Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-31 / 178. szám

BÉKÉS MEGYEI ft HIZH MINDEN ELŐTT;-------------------------------------------------------, ■p úiság POLITIKAI NAPILAP j 1990. JÚLIUS 31., KEDD Ára: 4.30 forint XLV. ÉVFOLYAM 178. SZÁM Talpunk alatt mozog a föld A pártfrakciók egységre jutottak Csütörtökön folytatja munkáját az Országgyűlés Némi késéssel, néhány perccel 10 óra után hétfőn folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Az el­nöklő Szabad György beje­lentette, hogy Aritall József miniszterelnök a kormány nevében benyújtotta a köz- szolgálati tájékoztatási esz­közök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényja­vaslatot, s egy, a képvise­lők között kiosztott, levélben kérte ennek sürgős megtár­gyalását. A sürgősségi tár­gyalással, ellenszavazat nél­kül, 10 tartózkodással és 289 igenlő vokssal értett egyet a Parlament. Ez egyben azt is jelenti; a kialakított menetrendtől el­térően, hétfőn a Kulturális, valamint aiz Alkotmányügyi Bizottság ülést tart majd, megtárgyalva a törvényja­vaslatot, hogy az várhatóan még délután a plenáris ülés elé kerüljön. Már ennek tudatában fo­gadták el 291 igenlő, egy nem, valamint négy tartóz­kodó szavazattal az ülés tárgysorozatát. Eszerint meg­vitatják a közszolgálati tá­jékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) ve­zetőinek kinevezési rendjé­ről szóló törvényjavaslatot, és folytatják az alkotmány módosításáról, a helyi ön- kormányzatokról, illetve az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatok álta­lános vitáját. Valamennyi parlamenti párt erős, független, demok­ratikus önkormányzatokat akar. csupán a cél elérésé­ben különbözőek a nézetek — mondotta Horváth Balázs belügyminiszter, az önkor­mányzatokkal kapcsolatos törvényjavaslatok átdolgozá­sáról szóló tájékoztatójában. Horváth Balázs szólt arról is, hogy a helyi önkormány­zatokról, illetve az önkora mányzati képviselők és pol­gármesterek választásáról szóló, ez év június 30-án, a kormány által benyújtott törvényjavaslathoz az or­szággyűlési bizottságok és a plenáris ülés vitájában je­lentős módosító, kiegészítő indítványok érkeztek. A mindinkább közelgő szeptemberi választások és az ország lakossága érdekei­nek figyelembevételével a pártfrakciók, a független képviselők a közelmúltban, az önkormányzati törvény eddigi alapvetően különböző megközelítését félretéve, egy­ségre jutottak. Horváth Ba­lázs részletesen ismertette ezt követően az eredetihez képest megváltozott elképze­léseket, a konszenzus alapján létrejött törvényjavaslatot. Horváth Balázsnak, az ön- kormányzati törvéhy javasla­tokról szóló tájékoztatóját követően, 10 óra 44 perckor az elnöklő Szabad György szünetet rendelt el a plená­ris ülésen. A szünetben a Kulturális, valamint az Al­kotmányügyi Bizottság meg­vitatta a közszolgálati tájé­koztatási eszközök vezetői­nek kinevezési rendjéről szó­ló törvényjavaslatot. Délután, 2 óra után né­hány perccel személyesen Antali József terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet mind a Kulturális, mind az Alkotmányügyi Bizottság egyhangúlag elfogadott. A miniszterelnök előter­jesztésében kitért arra is, hogy a kormány nincs elle­ne a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága felállításának, vi­szont ennek módjáról, a bi­zottság feladatairól célszerű lenne folytatni a hatpárti tárgyalásokat. Mivel senki nem kívánt hozzászólni, s módosító in­dítvány sem érkezett, a Parlament ez alkalommal re­kord gyorsasággal, 271 igen­lő és 3 tartózkodó szavazat­tal, elfogadta a közszolgála­ti tájékoztatási eszközök ve­zetőinek kinevezési rendjé­ről szóló törvényjavaslatot. Ezt követően megkezdő­dött az önkormányzati tör­vényjavaslatok feletti álta­lános vita. Egy ügyrendi javaslat nyo­mán már kora délután, ne­gyed 4 után néhány perc­cel befejeződött aiz Ország- gyűlés "rendkívüli ülésszaká­nak hétfői munkanapja. (Folytatás a 3. oldalon) ft tsz-ek megyei érdekképviselete tiltakozik Mint az várható volt, a kormányzó pártok megegye­zése a földtulajdon-rendezés 'kérdésében nem hagyta hi­degen a Békés Megyei Me­zőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetségét sem. Tegnap délutánra e kérdés­ben rendkívüli elnökségi ülést hívtak össze, ahol Győrfi Károly megyei titkár vezetésével a résztvevők meglehetősen rövid ■ vita után elfogadtak egy állás­foglalás-tervezetet a három­párti kiegyezéssel kapcsolat­ban. A lapunk által is kö­zölt elnökségi véleményt rö­vid időn belül rendkívüli küldöttgyűlés! határozattal kívánják megerősíteni. Az elnökségi tagok több­sége tegnap délután termé- lőszövetkezeti elnökként is úgy vélte, a nyilatkozatra feltétlen szükség van, mivel a kormányzó pártok kiegye­zése . következtében ismét előfordulhat, hogy a szövet­kezetek megkérdezése nél­kül, születik döntés a mező- gazdaságban dolgozókról. Sérelmezték többek között azt is, hogy valójában a földrendezés a tagság meg­élhetésének rovására tör­ténne. hiszen 1,5 hektár te­rületen nem tehet európai módon gazdálkodni. Annak (Folytatás a 3. oldalon) Lassan befejeződik a paprikaszezon Méhkeréken is. A csa­lád apraja-nagyja kora hajnaltól késő estig dolgozik a fóliá­ban, hogy gazdaságos legyen a házi kertészkedés. Most még gazdagon kerül a vásárlók elé a korai paprika és paradi­csom, de kérdés, hogy az energiaárak nagymértékű emelke­désével érdemes lesz-e a magángazdálkodóknak ennyit dol­gozniuk? A haszon nagy részét ugyanis1 még mindig nem ők kapják... Fotó: Kovács Erzsébet „Nem voltam sem haraszt, sem harasztzörgetü” Kell-e dr. Zsírosnak a bársonyszék? Botrány botrány hátán, zaftosabbnál zaftosabb pletykák, bombariadó. Röviden és tömören így jellemezhető az elmúlt napokban az országos napilapok híranyaga a kisgazdapárt­ról. A Magyar Hírlap értesülései szerint Nagy Ferenc föld­művelésügyi miniszter alatt inog a bársonyszék, s bizonyos politikai és (szakmai körökben azt is tudni vélik, hogy he­lyére dr. Zsíros Géza Békés megyei kisgazdapárti képviselő lép majd rövid időn belül. A péntek esti Tv-híradóban Präger Györgynek sem sike­rült tisztázni a két érintett félről szóló hírek igazságtartal­mát. Annak ellenére, sem, hogy mindkettőjükkel telefonon beszélt. A Vasárnapi Újság is meglehetősen központi helyen foglalkozott a kisgazdák belső civódásaival, ám arra vonat­kozóan, hogy a híresztelések szerint van-e alapja a minisz­tercserének, kevés a konkrétum. A hír további részletei­nek itthon próbáltunk utá­najárni. A svájci tárgyalá­sokról vasárnap hazaérkező dr. Zsíros Gézát a lakásán kerestük föl. — Van-e igazságtartalma az elmúlt napok meglehető­sen nagy vihart kavart hí­reinek? Hiszen, ha válami­(Folytatás a 3. oldalon) Japánba, babám — ha szeretsz! Kikben csalatkoztak a munkásak? A független szakszervezet megalakulásának anatómiája Július 26-a, egy forró nap délutánja. A gyulai „József Attila” Tüdőkórház nagyter­mében vagyunk, három óra múlt néhány perccel. Az asztalnál! öten ülnek: dr. Szécsi ■ István ügyvéd, dr- Marsai György főorvos, a 75 ágyas, 40 fős rehabilitációs osztály vezetője (papíron az t intézet harmadik embere), Békefi Lajos víz- és gázve­zeték-szerelő, Kádár Péter országgyűlési képviselő és Egyet akarva Maczák Sándor vízvezeték- szerelő. Mintegy harmincán lehe­tünk, az egészségügyi intéz­mény több mint kétszázöt­ven dolgozója közül ennyien jöttek el erre a fontos gyű­lésre. Dr. Marsai Györgyön kívül csak dr. Sümegi Zsu­zsanna képviseli a kórház­ban gyógyító egytucatnyi orvost „Természetesen” dr. Kási Gyula főigazgató-főor­vos és Csala János gazdasá­gi igazgató is hiányzik. A főorvos úr feláll, hogy levezető elnökként segítse a „gyermek” világrájöttét. Rö­viden megindokolja, miért szükséges ma — a liberaliz­mus és a demokrácia jegyé­ben — alulról történő kez­deményezéssel független szakszervezetet létrehozni, majd javaslatot tesz a köz­gyűlés menetére. A jelenle­(Folytatás a 3. oldalon) Kovács Erzsébet felvétele Csöndes, fülledt, álmos kis utca Kétegyházán. Csak egy­két gyerek beszélget, ők is elpilledtek már a játékban. Felfigyelek egy 7-8 év for­ma, mandulaszemű kislány­ra. Kétegyházán japán gye­rek? Szólok hozzá, ő azon­ban a házból 'kilépő fiatal- asszony karjaiba szalad, anélkül, hogy válaszolna. A fiatalasszony Inada Katsunoriné született Mócz Anikó. Az ő kislánya a man­dulaszemű Juri'ko. A kétegy- házi születésű asszonyka Osakától száz kilométerre, Taishichóban, egy japán kis­városban él, immár nyolc éve. — Jó messzire elvitték fe­leségnek. Csák saccolom a 12 ezer kilométert Kétegy- házától. — Jól tippeli. Moszkvától repülővel még tíz órát töl­tünk a levegőben jövet is, menet is — meséli moso­lyogva a 31 éves Anikó, mi­közben velem szemben a földre térdel. (Ugyancsak el­szokhatott ennyi idő alatt a 6zéken üléstől...) A földön Juriko könyvei, füzetei. A kislány nógatás nélkül kezd el írni, miközbep egy dalt dúdolgat. A nagyapa, Mócz János csitítgatná messzi földről jött unokáját, a ma­ma azonban közbeszól; — Apuka tessék hagyni, Juriko így szokott tanulni ... — Szóval hogyan került ebbe az egzotikus országba, Anikó? — Kezdhetném úgy is, mint egy mesét. Egyszer volt, hol nem volt... 1980­ban Békéscsabán a BHG-nál dolgoztam, adminisztrátor­ként. Talán untam az iro­dai munkát, talán világot látni szerettem volna? Vagy azt akartam, hogy megtanul­jak egy világnyelvet? Nem tudom már! Lényeg az, hogy jelentkeztem az NDK-ba, fi­zikai munkára. Egy egész évet sem töltöttem a néme­teknél, amikor Japánból szakemberek érkeztek, neon­csöveket gyártó gépekkel. Tudja, hogy van, ahol sok a fiatal? Esténként bulikra jöt­tünk össze. Németek, cse­hek, magyarok, japánok. Hát így kezdődött. Ott ismerked­tünk meg. — Hogyan tudtak egymás­sal beszélgetni? — Kézzel, lábbal, ö tu­dott egy keveset angolul, én tudtam egy keveset németül. Gondolhatja. De hát — a szerelem ismer tehetetlent? Mert egymásba szerettünk az első pillanatban! — És azután? — Azután? ö hazament azzal, hogy majd jelentke­zik. Szerettem volna hinni, hogy betartja az ígéretét. Ki akartam jutni hozzá. Csak­hogy abban az időben nem volt olyan egyszerű külföld­re kijutni. Ügy mondták, ha férjhez megyek, mehetek. Megírtam Inadénak. Úgy lát­szik, jelentettem neki vala­mit, mert egyszer csak be­toppant Kétegyházára. Meg­kérte a kezem és két hét múlva, 1982. július 17-én megeslküdtüník ... Fél év el­teltével, 1983. február 25-én érkeztem új otthonomba, a 30 ezer lakosú Taishichóba. — Hogyan tudott beillesz­kedni, kommunikálni, hi­szen egy kukkot sem tudott új fyazája nyelvén? — Sokat tévéztem, videóz­tam. Ha megtetszett egy-egy szó, felírtam. A férjemtől egy magyar—japán szótárt kaptam. Már a kislányom is megszületett, mire úgy- ahogy meg tudtam magam értetni. — Jurikóhoz most is japá­nul szól. Mondja csak, nem tanítja gyermekét az anya­nyelvére? — Amíg nem került isko­lába, csak magyarul tudott Aztán egyszer csak megszó­lalt: — Anya nem akarok magyarul tanulni... Mit mondjak? Belenyilallt a szí­vembe ... Hogyan telik el kint egy napja kérdésemre Anikó so­rolja, hogy vezeti a háztar­tást, neveli a gyerekét, te­hát elsősorban anya és fe­leség. Bár egy négyszobás csalá­di házban laknak, a szobák nagyságát «tekintve még- sincs sok takaritanivalója. Csöpp mind a négy szoba. ... Elindítja hát a kislányt reggel az iskolába, megfőzi az ebédet, filmet néz, vij deózák, és főzőtanfolyamot látogat... — Apropó! Mit főz egy magyar asszony a japán fér­jének — Csakis az ott szokásos étkeket. Köztudottan a fő­ételük a rizs. Ezt variálom • (Folytatás a 3. oldalon) i

Next

/
Thumbnails
Contents