga kapujába a büntetőket. A túlvilágra így a sírásók kerültek, és a meggyógyult argentinok a fejfákon kicserélhették a neveket... — nyemcsok — Antall lózsef és flngelo Bcerbi találkozója Antall József miniszterelnök szerdán a Parlamentben fogadta Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nunci- ust. A találkozón felidézték Angelo Rottának, az utolsó Budapesten akkreditált apostoli nunciusnak a háború alatt, a menekültek védelmében betöltött hősies, történelmi szerepét. Rottát 1945-ben utasították ki, s 45 év után Acerbi lett az első apostoli nuncius. A hét elején a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskolában kiállítással egybekötött bútorvásár kezdődött az áfész, a Domus és a Piramis Áruházak kínálatából. A tágas tér lehetőséget nyújtott komplett szobák, szekrénysorok, ebédlő- garnitúrák bemutatására. A vásár időszakában az Endrődi Takarékszövetkezet jóvoltából előleg fizetése nélkül, hitelre is vásárolhatnak az érdeklődők Fotó: Kovica Erzsébet a kormány csomagtervéről Az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága szerdán tárgyalta a kormány általi ki- dolozott csomagtervet, amely a költségvetés tervezettnél lényegesen nagyobb hiányának csökkentését szolgálja. A viharos ülésen jelentős nézetkülönbség alakult ki a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. Rabár Ferenc pénzügyminiszter arról próbálta meggyőzni a bizottság tagjait, hogy az intézkedések, amelyek jelentős áremeléseket tartalmaznak és előirányozzák a költségvetési kiadások egy részének lefaragását, a költségvetés bevételeinek növelését — elkerülhetetlenek. Különben a kormány nem tudja betartani a Nemzetközi Valutaalappal kötött megálilapodást. Beszámolt arról is, hogy a tervezett intézkedések az idén 1.7 százalékkal növelik az inflációt, Igaz, hogy jövő évi hatásuk eléri a 4-5 százalékot. Békési László egyetértett azzal, hogy sürgős intézkedésekre van szükség, ám felhívta a figyelmet: mindez nem tehető meg az ez évi költségvetési törvény módosítása nélkül. Erre azonban a kormány jelenlegi előterjesztése nem alkalmas. Véleménye szerint egyébként is szükség van az összevont pénzügyi mérleg elkészítésére, mert csak ennek alapján tudnak a képviselők megfelelően dönteni. Azt is be kellene mutatni, hogy a tervezett intézkedések milyen hatással lesznek az exportra, hogyan alakul a foglalkoztatási helyzet, és milyen lesz a fogyasztói áremelkedés üteme. A képviselők közül többen úgy vélekedtek: a kormány kényszerhelyzetben van, s nincs idő a szükséges intézkedések halogatására. Volt, aki úgy fogalmazott: ezt a keserű pirulát le kell nyelni, mivel' a Németh-kormány kellemetlen örökségéről van szó. Az ellenzéki képviselők a javaslatokat általában elkapkodottnak, megalapozatlanoknak tartották. Azt kifogásolták, hogy a kormány a legegyszerűbb módon, elsősorban áremelésekkel kívánja a költségvetési hiányt csökkenteni. Mindezzel a lakosság vállára helyezi a fő terheket. A bizottság végül is úgy döntött, hogy megfelelő kiegészítésekkel — vagyis az ösz- szevont pénzügyi mérleg elkészítésével, hatásvizsgálattal — támogatja, hogy a kormány a Parlament elé terjessze csomagtervét. Azt azonban nem tudták eldönteni, szükség van-e a költségvetési törvény módosítására, vagy sem. Ez ügyben nem is foglaltak állást. Egy pehelykönnyű álnm valóra válik Történelemóra helyett toliforgatás Az ázsiai bérek és a fejlett nyugatot idéző adózási viszonyok szorításában nem egyszerű a vállalkozók dolga. Akinek elegendő pénze van, és nem fogy el a türelme, az talán boldogul is. Riportunkban egy vállalkozást mutatunk be Csor- vásról. Beszélgetőpartnerünk Gécs László, a Hunnia Daunen Ágytollgyár Kereskedelmi Kft. kereskedelmi igazgatója. — Átlagos vagyoni helyzetű családból származom — kezdi szerényen Gécs úr —, szüleimnek soha nem volt kidobni való pénze. A középiskola után — osztályfőnököm ilyen-olyan praktikái ellenére — nem kétkezi munkás, hanem pedagógus szerettem volna lenni. S bár nehezen jutottam be az egyetemre — felvételi kérelmemet a gimnázium vaskalapos vezetése nem támogatta —, végül mégis történelem szakos tanár lettem. A tanári fizetésből persze már abban az időben sem lehetett igazán megélni, ezért más lehetőségek után néztem. G|écs László életútja — némi kitérővel — az orosházi áfész tollfelvásárló üzemébe vezetett. A szövetkezetben hamar kitűnt szakértelme, szervezőkészsége, s hamarosan üzemvezetőként irányította a toliüzemet. Jövedelme szigorúan a piaci eredményességtől függött, így a nyereség utáni havi fizetése felért egy átlagos szakmunkás egész évi keresetével. Hazai viszonyok között — ez már valami! — így igaz — bólogat az üzletember —, csak egyet szabadjon megjegyeznem: a tollas szakma speciális ismereteket igényel. Gondoljunk csak arra: tollfelvásárló vagy tollfeldolgozó szakmunkásképzés nincs Magyarországon. Ezt csak a gyakorlatban lehet megtanulni. Magam is a szerencsének és dr. Tóth Sándor áfész-elnök haladó szellemű üzletpolitikájának köszönhetem a lehetőséget és a piachoz igazodó bérezést. Ha más lett volna a helyzet, mondjuk bértömeg-gazdálkodás vagy szocialista egyen- lősdi, akkor én és kollégáim nem tudtuk volna előteremteni egy vállalkozás anyagi alapját. Talán nem szükséges ecsetelnem az újrakezdési kölcsön vagy a hitelfelvétel pénzügyi és ka- matkorlátait. A tollfelvásárló és -feldolgozó üzem — megtartva jó kapcsolatait az áfész-szel — közös megegyezés után önálló egységként folytatta tevékenységét. Csorvási telephelyén jelenleg 30 embernek ad munkalehetőséget. — Érdekes lehet, hogy miért éppen Csorváson hoztuk létre az üzemet — magyarázza Gécs úr. A válasz egyszerű: a helyi lehetőségek itt voltak a legkedvezőbbek. A tollfeldolgozásnak itt hagyományt teremtettek, kiváló szakembereink vannak, a környéken munkaerő szabadul fel — ez egybeesik fejlődési törekvéseinkkel —, (Folytatás az 5. oldalon)
