Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-31 / 178. szám
BÉKÉS MEGYEI ft HIZH MINDEN ELŐTT;-------------------------------------------------------, ■p úiság POLITIKAI NAPILAP j 1990. JÚLIUS 31., KEDD Ára: 4.30 forint XLV. ÉVFOLYAM 178. SZÁM Talpunk alatt mozog a föld A pártfrakciók egységre jutottak Csütörtökön folytatja munkáját az Országgyűlés Némi késéssel, néhány perccel 10 óra után hétfőn folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy Aritall József miniszterelnök a kormány nevében benyújtotta a köz- szolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, s egy, a képviselők között kiosztott, levélben kérte ennek sürgős megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalással, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodással és 289 igenlő vokssal értett egyet a Parlament. Ez egyben azt is jelenti; a kialakított menetrendtől eltérően, hétfőn a Kulturális, valamint aiz Alkotmányügyi Bizottság ülést tart majd, megtárgyalva a törvényjavaslatot, hogy az várhatóan még délután a plenáris ülés elé kerüljön. Már ennek tudatában fogadták el 291 igenlő, egy nem, valamint négy tartózkodó szavazattal az ülés tárgysorozatát. Eszerint megvitatják a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, és folytatják az alkotmány módosításáról, a helyi ön- kormányzatokról, illetve az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatok általános vitáját. Valamennyi parlamenti párt erős, független, demokratikus önkormányzatokat akar. csupán a cél elérésében különbözőek a nézetek — mondotta Horváth Balázs belügyminiszter, az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényjavaslatok átdolgozásáról szóló tájékoztatójában. Horváth Balázs szólt arról is, hogy a helyi önkormányzatokról, illetve az önkora mányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, ez év június 30-án, a kormány által benyújtott törvényjavaslathoz az országgyűlési bizottságok és a plenáris ülés vitájában jelentős módosító, kiegészítő indítványok érkeztek. A mindinkább közelgő szeptemberi választások és az ország lakossága érdekeinek figyelembevételével a pártfrakciók, a független képviselők a közelmúltban, az önkormányzati törvény eddigi alapvetően különböző megközelítését félretéve, egységre jutottak. Horváth Balázs részletesen ismertette ezt követően az eredetihez képest megváltozott elképzeléseket, a konszenzus alapján létrejött törvényjavaslatot. Horváth Balázsnak, az ön- kormányzati törvéhy javaslatokról szóló tájékoztatóját követően, 10 óra 44 perckor az elnöklő Szabad György szünetet rendelt el a plenáris ülésen. A szünetben a Kulturális, valamint az Alkotmányügyi Bizottság megvitatta a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Délután, 2 óra után néhány perccel személyesen Antali József terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet mind a Kulturális, mind az Alkotmányügyi Bizottság egyhangúlag elfogadott. A miniszterelnök előterjesztésében kitért arra is, hogy a kormány nincs ellene a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága felállításának, viszont ennek módjáról, a bizottság feladatairól célszerű lenne folytatni a hatpárti tárgyalásokat. Mivel senki nem kívánt hozzászólni, s módosító indítvány sem érkezett, a Parlament ez alkalommal rekord gyorsasággal, 271 igenlő és 3 tartózkodó szavazattal, elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Ezt követően megkezdődött az önkormányzati törvényjavaslatok feletti általános vita. Egy ügyrendi javaslat nyomán már kora délután, negyed 4 után néhány perccel befejeződött aiz Ország- gyűlés "rendkívüli ülésszakának hétfői munkanapja. (Folytatás a 3. oldalon) ft tsz-ek megyei érdekképviselete tiltakozik Mint az várható volt, a kormányzó pártok megegyezése a földtulajdon-rendezés 'kérdésében nem hagyta hidegen a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetségét sem. Tegnap délutánra e kérdésben rendkívüli elnökségi ülést hívtak össze, ahol Győrfi Károly megyei titkár vezetésével a résztvevők meglehetősen rövid ■ vita után elfogadtak egy állásfoglalás-tervezetet a hárompárti kiegyezéssel kapcsolatban. A lapunk által is közölt elnökségi véleményt rövid időn belül rendkívüli küldöttgyűlés! határozattal kívánják megerősíteni. Az elnökségi tagok többsége tegnap délután termé- lőszövetkezeti elnökként is úgy vélte, a nyilatkozatra feltétlen szükség van, mivel a kormányzó pártok kiegyezése . következtében ismét előfordulhat, hogy a szövetkezetek megkérdezése nélkül, születik döntés a mező- gazdaságban dolgozókról. Sérelmezték többek között azt is, hogy valójában a földrendezés a tagság megélhetésének rovására történne. hiszen 1,5 hektár területen nem tehet európai módon gazdálkodni. Annak (Folytatás a 3. oldalon) Lassan befejeződik a paprikaszezon Méhkeréken is. A család apraja-nagyja kora hajnaltól késő estig dolgozik a fóliában, hogy gazdaságos legyen a házi kertészkedés. Most még gazdagon kerül a vásárlók elé a korai paprika és paradicsom, de kérdés, hogy az energiaárak nagymértékű emelkedésével érdemes lesz-e a magángazdálkodóknak ennyit dolgozniuk? A haszon nagy részét ugyanis1 még mindig nem ők kapják... Fotó: Kovács Erzsébet „Nem voltam sem haraszt, sem harasztzörgetü” Kell-e dr. Zsírosnak a bársonyszék? Botrány botrány hátán, zaftosabbnál zaftosabb pletykák, bombariadó. Röviden és tömören így jellemezhető az elmúlt napokban az országos napilapok híranyaga a kisgazdapártról. A Magyar Hírlap értesülései szerint Nagy Ferenc földművelésügyi miniszter alatt inog a bársonyszék, s bizonyos politikai és (szakmai körökben azt is tudni vélik, hogy helyére dr. Zsíros Géza Békés megyei kisgazdapárti képviselő lép majd rövid időn belül. A péntek esti Tv-híradóban Präger Györgynek sem sikerült tisztázni a két érintett félről szóló hírek igazságtartalmát. Annak ellenére, sem, hogy mindkettőjükkel telefonon beszélt. A Vasárnapi Újság is meglehetősen központi helyen foglalkozott a kisgazdák belső civódásaival, ám arra vonatkozóan, hogy a híresztelések szerint van-e alapja a minisztercserének, kevés a konkrétum. A hír további részleteinek itthon próbáltunk utánajárni. A svájci tárgyalásokról vasárnap hazaérkező dr. Zsíros Gézát a lakásán kerestük föl. — Van-e igazságtartalma az elmúlt napok meglehetősen nagy vihart kavart híreinek? Hiszen, ha válami(Folytatás a 3. oldalon) Japánba, babám — ha szeretsz! Kikben csalatkoztak a munkásak? A független szakszervezet megalakulásának anatómiája Július 26-a, egy forró nap délutánja. A gyulai „József Attila” Tüdőkórház nagytermében vagyunk, három óra múlt néhány perccel. Az asztalnál! öten ülnek: dr. Szécsi ■ István ügyvéd, dr- Marsai György főorvos, a 75 ágyas, 40 fős rehabilitációs osztály vezetője (papíron az t intézet harmadik embere), Békefi Lajos víz- és gázvezeték-szerelő, Kádár Péter országgyűlési képviselő és Egyet akarva Maczák Sándor vízvezeték- szerelő. Mintegy harmincán lehetünk, az egészségügyi intézmény több mint kétszázötven dolgozója közül ennyien jöttek el erre a fontos gyűlésre. Dr. Marsai Györgyön kívül csak dr. Sümegi Zsuzsanna képviseli a kórházban gyógyító egytucatnyi orvost „Természetesen” dr. Kási Gyula főigazgató-főorvos és Csala János gazdasági igazgató is hiányzik. A főorvos úr feláll, hogy levezető elnökként segítse a „gyermek” világrájöttét. Röviden megindokolja, miért szükséges ma — a liberalizmus és a demokrácia jegyében — alulról történő kezdeményezéssel független szakszervezetet létrehozni, majd javaslatot tesz a közgyűlés menetére. A jelenle(Folytatás a 3. oldalon) Kovács Erzsébet felvétele Csöndes, fülledt, álmos kis utca Kétegyházán. Csak egykét gyerek beszélget, ők is elpilledtek már a játékban. Felfigyelek egy 7-8 év forma, mandulaszemű kislányra. Kétegyházán japán gyerek? Szólok hozzá, ő azonban a házból 'kilépő fiatal- asszony karjaiba szalad, anélkül, hogy válaszolna. A fiatalasszony Inada Katsunoriné született Mócz Anikó. Az ő kislánya a mandulaszemű Juri'ko. A kétegy- házi születésű asszonyka Osakától száz kilométerre, Taishichóban, egy japán kisvárosban él, immár nyolc éve. — Jó messzire elvitték feleségnek. Csák saccolom a 12 ezer kilométert Kétegy- házától. — Jól tippeli. Moszkvától repülővel még tíz órát töltünk a levegőben jövet is, menet is — meséli mosolyogva a 31 éves Anikó, miközben velem szemben a földre térdel. (Ugyancsak elszokhatott ennyi idő alatt a 6zéken üléstől...) A földön Juriko könyvei, füzetei. A kislány nógatás nélkül kezd el írni, miközbep egy dalt dúdolgat. A nagyapa, Mócz János csitítgatná messzi földről jött unokáját, a mama azonban közbeszól; — Apuka tessék hagyni, Juriko így szokott tanulni ... — Szóval hogyan került ebbe az egzotikus országba, Anikó? — Kezdhetném úgy is, mint egy mesét. Egyszer volt, hol nem volt... 1980ban Békéscsabán a BHG-nál dolgoztam, adminisztrátorként. Talán untam az irodai munkát, talán világot látni szerettem volna? Vagy azt akartam, hogy megtanuljak egy világnyelvet? Nem tudom már! Lényeg az, hogy jelentkeztem az NDK-ba, fizikai munkára. Egy egész évet sem töltöttem a németeknél, amikor Japánból szakemberek érkeztek, neoncsöveket gyártó gépekkel. Tudja, hogy van, ahol sok a fiatal? Esténként bulikra jöttünk össze. Németek, csehek, magyarok, japánok. Hát így kezdődött. Ott ismerkedtünk meg. — Hogyan tudtak egymással beszélgetni? — Kézzel, lábbal, ö tudott egy keveset angolul, én tudtam egy keveset németül. Gondolhatja. De hát — a szerelem ismer tehetetlent? Mert egymásba szerettünk az első pillanatban! — És azután? — Azután? ö hazament azzal, hogy majd jelentkezik. Szerettem volna hinni, hogy betartja az ígéretét. Ki akartam jutni hozzá. Csakhogy abban az időben nem volt olyan egyszerű külföldre kijutni. Ügy mondták, ha férjhez megyek, mehetek. Megírtam Inadénak. Úgy látszik, jelentettem neki valamit, mert egyszer csak betoppant Kétegyházára. Megkérte a kezem és két hét múlva, 1982. július 17-én megeslküdtüník ... Fél év elteltével, 1983. február 25-én érkeztem új otthonomba, a 30 ezer lakosú Taishichóba. — Hogyan tudott beilleszkedni, kommunikálni, hiszen egy kukkot sem tudott új fyazája nyelvén? — Sokat tévéztem, videóztam. Ha megtetszett egy-egy szó, felírtam. A férjemtől egy magyar—japán szótárt kaptam. Már a kislányom is megszületett, mire úgy- ahogy meg tudtam magam értetni. — Jurikóhoz most is japánul szól. Mondja csak, nem tanítja gyermekét az anyanyelvére? — Amíg nem került iskolába, csak magyarul tudott Aztán egyszer csak megszólalt: — Anya nem akarok magyarul tanulni... Mit mondjak? Belenyilallt a szívembe ... Hogyan telik el kint egy napja kérdésemre Anikó sorolja, hogy vezeti a háztartást, neveli a gyerekét, tehát elsősorban anya és feleség. Bár egy négyszobás családi házban laknak, a szobák nagyságát «tekintve még- sincs sok takaritanivalója. Csöpp mind a négy szoba. ... Elindítja hát a kislányt reggel az iskolába, megfőzi az ebédet, filmet néz, vij deózák, és főzőtanfolyamot látogat... — Apropó! Mit főz egy magyar asszony a japán férjének — Csakis az ott szokásos étkeket. Köztudottan a főételük a rizs. Ezt variálom • (Folytatás a 3. oldalon) i
