Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-28 / 176. szám

BÉKÉS MEGYEI ft HftZft MINDEN ELŐTT Tájékoztató az energiahordozók áremeléséről, a pápa magyarországi látogatásáról, valamint a tulajdonreform és a privatizáció elveiről Szóvivői beszámoló a kormány maratoni iilósóről A háztartási energiahordozók fogyasztói ára átlagosan 29,7 százalékkal emelkedik augusztus 1-jétől. Ennek in­doka: a gazdaság megbomlott egyensúlyi helyzete, a költségvetés pozíciójának javítása, az energiagazdálko­dási szempontok, illetve a kormánynak a nemzetközi pénzügyi szervezetek irányában vállalt kötelezettsége szükségessé teszi a háztartási energiahordozók támoga­tásának csökkentését. A jövő hónap elején életbe lépő áremelések részleteiről és indokolásáról az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium szakemberei adtak tájékozta­tást az újságíróknak a pénteken megtartott szokásos kormányszóvivői sajtóértekezleten. A tájékoztató szerint a kü­lönböző szénfajták fogyasz­tói ára átlagosan 45 száza­lékkal drágul; ezen belül vi­szont öt árkategóriát alakí­tottak ki, amelyekben a mi-" nőségi szempontok alapján differenciáltan emelkednek az árak. Így például a be- renitei mosott, rostált szén mázsájának fogyasztói ára a jelenlegi 78 forintról 109,30 forintra emelkedik, a mecse­ki briketté 116,20-ról 155 fo­rintra változik. Egy mázsa tűzifa a mostani 168 forint helyett augusztus 1-jétől 218,40-ért vásárolható. Fontos tudnivaló: ha a vevő a szi­lárd tüzelőanyag teljes vé­telárát augusztus 1-je előtt már Jdfizette, akkor az ár­emelés után is a régi áron veheti át az árut. A háztartási tüzelőolaj li­tere 9,20-ról 11 forintra emelkedik. A vezetékes gáz átlagosan 26,9 százalékkal drágul. Azokon a települése­ken, ahol eddig kedvezmé­nyes tarifák érvényesültek — így például Budapesten, Hajdúszoboszlón, Hódmező­vásárhelyen, Szegeden, Nagy­kanizsán és további 24 zalai községben — 30 százalékot meghaladó mértékű lesz az áremelkedés. A nappali villamosenergia díja Budapesten és néhány más kiemelt városban 44,1 százalékkal növekszik, egyéb városokban 19,5 százalékos lesz az emelkedés; a közsé­gekben azonban változatlan marad a díjszabás. (Ezzel pont került a város és a fa­lu eltérő díjszabás miatti ál­datlan vita végére. A vidéki lakosok régóta sérelmezték ugyanis, hogy mig a Buda­pesten, illetve a kiemelt nagyvárosokban élőknek csu­pán 1,70 forintot kellett fi­zetniük az áram kilowattórá­jáért, addig a községekben élőknek 2,45-be került a villamosenergia. Most egy­ségesen a falun érvényes díjszabás, a kilowattórán­kénti 2,45 forint lesz ér­vényben.) Az éjszakai áram díja országosan egységesen 44,4 százalékkal növekszik, a jelenlegi 0,9 forint/kWh-ról 1,30-ra. Mind a gáz-, mind az áramdíjak emelésére érvé­nyes, hogy — a mérők két­havonkénti leolvasása miatt — csak az árváltozás idő­pontját két hónappal követő fogyasztást számolják el a felemelt áron. A távhőszolgáltatás — a fogyasztói árhoz viszonyítva — 175 százalékos mértékű árkiegészítésben részesült eddig. A kormány az árki­egészítés fokozatos leépítését tekinti céljának. Ennek egyik lépése a mostani 42 százalékos mértékű fogyasz­tóiár-emelés. Ezzel azonos mértékben, 42 százalékkal növekszik a melegvíz díja. Az eddigi köbméterenkénti 22,20 helyett augusztus 1- jétől 31,50 forintot kell fizet­ni. A kormány csütörtöki ma­ratoni ülésén — délelőttől hajnali egy óráig — meg­hallgatta a készülő verseny- törvényről, ártörvényről és a kartell-hivatalról szóló elő­zetes beszámolót. László Balázs szóvivő be­jelentette azt is, hogy meg­alakult a privatizációs kor­mánybizottság, amely a tu­lajdonreform és. a privatizá­ció kondépciójának kidolgo­zásával foglalkozik. A kormány meghallgatta Pálos Miklós miniszterelnök­ségi politikai államtitkár be­számolóját a pápalátogatás előkészületeiről. Ennek kapcsán elhangzott, hogy a katolikus egyházfő jövő nyáron esedékes látogatásá­nak programja már napra­készen összeállt. A tervek szerint II. János Pál au­gusztus 16-tól 20-ig tartóz­kodik Magyarországon. A kormány áttekintette a nagymarosi beruházással kapcsolatos osztrák kártérí­tési követeléseket is. Ezzel kapcsolatban elismerte az eddigi fizetések megalapo­zottságát, ugyanakkor nem kíván hozzájárulni további számlák elismeréséhez a ké­szültség fokának alapos fel­méréséig. A kormány áttekintette a minisztériumok statútumait. Balsai igazságügy-minisz­ter készülő jogszabály-terve- zetekről is beszámolt. Kö­zölte: a kormány elhatároz­ta az állami vállalatokra vo­natkozó törvény végrehajtá­sáról intézkedő, többször módosított kormányrendelet ismételt módosítását. Ennek (Folytatás a 3. oldalon) Az osztrák fél a napok­ban megtartott tárgyaláso­kon kijelentette, hogy a nagymarosi munkákkal kap­csolatos kártérítési ügyben nincs szó a július 31-i ulti­mátumszerű határidőről — mondta Sámsondi-Kiss György, a Dunai Vízlépcső kormánybiztosa az MTI munkatársának. Magyaror­szágnak így lehetősége van a további számlák igazolása előtt, az alapos elemzésre. Sámsondi-Kiss György kö­zölte: napokon belül java­solni fogja a vízlépcsőrend­szer csehszlovákiai kormány- meghatalmazottjának, hogy néhány héten belül talál­kozzanak a kérdés megvita­tása céljából. Tótkomlós* az evangélikus templom tornyából Milliárdok mérlege az OTP-nél Érték(es)papír — Hotel hitelből Az OTP első félévi mérlegéről szóló tegnapi MTI-hír szerint a pénzintézet fiókjainál elhelyezett lakossági be­tétek összege június 30-án országos szinten 216,6 milliárd forintot tett ki, ez 12,1 milliárddal kevesebb, mint az év elején volt. Növekedett a devizabetét-állomány, gya­rapodott az új feltételű — magasabb kamatozású — hosszú lejáratú hitelállomány, csökkent viszont a régi, kedvezményes kamatozású hitel. S vajon mit mutatnak a számok Békés megyében? — erről kértünk és kaptunk gyors tájékoztatást dr. Sze­keres Istvántól, az OTP Békés megyei igazgatójától. — A lakossági betétállo­mány június végén 6,5 mil­liárd forint volt — mondta az igazgató. — 10 százalék­kal csökkent a forintban el­helyezett betétállomány, ugyanakkor tapasztalható az átáramlás a devizabetétek­be. Ma már több mint 400 millió forint a devizabetét­állomány értéke, míg fél év­vel ezelőtt ez a 200 millió forintot sem érte el'. Szin­tén a forintbetét-csökkenést magyarázza az értékpapír­forgalom növekedése. Első­sorban a letéti jegy és a pénztárjegy iránt nagy az érdeklődés, ezek állománya fél) év alatt mintegy 130 millió forinttal emelkedett, s ez részben ellensúlyozza a mintegy 600 millió forintos lakossági forintbetét-csök­kenést. — Mi magyarázza az ér­tékpapírok népszerűségét? — Elsősorban az a tény, hogy igen kedvező a kamat. 26, illetve 22 százalékos, to­vábbá az is népszerűvé te­szi. hogy rövid idő, 6 hét, illetve egy hónap után már kamatoznak ezek az érték­papírok. Jelenleg vonzóbbá kezd válni tehát az érték­papír, mint a pénzbetét. — A hitelek hogyan ala­kultak? — A megyében a lakosság OTP-hitelállömánya mint­egy 13,9 milliárd forint, te­hát jóval meghaladja a be­tétet. Az elmúlt félévben építési kölcsön címen 280 millió hitelt folyósítottunk, továbbá 263 millió forintot kölcsönöztünk lakásértéke­sítésre és ingatlanforgalma­zásra. Ez jóval, mintegy 110 millió forinttal kevesebb, mint a tavalyi hasonló idő­szakban volt. Jól mutatja a csökkenés, hogy kevesebben építkeznek, illetve vásárol­nak lakást, tehát visszaesett gz ingatlanforgalom. — Újrakezdési kölcsönt, amely a közelmúlt napok­ban szűnt meg, mekkora összegben adott ki a pénz­intézet? — Az idén 830 újrakez­dési kölcsönt folyósítottunk. 290 millió forint értékben. Ugyanakkor hadd mondjam el. hogy igen dinamikusan növekedett a vállalkozói hi­tel, darabszámban és össze­gében egyaránt: mintegy 133 millió forintot folyósítottunk a vállalkozóknak. Ma már nem a kis összeg a jellem­ző, hanem gyakran több millió forint a hitel összege. Jelenleg ez a legdinamiku­sabban fejlődő üzletága a takarékpénztárnak. — Ezeket a hiteleket mi­lyen célokra kérik a vállal­kozók? — Igen jellemző a szállí­tás. tehát a személy- és te­herfuvarozás, és fellendült a szolgáltatás, ezen belül a kereskedelem és a vendég­látás céljára igényelt vál­lalkozói hitel. Tóth Ibolya Szanazugi nyár Fotó: Gál Edit Nincs szó ultimátumról

Next

/
Thumbnails
Contents