Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-28 / 176. szám
1990. július 28-, szombat TALLÓZÓ-'Köröstáj Vári Fábián László Kilépsz az In memórián Nagy László Lesz-e még arcunk kétezerben? (Néztem az Esthajnal csillagot. Alászállóban, kékreverten — önnön vérétől csillogott.) Most meteorvihartól zeng az űr, az éjszaka poklokkal teli, szárnyuk emelik, összemérik a tűz- és vashalál szelei, s midőn majd szabadot intenek a lézerrel nyilazó istenek, boldog lehet, kit eltalál a tűzhalál, a vashalál, mert szép halál, mert jó halál. De a sugárhaláltól óvj meg engem, őrangyalom, ó, kedvesem! Ha szemem két mécse már csak üszköl, de a sejtek még sejtenek, te szívj magadba, senki más, kit tenyerem kolduló szavával hívlak! S ingeden átsüt egy ikerpár-csillag — eszemet pusztító vérzokogás... S hogy kilépsz az éjből, lám, fehér a tested. Csakhogy a Sátánt felbőszítetted, s már emeli pallosát, hogy újra lecsapjon, hogy szívünkből bővérű forrást fakasszon, szomját hogy olthassa valamely horda. Hát inkább vissza az avarkorba! Az temetőit megnyitja sorba, s illendőképpen eltemet. (Hitel) Vezet, nem vezet, vezet... Amikor egy ájult nemzet elvesztette önmagát ... Mikszáth Kálmán írta 'egykoron, hogy a magyar ember nagyon szereti az igazságot, de amikor szembetalálkozik vele, akkor utálkozva elfordul és annyit dörmög magában: hű, de csúf pofád van! Valahogy így vannak nagyon sokan a vezetőkérdéssel is. Amíg semmi sem olcsó, amíg a döntési felelősség nem szorít, addig nagyon hangzatos és törzshelyeken sűrű fejbólo- gatásokkal kísért népszerű, dörgedelmes ítéleteket hoznak mindenek felett, de a konkrétumok szorításában egy „elegáns” gondolatcsavarral az ellenkezőjét mondják. A ló két oldala között gyors és heves mozgás magyar átok — mondják a szkeptikusok, de hát még ez sem ad kellő magyarázatot. Egyébként nem ismerem sem a Hungaroton, sem a Videoton elbocsátott vezetőit, ezért nem tisztem ítélkezni, hogy mennyiben volt jogos az eltávolításuk. A munkahelyi és szakmai reagálások fényében nagy baklövésnek tűnnek ezek a miniszteriális döntések, de ezt is csak óvatosan írom, hiszen még nem mindegyik fél állt elő a saját álláspontjával. Mindenesetre az már most "biztosan állítható, hogy érzékeny pontokhoz nyúltak az új döntéshozók és ez a két ügy hasonló esetek árnyékát vetíti előre. A kellő körültekintés nélküli, ad hoc intézkedések erős ellenérzéseket szülhetnek. Az persze már néplélektani kérdéskörbe tartozik, hogy a közhangulat miért változik olyan gyorsan, hogy akik nemrég fejeket követeltek, most nosztalgiával ragaszkodnak vezetőkhite, akiket hónapokkal ezelőtt még nem tartottak alkalmasnak tisztségük betöltésére, ha másért nem, hát mert a Kádár-rendszerben vezetők voltak. Az igazság pedig az, hogy a vezetők jelentős részét igenis le kell váltani, illetve olyan munkakörbe kellene helyezni, amely képességeiknek megfelel. Csak ez ne legyen semmiféle hangzatos nagytakarítás, mert a megkülönböztetés nélküli csapkodás értékeket is megsemmisít. (Félve jegyzem meg, hogy a politikai életből is méltánytalanul lehetetlení- tettefc el nagy formátumú közéleti embereket.) Ahol választott funkciókról van szó, ott pályázatok útján, vagy a helyi közösségek valódi döntése alapján legitimálják a vezetőket. A kinevezéseknél pedig csakis a szakmai feLkészültség legyen a szempont. Ahol pedig a politikai hovatartozás is meghatározó — mert ilyen pozíciók is vannak —, ott ne szégyelljék kimondani, hogy a „mi emberünknek” kell vezetnie. Pokoljárás és mennybemenetel alternatívái helyett kerüljenek a vezetők is helyükre: az élre. Legitimációval és bizalommal övezve. (Kőszegi Ferenc: Pesti Hírlap) ... Ha egy-egy család Magyarország egy atomja — mini Magyarország, vagy miniatűr Magyarország — akkor egy emberöltő alatt elveszett a családok 1/4-e, 1/5-e. Ez az időszak a HÜS- VÉR TRIANON, AZ INTENZÍV ORSZÁGVESZTÉS IDEJE. A vérdíj az 1949, illetve az 1950—1956. évi átlagos életszínvonalhoz képest elérhető 85 százalékos növekedés volt, a vérdíj következménye pedig a volt családok, a volt „nevelő-fészkek” nagyságához képest az új családok méretének zsugorodása egynegyeddel-egyötöd- del. Ha az áttekintett történelmi időszakaszt kissé jobban szemügyre vesszük, azonnal észrevehető, hogy a nagy változás, az új, csökkentett gyerekszám azonnal kialakul, az első évtizedben, 1957—1966 között lecsökken 2-re. Ez az évtized az, amikor egy ájult nemzet elveszti önmagát, 10 év alatt több mint 1,6 millió abortuszt követnek el. Ettől kezdve ez a családnagyság „beáll”, ez a méret ráfagy a magyar glóbuszra, erre alapozott erkölcsöt, szokást és államigazgatást, „jogrendszert” követ egy személyiségéből teljesen kifordult ország. (Egyébként a beállt, új alacsony, 1,984- es gyermekszámot már biológiailag is „művészet” len- n^ továbbcsökkenteni.) E fejezet aligha fejezhető be anélkül, hogy ne kérdezzük meg: hogyan reagáltak a családnagyság robbanás- szerű csökkenésére az írók, költők, a nemzeti lelkiismeret ébresztői? Ügy gondolom, hogy naprakészen. Fekete Gyula Éljünk magunk1990. június 29-én 14 óra 40 perckor lezuhant a Magyar Honvédség egyik MÍG —21—BISZ típusú repülőgépe Komló térségében. Vezetője, Kilián Nándor főhadnagy szerencsésen katapultált. A tragédia után a kecskeméti katonai kórházba szállították. Jól van, de egyelőre nem repülhet. Hogy mi is történt valójában, arról Hollósi Nándor mérnök-ezredes, a Magyar Honvédség repülőfőnökének technikai helyettese, a balesetet vizsgáló bizottság vezetője elsőként a Somogyi Hírlapnak nyilatkozott azután, hogy megtalálták a fekete dobozt. —* Azon a napon Kilián Nándor főhadnagy, Somogyi Nándor főhadnagy kíséretében repülési feladatra szállt fel, amelynek célja, katonanyelven megfogalmazva, manőverező légiharc volt, összekapcsolva a géppáron való leszállással. A repülési feladatot 3400 méter körüli magasságban terveztük végrehajtani. Miután kiérkeztek a kijelölt légtérbe, Komló, illetve Pécsvárad térségébe, Kilián Nándor feladata az volt, hogy az előtte repülő Somogyi főhadnagy repülőgépét minél többször — ahogy ezt mi mondjuk — befogja, lövési helyzetbe kerüljön, a fotógéppuskát működtetve, hogy a későbbi kiértékelésnél bizonyítható legyen :‘ megfelelő helyzetbe került. — Ezredes úr, azt hiszem, túlzottan szakmai ez, amit ön elmondott. Engem tulajdonképpen az érdekelne, hogy 14.40-kor mi történt. — Amikor Kilián főhadnagy a második fordulósorozat harmadik fordulóját megkezdte, pontosabban már inkább a felénél tartott, nagy csattanást hallott hátulról, a repülőgép farokrésze felől, s a lábkormányon egy intennak c. könyve már 1972 tavaszán megjelent. Félszáz sajtóbeli bírálat szólt a könyvről, de én jellemzőnek azt tartom, hogy költemények verssorai is épültek belőle, sőt nemegyszer a könyv címéből. Már 1972 májusában Garai István „Ezzel a néppel” c. versében hangzik fel a két szó ilyen szövegkörnyezetben : „—... a belső egyensúly bomlott meg — s önundorunk szégyenében fulladoztunk — A hazáról való emlékezet-kiesés lett sajátunk — s a közösségi tudat aortája zsibbadt el bennünk — Azóta az »élünk magunknak« jelszót — hímeztük zászlónkra — életbe- szólítjuk s rendre megöljük magzatainkat — ugyanakkor elismert kutyatenyésztőkké válunk — s közismertté lesz nemes állatbarát mivoltunk — ... — »Cigánynépek langy szívű sihederje« — nem: elaggottja vagy te már magyar — ... — az utolsók közt ítélve magad — elvetélt magzataiddal — a jólétben is részvétlen halálra ...” • • • Ügy gondolom, ez a néhány idézet is jelzi, hogy a lelkiismeret ébresztői szóltak, érthetően és időben. Felmérték a nemzeti tudat romlását, annak okait, az abortusz következményeit, a történtekért a hatalom és a hatalommal' szövetkezők felelősségét. A Vár, a Híd, az Üj Szárszó felépítésének az alapja, Sarkcsillaga csak a népesedés gondjainak becsületes, elkötelezett megoldása lehet. Isten rendelte úgy e tájon, hogy a Kárpát-meden- xe egén csak a csillagok ragyogjanak, de azök ragyogjanak ... (Dr. Molnárfi Tibor; A Céh) zív erőhatást. Rátekintett a műszerekre, és arra a tablóra, amelyik a vészhelyzeteket jelzi. Égett a tűzjelző lámpa! Ezt jelentette a repülésirányító központnak. Közben csökkentette a hajtómű teljesítményét. Tájékozódott a térségben, belenézett a periszkópjába, s látta, hogy a farokrész lángol. Legalábbis egy sárga, lángra emlékeztető, tűznek tűnő jelenséget látott, s a tűzjelzője továbbra is égett. Elhatározta, hogy katapultál. Ehhez megkapta az engedélyt, ami formális volt, mert ettől függetlenül ilyen helyzetben amúgy is katapultálnia kell... A két gép a felhők fölött hajtotta végre a feladatát. Mi úgy mondjuk, hogy hattizedes felhőzet volt. Kilián főhadnagy nem látta, hogy mi van alatta. Egészen pontosan: a katapultálás pillanatában meglátott egy felhőnyílást, s azt, hogy alatta zöld terület, erdőség van. Elmondta, hogy mindaddig nem nyugodott meg, amíg nem tudta meg, hogy a 'gép hova zuhant. Ez volt számára a legnagyobb stressz. — Ennek ellenére a gépnek a földbe csapódása nem volt a legszerencsésebb. Az Új Vasárnapi Dunántúli Nap. ló híre szerint a repülőgép körülbelül tizenöt méter mélyre fúródott, s emiatt is sok időt vett igénybe a fekete doboz megtalálása. (A fekete doboz egyébként narancssárga, hogy könnyebben rábukkanhassanak, s tartalmát az ezredes úr megmutatta. Ez egy EKG-görbéhez hasonlítható, amiből a laikus semmit sem tud kiolvasni, a szakemberek annál többet.) — Az a tizenöt méter valójában hét méter volt. De azt hiszem, hogy nem ez a lényeg. A repülőgép körülVér-lázító ... Rokonszenves, hősi és tiszteletre méltó felajánlás, hogy honatyák és honanyák példamutatóan és elsőként ajánlják fel vérüket. A haza nevében köszönet Torgyán Józsefnek, Hámori Csabának, Orbán Viktornak, ha egy nagy, közös kehelybe csurgatják vérüket. De azért a kisipari megoldások helyett körül kellene nézni a világban, hogy vannak-e jó ötletek, használható ötletek más országokban is! Nem vágyóik szakértő, nem tudom, ikeresztülvihető-e nábelül nyolcvanfokos szögben csapódott a földbe. Egy nyolc méter átmérőjű, három méter mély kráter keletkezett. A gép tenyérnyi darabokra szakadt szét... ...— Megkerülhetetlen a kérdés: miért zuhant le a MÍG—21—BISZ? Hallottunk valamit, miszerint egy jégelhárító rakétával lelőtték. — A kivizsgáló bizottság nehéz helyzetben van. Most azért is, mert nagyon szétszakadt a repülőgép, Ugyan a fekete doboz megvan, s ennek a regisztrált jelei rendelkezésünkre állnak, de van, amit nem értünk. Ezek a jelek azt mutatják, hogy legalább két meghibásodás következett be egy időben. Többek között az adatrögzítő rendszer meghibásodása is. így eléggé kétértelmű az, amit le tudunk olvasni a rögzítő által megőrzött adatokból. Az eddigi vizsgálatok alapján azt mondhatom, hogy komoly fedélzeti tűz a repülőgépen, a repülőgép törzsén belül nem volt. Ez most már biztos, hiszen minden egyes lemezdarabkát kézbe vettünk. Vizsgálataink több irányba indultak, mint ahogy ez általában lenni szokott. Ebben szerepel a külső hatások vizsgálata is. De eddig még nem jutottunk el. Az első az, hogy magában a repülőgépben keressük a meghibásodást. Annyit találtunk, hogy egészen hétül, a farokrészben, ahol a gázsugarak kijönnek, egy nem túlságosan nagy tűz nyoma található. Van egy feltevésünk, amely most az egyik legfontosabb vizsgálati irányunk. Elképzelhető a hidraulikus rendszer meghibásodása. Itt tartunk most... — Maradjunk a „pletykánál”. — A feltevésre nagyon nehéz most válaszolnom, mert lünk is a saját vér tárolása (van-e hozzá elég üveg, elég dugó és elég hely rozoga kórházépületeink rozoga polcain), nem tudom, nem ütközik-e a szakemberek olyan ellentámadásába, mint a Naxol vagy a Béres-csepp. Nyugodt-e a lelkiismeretük azoknak, akik az elmúlt évtizedekben drága devizáért konferenciákra utazgattak (miközben a magyar „gyalog” állampolgár évi ötven dollárt használhat el), nyugodt-e, hogy minden tudnivalót gondosan megtudtak, megtanultak, hazahoztak, és nemcsak a Tiffany bril iánskirakatai't né zegették. (Fehér Klára; Képes 7) ahogy korábban jeleztem, a külső okok vizsgálata is szerepel a tervünkben, de odáig még nem jutottunk el. De azért maradjunk ennél a fikciónál. Bár nem volt jégveszély a környéken és azt sem tudom, hogy a jégvédelmi ütegek pontosan hol helyezkednek el, mert ezt egyelőre még nem vizsgáltuk. Végtelenül kellemetlen dolog lenne, ha kiderülne, hogy abban a légtérben, ahol vadászrepülőgépek repülnek, jégelhárító rakétákat lőnek. Egyelőre el sem tudom képzelni, hogy milyen szerencsétlen körülménynek, gondatlanságnak kell közrejátszania abban, hogy ilyesmi megtörténhessen. Nem tudom elképzelni ... — ön szerint miből származhat ez a mendemonda? — Nem tudom, fogalmam sincs. De ahogy ezt a népi bölcsesség is tartja: nem zörög a'haraszt, ha a szél nem fújja. Tehát, ha valahol elindult ez a szóbeszéd, akkor egyáltalán nem lehet kizárni, hogy van valami valóságalapja. Előbb-utóbb el fogunk jutni ehhez. S nem is sokára, mert csak néhány napunk van arra, hogy az eddig követett irányok végére eljussunk. Tulajdonképpen akkor következnek azok a vizsgálatok, amelyek a külső hatásokra vonatkoznak. Akkor ebbe belekerül a jégrakéta, meg egy valahonnan elcsent légvédelmi rakéta is. Bármi belefér, ösz- szegezve azonban: egy rakétatalálat esetén a repülőgép a levegőben roncsolódik, leszakadnak róla kisebb-na- gyobb szerkezeti elemek. Esetünkben azonban ennek nyoma nincs, így egy rakétával történt találkozás valószínűsége végül is gyakorlatilag kizárható. De mint már mondtam: ettől függetlenül minden eshetőséget megvizsgálunk... (Nagy Jenő; Somogyi Hírlap) SZÖVEG NÉLKÜL Körkérdésem: Mit tenne, ha távoznia kellene a posztjáról? Hámori Csaba: Elmennék gombkészítőnek. Torgyán József: Keresnék egy ’47-es évjáratú hordót, és szózatot intéznék a tetejéről. Csurka István: Megpróbálnék írásból megélni. Nyers Rezső: Hál’ istennek, én az ilyesmin már túl vagyok. Szabad György: Tartanék egy két és fél órás búcsúbeszédet. Göncz Árpád: Megtartanám a másikat. Petrasovits Anna: Megalapítanám az igazi szocdempártot. Margaret Thatcher: Távozni! Nekem?! Király Zoltán: Százhetvenezer autogramot adnék a Parlament előtt a tömegnek. Habsburg Ottó: Megpróbálnék elhelyezkedni édes hazámban, mint köztársasági elnök. Utóvégre, kérem szépen, ez az egyetlen ország, amely ma is hű a Monarchiához. Landsbergis: Magam helyett valaki mást küldenék Moszkvába vitautasnak. Angyal Ádám: Magammal vinném a hajógyárat. Pozsgay Imre: Ez nem probléma. Én bármely poszton tudok baloldali középpályást játszani, legföljebb nem válogatnak be. Ion Iliescu: Segítségül hívnám a bányászokat. Antall József: Csodálkoznék. Morvái Ferenc: Kazányban kutatnék tovább Petőfi után. Mihail Gorbacsov: Melyikről? • (Tímár György; Figyelő) Akkor miért zuhant le az a gép? A Szabad Föld karikatúrája
