Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-28 / 176. szám

A 1990. július 28., szombat o Szóvivői tájékoztató a kormány maratoni üléséről Belefulladunk saját „kenyerünkbe”? Más a termelői szándék, más a világpiaci kereslet (Folytatás az 1. oldalról) lényege: a kormány elrende­li, hogy szeptember 15-ig mindenhol ismételten létre kell hozni a vállalati taná­csot, ott is, ahol a közel­múltban voltak választások. Az ismételt választás célja, hogy olyan legitim munka­helyi testületek jöjjenek lét­re, amelyek felelősen, jog­szerűen dönthetnek a válla­latvezetők megmérettetése ügyében. Az újjáalakult vál­lalati tanácsok kétharmados szavazattöbbséggel elbírál­ják: alkalmasak-e a vállala­tok vezetői munkakörük to­vábbi betöltésére; ha a ve­zető nem kapja, meg a tes­tület bizalmát, akkor pályá­zati úton intézkednek az ál­lás betöltéséről. Balsai Ist­ván mindazonáltal nem ta­gadta, hogy a kormány a vezetőcserék egyszeri aktu­sára kívánná csupán a vál­lalati tanácsok legitimitását, 6 a továbbiakban nem szá­mít közreműködésükre a gazdasági célok valóra vál­tásában. Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó törvényjavaslat is a kormány elé került. Az egyik értelmében — parla­menti jóváhagyás esetén — megszűnik a társadalmi szer­vezetek kezelői jogának in­tézménye. Bár a törvény ha­tályba lépésekor megszűnik a kezelői jog, a társadalmi szervezetek döntő többsége — a vagyonhoz fűződő jog­A Népjóléti Minisztérium­ban csütörtök délután ren­dezett sajtótájékoztatón Ju­hász Judit szóvivő fontos té­mát vetett fel az újságírók körében: a mozgássérültek, valamint az értelmi fogya­tékos gyermekek szülei szö­vetségének nincs olyan egy­séges igazolványa, amelynek segítségével megalázó hely­zeteket kerülhetnek el, és megkaphatják a nekik jo­gosan járó kedvezményeket. (Gyógyszer, gyógyászati se­gédeszköz, művégtag). Bár megjegyezte, az egyesületek már készítik a nemzetközi szabványhoz igazodó igazol­ványokat. A szóvivő a to­vábbiakban figyelmeztetett arra, hogy az államigazgatá­si változásokkal veszélybe kerülhetnek az amúgy is aggasztó helyzetben tengődő elme- és értelmi fogyatéko­sok szociális otthonai. viszonyuk egy későbbi ren­dezéséig — tovább használ­hatná ingatlanjait. A tervek szerint a kormány október végéig tenné le javaslatát a Parlament elé arra vonatko­zóan, hogy miiként rendez­zék az egyes társadalmi szer­vezetek vagyonhoz fűződő viszonyát. Három variáció képzelhető el: a társadalmi szervezetek — jellegüktől, a társadalomban elfoglalt he­lyüktől függően — tulajdon­ként kapnák meg az ingat­lanokat; ingyenes használat­ba kapnák azokat; vagy bér­leti szerződés alapéin hasz­nosítanák. Az október végéig terjedő átmeneti időszakban a meg­szüntetett kezelői jog alap­ján valamennyi érintett tár­sadalmi szervezet ingatlanja a Pénzügyminisztérium ke­belén belül működő, zárolt állami vagyont kezelő és hasznosító intézmény fen- hatósága alá kerül. Ez a fő szabály azonban nem vonatkozik arra a nyolc társadalmi szervezetre, amely — a kormány döntése sze­rint — a letűnt politikai rendszerhez a leginkább kö­tődött. Ide tartozik a Ma­gyar Szocialista Párt — jog­elődjével, az MSZMP-vel —, a Magyar Demokratikus If­júsági Szövetség — az Üttö- rőszövetséggel egyetemben —, a Társadalmi Egyesülé­sek Szövetsége, az Országos Béketanács, a Magyar—Szov­A sajtótájékoztató fő té­mája mégis az a sokadik változatú tervezet volt, amely a tanácsok által irá­nyított megyei és városi kórház-, rendelőintézetekben történő szervezeti átalaku­lásról és vezetőváltásról szólt. Dr. Bajtay András, he­lyettes államtitkár ismertet­te a tervezet lényegét, tud­va azt, hogy aggódnak a te- . rületi egészségügyi vezetők, kinek a kezébe kerül a ve­zetőválasztás lehetősége. A pályázati úton való döntés igazságosnak mutatkozik, a pályázók köre lényegesen bővült. Nem csak osztályve­zető főorvos pályázhat az igazgatói székre (sőt, más kórházból is jelentkezhet­nek). a feltétel, hogy leg­alább tízéves szakorvosi képesítéssel rendelkezzenek. A megcsontosodott egészség­iét Baráti Társaság, a Ma­gyar Nők Országos Szövetsé­ge, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és a Magyar Honvédelmi Szö­vetség. Az ő esetükben a ke­zelői jog megszűnése egyben azt is jelenti, hogy a tör­vény hatályba lépésének pil­lanatától fogva elesnek azok­tól a bevételektől, amelyek ingatlan j a i k továbbhaszno­sítási szerződései alapján folynak be hozzájuk. Ezeket a bevételeket a kincstárba kelt befizetniük. A törvénytervezet megold­ja az elszámolással kapcso­latos problémákat is. A ter­vezet szerint ugyanis a tár­sadalmi szervezetek az 1949. január 1-jétől 1990. augusz­tus 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan kötelesek lesz­nek — értékhatár nélkül — minden olyan' ingatlannal elszámolni, amely a kezelői jog alapján birtokukban volt. Az elszámolási kötele­zettség« kiterjed minden olyan ingóságra, gépre, be­rendezésre, felszerelésre, jár­műre, jóléti állóeszközre, amely beszerzési értéke meg­haladja az 50 ezer forintot. A védett műalkotásokkal kapcsolatos elszámolási kö­telezettség értékhatár nélkül érvényesül, Az elszámolás kötelezettsége kiterjed a szervezet által alapított, vagy a részvételével működő gaz­dálkodó egységek és alapít­ványok körére is. ügyi struktúrát valahol meg kell kezdeni bontani, de a vezetői szaktudás, a tekintély nem nélkülözhető. Ez az in­tézkedés a demokratizálódás első lépése. Közérzetjavító hatása lehet,vhiszen a Nép­jóléti Minisztérium most Pénzt nem tud adni az egészségügyi dolgozóknak. Kikérték az Orvosi Kamara véleményét, az érdekvédelmi szakmai szervezet jelentősé­gét maguk a tagok növelhe­tik. Hogy mi lesz a leváltott kórházigazgatókkal? Min­denkinek van szakmája, amellyel jövőjét biztosíthat­ja. Azt természetesen nem kívánja a minisztérium, hogy jó szákemberek koráb­bi beosztásuk, pártállásuk miatt az utcára kerüljenek. Olyan intézkedést azonban nem lehet megfogalmazni, amely 150 kórháznak egy­formán kedvező. A kórházi közösségeket nagykorúaknak kell tekinteni, akik vezetői­ket, jövőjüket demokratiku­san és szakmai tisztességgel választják meg. Bede Zsóka Bár a nyári hétköznapok eseménytelen időszakát él­jük, azért még sincs min­denhol uborkaszezon. Töb­bek között a Budapesti Áru­tőzsdén élénk a forgalom, s különösen a gabona iránt élénk a kereslet, szinte órán­ként köttetnek igencsak je­lentős üzletek. — Csütörtök reggel példá­ul 50 milliós forgalmat bo­nyolítottunk le. Meryayiségét illetően ez közel 7 ezer ton­na árut jelent, melynek egy része azonnali, a másik ré­sze határidős szállítás — tá­jékoztat Torba Tamás, a Bu­dapesti Árutőzsde munka­társa. Egyébként jó hír szá­munkra, hogy pillanatnyilag a kukorica az egyik legak­tívabb áru a tőzsdén. Azon­nali szállítás esetén 7500— 7600 forintos áron köttetnek az üzletek. Az októberi szál­lítás isem megvetendő, hi­szen 6900 forint körüli az árfolyam. Megtudtuk azt is, hogy a búzánál viszont már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Tudniillik a vételi szándék csak közepes, és azonnali szállításnál tonnán­ként mindössze 5800 forint az ár. Egyébként a búza tőzsdei ára erősen csökkenő tendenciát mutat, néhány nap leforgása alatt a chi­cagói tőzsdén bushelenként 15 dollár az esés. Ebben ter­mészetesen nem kis szerepet játszik az is, hogy pillanat­nyilag a Szovjetuniót bi­zonytalan Vásárlóként ve­szi számba a nemzeti üzleti világ. — Pedig a magyar termer lök aratás előtt újabb ár­emelést próbáltak kicsikarni a kormánytól. De pillanat­nyilag az sem eldöntött do­log, hogy változik-e az ár év végéig, vagy marad. — Én úgy vélem, hogy a kormánynak most aztán si­került teljesen megzavarni a hazai termelőket. Egyelő­re ülnek a terméseiken, s abban reménykednek, hogy később majd többet kapnak érte... — És nincs igazuk? Ügy gondolja, ezúttal nem jól spekulálnak? — Óriási tévedésben van­nak. Először is azért, mert a Világpiacon — márpedig mi is csak ott tudunk eladni — egyetlenegy kormánynak nincs köze a gabonaárakhoz. Tehát illúzió abban bízniuk, hogy a jövőben bármiféle árat le lehet majd kormány- szinten rendezni, illetve megoldani. Másodszor pe­dig a búza esetében — mint már utaltam rá — csökken a. világpiaci kereslet, s elő­reláthatóan előbb-utóbb ha­talmas mennyiség özönlik be a chicagói tőzsdére. Ak­kor viszont egyszerűen csak áron alul lehet eladni. Az is tény, hogy a Szovjetunió ez évben nem lesz búzavásárló a chicagói tőzsdén, hiszen nem tud kormánygaranciát szerezni ahhoz a kétmilliárd dollárnyi hitelhez, ami el­engedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy üzletet köthes­sen. Várhatóan majd Kana­dától próbál beszerezni árut, de ez aligha befolyásolja a tőzsdei árakat. —' Ügy érti ezt, hogy a magyar termelők nyakán maradhat a búza? — Könnyen előfordulhat, illetve, ha később adnak el, akkor csak rosszabbul jár­hatnak. — Viszont még mindig ott van számukra a szovjet pi­ac lehetősége. Hiszen az ál­lamközi megállapodás kere­tében jelentős mennyiségű magyar búza kerül ki. — Csakhogy az ellentétel is .kemény cikk, mégpedig kőolaj, s az már nyilvánvaló, hogy ezzel az áruval nem tudja ellentételezni a ma­gyar gabonát. A világpiaci tendenciák te­hát egyértelműen azt su­gallják számunkra, hogy a magyar gabonatermésből va­lójában a kukoricát lehet jó pénzért eladni. Célszerű lenne tehát a hazai búza—_ kukorica arányt ennek meg­felelően változtatni. Bár az is vitathatatlan tény, hogy a kukorica termesztése egységnyi területen legalább 60 százalékkal többe kerül, mint a búzáé, s akkor még nem vettük figyelembe, hogy ez a nö.vény az időjárásra is lényegesen érzékenyebb. Te­hát hazánkban a hozam­mennyiséget, mint kockáza­ti tényezőt a kukoricánál csak azok a termelők képe­sek elviselni, amelyeknél a talaj- és .környezeti adottsá­gok, illetve az idény szerű öntözés erre fedezetet nyújt. Tény viszont az is, hogy ad­dig, amíg a világpiaci ten­denciák hatását a hazai torz érték- és árarányok, a kü­lönböző szubvenciók, egy ab­normális agrárolló miatt nem érzik a termelők, addig akár bele is fulladhatunk saját „kenyerünkbe”. Rákóczi Gabriella Fotó: Fazekas Fereno fl kórházi közösségek nagykorúak a döntésekben És vakáció mikor lesz? Turnék előtt a gyulai táncosok Akár írhatnánk azt is, hogy a gyulai Körös- és a Cimborák' Néptáncegyüttes csak azért tartott évzárót június 6-án, hogy oka le­gyen a megmutatkozásra, hiszen nem sok pihenőt hagytak maguknak a nyári szünetben. Kezdjük talán a Körössel, akik néhány na­pos pihenő után, ismét „visszatáncoltak” a régi ke­rékvágásba: készültek a Vár­színházi megnyitóra, melyet nélkülük talán már meg sem rendeznének. Július 16- án, a Cimbora gyermek­együttes vendégeként egy belga csoport érkezett Gyu­lára. Az Antwerpen mellet­ti kistelepülés — erről majd később szólunk — még ezen a nyáron viszontvárja a gyulai „Cimboráit”. A belga csoport több alkalommal be­mutatkozott, így Gyulán a Vár előtt, azután Békéscsa­bán, majd ismét Gyulán, az Erkel Művelődési Központ­ban. A Körös Néptáncegyüt­tes nem tudott elbúcsúzni a belga barátoktól, hiszen míg a vendégtársulat 22-én, ad­dig a Körös 21-én indult út­nak. A székelyföldi Bálvá­nyosra várták a gyulaiakat, ahol nemzetiségi fesztivált rendeztek, „Szivárvány” címmel. A festői hegyi tele­pülés, s a természet adta hatalmas anfiteátrum (egy csodálatos völgy) méltó helyszíne volt e rendezvény­nek. Nem véletlen a „Szi­várvány” elnevezés, hiszen a tatártól a törökig és az ukrántól a magyarig sokféle nemzetiség képviselte ma­gát e fesztiválon. A gyulai együttes nagy szeretettel emlékezik az itt töltött há­rom napra, hiszen ritkán adatik meg tánccsoportnak, hogy 25 ezer ember előtt mutassa be tudását. Nos, a gyulaiak ezt élték át. A bál- ványosi fesztiválon fellépett 20 együttes közt volt egyéb­ként a méhkeréki tánccso­port is. — „Jutalom volt ez a há­rom nap — fogalmazta meg hazatérve Gyalog László, a gyulaiak koreográfusa él­ményeit — jutalom volt a nézőknek, és jutalom ne­künk, táncosoknak is. Olyan hagyományőrző székely-cso- ’ portokat láthattunk, hallhat­tunk, akik bizonyították, van még mit tanuljunk Szé­kelyföldön. És az a tánc­ház ... Úgy énekelnek ott, olyan természetességgel, ahogyan mi beszélgetünk. A kint szerzett kapcsolato­kat ápolni kívánjuk, szolgá­latára állunk bármikor a Székelyföldön élő hagyo­mányőrzőknek”. A gyulai Körös hétfőn éj­jel érkezett haza. Bár tar­tóztatták őket, jönniük kel­» lett. hiszen tudták, ezúttal hozzájuk érkezik vendég Rimaszombatról. A szlová­kiai Rimavan együttessel a Várszínpadon mutatkoztak be (képünk a .vendégek pró­báján készült), majd Telek- gerendáson léptek fel a Ri­mavan együttes tagjai, va­sárnap pedig Tótkomlósra látogattak a szlovák vendé­gek. Joggal mondhatnánk olva­sóink: ennyi már csak elég a gyulaiaknak, hisz nem győzik a sok programot..-. Győzik. Sőt. Még a kicsik, a Cimborák is, délelőtt, dél­után próbáznak. hiszen au­gusztus elején Belgiumba várják őket. öt előadást tartanak ottlétük ideje alatt. Egy napot még Franciaor­szágban is töltenek. ahol egy országos fesztivál dísz­felvonulásán vesznek részt. A Cimbora augusztus 17-én tér haza, a Körös pedig szeptember 2-án ül autó­buszra. Észak-Olaszország- ba utaznak, ahol a tíznapbs Suzai fesztiválon vesznek részt. És, hogy mikor pihen­nek a táncoslábú gyulai fia­talok? Talán a következő évzáró után, a jövő nyár-

Next

/
Thumbnails
Contents