Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-30 / 177. szám
o 1990. július 30., hétfő SZERKESSZEN VELÜNK! Hozzászólások egy interjúhoz A megyei lap július 21-i számában Szokodi Sándort szólaltatták meg a helyi SZDSZ-vezetőknek az ő polgármesteri alkalmatlanságát kinyilvánító állásfoglalásuk kapcsán. Mit ad Isten’ Ö — kapva az alkalmon az általa megszokott múltba vájkálás és pocskoláshoz híven — nem az említett vezetőknek ad választ, hanem engem és Dobi Imrét vesz célba. Ez valóban „döbbenetes cinizmus'’. Ugyanis az ominózus tanácsülésen nemcsak mi ketten ítéltük el az eljárás módját dr. Zilahi Lajos ügyében, hanem még hárman, vagy négyen, köztük az SZDSZ ott jelenlevő vezetője is. Ehhez az is hozzájárult, amilyen provokatív és gyalázkodó volt Szokodi úr ismert fellépése, észérvek híján. Úgy tűnik, nem mer most egy másik párttal vitába szállni, vagyis a mi személyiségünk kedvezőbb a mosakodáshoz, mint egyenes választ adni. Én magam, mint párton- kívüli állampolgár és egy kettős jelöléses demokratikus választáson jogosítványt nyert tanácstag mondtam el a véleményem, mint kiderült sokak véleményét. Egy tiszta demokráciában az az alapkérdés, hogy az a vélemény igaz-e, mennyire igaz és nem az, hogy az illető ki fia-borja és harminc évvel ezelőtt hol dolgozott. Akik ott voltak, tudják az előzményeket. A helyi MDF- és FKGP-vezetés figyelmen kívül hagyva a mai magyar parlament döntését — meiy- lyel szeptember 23-ig meghosszabbította a tanácsok jogosítványát és felhívta a testületi tagokat és az apparátust, hogy addig becsülettel és aktívan ténykedjenek —, egyoldalúan, más pártok véleményét semmibe véve . felszólították a vb-t, hogy váltsa le dr. Zilahit és még egy osztályvezetőt. A tanácsülésen ez került visz- szautasításra amellett, hogy dr. Zilahi önmaga is felmentését kérte. A leváltás indoklása önmagában is megalapozatlan, bárgyú, átlátszó. Az volt a véleményem és másoké ás —, így az SZDSZ helyi vezetőjéé is, hogy ilyen esetekben tisztességes eljárás legyen. Egy pártatlan szakemberekből álló zsűri véleményezzen, valamint ez esetben nem általában az embereket, hanem a tantestületeket is kérdezzék meg, mivel ez is elmaradt, és ezután legyen döntés. Igenis napfényre került, hogy a személyes indítékok, a leszámolás sem kizárt, a jegyzőkönyv elolvasásakor ez is .kiderül. Ettől rettegnek a tanácsi és más apparátusok és nem az én felszólalásomtól. Násztor Sándor Az ellenem megfogalmazott javaslatod egy május végi végrehajtó bizottsági ülésen az MDF és a kisgazdapárt helyi szervezete nevében tették, a háttérben azonban Varga Zoltán és Szokodi Sándor állt. (A kisgazdák helyi vezetője egy hét múlva felajánlotta támogatásukat.) Az első előterjesztésben négy „szakmai” kifogást hozott fel ellenem az MDF, most viszont egyetlen dolgot érintett csupán. Rájött ugyanis, hogy ezekkel nem érdemes előhozakodni, nemcsak azért, mert nincsenek jogszabályok, új dokumentumok, hanem azért sem, mert mindannyian ismerjük például a vallásoktatás bevezetése körüli csatározásokat, az előterjesztéseket- visszavonásokat, a máig képlékeny helyzetet. Ezek alapján mutattam rá a tanácsülésen az előterjesztő szakmai tájékozatlanságára. Ügy érezte, most már érvek sem kellenek. Tudom és tudjuk a rendszerváltozást, elfogadom annak személyi konzekvenciáit is tisztességes felszólítás után, de nem fogadom el, hogy most már a jogállamiság kötelező normáitól függetlenül Varga Zoltánhoz és Szokodi Sándorhoz igazodik a Nap. Ügy tudom, a diktátumok kora lejárt. Mindenféle tájékoztatás akkor korrekt, ha pontosan visszaadja az eseményeket, az elhangzott véleményeket. Szokodi Sándor a beszélgetésben nagyon önkényesen — bár tudatosan — kezelte a tanácsülésen elhangzottakat. Nem érthetnénk, hogy a tanácsülésen felszólalók közül miért csupán dr. Násztor Sándor és Dobi Imre hozzászólására hivatkozik, de értjük azért. Úgy szerette volna beállítani, mintha antidemokratikus eljárásukat csupán a — másmás minőségben jelen volt — két MSZMP-vezető utasította volna el. Remélem, az SZDSZ ügyvivőjét, a független jogászt és másokat nem sorol Szokodi Sándor az „ortodox bolsevikok” közé! ök sem engem védtek: mindannyian az átlátszó, törvénytelen eljáirás miatt szóltak. Az oktatásügy és a társadalmi élet más kérdéseiben is fogalmazzon, vagy címezzen Szokodi Sándor világosan, ne általában támadja például a párt- és állami vezetőket. Nem tudom, kit „dicsért” például az ingyenes könyvtár gya- , rapítással? Mi ez egyáltalán? Az a rész viszont érthető. ahol személyét érintő cinikus vádaskodás miatt v marasztal el-engem. Ez érthető ugyan, de nincs igaza, részben mert igazat mondtam, másrészt mert nem csak róla. Varga Zoltánról is elmondtam egy-két nem szívesen hallott adatot. Varga Zoltán hinti magáról a közép-kelet-európai ellenzéki értelmiség mítoszát, de arról nem beszél, hogy 1989-ben (!) végezte el a marxista szakosítót. Én nem tagadom meg MSZMP-s múltamat, és vadas kod ónak sem nevezem azt, aki ezt megemlítené. Nem acélozza saját tisztességét, szememben az, aki éveken át járt tiszteletdíjért a népfront olvasótáborába, de 1989-ben már nem tárgyalt a népfrontosokkal. Az sem, aki most divatból vagy pártpolitikai érdekből emlegeti Istent, de nem tudom, hogy számolna el vele, ha valaki, korábbi, tartós kapcsolatát is szá- monkérné. Ami igaz, az érthető, az nem vádaskodás. Nehéz dolog a világ lelki ismeretének tartott Romain Roland életelvét meghaladni, . aki úgy tartotta, hogy „Nem az a fontos, hogy igazam legyen, a fontos, hogy igaz legyek”. Egymást ismerők között' a farizeuskodásnak mindig megvannak a veszélyei. Elfogadom Szokodi Sándor szalagcímben hozott gondolatát, miszerint „alkalmatlan embereknek nincs helyük jelentős posztokon”, és egyetértek az SZDSZ és Kocsis János véleményével is. Dr. Zilahi Lajos fl családi pótlék folyósításának rendje Az 1990. IV. 1-jén életbe lépett új családi pótlék-jogszabály alanyi jogon biztosít családi pótlékot minden magyar állampolgár, és állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi állampolgár részére, aki háztartásában gyereket nevel. A szülők sza-* bad elhatározásuk szerint választhatják meg, hogy melyik szülő jogán folyósítsák a családi pótlékot. A jogszabály életbe lépését követően megszaporodott az érdeklődő levelek száma a kifizetés időpontja kérdésében. Az 1990. évi XXV. törvény előírása alapján, ha a családi pótlékot a Társadalom * I biztosítási Igazgatóság folyósítja, úgy ezt a tárgyhót követő hó utolsó napjáig kell kifizetni. Pl.: a június havi családi pótlék július 23—31. között, az augusztusi szeptember 23—30. között esedékes. Ha a családi pótlékot a munkáltatónál működő üzemi kifizetőhely folyósítja, úgy azt a tárgyhóra járó munkabér végelszámolásakor kell kifizetni. Ha az állampolgár visszamenőleges időre jogosult családi pótlékra, úgy azt az elbíráláshoz szükséges igazolások beszerzése után egy összegben -kell kiutalni. Mikó Imre, a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője Még egyszer a Gundel-palacsintáról Július 23-i „Szerkesszen velünk” rovatban jelent meg a Gundel-palacsintát reklamáló írásom. Újabb észrevéI telemnek az adott okot — bár tudomásom van arról, hogy a szerkesztőség fenntartja a jogot a beküldött írások lerövidítésére, stilizálására —, hogy eredeti írásom jelentősen lerövidítve, egy-két, számomra lényegesnek tűnő gondolatot nélkülözve jelent meg. Aki nem megszállottja a konyhaművészetnek, azt aligha érdekli, hogy Gundel Károly neve mekkora jelentőséggel bír világviszonylatban — következésképp kimaradhat. Hogy az eredeti recept közlésére nincs mód — hiszen helyt 'kell adni a lapban más olvasók észrevételeinek is —, azt is elfogadom. Ámde ismerőseim megkérdezték tőlem: — Mondd csak, milyen palacsintát ettél te tulajdonképpen? Nos, az eredeti írásból kiderült volna, hogy sület- len, némi avas dióval töltött, csokoládéi?)-mártással leöntött palacsintát, savany- kás tejszínhabbal a tetején. Hogy a pincér igazat adott felháborodásunknak, azt is lényegesnek tartom, s így utólag hasznosnak vélem tanácsát, . hiszen hívatnunk kellett volna a séfet. Nem fogtam volna tollat; lehangolva távozunk a békéscsabai Körös Hotel étterméből, ha azt a nem létező, fránya rumot nem számolják fel. Tévedés ne essék, nem a 45 Ft miatt (ami végül is az okozat kiváltója volt), hanem a Gundel név megcsúfolása miatt érintett bán- tólag az eset. Az európai normák felé tartó országokban a fogyasztókkal való ilyen bánásmódnak. nem lehet helye. Révész Gabriella, Békéscsaba Egy szelet kenyér... Szomorú tapasztalatom van a Körösi Sütőipari Vállalat kondorosi részlegében előállított kenyér minőségéről. Az 1990. július 18-án vásárolt kenyérben legyet találtam evés közben. Tudom, hogy drága a kenyér, és a hús is, de így együttesen nem valami étvágygerjesztő. Rendszeres vásárlója vagyok a boltnak, de ilyen gondatlanság miatt nem szívesen fogyasztom a termékeiket. Nem ártana kicsit nagyobb gondot fordítani a higiéniára, nem beszélve az örökös áremelésről. Sz. E. (Teljes név és cím szerkesztőségünkben) Szerkesztői üzenet Kovács József békéscsabai, B.-né sarkadi, szőlősi Béláné békéscsabai és még számos levélírónknak üzenjük, hogy soraik közreadására, anyagtorlódás miatt, később kerül sor. Addig is türelmüket és megértésüket kérjük. fl boy scouttól az aranyliliomos, árvalányhajas cserkészmozgalomig Fejezetek a nyolcvanfesztendös magyar és békéscsabai cserkészet történetéből O Aki — mondjuk, úgy három évvel ezelőtt — tudni akart valamit a nálunk nem létező cserkészmozgalomról, s felütötte az Új magyar lexikon első kötetét, az 505. oldalon ezt olvashatta: „Cserkészet. Az angol imperializmus szellemében fogant ifjúsági szervezet; az angol— búr háborúban szerzett felderítési tapasztalatai alapján R. Baden-Powell angol tábornok alapította, 1908. A jó honpolgár kialakítását, a jellemképzést tűzte ki céljául, gyakori kirándulások, a szabad természetben való táborozás, ügyességek elsajátítása révén. Magyarországon 1912 körül indult meg a cserkészmozgalom, főleg középiskolákban. Az első világ- I háború után önkormányzata fokozatosan elsorvadt, szellemében egyre inkább nacionalistává, módszerében militaristává vált, végül pedig fasiszta befolyás alá került!” így definiál az 1960-ban kiadott lexikon. A magvas szöveg első mondatának második fele, valamint a következő két mondat megfelel a valóságnak, de a többi?! Túlzó, s csak arra jó, hogy félreinformálja a középkorú és a fiatalabb generáció tagjait. Most, amikor 42 esztendő múltán, Főnix-madárként újjáéledt a hazai cserkészet, a tények, az emlékek mozaikdarabjainak ösz- szeillesztésével, valós képet kell adnunk arról a mozgalomról, amelynek jelképe: az aranyszínű liliom — szer-» te a nagyvilágban — több mint 80 esztendeje töretlen fényben ragyog! A honi idea: emberebb embert, magyarabb magyart ! Robert Baden Powell — felismerve az ifjúság lelkü- letében a romantika iránti olthatatlan vágyat — igyekezett ezt gyakorlatilag kihasználni. Angliában- 1907- ben Brownsea szigetén diákok számára táborozást szervezett. A következő évben — összegezve, főként az amerikai ifjúsági mozgalmak tapasztalatait — lefektette a cserkészet alap- elveit. Ezek lényege az, hogy a 12—18 éves fiúk szabadidejüket, az iskolai nevelés bezártságát feloldva, hasznosan, s életszerűen töltsék ki. Baden-Powell rövidesen kontinentális körúton vett részt fiaival, ami a magvetést jelentette. És most ugorjunk egy nagyot, térben és időben! A boy scout 30 fiúval indult és tizenöt esztendővel később, 2 millió tagot számlált. Ma a világ 120 országában 16 millió fiú hord széles karimájú kalapot, zöld nyakkendőt, khaki-színű uniformist és 10 milliós a lányok tábora. Magyarországon a nagy- becskereki piarista gimnázium tanárai az 1909—10-es iskolai év során ismerték fel elsőként a nevelés nagyszerű lehetőségeit a cserkészetben. Ugyanebben az időben — a református ifjúsági egyesület keretében — dr. Szilasi Aladár orvos alapította meg az első csapatot. Ezt követően gomba módra szaporodtak a pesti, vidéki városokban az egyházi iskolák csapatai. 1912. december 28-án bontott zászlót Izsof Lajos, Megyercsik Béla, dr. Sík Sándor vezetésével a Magyar Cserkész Szövetség, mely a mozgalom honi ideáját így fogalmazta meg: emberebb embert, magyarabb magyart nevelni! Hogyan ? Valláserkölcsi alapon, a jellemformálás, testedzés, gyakorlati ügyességfejlesztés, önkéntesség, a fogadalom, a törvények szellemében! Felhangzott a köszöntés: jó munkát! És a válasz: légy résen! A 10. törvény a humánum jegyében fogant, íme: a cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat Vnond ... híven teljesíti kötelességét, mellyel Istennek, a hazának és embertársainak tartozik ... ahol tud, segít... minden cserkészt testvérének tekint... másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú ... szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket... feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik ... vidám és meggondolt .«. takarékos ... testben és lélekben tiszta! A csapatok a fentiek szellemében láttak munkához, .de a világháború megakasztotta a fejlődést. 1919. szeptember 21-én újjászerveződött az alig egy-két csapatot számláló MCSSZ. A húszas évek elején ugrásszerű fejlődés következett. Sorra szerveződtek a csapatok, kerületeket, helyi irányító testületeket hoztak létre. Megkezdődött a 12 évesnél fiatalabb gyerekekkel való foglalkozás is. Békéscsabán 1922 és 1928 között a Csaba, Petőfi, Munkácsy, Körös, Fáy csapat alakult meg. Táborozások kezdődtek itthon és a határokon túl. A külföldön olyan nagy sikert arató szimbólum, az árvalányhaj 1920. június 4-e után került a cserkészkalapokra. A mozgalom ezzel emlékezett a Trianont követő veszteségekre, melyék nyomán a magyarság oly egyedül maradt a Kárpát-medence közepén, mint a szeles pusztán egymagában hajladozó árvalányhaj. Dr. Sík Sándor megírta a „Fiúk, fel a fejjel, a harsona zeng ...” kezdetű cserkészinduló szövegét. A mozgalom nemzetközi méretekben is komoly sikereket ért el és taglétszáma az évtized végére 30 ezerre emelkedett. A csúcsot az 1933. július—augusztusi, gödöllői IV. világtáborozás jelentette. A Jamboree-h 52 ország képviseletében 25 786 fiú vert sátrat, és a rendezésben 3 ezer honi cserkész vett részt. A harmincas évek közepétől a politika mozgásirányai egyre nehezebbé tették a Baden-Powell-i elvekhez ragaszkodó vezetők, s a moz-
